Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-06 / 4. szám

\ Sz«rkesfcíő*ég te kiadóhivatal: Gékésecabán, Ssent I«tváa-tér 18. szám A szarkesstöiég telefon száma: 80 FNggmttma fror*mztáay pmlitikml nmpilmp Előfizetési Arak: Egy taéra 35 K, negyedévre 10* K, félévre 209 K. — Egyes száai ára 2 korona Lovászy ur nevétől hangos a sajtó napok óta. Valahogyan kezd ez az ember megint szerepelni és ez a szereplése méltó a múltjához. Eddig sajnosan tapasztaltuk, hogy minden a meggyőződés és hazafiasság álarca alatt elkövetett cselekedete hazaárulásszámba ment volna mindenütt, s régen undorral emlékeznének róla mindenhol, de nálunk csak most kezdenek eszmélni, hogy az „antantbarát" Lovászy, aki később olyan cinikusan adta el az országot s akit nemrég, amikor már megtörtént a nemzeti felébredés, karhatalommal kellett eltávolítani a külügyminiszteri székből, ahonnan nem akarta a bécsi kormánytól kikérni kitűnő elvtársait, Kun Béláékat. Most pedig a lyváló hazafi, a függetlenségi harcos magyar, akinek mindenki hazaáruló volt, aki Magyarországot becsületes munkával akarta felemelni, a cukorbáróval, Garami elvtárssal, sőt még az irógépmüszerészből „hadíigy"miniszterré avanzsált Böhm Vilmossal is kezetfogva, újságot alapit Bécsben, ezen a politikai szennygyűjtőhelyen, azzal a leplezetlen céllal, hogy Magyarországot politikailag és gazdaságilag megbuktassák. Szegény tatár! Ő még mindig azt gondolja, hogy Magyarország még mindig az általuk terjesztett sötét ködben él, azt hiszi, hogy itthon maradt szemérmetlen elvbarátainak még mindig van befolyása a tömeghangulat irányítására s igy reményű, hogy könnyű munkája lesz. Társai pedig, az agyalágyult és tudatos gonosztevők: feltámadásban biznak. A bosszankodás helyett sajnálkoznánk ezeken a kétségbeesett próbálkozásokon, ha egyáltalán sajnálatra méltó lehetne egy hazaáruló. Így azonban csak mosolygunk azon, hogy a Bécs várát tajtékzó szájjal vívó nagyvezér — Bécsbe került, ( Bécsbe kellett kerüljön, ha méltó társaságban akart lenni. Itt még van tér számára és van érvényesülési lehetősége — legalább egyelőre, hiszen együtt vannak mindnyájan, akik egy húron pendültek és összeköti őket a közös sors, a régen kiérdemelt akasztófának feléjük vetődő árnyéka. Csak azon csodálkozunk, hogy Lovászy úrról miért csak most ismerik el azt, hogy — hazaáruló. Akkor, amikor idehaza volt, amikor itt a szemünk élőit nap-nap mellett bebizonyította ezt nem akarták neki elhinni. Sőt! Pártja, a kriptaszagu társaság, az ujé/ alkalmából parodizálva a multat, még ma sem hiszi. Igaz, hogy vesíedelmes volna a közös elvet valló, közös kenyéren éldegélő „párt" elnökéről szegénységi bizonyítványt kiállítani, mert valahogyan .reájuk irányítaná a közfigyelmet. Pedig jobb nekik csendes elvonultságukban, hogy senki észre ne vegye, hogy a „vezér"-nek pártja is van 1 . . . cb. Romániában baj van Szöknek n katonák. — Erdély tele van beszarábiai menekültekkel. — Romániában behívták a busz éveseket is. — Erdélyi román politikusok NagyRománia bukásáról Bécs, január 5. dásba mennének át. Egyébkent is, a vörös hadsereg egyáltalán nem érdemli meg a hadsereg elnevezést, mert felszerelése egyáltalán nincs. Romániából Érkezett hírek szerint Erdély tele van besszarábiai menekültekkel. A ha ár felé futó katonavonatok egymást érik. Az oláhok a székelyeket iü Beszarábiába irányítják, azonban azok útközben valamennyien megrzöknek. A vonatok le vannak rongyolódva.. R Magyarországból elvitf rengeteg vasúti anyagnak az oláhok nagyon ke\ és hasznát vették. Rengeteg tönkrement mozdonytküldtek javítás végett Csehországba, Ausztriába és Németországba. Az egész ország területén csak minter/y 300 üzemképes mtzdony van, ugy, hogy a forgalmat a fővonalakon is csak hetenként egy vonatpár látja el. R zavart még teljesebbé teszi az f körülmény, hogy a szocialisták befolyást gyakorolnak a kormány munkájára. Bukarest, jan. 5. Arra a hirre, hogy az oroszok vörös csapatoka vontak össze a Román határon, a hadügyminiszter kijelentette, hogt a csapatösszevonásokról van tudomása, de a Dnyeszter^ balpaitján álVó bolsevista haderő csak hat hadosztályból áll, ezek is csekél j erőt, mindössze 18.000 embert jelentenek. Nem volna tehát veszadelem, ha támaKolozsvár január 5. Vezető román politikusok megnyugtató kijelentésekkel igyekeznek a sajtó utján csillapilani az ország lakosságának izgalmát, melu már csaknem a végsőkig fokozódik. A megnyugtató kijelentéseknek azoban ellent mondanak a kormány intézkedései, melyek mind a fenyegető veszedelemre vallanak. A hadügyminiszter még a mult hónapban elrendelte az 1898. és 1901 beliek sürgős bevonulását. A magyar és szász legénységet eleinte Románia belső városaiba szállították, ahol fegyvertelenül dolgoztatták őket a különféle katonai par rancsnokságok körül. Ujabban azonban nemzetiségi különbség nélkül minden munkásosztagot felszereltek és a besszarábiai határra szállítottak. A kiadott körözvények szerint ez időtől fogva a szökevények száma meghaladja a behivottak 70 százalékát. Erdélyi román politikusok nyilatkozata szerint Nagyrománia tragikus vége előre látható s az öszszeomlás bekövetkezése kétségtelen. Leszerelik a német erődítményeket A nagykövetek tanácsa elutasította a németek kérelmét A németek tiltakoztak a népszövetség által is jóváhagyott leszerelési határozat ellen, amelynek egyik szakasza szerint az erődítményeket is le kell szerelniök. Tiltakozásuknak antant körökben is kifejezést adtak s arra kérték a győztes hatalmakat, hogy Németország belső viszonyaira való tekintettel legalább a még meglévő német tüzérség megbénítását kerüljék el. A nagykövetek tanácsa foglalkozott a kérelemmel, válasza azonban elutasító volt és rövidesen befejezést nyer a német erődítmények használhatatlanná tétele. A határozat értelmében leszerelik Königsberg, Pillau, Swinemünde, Küstrin, Glogau, TJlm és Ingolstadt védőművei*. Königsberg részére 20, Pillau részére 32, Swinemünde részére pedig 3c ágyút hagynak meg összesen, a többit elszállítják. 9 Békésmegyei Gazdasági Egyesület választmányi ülése A gyülekezési jog korlátozása miatt a Gazdasági Egyesület is kénytelen volt őszi közgyűlését elhalasztani s az ezt előkészítő választmányi ülése is csak tegnap volt megtartható. A gyűlést Belíczey Géza elnök nyitotta meg, bejelentvén, hogy az egyesület nehéz gazdasági helyzete folytán kénytelen volt bérbeadott üzlethelyiségének bérét emelni. Ezután előterjesztette Sólyomy Lipót titkár a mezőgazdasági bizottságok megalakítására vonatkozó rendelet végrehajtásáról szóló átiratot, mely szerint e bizottságok január végéig okvetlenül megválasztandók. Az OMGE közli a dohányárak újbóli megállapítását az 1921-ik évre, mely szerint az előző év árai 10'30 százalékkal emelkednek. Több hozzászólás titán az a vélemény alakult ki, hogy a dohányárak ujabb megállapítása mellett veszélyeztetve lesz a dohánytermelés, mert ilyen alacsony áron nem érdemes termelni. Hogy a termelők mégis némileg kárpótoltassanak, az egyesület felir a pénzügyminisztériumhoz, hogy a most megállapított árakat alkalmazzák visszamenőleg az 1920-ik év termésére is. A propaganda-bizottság lelkes elnöke Almády Géza udvari tanácsos megjelenését a járhatatlan utak miatt kimentvén, a bizottság javaslatát a tagdijak emelése iránt a titkár terjesztette elő. A választmány ennek értelmében javaslatot fog előterjeszteni a közgyűlés elé, hogy az általános drágaság hatása alatt az alapszabályok akként módosíttassanak, hogy a rendestagok dija 10, illetve 20 koronára, az alapító tagok dija pedig 500 koronára emeltessék, mert a mai tagdijak mellett az egyesület fennállása lehetetlenné válna. Ezután letárgyalta a választmány az 1921. évi költségvetést. Ondrus Ciril indítványára az egyesület felir a gyapjuforgalom szabaddátétele érdekében, mert a mai gyapjuátvétel nem vált be, a leszámolások késedelmesek, a minősítés teljesen önkényes. Morvay Mihály indítványozza, hogy a tavaszi vetőmag biztosítására már most tegye meg az egyesület a szükséges lépéseket, mert a kötöttebb földek buzavetései gyéren keltek, a magnak legalább 30 százaléka elpusztult s azok pótlást igényelnek. A választmány az indítványt magáévá tette és elhatározta, hogy a földmivelésügyi, a közélelmezési miniszterekhez és a GOK-hoz átir, hogy az árpabeszolgáltatást legalább márciusig halasszák el, nehogy vetőmag nélkül maradjanak a gazdák.