Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-18 / 40. szám

Békéscsaba, 1922. február 18. Szombat III. évfolyam 40. szám, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL e Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma s 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra SO K, negyedévre 150 K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Mi bovetfeezih 7 Mindenkinek ajkán ez a kérdés van napok óta: mi következik? És tegnap óta, amikor végleg megszűnt a két évre megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés, még sürgetőbben tolul minden ajakra az a kérdés: mi következik? A felelet erre a kérdésre igen egyszerű : semmi sem következik, semmi különös, semmi újszerű, ha csak az aem lesz újdonság, hogy a volt nemzetatya urak magán bánatukat ezentúl kortesgyüléseken, vagy — ments Isten — az újságok hasábjain fogják elzokogni. Tepnap Apponyiék fentjártak a kormányzónál, aki aggodalmaik kifejtése után kijelentette, hogy minden körülmények között törvényesen fog eljárni. S ez természetes is. Csodálkozunk azon, hogy egyáltalán akadhat olyan magyar ember, aki egy pillanatig is gondolt arra, hogy Magyarországon ma törvénytelen dolog megeshetik. Aggodalmat kelt sokakban az a — kétségkívül szomorú — körülmény is, hogy a nemzetgyűlés nem alkotta meg a választójogi törvényt s igy a közelgő választások törvényessége, érvényessége, szempontja vitatható lehet. Pedig itt sincs aggodalomra ok. A kormány elnöke kijelentette, hogy a választójog kérdését egy jogászokból álló szakbizottság elé viszi és ennek az országbírói értekezletnek határozata értelmében teszi meg előterjesztését a kormányzónak. Ez a kilátásba helyezett és csak jogászokból álló értekezlet okozhatja a legnagyobb megnyugvást. Elvégre feltétlenül jogászibb, tehát az első törvényeknek, alkotmányunknak, közjogunknak megfelelőbb döntés kerül ki az országbírói értekezlet elől, mintha az elmúlt nemzetgyűlés hónapokig rágódott volna a javaslaton. \ Minden után pedig — a választások következnek. Választások mindenesetre törvényes alapon és hiszszük, a keresztény demokrácia teljes győzelmével. Afelől mindenki nyugodt lehet, hogy az uj nemzetgyűlés, vagy képviselőház legális lesz. A mult nemzetgyűlést a szükség hozta össze s utólag törvényesítette önmagát. Ha nem tagadjuk — amint nem is tagadhatjuk, az általa hozott határozatok jogszerűségét, akkor meglehetünk győződve, hogy az országbírói értekezlet döntése abszolút jogszerű és törvényes lesz. Amig pedig a parlament összeülhet, addig van törvényes kormányunk, melynek akarata és eszközei is megvannak arra, hogy a jog és törvény uralma egy pillanatra se szüneteljen, sőt veszélybe se jusson. Ez következik! A nemzetgyűlés utolsó ülése Bucsuvacaorák a pártkörökben Budapest február 17. Az utolsó ülés A nemzetgyűlés utolsó ülése olyan mozgalmas képet mutatott, aminőt a nemzetgyűlés két éves életében alig láttunk Nemcsak a képviselők jelentek meg teljes számban, hanem a karzatok is zsúfolva voltak és ugy a terem, mint az egész képviselőház, teljes fényárban úszott. A képviselők azonban tudva azt, hogy a választójogi törvényjavaslat amúgy sem tárgyalható le, csak unottan és bizonyos türelmetlenséggel hallgatták a szónokokat, akiknek fejtegetései ma már senkit sem érdekeltek. A folyosókon élénken búcsúztak egymástól a képviselők, mert hiszen nem tudni melyik kerül be közülök újra és melyik nem. Általában megállapítható, hogy a lehangoltságba csak azok hoztak némi derűt, akik már várták a nemzetgyűlés befejezését, mert a legközelebbi választásokból ugy gondolják, ők fognak mint győztesek kikerülni. A jelöltek egész serege tartózkodott a nemzetgyűlés folyosóin, érdeklődtek itt is, ott is, bemutatkoztak minisztereknek és államtitkároknak, pártvezéreknek, a régi politikai világ tagjainak s elsősorban természetesen a sajtó régi munkásainál érdeklődtek a jövő eseményei iránt. Közben arról érkezett hir a kormánypárti folyosóra, hogy Andrássyék tüntetésre készülnek a kormányzói kézirat felolvasásával kapcsolatban. Pontban fél 9 kor az azt megelőző szünet után újból megnyitotta az ülést Gaál Gaszton elnök s az elnöki előterjesztések után azonnal átadta a szót Betlen gr. miniszterelnöknek, ki feszült várakozás mellett állott fel és néma csendben. A Házban ekkor izgatott mozgás keletkezett, mire Gaál Gaszton utoljára megrázta a csengőt és csendet teremtett. A kormányzói kézirat felolvasásával be is fejeztetett a nemzetgyűlés két éves élete. Huszár Károly és Apponyi felszólalásai után Slachta Margit azt indítványozza, hogy a nemzetgyűlés holnap istentiszteleten vegyen részt, de Gaál Gaszton, aki a házszabályokhoz mindenkor szigorúan ragaszkodott, a kormányzói berekesztés után az indítványt már sem vita, sem szavazás alá nem bocsátotta, hanem kijelentette, hogy a nemzetgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi Slachta Margit javaslatát s ezzel a nemzetgyűlés utolsó ülését berekesztette. A képviselők a terem közepére tódultak ekkor és viszontlátásra szavakkal búcsúztak el egymástól. A folyosókon is hamarosan csend lett, mert a képviselők a különböző pártklubokba siettek, ahol is minden párt vacsorával üli meg a nemzetgyűlés ujolsó ülését. A kisgazdapárt vacsorája A keresztény kisgazda és polgári párt tegnap este a nemzetgyűlés után Eszterházy-utcai klubhelyiségében vacsorát rendezett. A vacsorán a kormány tagjai közül résztvettek : Bethlen István gróf miniszterelnök, Kltbelsberg Kunó gróf belügyminiszter, Tomcsányi Vilmos Pál igazsagügyminiszter, Mayer János földmüvelesügyi miniszter, Gaál Gaszton, a nemzetgyűlés volt elnöke, Boltlik József, a nemzetgyűlés volt alelnöke, Szabó István, a párt öszszes képviselő tagjai, továbbá Eckhardt Tibor, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, Szudy Elemér miniszteri osztálytanácsos, Szomjas Gusztáv főispán, Horváth József, Batlay Géza és Dezső, volt kormánybiztos főispánok, Szabó József kormánybiztos, Szakács Andor miniszteri tanácsos, Kozma Miklós, a MTI. vezetője, Kelemen Kornél ügyved, Wagner Károly ügyvéd, Seprényi Gyula, az Orszáyos Földműves Szövetség igazgatója és még számosán. Vacsora közben Meskó Zoltán mondotta az első felköszöntőt a minisztereinökre, ezután Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. Beszéde során ezeket mondotta : A mi egységünk kiáltotta a tüzpróbát, amelyről tanúbizonyságot tesz, hogy a mai napon, az utolsó napon, amikor együttérzésünk és összeforrásunk nehéz próbának volt kitéve, mindenki betartotta azt a posztot, amelyet neki a végzet kijelölt. Partok egyesülésével és pártok összeforrasztásával kormányt alakítani nem lehet. A koalíciós kormányzatok Magyarországon mindég halaira voltak ítélve. Egységes párt kell, hogy hordozza Magyarorszagon a kormanyzat terhét, csak akkor élvezhetik annak előnyeit. Ha egységes a párt, ellenállhat annak a nagy nyomásnak, amely mindenfelől szorongatja, mig ha szerteszéjjel eloszlik a nemzet ereje, ha egymással szemben állunk, az sem a pártnak, sem az országnak nem érdeke. Én bízom abban, hogy ebben a küzdelemben ellenfeleinket is csak mint ellenfeleket és nem mint ellenségeket fogjuk szemben találni. A társadalmi békét akarjuk megalapozni, amikor a kisgazda és gazdatársadalom érdekeit helyezzük előtérbe. Eoben az országban ezek képviselték a hordképes erőt. Tehát ebben a pillanatban, amikor küzdelem elé megyünk, csak azt mondhatom, hogy igenis a kisgazda társadalommal kéz-kézben fogjuk megvívni ezt a harcot. Nem vagyunk osztálypárt, egy magyar párt vagyunk, mert az összes társadalmi osztályok ebben a pártban helyet találhatnak. Azt a munkát, amelyet eddig a parlamentben végeztünk, most kint az életben kell folytatnunk. Mert propaganda és felvilágosító munka nélkül ezt a harcot meg nem vívhatjuk. Nincs szükségünk erőszakos eszközökre, vesztegetésre, sőt ha kimegyünk a nép elé és megmondjuk amit akarunk, meg vagyok róla győződve, hogy hosszas és lelkes éljenzéssel és tapssal ünnepelnek. Hencz Károly Gaál Gasztonra, Rubinek István nagyatádi Szabó Istvánra üriti poharát. Ezután Földes-Tóth Lajos mondott beszédet, ki megismétli, hogy fogjanak össze mindnyájan pártkőlönbség nélkül és tegyék ezt a szerencsétlen országot és népet boldoggá. Dömötör Mihály a bajtársias együttérzést hangoztatta. Pásztor József megállapítja, hogy a kisgazdák nem sülyesztették le a parlament nívóját és nem akartak paraszt-diktatúrát. Szabó István a legőszintébb tisztelet hangján emlékezik meg kiváló fegyvertársáról, Rubinek Gyuláról. Rubinek Gyulának nagy érdeme volt a párt megszervezésében, azért őreá csak hálával emlékezik vissza. Nem tudom igaz-e a lapoknak az a legújabb közlése, amit Zadravecz püspökről írnak. Ez kortesfogás, ez ellen tiltakoznunk kell. Fáy Gyula szólalt fel ezután, ki azt fejtegette, hogy a királykérdésben elégedjünk meg azzal, hogy nemzeti királyságot akarunk és mig ez nincs meg, tartsuk meg a mai rendszert. Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter megköszöni a párt bizalmát. Bánffy Miklós gróf külügyminiszter, Csontos, Ereky, Egri Nagy János, sokorópátkai Szabó István és Meskó Zoltán beszéltek még ezután. A Kereszténypárt vacsorája A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja a Klotild-vendéglő különtermében rendezett pártvacsorát, amelyen résztvették az összes Budapesten lévő képviselők. A miniszterek közül Vass József, Bernolák, Hegyeshalmy voltak jelen, továbbá Haller István mint elnök, Huszár Károly, Ernszt, Turi, Gerencsér, Grieger, Bartos, Mátéffy, Csernus, Kontra, Eberhardt, Schiessl, Weigand, Legeza, Kovács Emil, Gunda, Kutkafalvy, Reischl, Haller József, Láng, Szabó József, Avarffy,