Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-23 / 18. szám

2 /íőrsőv/dék Békéscsaba, 1921. január 74

. A Békéstnegyei Álta

lán

os Takarékpénztár R.-T

. mindig nem tükrözi vissa kellőképen az óriási pénzfelesleget. A közönség nagyrésze nem birván kellő közgazdasági iskolázottsággal, pénzének nagyrészét inkább tezaurálja, ahelyett, hogy azt gyümölcsöző betétként elhelyezné és ezzel a gazdasági élet termékenyítését előmozdítaná. Az a rettenetes folyamat, mely az egész háború folyamán kisértett,, de főként belső helyzetünk összeomlása óta oly feltartózhatatlanul haladt előre és pénzünk elértéktelenedését eredményezte, közönségünket arra j indítja, hogy készpénzét minden meggondolás nélkül reál értékekbe fektesse. Kétségtelennek látszik, hogy közönségünk nagyrészének fejébe az a gondolat fészkelte be magát, hogy törvényes fizetési eszközünk a papírpénz, értékében annyira problematikussá vált, hogy mindenképen ház, földingatlan és egyéb árukra igyekszik azt átcserélni. Ezen körülmény maga hiteléletünknek óriási lendületet ad, de nem kevésbé az érdekkörünkbe tartozó pénzintézetek, ipari és kereskedelmi vállalatok óriási kölcsön igényei is, kihelyezéseink hallatlan nagyságú emelkedésében nyernek kifejezést. így váltókölcsön álladékunk a tavalyi 6,686.240.95 K-ról 49,437.110.80 K-ra folyószámla „ „ „ 5,099.267.57 „ 33,570.553.64 „ jezálog „ „ „ 1,652.828.77 „ 945.833.70 „ Meghívó 9 Békésmegyei Általános Takarékpénztár Hészuénytársaság Békéscsabán 19ZI. évi január 30-án d. e. II órakor Békéscsabán székházában tartandó XI. rendes közgyűlésére, nelyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgysoroza : 1. Jegyzőkönyvvezető kirendelése és két részvényes kirendelése a jegyzőkönyv ritelesitésére. 2. Igazgatósági jelentés a lefolyt üzletévről, az 1920. évi zárszámadások előteresztése, a felügyelőbizottság jelentése, a tiszta nyereség felosztása és határozathozatal i felmentvény iránt. 3. Az igazgatóság jelentése az alaptőkeemelés sikeres végrehajtásáról. 4. Az alapszabályok 6. és 8. §§-ainak módosítása. 5. Igazgató-választmányi tagok választása 1 évre. 6. Esetleges indítványok. Keit Békéscsaba, 1921. évi január hó 11. Az igazgatóság. A t. részvényesek értesíttetnek, hogy az 1920. évi eredeti zárszámadások az in;zet pénztári helyiségében, az alapszabályok 20. §-a értelmében kilüggesztettek és ott hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. Kivonat az alapszabályokból: 17. §. A közgyűlésen azon részványes bir szavazati joggal, kinek neve legalább nappal a közgyűlés megtartása előtt a részvénykönyvbe bejegyezve van és aki részíyét a szelvénnyel együtt, vagy az erről szóló köz- vagy hitelintézeti letéti igazolínyt, a meghatalmazott pedig ezenkívül meghatalmazását is, a közgyűlést megelőző ip déli 12 óráig a társaság pénztáránál bemutatta vagy letette. — A' szavazati jog imélyesen, vagy más szavazatképes részvényes két tanúval előttemezett meghatalma;a utján gyakorolható. — Jogi személyek, kiskorúak és gondnokoltak szavazati jogát rvényes képviselője gyakorolja, tekintet nélkül arra, hogy ő részvényes-e, vagy sem. 18. §. Egy részvény birtoka egy szavazatra jogosít, azonban sem sajál, sem megzója jogán sem mindkét jogon együttesen száz szavazatnál többet senki sem gyakorohat. TISZTELT KÖZGYŰLÉS 1 A világháború rettenetes pusztításai és utókövetkezményei: a komuizmus, majd az oláh megszállás a méltán remélt béke helyett az emberiég történetében példátlanul álló igazságtalan, erőszakos trianoni ítélettel áródott le reánk nézve. Az a politikai térképváltoztatás, amelyet a jog, történelmi mult, földrajzi egység és a legelemibb gazdasági törvények íegsértésével a népek boldogítása címén ezen ítélettel reánk erőszakoltak, ^yenesen földúlta népeink tűzhelyét. Megfosztott bennünket területünk és :gjobb földjeinktől, legszükségesebb termelési javainktól, vastól, széntől, tói és egyéb legértékesebb kincseinktől és ami kevés még megmaradt, í alig elég Csonka-Magyarországon a puszta élet fenntartásához. Suosbitja e rettenetes ítéletet azon körülmény is, hogy oly országot súlyt, ely az oláh rablóhadjárat folytán közlekedési eszközeinek nagy részétől íegfosztatott és amelynek gyári berendezései, mezőgazdasági eszközei, emkülönben állatállományának javarésze elhurcoltatott. Ezeken a régi Tületnek egyharmadára szabott szük határokon belül, megtizedelt igavonó iszággal, hiányos mezőgazdasági felszereléssel, gyáriparának foszlányaial, minden legfontosabb nyersanyag, szén, vas, fa nélkül, a szomszéd ilamok kereskedelmétől huzamos időn át elzárva, kell Csonka-Magyarrszágnak megzavart termelését minden vonalon megkezdenie, hogy lét:ltételeit előteremtse, a háború és a háború utáni adósságait fedezze és nberfeletti energiával és takarékossággal a konszolidáció nagy munkáját Sgezve, e szerencsétlen ország ismét talpra álljon. Ily szomorú, sőt mondhatni, vigasztalan körülmények közepette :lette nehéz az elmúlt gazdasági esztendő szomorú sötétjében némi de:ngő fényt felkutatni. Vizsgálódó szemeink minduntalan oly symptomákra <adnak, amelyek a világgazdasággal és a háború utáni gazdasági élettel :oros összefüggésben állanak. így különös karakteristikumként jelentkek az infláció összes következményeivel mint: pénzdevalváció, folyíon nelkedő drágaság, az államháztartás felborulása, a gazdasági és produkv munka stagnálása, túlsúlyra jutása a spekulációs tevékenységnek, mint börzeték, lánckereskedelem, nemkülönben felvirágzása mindazon foglalkozási jaknak, amelyek spekulációs üzelmekkel kapcsolatosak és végre teljes törése a fixfizetéses hivatalnok osztálynak a legsiralmasabb élet nívójára. Az adott viszonyok közepette minden igyekezetünket az képezte, Dgy pénzünk értékének lassú elértéktelenedésével lépést tartva, üzleti kénket szaporítsuk, amit sikeres tőkeemelésekkel el is értünk. így az 1920. február 15-én megtartott rendes közgyűlésünk határolta folytán alaptőkénket 2 millióról 3 millióra, ugyanazon év május 2-án egtartott rendkívüli közgyűlésünk határozata alapján 3 millió koronáról millióra, mig végre november 16-án megtartott rendkívüli közgyűlésünk tározatából kifolyólag alaptőkénket 6 millió koronáról 10 millió koronára eltük. Kibocsátott részvényeinket mindannyiszor elsősorban régi részvéeseinknek ajánlottuk fel, akik elővételi jogaikkal csaknem kivétel nélkül én. a fennmaradó kevés számú részvényt, — amelyekre az intézetünk yában érdeklődő közönség részéről mindannyiszor több ezernyi darabra jegyzés történt, — szabadkézből értékesítettük. Az ilyképen befolyó pénzekel mindannyiszor a tartalékalap növelésére fordítottuk. A nagyközönség részéről intézetünk iránt évről-évre megnyilvánuló zalom a letelt évben is betéteink szokatlan mérvű emelkedésében nyer ejezést, igy betétálladékunk, mely 1919. december 31-én K 14,894.093.49 volt 1920. „ „ 38.224.286.3

3 koronára emelkedett tehát 23,330.192.84 korona gyarapodást itat. • Sajnos, a betétálladék ily tekintélyes összeggel való emelkedése még követeléseink tehát 13,438.337.29 „ 83,953.498.14 „ emelkedvén, összes kihelyezéseink 70 milliónyi emelkedést mutatnak. A jelenlegi súlyos viszonyok, a minden téren mutatkozó horribilis emelkedő árreláció — amely az ügyvitelnek is szinte alig egalizálható regijében és egyéb ügyviteli kiadásokban jutnak kifejezésre, — természetszerűleg arra kényszeritettek, hogy kihelyezéseink nagyrészét rövidebb lejáratú és lukrativebb hitelezésekben keressük, hogy ezáltal azoknak pyorsabb forgalmi lehetőségét és elasticitását is biztosítsuk. Mint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Magyarország e legrégibb és legszolidabb pénzintézetének exponense, vármegyénk csaknem összes pénzintézeteivel fenntartott barátságos összeköttetés ápolására különös súlyt helyeztünk. Pénzintézeti affiliációink közül: az Orosházi Általános Takarékpénztár R. T., a Gyomai Takarékpénztár, a Békésccaba-Erzsébethelyi Takarékpénztár R. T. az elmúlt évben igen figyelemre méltó előhaladást ..tettek és üzleti évüket kielégítő eredménnyel zárják. Előbb említett két intézet alaptőke gyarapítási műveletében szintén részt vettünk és a reánk eső uj részvényeket értékpapír tárcánk részére lejegyeztük. Az elmúlt év folyamán ottani tekintélyes érdekeltség bevonásával a Medgyesegyházi Takarékpénztár R. T.-ot alapítottuk, mely hivatott volt ottani fióküzletünk üzletkörét átvenni. E pénzintézet ismételt tőkeemelés után a kezdet nehézségein könnyen túlesvén, ma a vidék legjelentősebb közgazdasági faktora már és igen szép eredménnyel dicsekedhetik. Ipari és kereskedelmi érdekeltségeink közül alapitásunk a Békéscsabai Sertéshizlaló R. T. az év folyamán mindinkább emelkedő sertésárak folytán üzleti tevékenységét mérsékelt mértékben és kellő óvatossággal ismét megkezdhette. E vállalat a hosszú háború okozta, különösen a sertés szállásokban és egyéb berendezéseiben törtéijt károk és hiányosságok pótlásán fáradozik és semmi kétségünk az iránt, hogy ezen az ország sertéshizlaló iparában oly jelentékeny szerepet játszó mezőgazdasági iparvállalatunk kellő modernizálás után régi elismert hírnevét és nagyfontosságú szerepét teljes mértékben ismét be fogja tölteni. Másik érdekeltségünk a Békéscsabai Áruforgalmi R. T. aradmegyei erdőkomplexumától oláh megszállás által elzáratván, nem tudta hivatását — vármegyénk közönségének tüzelőfával való ellátását — egészen betölteni. E vállalat tulajdonát képező „Termény és Áruraktárak" a teljesen megkötött gabonaforgalom, — nemkülönben a szomszédos államokkal való kereskedelmi forgalomnak szünetelése okából — csaknem egészen kihasználatlanul állottak. A transitió forgalom, nemkülönben a hazai" kereskedelem szabaddá tétele után, e vállalatra — ugy hisszük, — biztató jövő vár. Megyeszerte elismert mezőgazdasági gépraktáreval és egyéb áruüzleteivel igen tekintélyes forgalmat ért el és üzleti évét szép eredménnyel zárja. Alapitásunk a Békésmegyei Kereskedelmi R. T. a hozzája fűzött várakozásnak minden tekintetben megfelelt. A legnélkülözhetetlenebb közszükségleti cikkek, főként cukor, petróleum és sónak nagyméretű importjával, Békés és a szomszédos vármegyék közönségének igen nagy szolgálatot tett. Gyarmat és egyéb áruk behozatala is igen jelentékeny és mint ilyen, Békésvármegye legnagyobb ily vállalatának tekinthető. Üzleti évét a nagy befektetések dacára is igen jó eredménynyel zárja. A Marospetresi Fatermelő Társaságunk az Aradmegyében fekvő Carstenn Lichterfelde Károly ur erdeinek á-métában való kiiermelését a lehetőséghez képest, — dacára az oláh megszállásnak — tovább folytatja. Ezideig tekintélyes mennyiségű tüzelőfa van már kitermelve, amelyet a szállítási lehetőségek beálltakor igyekezni fogunk az itteni tűzifa hiány enyhítésére felhasználni. E vállalkozás, — ha csak rajtunk kivül álló okok közbe nem jönnek — kellő rentabilitást biztosítanak intézetünknek. Korábbi alapitásunk a Magyar Baromfi-, Vad- és Tojáskiviteli R. T. a külföldtől való teljes elzártságunk folytán működését mindezideig meg nem kezdhette. Amint a kiviteli lehetőségek megengedik, e vállalatunk is üzembe fog helyeztetni. Magyarország szerencsétlen eldarabolása folytán, Békéscsaba városából, — mely mindezideig az ország szivét jelképezte, — határ város