Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-16 / 87. szám

'Békéscsaba, 1920. julius 16. Péntek /. évfolyam 87. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Apáthy szabad Irta: Gjarmath B. János A hóhérmunkában kifáradt balkáni Caesar parancsára kinyillott a nagyszebeni rozoga vártömlöc egyik magánzárkája s hosszú másfél esztendő gyötrelmes szenvedéseitől összetörten megállott küszöbén egy fáradt rab . .. jóságos, tudós, bölcs tekintetét fölvetette az égre s keresni kezdte az első nyugatról jövö felleget, amely be tud neki majd számolni arról, hogy mi hir is van otthon, az ő rajongásig szeretett édes hazájában, szép Magyarországon. És a felhő, amint észrevette a megifjodott, délceg aggastyánt, zokogni kezdett. Valahonnan a Tisza-Duna tájékáról kergette arra felé a forró juliusi szél, talán épen azért, hogy mesélhessen mi rólunk sokat . . . nagyon sokat Erdély legnagyobb fiának, a világhírű professornak, a krisztusi keresztúton türelmesen vezeklő csodás apostolnak. Jól emlékszem. Mintha csak a tegnap történt volna. Hivó szavára Kolozsvár piacán Mátyásszobra előtt százezernél többen jöttünk össze, hogy a hires gyulafehérvári hazaárulásra feleletet adjunk s belemennydörögjük, miként a szélvihar, ha kiszabadul a hegysikátorokból a versaillesi falak közé, hogy Erdély a magyaroké, levegője, vize, kősziklája, rónasága, mind-mind Árpád ivadékának tulajdonát képezi s nem türjük meg, hogy csengő ezüstért áruba bocsássák azt hiéna falkáknak, koporsódeszkán dolgozó zsivány utonállóknak, vadállattá visszafejlődött havasalföldi gubás módoknak. De a versaillesi falak süketek maradtak, s akik benne bőrünkre iddogáltak, részeg, kótyagos fejjel nem látták s nem is akarták meglátni a cikkázó villámokat, meghallani azt az önérzetes tiltakozást, amelyben egy nemzet felebbezte meg gyalázatos határozatukat a legfőbb Ítélkező bíróhoz, a hatalmas ur Istenhez s igyekezett bizonyítgatni tagadhatatlan ősi jogát, igazát a másnak ítélt földhöz. Szükség volt erre a fájdalmas jajjkiáltásra, mert hiszen Károlyi és csatlósai annyira lejáratták tekintélyünket, annyira mélyen íaláaknázták becsületünket a Belgrádban megszövegezett gyászjelentés átvétele alkalmával, hogy elfordult tőlünk s a legvadabb ellenségünkké szegődött az egész nagy világ. Amikor éreztük, hogy az események a fertő, a teljes megsemmisülés felé viszik koldus, elárvult nemzetünket, a dicső székely hadosztály szivében a történelem részére örökre megőrzöndő jeligével „Életünket Erdélyért!" Csúcsán és Zilah előtt felvette a legelkeseredettebb szabadságharcot a sehonnai bitangokkal szemben. Miként ősz időben a légy, ugy hullott a Havasalföld férge, az undok oláh, kancsukával kellett kergetniök rohamra francia hajcsároknak Ferdinánd dicső (?) katonáit. És a mi fiaink akkor csinálták meg a história legbámulatosabb cselekményét. Alig kétezren, több mint három hónapon keresztül porolták a mackó szennyes bőrét a Királyhágó védbéstyái között s állották a tüzet majdnem az egész oláj ármádiával szemben. A benlakó, hazai Judások ismerve Apáthy elérhetetlen nagyságát, tudva azt, hogy szava még a forr ' ,.om pokolgépeinek irtózatos lármája közepette is elhallatszik az utolsó kunyhóig s az előtt megnyílik minden igaz magyar szive, hogy az akarata, óhaja, vágya, a mi sajátunk . . . szemétdombokról összehordott, betanított orgyilkosoktól kivett hamis tanuzás alapján lefogták, börtönbe vetették s a müveit francia, a salak, akinek ficsurjai azért rendeznek még ma is egy-egy kirándulást fővárosunkba, hogy jól lakjanak a magyar .Alföld búzájából, tűrte, sőt elősegítette, hogy a legFüggetlen keresztény politikai napilap nagyobb férfiúval ugy bánjon el a patkány, mint ahogyan -a legközönségesebb, akasztófára való gonosztevővel szokás. Másfél esztendő futott tova azóta, hogy Apáthy mögött a porkoláb bezárta a börtönajtót. Zokogásunk, síró remegésünk kisérte el a nagy nemzeti hőst szomorú, nehéz utján a Qolgotha felé. Éreznie kellett és érezte is, hogy szüntelenül vele vagyunk, fogdánk lócája mellett nem magunkért, hanem ő érette imádkozunk. És hogy ökölbe szorult a kezünk, midőn a balkáni csorda vésztörvényszéke öt esztendei kényszermunkára Ítélte a főhóhérmester nevében benne az embert, aki az orvosi tudományt megbámult alkotásaival évszázadokkal vitte előbbre, a szuronyok között is hirdette a feltámadás eljövetelét s védőbeszédében, mely páratlan a maga nemében, odakiáltotta a véreskezű vádbiztosoknak, hogy: „ítélhettek örökös martiromságra, dobhattok ezer számkivetésbe, darabokra tépethetitek a testemet kiéheztetett hollókkal, mégis csak magyar maradok, büszke magyar, milliók állanak mögöttem s amikor ti Ítéletet olvastok reám, ők akkor fognak szivökben szobrot emelni az é i emlékemnek és az a szobor hirdetni fogja rajtatok, a ti ocsmányságtokon keresztül is, hogy az embert megölhettétek, de az általa hirdetett eszme örökre él és diafi^m^kodni fog hitBudapest, julius 15. Minthogy Bethlen István grófnak nemsikerült a kormányalakítás, megbízatását visszaadta a kormányzónak, azzal a kérelemmel, hogy haladéktalanul hallgassa ki a kormányzó Rubinek Gyulát, nagyatádi Szabó Istvánt és Halier Istvánt. A Kormányzó tudomásul vette Bethlen visszalépését és a három volt minisztert még ma délelőtt egy órás kihallgatáson fogadta. A kihallgatáson Halier hangoztatta, hogy a nemzetgyűlés már 5 hete nem ült össze, holott olyan halaszthatatlanul fontos ügyek várnak elintézésre, melyek a lehető legsürgősebbé teszik a válság megoldását. Kérte a Kormányzót, hogy még a mai napon bizzon meg valakit az uj kormány megalakításával, hogy a további huza-vonából származható káros következm' -ek még kellő időben feltétlenül elháríthatok legyeRubinek sem alakíthat kormányt Budapest, julius 15. Az uj egységes kormányzópárt intézőbizottsága ma este ülést tartott. Politikai körökben az a hir járja, hogy Rubinek miniszterelnökségének elvi akadályai vannak. Ujabb fogolyszállitmány érkezett Budapestre Budapest, julius 15. Az inotai fogolytáborból ma délután 4 óra 15 perckor 100 magyar (legnagyobbrészt budapesti) hadifogoly érkezett haza, akiket a közönség ünnepélyesen fogadott. Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér vány munkátok dacára is a földre fellopott poklok felett." Mikor aztán az oláh cár alatt kezdett nagyon inogni a fejére tett korona súlyától a trón, megkegyelmezett a tudósnak, talán egyszer hagymázos lázálmában megjelent ágya mellett Gábor Áron haldokló unokája s mementót vágott Apáthyért s a többiekért véres kezével az újkor Nérójának ráncos homlokába. „Akár hogyan is történt: szabad lett a mi prófétánk!" és visszaadja nekünk ismét a hatalmas Gondviselés. Magyar testvéreim, akik szeretitek még ezt a szegény, beteg hazát, menjetek elébe a geszti határra. Öltözzetek ünneplő ruhába. Leányaitokkal köttessétek csokorba a kertek mindenik virágát, tegyétek lábai élé. Fogadját k ugy, ahogyan ő megérdemli. Kongassátok meg a népek sok . . . sok harangját s avassátok ünneppé azt a napot, amikor Apáthy István dr. hazajön, haza az ő szép hazájába, amelynek pusztulásán a legnagyobb martiromságban másfél esztendeig kesergett. Felejttessétek el vele a börtönt, s kérjétek meg, tanítson meg benneteket is ugy tűrni, ahogyan ö türt, szenvedett annyi hosszú időn át mindnyájunkért s a mi kifosztott, szegény, drága magyar hazánkért. nek. Azt ajánlotta, hogy az uj egységes kormányzópárt tagjai sorából való politikusra ruházza rá a fontos megbízatást. Véleménye szerint a mai körülmények között Rubinek Gyula volna lehivatottabb a kormányalakításra. Nagyatádi Szabó nem fogja támogatni Rubinek miniszterelnökségét, minthogy kettőjök között kiküszöbölhetetlennek látszó elvi eltérések vannak a földbirtokreform kérdésében. Nagyon kérdéses, hogy fog-e megegyezés létrejönni ezen a ponton nagyatádi Szabó és Rubinek között. A három olt miniszter a Kormányzónál lefolyt audencia után Simonyi-Semadan volt miniszterelnökkel tanácskozott, majd Rubinek és Halier a kisgazdapárt helyiségében a földbirtokreform ügyében folytatott értekezleten vett részt. Az értekezleten nem sikerült megegyezésre jutni a kétféle tervezet eltérő pontjaiban. Az oroszok közös batárt akarnak a csehekkel Varsó, julius 15. Az orosz fegyverszüneti feltételek erős elkeseredést szültek a lengyelekben, akik elhatározták, hogy az ellenállást a végsőkig fogják folytatni. Az oroszok által követelt feltételek között szerepe! többek között az is, hogy a lengyelek vonuljanak vissza Prsemysltől 50 kilométernyire dél felé. Ezzel közvetlen szomszédságba jutnának az oroszok a csehekkel. Az oroszok elfogadják az ántánt feltételeit ? Spaa, julius 15. Diplomáciai körökben hire jár, hogy az oroszok el fogják fogadni nz ántánt által felajánlott fegyverszüneti feltételeket. Miniszterek kihaiigatása gróf Bethlen István iem&nűása után Bethlen lemondását tudomásul vette a kormányzó — Halier Rubineket ajánlja kormányalakításra — Elvi ellentétek Rubinek és Nagyatádi földbirtokreform tervezetéhen