Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-25 / 120. szám

Békéscsaba, 1920. augusztus 25. Kőrösvidék — A csanyteleki gazdák. Csany-^ teleken Schandl Károly nemzetgyü-" lési képviselő beszámolója alkalmá­val a gazdák nagy lelkesedéssel elhatározták, hogy bármely pillanat­ban készek sikraszállani az elsza­kított területek visszaszerzésére. — Volt hadifoglyok megfigye­lése. A volt orosz hadifoglyok je­lentékeny része Oroszország jár­ványlepte vidékéről érkezik. Az or­szágnak a fertőző betegségektől való megóvása érdekében intézke­dés fog történni, hogy mindazok a volt hadifoglyok, kik nem tudják igazolni, hogy valamely katonai le­szerelő táborban vesztegzár alatt voltak, tartózkodási helyükön fog­lalkozásukra való korlátozás nélkül holmijukkal együtt fertőtler.ittetnek és 3 héten át orvosilag megfigyel­tetnek. — Huszár Károly Európában­Huszár Károly, aki Amerikában propaganda-uton járt, e hó 22-én visszaérkezett Európába és Calais­ban kötött ki. » — Kenyérmozgalom Szentetor­nyán. Mint értesülünk, Szentetor­nyán is gyűjtés indult meg a gaz­dák körében, hogy a szegénysorsu keresetképtelen ellátatlanokat ingyen gabonával lássák el. A gyűjtési moz­galom élén Zábrák Pál községi biró áll, aki a gyűjtést saját ado­mányával nyitotta meg. — Move textiláruk kiárusitása e hó 28-án szombatond. u. 3—6-ig lesz, amidőn különféle uj cikkek kerülnek eladásra. Elnökség. — Az elpusztíthatatlan bolse­vizmus. Jeruzsálemben a zsidó köz­kórházban letartóztattak nyolc zsidót, akik kommunista röpiratokat csem­pésztek be Palesztinába. Az volt a céljuk, hogy a zsidó zászlóalj segít­ségével zavart okozzanak és kikiált­hassák a tanácsköztársaságot, hogy az angol uralomtól megszabadul­janak. — Zavargások Eperjesen. Eper­jesen nagy zavargások voltak, mert a hatóságok nem tudták a lakossá­got liszttel ellátni. — Földet adnak a cseh rok­kantaknak. A szlovenszkói rokkant­ügyi hivatal elhatározta, hogy rövi­desen végrehajtatja a nemzetgyűlés által megszavazott rokkanfügyi tör­vényt. Ennek értelmében minden rokkant jogot nyer 2—10 holdnyi föld kedvezményes áru megvéte­lére. A közelgő földosztás alkalmá­val elsősorban a rokkantak igényeit fogják kielégíteni, a föld vételére szükséges összeget pedig az állam­tól fogják kölcsön venni. Ugy érte­sülünk, hogy a törvény végrehajtá­sát még e hóban megkezdik. — Békés sanyargató ja a du­tyiban. A kommunizmus alatt ren­dezett tanácsú várossá előléptetett Békés község volt polgármestere, a békési direktórium feje, öri Sándor bpesti fémmunkás, végre horogra került. A hőst tegnapelőtt beszállí­tották a gyulai fogházba, hogy szá­mot adjon népboldogító sáfárkodá­sáról. — Valona az albánoké. Az Epoca tudósítása szerint az olasz haderők Valonát e hó 18-án átadták az albánoknak. — A hadirokkantak népünne­pélye. A Hadirokkantak Egyesüle­tének csabai fiókja szept. 5-én a Széchenyi-ligetben nagyszabású népünnepélyt rendez. A népünne­pély mely délelőtt 10 órakor kez­dődik, este táncvigalom követi és másnap reggelig tart. Az egész be­vételt a rokkantak helyzetének se­gítésére fordítják. — A bolgárok mozgósítanak. Mint a kolvzsvári „Keleti Újság" irja, a bolgárok általános mozgósí­tást rendeltek el. A mozgósítás célja ismeretlen. — Trotzkij békét tárgyal. Var­sói jelentések szerint Trotzkij át fogja venni a minszki béketárgya­lások személyes vezetését. (Hogy ez a hir mennyire felel meg a való­ságnak, nem tudjuk.) — A zsidók merészsége. Ma­kóról jelentik: Csütörtökön este öt keresztény fiu át akart menni a Deák Ferenc-utcáböl az Uri-utcába vezető átjáróház udvarán. A Rubin­stein által odatelepitett dugóhuzós zsidók temploma mellett 30-40 galí­ciai zsidó támadta meg őket botok­kal, meg téglával. Meg is verték a keresztény fiukat. A rendőrség 14-et állított elő és ellenük szigorú vizs­gálatot indít. Ahelyett, hogy vissza­telepítenék e haszontalan népséget oda, ahonnan jött, hir szerint még ujabb rajok mennek be Makóra. — A hadinyereségadó és a hadikölcsön. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint a hadinyereségadó hátralékot az adó­zók hadikölcsönkötvényekkel s azok be nem váltott és esedékessé vált kamatszelvényeivel is lehet fizetni. —' A békéscsabai városi zenedében (Andrássy-ut 3:i.) a beiratások augusztus 28-tól naponta d. e. 9—12-ig, d. u. 2—6-ig tartatnak .meg. Beiratkozni lehet a zon­gora, hegedű, gordonka, cimbalom és ma­gánének tanszakra. Tandíj évi 1000 kor., mely havi 100 korona részletekben fize­tendő. Közalkalmazottak, továbbá kis jöve­delmű magánalkalmazottak gyermeket va­gyontalansági bizonyítvány felmutatása mellett tandíjkedvezményben rés/.osiilnek. Beiratáskor a hangszerek karbantartása, nyomtatványok stb. költségeire 20 korona fizetendő. Olyan növendékek, akiknek hangszerük nincs, az iskola hangszerein díjtalanul gyakorolhatnak. Az előadás szeptember 6-án kezdődik. Az igazgató. — A Falu-Szövetség bor-, gyü­mölcs- és zöldségkiállitása. A Falu Országos Szövetség balaton­füredi csoportja és a Balatoni Szö­vetség szeptember 11-én és 12-én a fürdő nagytermében vásárral egy­bekötött bor-, gyümölcs- és zöld­ségkiállitást rendez, amelyre a ha­zai és külföldi beszerzőcsoportokat, szövetkezeteket, bor- és gyümölcs­nagykereskedőket is meghívta. Be­jelentések és tudakozódások Cséplő Ernő kiállítási-elnökhöz Balatonfü­redre intézendők. Felvilágosítással szolgál a Falu Országos Szövetség, Köztelek-u. 8., II. emelet. — Két mesterhegedü, szép lágy hangú, kitűnően kijátszott kézimunka eladó. Cim a Körösvidók szerkesztőségében. Internált rendőrfelügyelő vagy haladunk a konszolidáció felé (Regényes történet 6. részletben. Idő : jelenkor. Színhely Szar vas). Szereplő személyek: Szekera Pál szarvasi rendőrfelügyelő, mint fő és szen­vedő hős. Dr. AVicland Sándor jelenleg szarvasi főszolgabíró, de e történetünk idején domnu prael'ect is, azaz méltósá­gos oláh főispán a gyomai, orosházi és szarvasi járások fölött, szintén szarvasi székhellyel. Szerepel még 6 elcsapott szarvasi rendőr. I. Szekera Pál szarvasi rendőrfel­ügyelő 1919. január 17-ig olyan derék rendőrtisztviselő volt, mint a többi kartársa. E napon a kommu­nista izgatók által rablásra uszított népség ellen fegyveresen, hivatásá­hoz képest megvédte a rendet. A szarvasi csatatéren, a piactéri boltok környékén sok fosztogató esett el akkor. II. A kommunizmus alatt az elvtársak érthető gyanakvással figyelték a rend őrét, de Szekera helyén ma­radt s még a román megszállás elől elmenekült a vörösökkel együtt, de már Békésszentandrásról visszame­nekült és állását újra elfoglalta. E fejezet hosszabb lesz, miután az oláh megszállás alatt játszik, bár oly hosszura mégsem nyúlik. De már érdekesebb lesz, mert a 6 el­csapott rendőr is akcióba lép. A rendőröket a szarvasi elöljáróság bocsájtotta el a szolgálatból; mert nevezettek az oláh térparancsnok utján akarták az elöljáróságot fizetés­emelésre kényszeríteni. A szarvasi elöljáróságnak az oláh tiszt azonban nem imponált, akárhogy fenyegette is őket a dózecsi csinccsel. A rend­őröket nem vette vissza. A 6 rendőr Szekera ellen fordult, feljelentette Szekerát dr. Wieland Sándor, akkor még csak domnu primpraetor (ma­gyarul főszolgabíró) urnái, azzal vádolva a rendőrfelügyelőt, hogy főkommunista. Dr. Wieland előzé­kenyen meghallgatta a rendőröket és mint az primpraetorhoz illik, felettes hatóságához, az oláh tér­parancsnokhoz utasította őket. És aznap este már a rendőrfelügyelő az oláh börtönben ült. Csakhogy az elöljáróság, amely mint fentebb em­iitettem, nem ijedt meg sem az oláh térparancsnoktól, sem az oláhhá ved­lett főszolgabírótól, az igazságtala­nul letartóztatott rendőrfelügyelővel azonosítja magát s addig nem haj­landó dolgozni, mig azt szabadon nem engedik. Az elöljáróság, a községi tiszt­viselők és alkalmazottak unisono sztrájkba léptek; szépen hazamentek, csináljon az oláh a városházán, amit akar és amit tud. Az elöljáróság és jegyzőkből alakult küldöttség vitte a városháza kulcsait a domnu főszol­gabíró úrhoz azzal, hogy Szekera nélkül nincs munka. Dr. Wieland mit tehetett egyebet, minthogy