Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám
1922-08-19 / 188 szám
Még*£& vétsék ^é^cs^sűDíi 1921 augusztus 19. TÁVIRATOK Budapest, augusztus 18. (MTI) Augusztus 16-dn éjjel 11 óra tájban végzetes szerencsétlenség történt Cegléd külvárosában. Az ottani zászlóalj éjjeli gyakorlatra készült, lőkisérletet akartak végezni, a mihez szekéren a laktanyából lőszert szállítottak. Hirtelen vihar keletkezett és egy villám közvetlen a szekérre, vagy a szekér mellé vágott le, amitől a lőszer felrobbant, ff szekér mellett haladó Sáska főhadnagy, Vörösvdry Ernő hgy. és Kiss Hndor alhadnagy a helyszínen halálukat lelték. Szüts Aladár alhadnagyot súlyos sebesülésével kórházba szállították, ahol rövidesen meghalt, lioynis József és Temes Gusztáv hadnagyok csak könnyebb sérüléseket szenvedtek és már tul vannak a veszélyen. Budapest, aug. 18. (MTI) Az országos központi árvizsgálóbizottság közli, hogy a liszt árának emelkedése következtében augusztus 19-től kezdve a sütőipari termékekért a következő árak felszámítását nem kifogásolja: Zsemle 6 korona, félbarnakenyér kg.-ként 86 korona, barnakenyér kg.-ként 82 korona, A viszontelárusitók zsemléért darabonként forgalmi adóval 650 fillért számíthatnak. Fényűzési adóval együtt 7 koronát. Hmvásárhely, aug. 18. A Szeder Ferenc lemondásával megüresedett hódmezővásárhelyi II. kerületben hét jelölt küzd. Éspedig Ábrahám Dezső függetlenségi, Takács József szociáldemokrata, Szomory Jenő függeilen-kisgazda, dr. Kun Béla pártonkívüli, Budaváry László ébredő, Lázár Dezső egys. párti és Kincses Lajos kisgazda. A 27-én megtartandó választására a legtöbb esélye Ábrahámnak, Takáisnak és Kun Bélának van. Laibach, aug. 18. A jugo.sziáv kormány tegnap minisztertanácsot tartott, amelyen elhatározták, hogy tilalmat léptetnek életbe valamennyi élelmiszer kivitelére. Elhatározták továbbá, hogy a legerélyesebb eszközökkel fognak küzdeni a drágaság ellen. Romániában reftyiráljáfe a gabonát Eluisülhetetlen a drágaság a megszállolt erdélyi területen Arad, 1922, augusztus 18. Az egész Európát érintő nehéz gazdasági viszonyok még a bennünket kinzó drágaságnál is jobban sújtják az erdélyi megszállott területet és magát Romániát. Hiteles értesülésünk szerint odaát egy ruhára való szövet (3 méter) 4000 leibe bérül Egy kiló import cukor 36—40 lei. Kolozsvárott hetek óta nir.cs hus, mert a mészárosok drága pénzzel sem bírtak marhát vásárolni. A román kormány rendeletet bocsájtott ki, mely a búzatermés egy részét ?ár alá veszi. Intézkedései! a tiizelőinseg elhárítására 9 drágasági bizottság mai ülése Budapest, aug. 18. A drágaság ügyében kiküldött külön parlamenti bizottság ma délután 5 órakor Heinrich Ferenc elnöklete alatt ülést tartott, amelynek keretében a fa- és szénellátás kérdését tárgyalták. Az ülésen a kormány részéről jelen voltak: a miniszterelnök, kereskedelmi miniszter, közélelmezési miniszter. Szőnyey Lóránt szénkormánybiztos hosszabb előadás keretében ismertette a magyarországi szénügyeket. A termelés, fejlesztés, szétosztás és a lignitakció szempontjából. A szénkormánybiztos előadása után dr. Hamvassy István főjegyző | felhívta a kormány figyelmét arra, \ hogy bármilyen módon történjék is , a főváros szénellálásának rende; zése, a kétszobás lakások, tehát a j kisemberek lakásai az eddigi prefemenciális módon legyenek biztosítva, a kiskereskedelem utján való ellátásban. Wild József felszólalásában nagy súlyt helyezett arra, hogy az állam tulajdonában levó szénbányák, valamint tőzegtelepek állami íulajdonban maradjanak. Valkö Lajos kereskedelmi miniszter felszólalása után Plathy György azokra a visszaélésekre hivta fel a szénkormánybiztosság figyelmét, amelyek ma, különösen a mezőgazdasági szénszükséglet elosztásánál észlelhetők. A szénkormánybiztos válaszában kijelentette, hogy ennek megakadályozására az egyetlen eszköz az, hogy mindenki, akinek szénre igénye van, vagy a szénkormánybiztossághoz, vagy a hozzá legközelebb eső bányához fordulhasson. Bíró Pál a takarékos energia gazdálkodás szempontjából hangsúlyozta, hogy a gyenge kalóriáju szeneket kizárólag háztartási célokra utalják ki és a magasabb kalóriáju szenek kizárólag közüzemi és ipari célokra használtassanak fel. Wolff Károly megdöbbenéssel állapította meg azt, hogy a hatósági lisztellátásnak a munkásságtól való megvonása a liszt árát 35 koronával fogja felemelni. Kitért arra, hogy a jelenlegi sztrájk mily nagy mértékben járul hozzá a drágításhoz, azáltal, hogy ujabb időben a széntermelés terén idegen tőke kartelizálódik. Ama veszély felé megyünk, hogy a magyar energia idegen tulajdonba megy át. Kívánatos lenne az energia nacionalizáiása. Kitért arra a jelenségre, hogy a tatai szénbánya a béketermelés 65 százalékát érte el, mig a salgótarjáni a béketermelésnek 100 százalékáig jutott, most pedig a béketermelés 90 százalékát termeli ki. A kormány figyelmébe ajánlja e jelenség okának kikutatását, valamint azt is, hogy a kormány kövessen cl minden lehetőt arra, hogy a tatai termelést fokozza és ne tűrje meg azt, hogy ezt a termelést esetleg mesterségesen ne tartsák fenn a kielégítő nívón. A szérikormánybiztos részletesen válaszol Wolff felszólalására. Maga Megyei emlékek a nemzeti küzdelemből ív. Irta: Fábry Károly (6) 1905 szeptember 23-ára meghívást kaptak Bécsbe Ferencz József királyhoz: Kossuth Ferenc, br. Bánffy Dezső, gr. Andrássy Gyula és később gr. Apponyi Albert. Itt a császár egy darab papirosról egyszerűen felolvasott nekik 5 pontot, hogy a katonai követelések, — a pragmatikai közösség, — a 67-es alap gazdasági vagy egyéb kérdések egyszerűen érintetlenül hagyassanak, az állami és katonai szükségletek biztositandók, amit ha nem garantálnak: „kimondhatatlan szenvedés és nyomor hárul Magyarország és népére". Ipsissima verba. Ez a kíméletlen fenyegetés még jobban fellázította az országot. Erre a képviselőkből még többen ott hagyták a szabadelvű pártot. A vármegyék pedig sorban bizalmukat fejezték ki a nemzet vezérei iránt s egyhangúlag a nemzet sérelmének declarálták a szept. 23-iki királyi terrort. Békésmegye sem maradhatott el s dr. Fábry Sándor alispán október 1 l-re egybe hivta a közgyűlést, mely szinte tiltakozott s minthogy félő volt, hogy a vármegyei tisztviselők vallják majdan annak kárát, a tisztikar támogatására egy jótéti, illetve „alkotmányvédő bizottság" megalakítását javasoltak. A javaslat egyhangúlag elfogadtatott, s az alkotmányvédő bizottságba beválasztattak : Gyuláról : gr. Almássy Dénes, K. Schriffert József, dr. Márki János, Jancsovits Emil, Schmidt József, dr. Ladics Rocsiülés ra, i" , s László, Dombi Lajos, gr. Wenckheim Géza és Dénes stb. Csabáról: Beliczey Géza, Fábry Károly, id. Kocziszky Mihály, Szalay József, Varságh Béla Wagner József, Margócsy Miklós, Haraszti Sándor, Szeberényi Lajos, Maczák Ádám. Ókigyósról: Dr. Hajnal Albert. Gyomáról: Pikó B., Erdei J. Endrődről: Zelinka János, Kalmár József. Békésről: Morvay Mihály, br. Drechsel Gyula, Török Gábor, dr. Szegedy Kálmán. Mezöberényböl: Dr. Kovács L., Horváth János, Jeszenszky Károly. Köröstarcsáról: Vámos Sándor, Szabó János. Szarvasról: Gr. Bolza Pál és Géza, Haviár Dániel és Gyula, Mikoiay Mihály, Szirmay L. Árpád, Zlinszky István, Grimm Mór, dr. Reisner A., Geiszt Gáspár, Léderer Rudolf. Öcsödről: Dr. Oláh Antal. Orosházáról: Dr. László Elek, dr. Bikády Antal, Veres József, Szalay József, Torkos Kálmán. Körösladányból: Gr. Wenckheim H. Fülöp. Füzesgyarmatról: Gr. Blankenstein Pál, Borsóthy Géza. Szeghalomról: Reck Géza, Péter András. Kondorosról: Dérczy Péter, Erdélyi László. A bizottság elnökéül Haviár Dánielt, alelnökéül dr. Márki Jánost választotta. A netán felmerülő sürgős ügyek vitelére: Fábry Károly, K. Schriffert József, Áchim L. András és Veres József országgyűlési képviselőket kérte fel és egy kisebb intéző bizottságot is küldött ki: Fábry Károly, K. Schriffert József, Áchim L. András, Veres József, Beliczey Géza, Szabó János, dr. Margócsy Miklós és dr. Pándy István tagokból. A belügyminiszter a vármegye julius 24-iki határozatát — természetes — hogy sürgősen megsemmisítette, sőt egy „Intő szózatot" is bocsátott ki. Az alkotmányvédő bizottság összeült, mert most már tartani lehetett, hogy a belügyminiszter fel függeszti az alispánt s esetleg a tisztikart, gondoskodni kellett tehát javadalmazásuk biztosításáról. Az alkotmányvédő bizottság elhatározta, hogy felkéri a jó érzésű hazafiakat, fizessék be állami adójuk 10°/°-át a Gyulavárosi takarékpénztárba, melyből fizetik az elmozdított tisztviselők illetményeit s ha az alkotmányos rend helyreáll, az előleg mindenkinek vissza lesz téritvé. A vármegyei tisztikar egyévi ellátására 220,000 korona kellett, de az önkénytes adó lassan gyűlt, alig 30,000 korona, amelyhez maga gr. Blankenstein 10,000 koronával járult, a november 3-án megtartott ujabb közgyűlés a belügyminiszter megsemmisítő határozatát nem vette tudomásul, sőt ujabb legnagyobb fokú bizalmatlanságát fejezte ki s az „Intő szózatra" azt válaszolta, hogy: „nem szorult senki kitanitására, az ellen tiltakozikellenben üdvözli és kitartásra buzdítja a vezérlő bizottságot, meíynek tagjai voltak: Kossuth Ferenc, gr. Apponyi Albert, gr. Andrássy Gyula, br. Bánffy Dezső, gr. Zichy Aladár, Gulner Gyűli, Hock János, Justh Gyula, Barabás Béla, Batthyányi Tivadar gr., Eötvös Károly, Holló Lajos, Komjáthy Béla, Polónyi Géza, Rakovszky István, Sághy Gyula, Szederkényi Nándor, Thaly Kálmán, LJgron Gábor, Vázsonyi Vilmos, jegyző: Tóth János. (Folytatása következik.) sodronybál kapható Pólya Ferencnél III. kerület Hetter-u. 13.
