Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-06-17 / 63. szám
Békéscsaba, 1920. junius 17. Csütörtök /. évfolyam 63. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Magyarodr Az „Erdélyi Magyar-Székely Szövetség amely a hitványul másnak itélt Erdély visszaszerzését magyarjai és székelyei kulturális és gazdasági fejlődésének előmozdítását, érdekeinek védelmét és támogatását irta fel zászlójára, társadalmi összeköttetéseinek felhasználásával pedig meggyőzni törekszik a nemzeteket az ententefr talmak döntésének égbekiáltó igazságtalanságá1 s azon szomorú tényről, hogy ennek a borzalmas, vérrel táplálkozó, embert irtó katasztrófának egyedüli ártatlan áldozata a magyar nemzet, a békésvármegyei kör megalakításával engem bizott meg. Midőn a megbízatásomat tisztelettel bejelentem, felkérek minden magyart, akinek a hosszú szenvedésben imádsága lett a: „Nem !... Nem !... Soha.!" akinek őszinte fájdalma az, hogy a délkeleti medencében vasfazekas zsiványok büntetlenül bitótákat állítanak az utszélekre, asszonyokat, leányokat, elerőtlenedett aggastyánokat botoznak véresre, megtiltották, az édes anyáknak, hogy magyarul dúdolják el dajka-danájukat a fehéri lkü csecsemők bölcsői felett, akik ugy szeretik ezt a megtépett országot, mint ahogyan mi, a bujdosók szeretjük, akiket nem kábított el az oláh pálinkagőzös levegő, ma is magyarul éreznek és gondolkoznak, akik nem csaptak fel balkáni kuvasznak s itt, ebben az áldott, televényes földben óhajtják majd megágyazni a fekhelyet, hogy végig álmodják az örök éjszakát, akiknek fáj minden rög, minden porszem, amit édeshazánk testéből letéptek véreskezű, megfizetett sírásók, gonosz hóhérok, sorakozzanak a mi szeplőtlen lobogónk alá ! Magyarok! Testvérek! Hallgassátok meg az én szomorú, könytelen imádságomat. A lelkem küldi hozzátok, minden betűje, minden szava az igazságé ... a bánaté ... a keservé ... Ne forduljatok el tehát, amikor millió tömlöclakó nevében kiáltom felétek, hogy Segítsetek!! Nézzetek kelet felé! Ott ébred meg a nap minden reggel s a hajnal tüzes csókja is azon a tájon égeti bíbor-pirosra a kristálytiszta eget. A rétek fel vannak díszítve vad virággal, fohászkodás illatos levegőjében a pacsirta. Bent a faluban, a székely kapuk mögött Horthy katonáit, a bocskai fiukat várja a leányzó, szövőszékén özvegyi fátyo't formál az asszony, kopott ruhában barangol, elveszett édes apját keresi a magyar nemzet szerencsétlen árvája a kihalt börtönváros nyomorult utcáján. Gyehenna tüze pusztít mindent. Az Isten keze szivárványt rajzolt a Hargita fölé, hogy a patakokban tova folydogáló vért felvigye az égre és fesse pirosra, tüzesre a mennyek kárpitját. És amíg a bihari hegyeken tul ilyen pokoli élet járja, mi a hazátlanok, a kivert kutyák, a krisztusi kálváriát járók dolgozunk . , . szünet nélkül robotolunk. Csillagunk, talán épen az, amelyik Zágonyi Mikes Kelemen előtt kigyuladt a fekete éjszakában, utat mutat hazafelé. Igen! Hazafelé, mert oda igyekszünk. Nem tűrjük tovább, hogy több legyen a börtön, mint iskola, hóhér a pap; hívnak haza az árván hagyott édes anyák, a rétek, a virágos kertek, a zöld koszorús hegyek, a Maros partja, a Czenk s ha hullahegyeken át kell ezt az utolsó nagy utat megtenni, akkor is megyünk. Mi halljuk a jajkiáltásokat, halld meg Te is magyar testvérem! Adj erkölcsi eröt, nyújtsd felénk barátságos szeretettel a kezedet. Könyebb lesz megbirkózni a nincstelenséggel, a szenvedéssel, a sok, sok fájdalommal, ha nem hagysz minket magunkra! Részedre bimbót, virágot bontanak majd a ma feketében gyászoló kertek. Az erdélyi költők szava minden időkben csak ti hozzátok fog szólni az ő becsületes szive szeretetével, ti hozzátok, akik szívesek voltatok kebletekre ölelni a hontalanokat s akik, szent a hitem, mellettünk lesztek továbbra is, amikor erkölcsi támogatást fogunk kérni Ti tőletek. A Dunántul magyarsága, mint egy ember állott közébünk, az megértette a mi bánatunkat, becsülni tudta bennünk az ehhez a földhöz való erős ragaszkodást, nem bánt a bujdosóval, mint vándorcigánnyal, megértette, hogy mit tettünk mi és különösen milyen szolgálatot tett a fegyverben levő székelység ennek a beteg hazának. Programmunk nyilt, őszinte, megmásíthatatlan. Igenis azt akarjuk, tudja meg mindenki, az egész világ, hogyha máskép nem megy, hát igenis fegyverrel szerezzük vissza Erdélyt, de oláh uralmat ott meg nem türünk! Az a föld a miénk. Azt egy kikényszeritett aláírás nem bocsájthatja más tulajdonba. Ha üzen Horthy, a mi félistenünk, kivétel nélkül melléje állunk. Már is recseg-ropog a koronázásra készülő olah Caesar alatt a lopott koporsó deszkákból összetákolt trón, düledezőben a kártyavár, felszállani készül ismét a megsebzett turul a Kárpátok gerincére. Lesz még egyszer ünnep a világon. Hallgassa meg mindenki a székelyek imádságát s tanulja el tőle a reményt, a hitet az, aki az első ostorcsapás alatt összeesett. Ezért halált szívesen halok Erdélyért, a megkinzottakért, a rabokért! Isten engem ugy segélyjen! Gyarmath B. János A NEMZETKÖZI MUNKÁS BOJKOTT Apponyi beszéde a Házban. — Vita a botbüntetés fölött. A Ház mai ülése. Budapest, junius Rakovszky háromnegyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. Mikovinyi Jenő ismertette Cserty József mentelmi, ügyében hozott határozatot. A határozat szerint Cserty mentelmi jogát nem sértették meg. Mahunka Imre az árdrágítók büntetésének javaslatához szólt hozzá. Szerinte ha a kisiparosságra a botbüntetés ugyancsak vonatkozik, a kisipar ki fog vándoroni ; (közbekiáltások: nincs kivétel! Az árdrágítókra egyformán vonatkozik!) Bródy Ernő: A konszolidáció meg fogja szüntetni az áru-uzsorát! A szövetség átiratát olvassa fel, melyben a kereskedelem szabaddátételét követelik. Ezután Teleky Pál külügyminiszter válaszol a pozsonyi egyetemi tanárok ellen elkövetett csehatrocitások ügyében, majd Soós Károly hadügyminiszter válaszol Szalánszky József kérdésére, elismervén, hogy a katonai szolgálat teljesítése nyáron tényleg nehéz, azonban ezt az áldozatot különösen ezen a nyáron föltétlenül meg kell hozni. Ezután Apponyi Albert gróf emelkedett szólásra. A bojkottról beszélt, mely junius 20-án lép életbe s melyet a szállítási munkások szakszervezeteinek szövetsége Amsterdamban mondott ki. „Előttem a határozat és az indokolása, — mondta Apponyi — amit ha elolvasunk, látjuk, hogy a bojkott a megdöbbentő hazug valótlanságok egész tömegére épült fel. Az ember kétségbe esik, ha arra gondol, hogy milyen forrásból származhatnak i az információk. Egyet-kettőt itt megemlítek: év elején a hajmáskéri fogolytáborban 4000 ember volt, a csepeliben 2000 és ugyanakkor 5000 munkást ítéltek halálra Magyarországon." (Felkiáltások: Ez zsidó munka!) Hasonló hangon beszél a határozat azokról az ügyekről, melyek az utóbbi napokban a Házban is szóba kerültek. Ezzel kapcsolatban két észrevételem van. Egyik az, hogy a miniszterelnök tegnapi állásfoglalását a cenzúra ügyében nem helyeslem teljesen, minthogy asszerint mi nem szerezhetünk tudomást bizonyos közérdekű ténybeli dolgokról. Természetesen kellő tájékoztatás híjján minden ilyen elhallgatott esemény körül működésbe lép a fantázia, a külfölddel szemben pedig a hazudozás, aminek ime itt van egyik súlyos következménye. Másik észrevételem a Honvédelmi Miniszterurnak szól. Ha valakinél visszhangra talált tegnap elhangzott felszólítása, az én lelkemben elsősorban s meg vagyok győződve arról, hogy a hadsereg tisztikara támogatni fog bennünket abban, hogy a Nemzeti Hadsereg a magyar társadalom minden rétegének kedvencévé lehessen. Meg vagyok gye ;dve arról is, hogy a Nemzeti Hadserég tisztikara önként fog őrködni affölött, hogy kebelében semmi olyas ne történhessék meg, ami nem válna becsületére. (Lapzártakor az ülés még folyik.) Vizsgabiztosok a békési és csabai főgimnáziumokban. Budapest, junius 16. ff hivatalos lap mai száma szerint a vall és közokt( miniszter a békési főgimnázium érettségi vizsgálataira biztosul dr. Hammer István jogakadémiai tanárt, a békéscsabai főgimnáziumba pedig dr. Stelila Zoltán eperjesi jogakadémiai tanárt nevezte kiA német kormány helyzete. Berlin, jun. 16. A berlini helyzet most már szilárdul és a kormányválság kezd megoldódni. A német néppárt és a nemzeti szociálisták Brimborn zászlója alatt egyesültek. Birodalmi kancellár vagy Behrenbach, vagy dr. Brimborn maga lesz. A helyzet. Budapest, junius 16. A politikai helyzet változatlanul súlyos. A folyósóra hirek szállingóztak arról, hogy a kormány bukását egyedül a tiszántúli választások és a földbirtokreform miatt lehet biztosra venni. Apponyi miniszterelnöksége ezidöszerint a pártok véleménye szerint nem kívánatos. Hir szerint Rubinek Gyula lesz az uj minisztereit, ök. A kormány valószínűleg csak junius 27Ig marad a helyén. Huszár Károly utja. Hága, junius 16. Huszár Károly 16-án Hágába érkezett, ahonnan 17-én Amsterdamba utazik.