Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-17 / 63. szám

Békéscsaba, 1920. junius 17. Csütörtök /. évfolyam 63. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Magyarodr Az „Erdélyi Magyar-Székely Szövetség amely a hitványul másnak itélt Erdély vissza­szerzését magyarjai és székelyei kulturális és gaz­dasági fejlődésének előmozdítását, érdekeinek vé­delmét és támogatását irta fel zászlójára, társa­dalmi összeköttetéseinek felhasználásával pedig meggyőzni törekszik a nemzeteket az entente­fr talmak döntésének égbekiáltó igazságtalanságá­1 s azon szomorú tényről, hogy ennek a bor­zalmas, vérrel táplálkozó, embert irtó katasztrófá­nak egyedüli ártatlan áldozata a magyar nemzet, a békésvármegyei kör megalakításával engem bizott meg. Midőn a megbízatásomat tisztelettel bejelen­tem, felkérek minden magyart, akinek a hosszú szenvedésben imádsága lett a: „Nem !... Nem !... Soha.!" akinek őszinte fájdalma az, hogy a dél­keleti medencében vasfazekas zsiványok büntet­lenül bitótákat állítanak az utszélekre, asszonyo­kat, leányokat, elerőtlenedett aggastyánokat botoz­nak véresre, megtiltották, az édes anyáknak, hogy magyarul dúdolják el dajka-danájukat a fehér­i lkü csecsemők bölcsői felett, akik ugy szeretik ezt a megtépett országot, mint ahogyan mi, a bujdosók szeretjük, akiket nem kábított el az oláh pálinkagőzös levegő, ma is magyarul éreznek és gondolkoznak, akik nem csaptak fel balkáni kuvasz­nak s itt, ebben az áldott, televényes földben óhajtják majd megágyazni a fekhelyet, hogy végig álmodják az örök éjszakát, akiknek fáj minden rög, minden porszem, amit édeshazánk testéből letéptek véreskezű, megfizetett sírásók, gonosz hóhérok, sorakozzanak a mi szeplőtlen lobogónk alá ! Magyarok! Testvérek! Hallgassátok meg az én szomorú, könytelen imádságomat. A lelkem küldi hozzátok, minden betűje, minden szava az igazságé ... a bánaté ... a keservé ... Ne forduljatok el tehát, amikor millió tömlöclakó nevében kiáltom felétek, hogy Segítsetek!! Nézzetek kelet felé! Ott ébred meg a nap minden reggel s a hajnal tüzes csókja is azon a tájon égeti bíbor-pirosra a kristálytiszta eget. A rétek fel vannak díszítve vad virággal, fohász­kodás illatos levegőjében a pacsirta. Bent a faluban, a székely kapuk mögött Horthy kato­náit, a bocskai fiukat várja a leányzó, szövő­székén özvegyi fátyo't formál az asszony, kopott ruhában barangol, elveszett édes apját keresi a magyar nemzet szerencsétlen árvája a kihalt bör­tönváros nyomorult utcáján. Gyehenna tüze pusztít mindent. Az Isten keze szivárványt raj­zolt a Hargita fölé, hogy a patakokban tova folydogáló vért felvigye az égre és fesse pirosra, tüzesre a mennyek kárpitját. És amíg a bihari hegyeken tul ilyen pokoli élet járja, mi a hazát­lanok, a kivert kutyák, a krisztusi kálváriát járók dolgozunk . , . szünet nélkül robotolunk. Csilla­gunk, talán épen az, amelyik Zágonyi Mikes Kelemen előtt kigyuladt a fekete éjszakában, utat mutat hazafelé. Igen! Hazafelé, mert oda igyekszünk. Nem tűrjük tovább, hogy több legyen a börtön, mint iskola, hóhér a pap; hívnak haza az árván hagyott édes anyák, a rétek, a virágos kertek, a zöld koszorús hegyek, a Maros partja, a Czenk s ha hullahegyeken át kell ezt az utolsó nagy utat megtenni, akkor is megyünk. Mi hall­juk a jajkiáltásokat, halld meg Te is magyar testvérem! Adj erkölcsi eröt, nyújtsd felénk barátságos szeretettel a kezedet. Könyebb lesz megbirkózni a nincstelenséggel, a szenvedéssel, a sok, sok fájdalommal, ha nem hagysz minket magunkra! Részedre bimbót, virágot bontanak majd a ma feketében gyászoló kertek. Az erdé­lyi költők szava minden időkben csak ti hozzá­tok fog szólni az ő becsületes szive szeretetével, ti hozzátok, akik szívesek voltatok kebletekre ölelni a hontalanokat s akik, szent a hitem, mel­lettünk lesztek továbbra is, amikor erkölcsi támo­gatást fogunk kérni Ti tőletek. A Dunántul magyarsága, mint egy ember állott közébünk, az megértette a mi bánatunkat, becsülni tudta bennünk az ehhez a földhöz való erős ragaszkodást, nem bánt a bujdosóval, mint vándorcigánnyal, megértette, hogy mit tettünk mi és különösen milyen szolgálatot tett a fegyver­ben levő székelység ennek a beteg hazának. Programmunk nyilt, őszinte, megmásíthatat­lan. Igenis azt akarjuk, tudja meg mindenki, az egész világ, hogyha máskép nem megy, hát igenis fegyverrel szerezzük vissza Erdélyt, de oláh uralmat ott meg nem türünk! Az a föld a miénk. Azt egy kikényszeritett aláírás nem bo­csájthatja más tulajdonba. Ha üzen Horthy, a mi félistenünk, kivétel nélkül melléje állunk. Már is recseg-ropog a koronázásra készülő olah Caesar alatt a lopott koporsó deszkákból összetákolt trón, düledezőben a kártyavár, felszállani készül ismét a megsebzett turul a Kárpátok gerincére. Lesz még egyszer ünnep a világon. Hallgassa meg mindenki a székelyek imádságát s tanulja el tőle a reményt, a hitet az, aki az első ostor­csapás alatt összeesett. Ezért halált szívesen halok Erdélyért, a megkinzottakért, a rabokért! Isten engem ugy segélyjen! Gyarmath B. János A NEMZETKÖZI MUNKÁS BOJKOTT Apponyi beszéde a Házban. — Vita a botbüntetés fölött. A Ház mai ülése. Budapest, junius Rakovszky háromne­gyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. Mikovinyi Jenő ismertette Cserty József mentelmi, ügyében hozott határozatot. A határozat szerint Cserty mentelmi jogát nem sértették meg. Mahunka Imre az árdrágítók büntetésének javaslatához szólt hozzá. Szerinte ha a kisipa­rosságra a botbüntetés ugyancsak vonatkozik, a kisipar ki fog vándoroni ; (közbekiáltások: nincs kivétel! Az árdrágítókra egyformán vonatkozik!) Bródy Ernő: A konszolidáció meg fogja szüntetni az áru-uzsorát! A szövetség átiratát ol­vassa fel, melyben a kereskedelem szabaddátéte­lét követelik. Ezután Teleky Pál külügyminiszter válaszol a po­zsonyi egyetemi tanárok ellen elkövetett cseh­atrocitások ügyében, majd Soós Károly hadügyminiszter válaszol Sza­lánszky József kérdésére, elismervén, hogy a ka­tonai szolgálat teljesítése nyáron tényleg nehéz, azonban ezt az áldozatot különösen ezen a nyáron föltétlenül meg kell hozni. Ezután Apponyi Albert gróf emelkedett szólásra. A bojkottról beszélt, mely junius 20-án lép életbe s melyet a szállítási munkások szakszervezeteinek szövetsége Amsterdamban mondott ki. „Előttem a határozat és az indokolása, — mondta Apponyi — amit ha elolvasunk, látjuk, hogy a bojkott a megdöbbentő hazug valótlanságok egész tömegére épült fel. Az ember kétségbe esik, ha arra gon­dol, hogy milyen forrásból származhatnak i az információk. Egyet-kettőt itt megemlítek: év elején a hajmáskéri fogolytáborban 4000 em­ber volt, a csepeliben 2000 és ugyanakkor 5000 munkást ítéltek halálra Magyarországon." (Felkiáltások: Ez zsidó munka!) Hasonló hangon beszél a határozat azokról az ügyekről, melyek az utóbbi napokban a Ház­ban is szóba kerültek. Ezzel kapcsolatban két észrevételem van. Egyik az, hogy a miniszter­elnök tegnapi állásfoglalását a cenzúra ügyében nem helyeslem teljesen, minthogy asszerint mi nem szerezhetünk tudomást bizonyos közérdekű ténybeli dolgokról. Természetesen kellő tájékoz­tatás híjján minden ilyen elhallgatott esemény körül működésbe lép a fantázia, a külfölddel szemben pedig a hazudozás, aminek ime itt van egyik súlyos következménye. Másik észrevételem a Honvédelmi Miniszter­urnak szól. Ha valakinél visszhangra talált teg­nap elhangzott felszólítása, az én lelkemben első­sorban s meg vagyok győződve arról, hogy a had­sereg tisztikara támogatni fog bennünket abban, hogy a Nemzeti Hadsereg a magyar társadalom minden rétegének kedvencévé lehessen. Meg va­gyok gye ;dve arról is, hogy a Nemzeti Hadse­rég tisztikara önként fog őrködni affölött, hogy kebelében semmi olyas ne történhessék meg, ami nem válna becsületére. (Lapzártakor az ülés még folyik.) Vizsgabiztosok a békési és csabai főgimnáziumokban. Budapest, junius 16. ff hivatalos lap mai száma szerint a vall és közokt( mi­niszter a békési főgimnázium érettségi vizsgálataira biztosul dr. Hammer István jogakadémiai tanárt, a békéscsabai főgim­náziumba pedig dr. Stelila Zoltán eperjesi jogakadémiai tanárt nevezte ki­A német kormány helyzete. Berlin, jun. 16. A berlini helyzet most már szilárdul és a kormányválság kezd megoldódni. A német néppárt és a nemzeti szociálisták Brimborn zászlója alatt egyesültek. Birodalmi kancellár vagy Behrenbach, vagy dr. Brimborn maga lesz. A helyzet. Budapest, junius 16. A politikai hely­zet változatlanul súlyos. A folyósóra hi­rek szállingóztak arról, hogy a kormány bukását egyedül a tiszántúli választások és a földbirtokreform miatt lehet biz­tosra venni. Apponyi miniszterelnök­sége ezidöszerint a pártok véleménye szerint nem kívánatos. Hir szerint Ru­binek Gyula lesz az uj minisztereit, ök. A kormány valószínűleg csak junius 27­Ig marad a helyén. Huszár Károly utja. Hága, junius 16. Huszár Károly 16-án Há­gába érkezett, ahonnan 17-én Amsterdamba utazik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom