Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-12 / 211. szám

Béké scsaba, 1920. december 12. —ImiimIBIIni in Vasárnap f /. évfolya m 211. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér 9 magyar fold ereje Eszmevilág, trónok összeomolhat­nak, de egy örök : a nép. Formát válthat az állam szerkezete, de áll az ösföld, az örök fundamentum. A népnek most gyásza van, sir; de a Főid kacag, mert a föld a rá­hullatott könytöl s a beléje temetett holtak porától is erösebb és termé­kenyebb. Én is kétségbe voltam esve, amig a földdel nem beszéltem. Engem is lesújtott az emberek gondolatsze­génysége, a megkövült közfájdalom tanácstalansága. De mikor elalélt szivvel reárogytam a rögekre, mi­ket már nemzetem sirdombjának néztem, az én lelkemnek csodás, emelő igéket sugallott a föld. Haj­dúság homokja, Nagy-Kunság, Ti­szántúl s a somogyi humusz mind egy választ adott. Rekedt, komor hangú választ, mely dörgött ren­delkező eréllyel, ünnepélyesen, mint földalatti harangok sora: Lépj szö­vetségre velem ! Mert jegyezd meg, te csodálatos, testvérteien faj, hogy nincs frigyesed a kerek világon más, csak én. Én a független föld. Én a kicsiny, de szabad Magyarország földje, melynek buzavetésébe többé nem gázol beie senki. Hajolj, csak le és tedd füledet a barázdákra, magyar! Hallasz ott tá­voli, buzditó zenét, mintha Démo­nok hangversenyeznének a mélység gyomrában odalent. Tudod, mik ezek a\hangok P Az a tömör csen­gés : a barázdák alatt folydogáló aranypatak csörgése! Igen ott arany folyik: a pénz, a jólét, az erő aranya! Mind a tied, ha mélyeb­ben szántasz, mint apáid, ha Bip­part s Jurenák rögörlő vasávat nyitja meg a bőségnek forrásál szakértelmed és akaratodnak ha­talma! Nem harminc zsugorodott szemet ád a te kalászod akkor, de ád hatvankét kövéret, mint ad rosz­szabb földben, zordabb ég alatt a svéd paraszt kalásza! Aztán hallod a föld mélyében azt a zagyva és durva morajt ? Ugy rémlik, elásott állatsereglet bömbölése. Igen, ott házi állatok sereglete tombol, amely a te gaz­dasági kisméretüséged s elárvako­dottságod korlátai folytán nem jö­hetett a világra. Vasléptü bikák se­rege, tejöntö tehenek légiója, ringó­hátu sertések, bundás, zömök bir­kák milliói követelik az életet, kö­vetelik a dus föld emlőit fönt a napfényes, füves hantokon. Föl hát, uj idők gazdái! Rombol­játok le végre azokat az apró, fer­tőzött, piszkos ólakat! Emeljetek heiyébe emeletes csürpalotákat, ce­men'. jászlas istálócsarnokokat és építgetek tiszta és téres aklokat, ho§t) néhány szál malackátok, lé­zengő birkátok sürü kondává soka­sodjék. De figyeljetek jobban! Ez a fakó, néma rög másról is álmodik, mint kalászsuttogásról, pacsirtaszólásról. Ezt a földet duzzasztja, túrja egy csirába zsendült akarat. Ez a föld azt akarja, hogy a rónák lomha csöndjét ezután majd zakatoló gé­pek dörgése mangorolja végig. Akarja, hogy gyárak övezzék a magyar mezóvárosokat! Gyárak, miknek tüzes torkába nem a bá­nyák, hanem a róna sik tárnái, ba­rázdák tömik az ipar nyersanyagát. Hiszen az egész sik magyar föld maga egy roppant bányatelep. " S véssétek végre elmétekbe jól, ma­gyarok, hogy az állati és növényi termékek anyagvilága kiapadhatat­lanabb forrás, mint a hegyek mély­ségeinek vékony érhálózata. Leteszem fülemet a föld pázsitos mellére s hallom már is annak a millió zongorának szavát, amely ott van még termőerőnek s lehető­ségneK alakjában a barázdák alatt! S hallom a mélység távolából föl­dübörögni az Igét, mely testvérebbé s bölcsesebbé teszi az itt munkára következettembersereget! Madai Gyula dr. Holnapra várható a döntés a válság ügyében ismét Teleki van előtérben - fl szabad íiirályválasztók miniszteri listája Budapest, dec. 11. A válság meg ojdása közeledik, bár a tárgyalások még egyre tar­tanak. Délelőtt Teleki Pál gróf több mint egy órát töltött a kormányzó dolgozószobájában s utána nagy­atádi Szabó István jelent meg más­félórás audienciára, aki kihallgatása után a következő nyilatkozatot tette: A kormányzó ur Ó Főméltósága hailani akarta véleményemet a döntés előtt, amit fentartott ma­gának. Nem dezignált miniszter­elnöknek, de nem is vállalnám a megbízást. Hogy kire esik a kor­mányzó ur választása, azt még nem lehet tudni. Lehetséges bncry kívülálló politikus kap megbíza­tást a kormányalakításra. A de­zignálás, ha ma nem, de holnap megtörténik. A királykérdés személyi része nem aktuális, de az elvi kérdések megérettek a döntésre. Nem ke­rülhetjük el, hogy bizonyos irá­nyokban határozottan állást ne foglaljunk. Arra a kérdésre, hogy Rubinek 'kap-e ujabb meghívást a kormány­zóhoz, a miniszter azt válaszolta, hogy ujabb kihallgatások nem lesz­nek. A miniszter ezután Teleki Pál grófhoz ment, kivel hosszasan ta­nácskozott. A helyzet kétségtelenül lényege­sen pnyhült és azt lehet mondani, hogy tulajdonképen a személyi kér­désekre redukálódott, mert a gaz­dasági jellegű tárgyalások, ame­lyeket Teleki folytatott, jelentékeny eredményekre vezettek. A pénz­ügyi és gabonaellátási kérdésekben megvan a megegyezés. Ezzel a de­zignálandó miniszterelnök munkája lényegesen rneg van könnyítve. A királyság kérdése nem zárja ki a békés megegyezés lehetőségét. A szabad királyválasztók csoportja engedett merev álláspontjából és az elvi kérdéseknek bizonyos mér­tékben való rendezésével meg­elégszik. Politikai körökben nagy megüt­közéssel tárgyalják azt a miniszteri lisztdt, amely a szabad király válasz­tók csoportjából került ki és amely­ben a külügyi tárcára Simogyi-Se­madann Sándort és Balla Aladárt, a belügyi tárcára Meskó Zoltánt és Ferdinándy Gyulát, az igazságügyi tárcára Ferdinándy Gyulát, Rassay Károlyt és Dömötör Mihályt, a köz­élelmezési tárcára Hencz Károlyt, a kultusztárcára pedig Kovács J. Ist­vánt jelölték. A mérsékelt elemek, tehát a párt túlnyomó többsége ebben nem lát­nak mást, mint a pozícióknak egymás közt való szétosztását. Ez elien általában tiltakoztak. A megoldás körül Teleki szemé­lye kerül ismét előtérbe, mint aki legalkalmasabb arra, hogy a kibon­takozást elősegítse. ibinck dezignélásáról nem le­het szó s a Bethlen István gróf és Gratz Gusztáv kombináció is kö­rülbelül elintézettnek tekinthető. E percben a legposszibilisebb jelölt kéiségkivül Teleki. Szabó miniszter a miniszterelnók­ségró 1 visszatért a földmivelésügyi minisztériumba, ahol már vártak rá Haller István és Rubinek Gyula miniszterek, akikkei hosszabb ta­nácskozásra vonult vissza, melybe később sokorópátkai Szabó Istvánt is "belevonták. A többség változatlanul ragasz­kodik ahoz, hogy Teleki vállalja a megbízást, bár nála nehézségeket okoz az, hogy közte és egyes mi­niszterek között nézeteltérés van. A királykérdésben Teleki nem akar továbbmenni mint a pártdeklaráció. Rubinek Gyula is nyilatkozott a délután folyamán: Az a helyzet — mondotta, hogy valószínűleg teljesen uj ember jön, esetleg már holnap. Mindenesetre megvárjuk, hogy hogyan és mit akar. Nem tudjuk még, milyen pro­grammal jön. Mindenesetre súlyos­bítja a helyzetét, hogy nem pártbeli ember. Félek, hogy emiatt hosszú lesz a válság és a kormányválság­ból a nemzetgyűlés válsága lesz, ami kiszámíthatatlan hatással le­hetne az országra. Ez a nyilatkozat a kormányzópárt vezető tagjai között nagy izgalmat keltett. Emlegetik Apponyi Albert, Tóth János, Zichy János, Ráday Gedeon nevét. De pozitívum nincs. Talán — majd holnap 1 Bomlik a Friedrich párt Budapest, dec. 11. Friedrichék pártja válságba jutott és ez kilépé­sekre is vezetett. A párt képviselő­tagjainak nagy része ugyanis nem osztja a pártvezér Friedrich István elveit, aki — legitimista. Ennek kö­vetkeztében ma Ereky Károly és Csilléry András kiléptek. A mai párt­értekezlet után valószínűleg sokan követik őket. Bolsevisták Olaszországban Bécs, dec. 11. Rómából jelentik, hogy az olasz kormány erélyes lé­péseket tesz a bolsevisták ellen, kik különösen a vasutasság köré­ben működnek eredményesen. A kommunistavezéreket letartóztatták. A munkásság most két napos tün­tető sztrájkkal akarja a korma Tjt engedékenységre birni. Mi a „Tevel" hivatása a Hörossy beszéde a békéscsabai „Tevéi" szombati választmányi ülésén Kcrössy Endre, a Tevéi közép­pontjának kiküldötte és lelkes apos­tola, pénteken d. u. a választmány előtt beszámolt a Tevéi eddigi mű­ködéséről és a békeszerződés rati­fikációja után követendő magatar­tásáról és céljairól. Hazafias, lel­kesedéstől áthatott tartalmas beszé­dének csak legkiemelkedőbb mozza­natait közölhetjük. A Tevéi legfontosabb feladata hazánk alapos megismertetése a külfölddel, annak bebizonyítása, hogy Magyarország földrajzi, tör­ténelmi, gazdasági egység és Európa kultúrájának védőbástyája a bolse­vista áramlatokkal szemben. De csakis a teljes Magyarország tölt­heti be ezt a fontos világtörténelmi szerepet, a csonka Magyarország erre képtelen. További feladata a külföld meggyőzése arról, hogy ez a trianoni béke állandó veszedelem­mel fenyegeti Európa békességét. Hogy ezt a feladatot a Tevéi mi­lyen sikerrel oldotta meg, annak fé­nyes bizonysága, hogy számos en­tente lap, — elsősorban a Genfben megjelenő \ Journal de Genéve u — rokonszenvező és ismertető cikke­ket, sőt cikksorozatokat közöl ha­zánkról ; és hogy az angol mun­kásság legutóbbi gyűlésén egyhan­gúlag követelik a magyar béke re­vízióját, a Magyarország ellen el­követett igazságtalanságok jóváté­telét, hogy igy egy ujabb háború rémeit elkerüljék. De nemcsak a külföldnek, hanem magunknak is alaposabban meg kell ismernünk hazánk történelmi, gaz­dasági, földrajzi és kulturális viszo­nyait, hogy mindenki tisztán lássa, hogy a haza nemcsak frázis, ha­nem reális valóság, amely nélkül élet nincs és hogy nlinden áldoza­tot érdemes meghozni azért, hogy ennek a hazának integritását visz­szaállitsuk. Ennek a célnak érde­kében kell összefogni minden tár­sadalmi osztálynak és egyelőre váll­vetett munkával törekedni szomorú gazdasági helyzetünk megjavítá­sára Beszédét a választmány jelen volt tagjai lelkes ünnepléssel fogadták. * F. hó 11-én szombaton d. e. 9 órakor a polgári fiúiskolában, d. e. 11 órakor pedig a Rudolffőgimná­ziumban tartott előadást Kőrösy Endre a tanuló ifjúságnak. Mindkét előadás óriási hatást tett a lelkes ifjú nemzedékre, akiket magával ra­gadott, a kiváló szónok nagyszerű beszéde. Tilos lesz a lisztszállitás Budapest, dec. 11. A közélelme­zési minisztériumban tanácskozások voltak a lisztüzérkedés megakadá­lyozása tárgyában. Az a terv, hogy a legcsekélyebb lisztmennyiség szál­lítását — tehát 10 kilogrammét is — szállítási-igazolványhoz kötik s az igazolvány nélküli szállítást kihá­gásnak minősítve, szigorúan bünte­tik, a készletet pedig elkobozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom