Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-04-25 / 17. szám
4. «Mal KOMÁROMI LAPOK 1942. április 25. — KöszTéayes fájdalmaknál, rheumatikus bántalmaknál, ideglájdalmaknál, fejfájásnál, izületi- és tagfájdalmaknál, valamint meghűléses betegségeknél, gyorsan és biztosan hat a TOGAL. Orvosok ezrei ajánlják a TOGAL-t, tehát ön is bizalommal vásárolhatja. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású TOGAL-t. Kérdezze meg orvosát. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszertárban 1.60 pengő. Nem vagyunk egyedül Körösi Csorna Sándor most száz éve, 1842-ben halt meg Indiában, hazájától távol, a Himalája hegyvidékének egyik városában. Rokon népeket keresett, mi* előtt azonban eljutott volna hozzájuk, elszó'Votta a halál az élők sorából. Hé* tálának százéves fordulójáról megemlékezik hálás nemzete. Nem ő az első, aki elindult rokonaink felkutatására. Julián barát még IV. Béla király idejében elment keletre, talált is rokon népeket, de csak hírt hozhatott felőlük, haza már nem vezethette őket a tatárjárás miattr A »sárga vihara, egy szép magyar álorrí valóraválását seperte el. Az álom azonban újra feltámadt s ma is él. Tudósaink, keletre mutatnak, rokon népek egész sorát ismertetik meg velünk. És a kisebbségi érzésbe ringatott magyarság arra eszmél, hogy nincs egyedül; nem magános fa többé a népek erdejében, 1ianem\ egy népes, szép család tagja. Kelet jelé indulva BeSszarábián túl, a Don völgyében, az Ural lábainál, Európa határ rán túl, Mandzsúriába ágazik el a rokonság, s a legkeletibb tájakon a Felkelő Nap országa népében is talál testvéri gyökereket. Egy ke’etről nyugatra mutató lándzsához hasonlítják a rokon1 népek elhelyezkedésének alakját. A lándzsa hegye mi magyarok vagyunk Európa szívébeit s ia rokon népek száma — nem számítva a velünk mély barátságot tartó japánokat — 50 millióra tehető. Nem vagyunk egyedül! El kell hát múlnia a megalkuvó kisebbségi érzésnek s meg kell erősödni hivatottságunk tudatának. A mai háborúnak s az utána várható nagyarányú elrendezésnek bőséges alkalmait a rokoni kapcsolatok elmélyítésére kell felhasználnunk. Élénk kulturális és gazdasági összeköttetéseket kell teremtenünk keleti rokonainkkal. Ősi hagyományainkat, keletről származó kultúránkat kell európai eszközökkel kifejlesztenünk, hogy aztán közvetíthessünk Kelet és Nyugat között, amint helyzetünk parancsolja. Erre figyelmeztetnek nagy magyar gondolkodóink, tudósaink. Egyszer végre már meg kellene fogadnunk bölcs intésüket. Itthon elsősorban az a feladat háramlik reánk, hogy ismerjük meg nemzetünk legsajátosabb értékeit, fejlesszük ki és tegyük kultúránk, sőt mindennapi életünk uralkodó elemévé. Legyünk urává, birtokosaivá magyar fajtánk lelki, szellemi tulajdonságainak, hogy élhessünk és betölthessük nagyszerű feladatunkat. Erre figyelmeztet Julián barát és Körösi Csorna Sándor emlékezete., (L.) A volt telepesbirtokok helyzete- TESTVÉRI ÖLELKEZÉS lesz a Délvidéki Esten! Jöjj, testvér, mert minden komáromi magyarnak ott kell lennie ezen a szép rendezésen! Alkalmi ajándéknak elsőrendű [erem likőrök, barack, szilva, törköly, valódi párlatok, tea-rumok legolcsóbban beszerezhetők nagyban és kicsinyben Mó orocz << y> szeszé ru üzemben Komárom, Jókai-utca 27. Tel. 255. (Főpostávai szemben) Elsőrendű hegyi málnaszörpök/ A telepes és maradék birtokok kérdése, amelyhez eddig nem a legszerencsésebb kézzel nyúltak, remélhetően most már véglegesen megoldódik még ez évben; a földmívelésügyi miniszternek szándéka ugyanis az, hogy ezeket a birtokokat még ez évben a véglegesen juttatottaknak birtokába adja. A komáromi járásban az ősszel foganatosított juttatásoknak a beérkezett panaszok) folytán történt felülvizsgálása a múlt napokban megtörtént a hatóságok és az érdekeltek jelenlétében; a felülvizsgálás során a juttatásnál első sorban a tűzharcosokra, nagycsaládúakra és a nemzeti szempontból megbízható, fizetőképes egyénekre voltak tekintetűéi, js így a múlt ősszel juttatottak közül egyeseket a végleges jut-, tatásnál kihagytak. A végleges juttatás megtörtént Margitmajor, Szántóér és Zsemlékes telepes birtokain, míg a nagygadóci részen a telekkönyvi adatok rendezetlensége miatt a vármegyei gazdasági felügyelőség azt részben a vitézi széknek, részben pedig a végleges juttatásra kiszemelteknek ideiglenesen bérbeadta. Az ógyallai járásban a mérnöki munkák elmaradása következtében a végleges juttatás helyett az erre kiszemeltek a földrnívelésügyi minisztérium rendelkezése szerint a folyó gazdasági évre bérbe kapták; időben, s így a munkálatok még jókon megkezdődhettek. A somarjai és dunaszerdahelyi járások juttatásra kiszemeltjeit a földmívelésügyi minisztérium telekkönyvi adatok hiánya miatt csak később fogja kiválaszthatni, ezért a telepeket további egy évre bérbeadták; a szerdahelyi járásban a vitézi szék 150 kh., a somorjaiban 600 kh. földet kapott, a bérlők a végleges juttatásra kiszemeltek közül kerülnek ki. A földmívelésügyi minisztérium a juttatásoknál tekintettel volt a régi tulajdonosokra, akik közül Üchtritz Amadé gróf Bősön 646 kh-t, Bethlen Aladár gróf Füzespusztán még meg nem határozott nagyságú területet, Simor Ernő Diósförgepatonyon, 115 kh-t, Pálffy Pál és József grófok Szentmihályfán 271 kh-t, Csótfa-majoron 230 kh-t, Felsőpatonyon 165 kh-t, özv. gróf Pálffy Béláné Tőnyén 410 kh-t, Pucher József dr. és társai Nyékvárkonyon 416 kh-t, Pongrácz Pál gróf Nagyszarván 282 kh-t, Bacsák testvérek Sárréten 340 kh-t, Csapó Géza Uszoron 40 kh-t, Baranyai örökösök Kurtakeszin 200 kh-t, Malcoines báróné Ekelen 100 kh-t és végül Koczor Gyula Nagygadócon 50 kh-t kaptak. Az utóbbiak egyelőre csak bérlők, mivel még nem volt megállapítható, vájjon annak idején a csehek mily mértékben kártalanították a volt tulajdonosokat? Amenynyiben nem kártalanították őket, térítés nélkül kapják, ellenkező esetben megállapítandó térítés ellenében, azonban a jelenlegi bérösszeget a térítési összegbe be fogják számítani. A bérbeadásnál általános új elv, hogy a bérösszeget búzaellenérlékben állapítják meg. kát. holdanként a föld minősége szerint 30—150 P összegben, az adótérítés kötelezettségével. Ennek fele — 30 P-ős búzaárat számítva — a szerződés aláírásakor volt esedékes, másik fele — a F. M.-től megállapítandó áron — augusztus hó folyamán lesz fizetendő. DÉLVIDÉKI KÖLTÓK BÁCSKA Föld-emlő ez. Álom a Geán, egy meztelen, vad parasztleány idetévedt a Kárpátoktól messze Délre s a Duna-Tisza közé érve, lialk cseléd lett. A mező, a csűr, a pajta: szentély. Testvérei: a Felvidék s Erdély hangos lapok a történelemben. Szent, hős dolgok! ö kélszernyíló akácfalombok nyelvén dadog. Van egy imája: nagyszerű, pogány; vadul ölelje nagyizmú, mokány magyar paraszt s foganjon, szüljön, kalászba törjön, hogy termő mezőkkel üdvözöljön minden tavaszt. Isten sem akarta szebben, gondolom: pillája rebben, mikor látván, mosolyogja kicsi kedvünk. Aratás a mi szerelmünk magyar Bácskán! Ben ez Boldizsár. Az örökkévaló pillanat Úgy kapsz utána, mint a gyermek, ha színes lepke száll eléje, lohol, szalad; csak el ne szálljon, csak elkaphassa, csak elérje. Úgy vágysz utána, mint a gyermek, s mohó kezed, midőn eléri, hímes porát már leütötte és csodaszámyát összetépi. Ő pillanat, vidám pillangó, ó szépség villám villanása, ha megérintünk, összoomlasz, de támad lényed-ezér mása. Találkozunk s már búcsúzunk is, s búcsúzván egymástól úgy váljunk, örökre szól e búcsúzásunk s örökre egyúttmaradásunk. Csuka Zoltán. Jogsegély Szlovákia és Magyarország közöli Bizonyára élénk emlékezetében él még mindnyájunknak az az áldatlan állapot, amely a trianoni Magyarország és a múltba már elmerült Csehszlovákia között a kölcsönös jogsegély terén fennállott. Az egyik! országban meghozott bírói határozatok a másikban nem voltak végrehajthatók, az idegen állampolgár, ha olyan szegény is volt, min|t a templom egere, a másik állam bírósága előtt szegényjogot nem élvezhetett, az egyik állam területén hozott határo-i zatót a másik állam területén kényszer útján nem lehetett kézbesíteni, csupán diplomáciai úton és csak úgy, ha az értesített fél az iratot önként átvette és még ehhez) hasonló egyéb anomáliák keserítették a két állam lakóit. Nem volt ritka eset, hogy például ha a megszállott területen lakó adósnak a trianoni országban volt a vagyona, vele szemben a követelést egyáltalán nem lehetett behajtani, mert az adós lakóhelye szerint illetékes bíróság ítéletét a másik államban végrehajtani nem lehetett, viszont a vagyon fekvése szerint illetékes bíróság előtt azért nem lehetett perelni és végrehajtható ítéletet szerezni, mert az adós nejm ott lakott, tehát a személyes bírói illetékessége ott nem volt meg. S hal mégis meg volt a mód arra, hogy a külföldi lakost belföldön lehetett perelni, hiába hozott a belföldi bíróság marasztaló ítéletet, azt az adósnak kikézbesíteni nem/ lehetett, hacsak önként át nem vette ä marasztaló ítéletet. Ilyen pedig alig akadt, A kölcsönös jogszolgáltatás tehát húsz éven keresztül egyenlő volt a semmivel és nagy segítségére volt a rosszhiszemű adósnak. Ezen a kínos helyzeten segített most Magyarország és Szlovákia, amidőn megkötötték a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó egyezményt. Ezen egyezmény szerint mindkét állam polgárai személyük és vagyonuk törvényes és bírói védelmét illetően ugyanolyan elbánásban részesülnek a másik szerződő államban, mint a belföldiek. Az idegen állam bíróságai előtt mindkét állam polgárai mint felperesek, beavatkozók vagy kérelmezők léphetnek fel és nem kötelezhetők semmiféle biztosíték nyújtására. Ha valamelyik állam bírósága a másik államban lakó peres felet perköltségekben marasztalja, ez a határozat a másik államban is végrehajtható. Ha egyik állam} illetékes hatósága szegénységi bizonvítványnyal igazolja a fél vagyontalan állapotát, ez alapon a másik államban is élvezheti a bélyegmentes perlést, sőt ingyenes ügyvéd kirendelését is kérheti. Megállapodás jött létre a polgári peres, perenkívüli és gyámhatósági ügyekben hozott ügyiratok és megkeresések továbbítása, nemkülönben kikézbesítése tekintetében is, ami fölötte meggyorsítja az eddigi diplomáciai közvetítést igénylő eljárást. Amint tehát örömmel láthatjuk, az elmúlt három év alatt nagyot haladt előre a két állam közötti kölcsönös megértés. Ennek egyik fontos stációja ez az egyezmény), amely sok keserű fullánkot húz ki az egymással tőszomszédságban élő két államorganizmus testéből és leikéből. Közeledünk az új Európa felé nemcsak szóval, hanem tettekkel is. A kölcsönös jogsegélyről megkötött egyezmény a Budapesti Közlöny április 15-i 85. számában mint függelék teljes szöveggel jelent meg. Az 1942/43. évi gabonaárak megállapítása A jelenlegi rendkívüli viszonyok közölt különösen fontos, hogy a gabonaárak a gazdaérdekeknek megfelelően legyenek megállapítva és erről a gazdaközönség idejében tudomást szerezzen. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara ezzel kapcsolatban a következő tartalmú javaslatot terjesztette az illetékesek elé: Minden gabonanemű ára úgy állapíttassák meg, hogy abból kezelési és raktározási díj címén semmi levonás ne legyen. A megállapított árak országosan egyöntetűek legyenek, Futura-raktárban átadva; ha valaki vagonba vagy uszályba rakja terményét, ezért természetesen magasabb árat kapjon, mint fuvardíjat./(A szokvány-árunál jobb vagy rosszabb hl.-súly alapján történjék hl. súlykilogrammonként a többletfizetés, illetőleg levonás; a tisztátalanságoknái ugyanígy. Minden, a megengedettnél nagyobb gyomszázalékra egy kg gabona hozassák levonásba. A sörárpa és takarmányárpa közötti különbséget feltétlenül és idejében meg kell szabni; csak sörárpavidéken és csak kiváló sörárpák kaphassák meg a sörárpaárat. Az ármegállapításokat és a gabonaforgalom új rendjét legkésőbb június 1-ig hozzák nyilvánosságra. Tekintettel a háborús korlátozásokra, a fejadagokat legkésőbb augusztus 1-ig a mezőgazdaság érdekeinek fokozottabb figyelembevételével állapítsák meg. Ha a terméseredmények megengedik, lehetővé kellene tenni, hogy a nem őstermelők is elláthassák magukat az évi kenyérgabonaszükséglettel. Már a cséplés idejére meg kell állapítani (a bevetendő terület nagysága alapján) a jövő évi vetőmagszükségletet, hogy a vetőmag helyben és időben biztosítható legyen. A vetőmagot már a cséplés idején azonnal külön tárolják kerületi, járási tárházakban, esetleg nagyobb gazdaságokban. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembevéve, minden eszközzel meg kell akadályozni a helyben szükséges vetőmagvak elszállítását. A termésbecslés végleges kialakulása után meg kell állapítani, hogy mennyi takarmány áll az állatállomány okszerű és szükségletszeríí takarmányozásához rendelkezésre. A felesleges szállítások elkerülése végett ezeket is lehetőleg helyben tárolják. A cséplésnél, illetőleg az esetleges igénybevételnél feltétlenül figyelembe kell majd venni a kirostálásra kerülő mennyiséget. Meg kellene engedni a cséplésnél a gabonák osztályozását. Átlagosan mindig a legkésőbbi időponthoz kell megszabni a legnagyobb vetőmagmennyiség-szükségletet, itt is figyelembevéve a kirostálást. A bizományosokat kötelezzék arra, hogy amikor a mag tisztaságára vonatkozóan nincs megegyezés, vegyenek két drb. hivatalos mintát ; az egyik példány az eladónál maradjon. (Ko) Raktárhelyiséget, § minél nagyobb méretüt keresek ipari üzem céljaira. Címet „KűípBIit" jeligén e kiadihlvatalba kink. Iparlársulali közlemények A komáromi járási általános ipartársulat a hadbavonult iparosok családjának felsegélyezését intézményesen kívánja megszervezni. A szervező munkálatok folyamatban vannak. Felhívja az ipartársulat mindazokat az iparoscsaládokat, amelyekből az; iparos-családfő hadbavonult, hogy ezt a körülményt jelentsék be az ipartársulafi irodájában (Komárom, Nádor-u. 67.) a hivatalos órák alatt, hétköznapokon délelőtt 10—12-ig. * A fodrászipari munkavállalók munkaidejének szabályozásával kapcsolatban felmerült a szükségessége annak, hogy a fodrászüzletek záróráját is szabályozzuk városunkban. A fodrászipari szakosztály választmánya határozata értelmében a fodrászüzletek a nyári időszakban — március 1-töl október 31-ig — reggel 7.30-kor, a téli idő-i szakban — november 1-töl február 28-ig — reggel 8 órakor nyitnak, este egész éven át 7 órakor zárnak, szombat kivételével, amikor az üzleti záróra esti 8 óra. Az alkaN mázolták ebédideje 1 óra, mely kiadható 11.30 és 14.30 között. A szakosztály kéri a fentiek pontos betartását. Szemefényét óvja 5 a jó szemüveg / Forduljon bizalommal Novák OPTIKA-FOTO szaküzietéhez NÁDOR-UTCA 19. - TELEFON: 39. Márkás fényképezőgépek, látcsövek, optikai cikkek!
