Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1931

17 Az egész város fellélekzett, midőn a gimnázium volt jeles növendéke, Niczky Kristóf gróf, akkori főigazgató, kieszközli, hogy a piaristák jöjjenek az elhagyott intézetbe. Legnagyobb érdemük az, hogy a régi, szűknek bizonyult iskolaépületet átalakítják. 1815-ben, a visszaállítási oklevél értelmében a bencésrend lép nagy elődeinek nyomdokába. Ez időtől fogva az iskola sok és fontos változáson megy keresztül. A Bach-korszak Entwurfjának rendelkezései szerint megszűnik az V. és VI. osztály. Ettől fogva mint kisgimnázium működik évtizedeken keresztül. 1888-ban merül fel a kívánság, hogy a kisgimnáziumot főgimnáziummá kellene fejleszteni. A vágy sokáig vajúdott. 1896-ban, a millennium évében, a város nemes áldozatkészségével hatalmas lépéssel vitte előbbre az ügyet : 100.000 forintot ajánlott fel e célra. Hosszas tanácskozások után, hogy hol, minő módon építsék fel az új épületet, 1907-ben a város megszerezte Esterházy Miklós hercegtől az ideális telket. Itt, az erdős hegykoszorú tövében, hatalmas, szabad udvarok között épült fel az impozáns, modern épület, melyben 1908. szept. óta folyik a kőszegi ifjúság testi-lelki kiképzése. Klebelsberg Kunó gróf középiskolai reformjai értelmében 1924-ben reálgimnáziummá lett. 1929-ben az Isteni Ige Társasága, e lelkes missziós-rend telepedett meg városunkban, és gyönyörű új épületében neveli a rendnek a gimnáziumba járó leendő tagjait. Különösen rájuk való tekintettel a miniszter megengedte, hogy az 1930—31. iskolaévtől kezdődően intézetünk mint gimnázium folytassa működését. Az elmúlt harmadfélszáz esztendő alatt intézetünk katedrájáról és iskolapadjaiból sok kiválóság került ki. A jezsuiták idejében az intézet élén állott Faludi Ferenc és Kazy Ferenc, a szép- és tudományos irodalom e két kiváló alakja; a bencés időkben igazgató volt Rimely Mihály, Bárdos Rémig, a későbbi főapátok, a tanárok között találjuk a tudós Rómer Flórist, Freh Alfonzot, Bódiss Jusztint. Végül egy-kettőt említsünk meg a sok-sok ezer diák közül, akik az élet nagyívű repüléséhez az intézet falai közt bontogatták szárnyukat. Díszes sorukban látjuk Faludi Ferencet, az írót, Fekete György és Niczky Kristóf grófokat, az országbírókat, Berlin megsarcolóját: Hadik András generálist, Batthyány József grófot, a hercegprímást, Böle Andrást, szombathelyi püspököt, Rajnis Józsefet, a lelkes írót, Guzmics Izidort, a bakonybéli apátot, Márkfi Sámuel egyetemi rektort, Bierbauer Lipótot, Palatin Gergelyt, a nagynevű fizikusokat, Waisbecker Antalt, a kiváló botanikust, Chernel Istvánt, a nagynevű ornitológust, és végül Hajdú Tibor főapátot.