Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-10 / 125. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1921. junius 10. Mi van ma ? 1921. junius 10., pántok Róm. kath.: Margit kir. Prot.: Margit. A nap kel reggel 4 óra 3 perckor, nyugszik 19 óra 56 (este 7-56) perckor A hold kél reggel 8 óra 58 perckor, nyugszik 23 órakor (este 11). 20 (este 8) órakor: Ker. Daloskör összpróbája. 21 (este 9) órakor: Mozi előadás a Városi Színházban. GONDOLATOK * * * Területi integritás. A derék Az Est minden lapjáoan van valami kis hazaárulás-izü cikk. Nem nagy hangon, nem kéthasábos címekkel hirdeti kis piszkosságait, csak ugy a napi hirek közt, ugy a sorok között. R tegnapi számban is van egy felháborító, tendenciózus kis napi hir. R címe ez : Wrangel tábornok és vezérkara Szerbiában telepedett meg. Aztán a hir arról számol be, hogy Wrangel tábornok Újvidék közelében fog lakni. Az ember nem értené, hogy miért sorozza Az Est Újvidéket Szerbiáb.i, ha nem tudná, hogy ez a kitűnő újság az egyetlen, amelyet a szerbek áteresztenek. Az üziet kedvéért persze ilyen apró hazaárulásokra kapható Az Est. * Emberállat. Még túlságos frissen élnek az emberek lelkében a harcterek borzalmai. Még nem jutottunk el addig, sőt talán nagyon is messze vagyunk még tőle, hogy a halál látása az életelmulás nagyszerűségéhez mért komor borzalmat keltse fel bennünk és annak a gondolatát ébressze fel bensőnkben, hogy parányi semmiségek vagyunk a hatalmas isteni akarat kezében. Most ismét embert ölt valaki. Hogy miért, hogyan: az másodrendű kérdés. Ölt! és a halottat borzalom nélkül, kegyetlenül feldarabolva rejtette el. Ez a tény a rettenetes az egészben. Az emberállat, amely megszokta a párolgó embervér látását — ez a legszomorúbb öröksége a háborúnak . . . Olcsóbb azutazoso motoron A tagadhatatlan olcsósági hullám lassanként mind általanosabban érezhető. Igaz, hogy még nagyon messze vagyunk azoktól az áraktól, amelyek arányban volnának például a fixfizetéssel birók jövedelmével — de örömmel látjuk, hogy mégis csak közeledünk a megélhetés könnyebbségéhez. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút a közüzemek közt az első, ameiy követi az áresest a menetdíjnak csökkentésében. F. hó 10-től kezdve az A. E G. V. gyorsmotor járatain a viteldijat 5^-al leszállítja. Jóleső érzéssel adjuk e hírt, amely ujabb bizonysága a kis vasút vezetősége kitűnőségének. Nagyon helyesen teszik, hogy nem használják ki a helyzetet — mert bizonyos, hogy a régi dijak mellett is sok utas volt — hanem sietnek a viszonyok javulásával könnyíteni az utazó közönség helyzetén. Az A. E. G. V. e ténykedésével bizonyára sok ujabb barátot szerzett magának. Rablótámadás az országúton Milyen a közbiztonság Erdélyben f Vakmerő és véres kimenetelű rablótámadásnak lett súlyosan sebesült áldozata Adám Lajos, a Marmorosch Bank igazgatójának édesatyja és annak fia. Nevezettek a marosvásárhelyi vásárról hajtattak kocsin haza Dicsőszentmártonba. Útjuk a Csergedi hegyen vitt keresztül. Amint a hegy tetejére értek, két románul beszélő ember került velük szembe s illedelmesen köszönve, tüzet kért a kocsin ülőktől. Az öreg Adám és fia megálltak, azonban a haramiák már levetették udvarias álercukat s támadólag léptek fel. — Pénzt vagy életet! Adám, az apa azonban kitérő feleletet adott. — Nincsen nálunk pénz, jó emberek ! — No ha nincsen — mondták a haramiák — adunk mi 1 Azzal a kezükben levő baltával ugy vágták fejbe a védtelen embereket, hogy azok nyomban eszméletlenül terültek el a földön. Azután kirabolták őket. Ez a kora alkonyatban lehetett, mert ugy kilenc óra tájt egy arra járó utas vérbefagyva találta Adamékat s kocsiján a dicsőszentmártoni kózkórházba szállította az élet-halál között lebegő embereket. Adám vezérigazgatót, aki üzleti uton Bukarestben van, táviratilag hivták Dicsőszentmártonba. A szomorú esetet városszerte nagy részvéttel tárgyalják. Számos letartóztatás történt, de a valódi tetteseket még nem sikerült kézrekeriteni a csendőrségnek, mert igen valószínt, hogy — egyenruhában járnak. Vörös csopatob Besszarábia és Lengyelország botárán Támadásra készül Oroszország? Bukarest, junius 9. Az oláh politikai és katonai körökben nagy izgalmat keltett az a tény, hogy az orosz bolsevista hadsereg a besszarábiai határon nagyobb csapatösszevonásokat hajtott végre. Állitőlag 30 hadosztályt összpontosítottak. Ezzel egyidejűleg a lengyel határon is folynak a készülődések és ott is az orosz vörös hadsereg csapatmozdulatai túlhaladják a gyakorlatozás kereteit. Állítólag Szibériában és Turkesztánban is óriási csapatösszevonások folynak. Három év után ftézre&erült gyilkos Arad, junius 9. Még 1918 márciusában Rudai József, a szentleányfalvai biró fia, aki a harctéren teljesített szolgálatot, hosszabb szabadságra hazaérkezett falujába^ Tudomására jutott a fiúnak, hogy a jegyzőknek joguk van a l cséplési idényre mint fűtőt vagy géj pészt katonai felmentésre javasolni. ; Rudai még aznap este félkereste a község jegyzőjét, hogy megkérje felmentésének kieszközlésére. A jegyző figyelmeztette "a fiút, hogy ezt igy, j a lakásán nem lehet elintézni, ha| nem másnap délelőtt jöjjön be a hivatalába és ott kérésének eleget fog tenni. A fiatalember nem nyugodott bele a kapott válaszba, hanem lármát csapott, mire a belső szobából kijött a jegyző apósa, aki a fiút ki akarta tessékelni. Rudai erre kirántotta bajonettjét és az öreg embert nyakonszurta ugy, hogy • a gyorsan előhívott orvos már csak a beállott halált konstatálhatta. A fiatalember, mikor tudtára ébredt tettének, megszökött a községből és igy a bíróság nem vonhatta felelőségre. Napokkal ezelőtt Rudai József hazament szülőfalujába, azonban a községbe nem ment be, hanem kint a határban bujkált. A csendörségnek tudomására jutott a fiu hazajövetele, megkeresték és tegnap letartóztaíták. Az ügyészség elrendelte az ügyre vonatkozó iratok beszerzését. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyországi flan-e lóversenytér Csabán? Már hetek óta intenzív mozgalom indult meg Csabán, mely augusztusban nagyszabású lóverseny rendezését tűzte ki célul. A Kisgazda Ifjak Művelődési Egyesületében is felmerült ez a gondolat s igen szinpatikus fogadtatásra talált. Ugyancsak régen foglalkozik a csabai lódijazás és lóverseny gondolatával az Alföldi Lovasegylet, mely minden előkészületet megtett arra, hogy tervét keresztülvigye. i Mindkét akció megakadt azonban a lóversenytér hiánya miatt. Pedig van Békéscsabán ideális lóversenytérre alkalmas terület. Különösen az alsóvégi legelő mondható ilyennek. De a legeiő tulajdonosai semmiképen nem hajlandók átengedni e célra a legelöt. A legelő felett rendelkezők álláspontja teljesen érthetetlen. Hiszen mindössze arról van szó, hogy a nagy legelőnek egy kis részét 8—10 napig nem használhatják. Ez alaít az idő alatt azonban nem romlana, sőt javulna a legelő ezen része, amennyiben ott a versenyrendezőség boronáltatna, öntöztetne s itt-ott planiroztatna. Tiszta sor, hogy azt a néhány napi nélkülözést behozhatná a legelő e részének kezelése. Ezenfelül bért is hajlandó volna fizetni bármelyik egyesület. Arról meg éppen hosszú hasábokat lehetne irni, hogy mit jelentene Csabának, de különösen a gazdatársadalomnak, ha újra meg lehetne honosítani itt a lóversenyeket. De minden hosszú magyarázat nélkül is meg kell értenie minden gazdának, hogy a lódijazás és lóverseny rendszeresítése hatalmasan fellendítené a lótenyésztés ügyét. Épen ezért hisszük, hogy a legelőtulajdonosok rideg állásfoglalása nem végleges. Megvagyunk róla győződve, hogy belátva elutasító álláspontjuk helytelenségét, más elhatározásra jutnak s nem kényszeritik a Lovasegyesületet arra, hogy a verseny színhelyét Gyulára tegye. Mert azt mondanunk sem kell, hogy a gyulaiak minden áldozatra hajlandók, hogy a békésmegyei lóversenyek helyét állandóan Gyulára tegyék. Ha a gyulaiak törekvése sikerül, ennek megint a csabaiak érthetetlen tartózkodása, konzervaiizmusa lesz az oka. Románia a kisebbségek védelméért (Bukarest, junius 9.) A román parlament a legsürgősebben megkezdi szövetségesei, valamint Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia között a kisebbségek védelmére vonatkozólag létrejött konvenció tárgyalását. így Románia volna az első, aki eleget tesz e részben vállalt kötelezettségének. Vaddisznó-vadászatból sommás por Egy erdélyi magyar lap legutóbbi számában olvastuk az alábbi szomorú históriát: Május 27-én délután Nagy József a csíkszeredai takarékpénztár főkönyvelője vaddisznó-vadászatra indult a Csíkszeredához alig két kilométernyire eső, kies fekvésű Zsögödfürdőre. Vele mentek mint hajtók Román Balázs, Gál László és Benkes Béni zsögödi fiatalemberek. A hajtóvadászatot már délután fél hét órakor váratlan szerencse érte a hegyoldalon. A sűrűből egyszerre négy feketarka disznót zavartak ki a hajtók, egyenesen Nagy Józsefre. A vadász nem vesztette el hidegvérét, célba vette az állatokat és háromszor is elsütötte fegyverét. Egyszerre három disznó fetrengett vérben, mig a negyedik súlyosan megsebesítve, becsületesen hazavánseorgott gazdájához, Péter Ferenc zsögödi lakoshoz. A hajtóvadászatnál ugyanis az a tragikus baleset történt, hogy a hajtásba nem vaddisznók, hanem békés és jámbor háziállatok kerültek, a vajódi báznai fajtából. A disznócsordát azelőtti napon hajtotta ki Zsögöd község közeli erdőjére s igy történt, hogy Péter Ferenc négy disznójának nem tetszett a legelő és megszöktek az esztenáról. A lövések halálosak voltak. Péter Ferenc két másfél éves vemhes kocáia és egy hat hónapos kauja ott maradt a helyszínen, mig a negyedig otthon sinyli a lövés fájdalmait. A hatóság a három vadászzsákmányt kiárusította, ebből azonban nem térült meg Péter Ferenc kára. Hivatalosan lebecsülték a disznókat és Péter Ferenc javára még 1500 leit állapítottak meg. Nagy József a szerencsés vadász hallani sem akart az általa okozott kár megtérítéséről. Péter Ferenc először szép szóval követelte kára megtérítését, most pedig a csíkszeredai járásbíróságnál keresi icfazát, belevonva a perbe a hajtókat is. Erdéllyel lesz ismét Magyarország ! No tartsa magát távol vasárnap Erdéllyel lesz ismét Magyarország I a székely népünnepélyről.