meg­ígérte, hogy Babescu oláh kormány­biztosnál közbelép Szekera érde­kében. Ugy is történt és a domnu fő­szolgabíró másnap reggel szemé­lyesen vezette az elöljáróság kül­döttségét Orosházára az oláh kor­mánybiztos elé. És ő maga is irásba foglalta, hogy Szekera nem kommu­nista. Az oláhok szabadon is en­gedték azonnal Szekerát. Az oláh megszállás vége felé közeledik s nevezetesebb dolog nem történik, minthogy dr. Wieland Sán­dor otthagyja a főszolgabírói hiva­talt és domnu praefekt (főispán) lesz belőle. IV. Most jön a nemzeti hadsereg és a domnu praefekt visszavedlik ma­gyar főszolgabírónak. Ez a csoda­bogár is csak Szarvason lehetséges. Az oláh főispánból magyar főszol­gabíró lett s haragszik, ha valaki most is méltóságos urnák merné szólítani. Nagyon szerény ember. De térjünk a főhőshöz vissza. A 6 rendőr újból dr. Wielandná! van s most már kommunizmus gyanúja miatt a magyar hatóság tartóztatja le Szekerát és Gyulára szállítják. Gyuláról hamarosan visszakerül s hozza a 2958—1920. számú gyulai kir. ügyészségi végzést, mely sze­rint a nyomozást ellene beszüntetik, minthogy „gyanúsított állítólagos izgató kijelentései teljesen ellentét­ben vannak a nyomozás aáatáiból megállapítható azon tények, hogy gyanúsított a tanácsköztársasággal szemben mináig ellenséges magatar­tást tanúsított." A főszolgabíró azonban ennek dacára felfüggeszti állásától Szeke­rát és internáltatja a lakásán, ab­ban a hiszemben, hogy ami nem sikerült a biróság utján, az majd sikerül a megyei közigazgatásnál s tényleg, mit tesz az Isten, a 9558—920. sz. alispáni rendelet Szekerát internálni rendeli mert „nevezett a szarvasi járás főszolga­bírójának" (értsd domnu Wielandot) „jelentése szerint erkölcsi és poli­tikai tekintetből — amit a becsa­tolt 6 drb jegyzőkönyben" (6 el­csapott rendőr!) „foglalt tanúvallo­mások teljes mértékben igazolnak — megbizhatlan és igy az állam és társadalmi rend és béke szem­pontjából aggáli'os ésgyanus egyén." Sic. VI. ebben a fejezetben Szekera a bel­ügyminiszterhez fellebbez és a szarvasi elöljáróság, egyházi és vi­lági egyesületek nem csinálnak egyebet, mint irást adnak Szekerá­•nak bizonyítva erkölcsi és politikai tisztességét, hogy mellékletek is le­gyenek a fellebezéshez. VII. A történetnek vége. Szekera a hajmás­kéri táborról álmodik éjszakánként, de különben még mindig becsületes ember, ami a történtek után csodálatra méltó valami. Tanulság e históriából: Ne bántsd az oláh főispánt, mert majd ha magyar főszolgabíró lesz belőle, internáltatni fog! S. M. S. TANÜGY Beiratások a községi polgári leányiskolánál. A községi polgári leányiskolánál miniszteri rendeletre aug. 27., 28. és 30-án délelőtt lesz­nek a beiratások. A polg. leányis­kola első osztályába felvétetnek elemi iskola negyedik osztályát vég­zett növendékek. Ezek a beiratásra hozzák magukkal iskolai, ujraoltási bizonyítványaikat, születési anya­könyvi kivonatukat. A többi osztá­lyokba mult évi bizonyítvány alapján iratkozhatnak be. Tandíj és egyéb illetékek összege 175 korona, mely­ből 105 kor. a beiratáskor s a többi 70 K a második félévkor fizetendő Tantervkülönbözeti, felvételi és ja­vító vizsgák aug. 27, 28, 30-án délután tartatnak meg. Igazgatóság. Beiratás. A békéscsabai m. kir. állami leányközépiskolában a be­hatásokat szeptember hó 1., 2. és 3-án tartjuk, délelőtt 8—12-ig. A beiratásnál minden tanuló adja- be előző évi bizonyítványát, születési anyakönyvi kivonatát és ujraoltási bizonyítványát. A beiratásnál fize­tendő dijak: felvételi dij 50 K (öt­ven korona) az egész és három­negyed tandíjmentesek felét fizetik, a féltandijmentesek az egészet tar­toznak lefizetni: az ifjúsági dij 35 (harmincöt) korona. A tandijat csekk­lapok utján fizetik majd be. Az évi tandíj 400 K esetleg 440 K lesz a minisztérium még nem döntött vég­legesen az összeg felett. A további utasításokat a beiratásnál adja meg az igazgatóság. Női fehér f ii ez kalapok érkezte k Széli kalaposhoz III., Baross-utca 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom