Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-12-05 / 49. szám
1942. december 5. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. Felavatták utászaink áj csapatzászlóját Felemelően szép ünnepély keretében avatta fel új csapatzászlóját november 29-én a »Török Ignác« II. honvéd utászzászlóalj a monostori várerőd udvarán. A gyönyörű, művészi kivitelű zászlót Esztergom vármegye közönsége ajándékozta a zászlóaljnak. Az ünnepélyen Esztergom vármegyét Frey Vilmos főispán és Beer Gyula alispán képviselte, míg Komárom vármegye képviseletében vitéz Nagy Nándor főispán és Reviczky István alispán jelent meg. Komárom város közönsége nevében Alapy Gáspár polgármester vett részt az ünnepélyen, de a helybeli hivatalok, intézmények s katonai hatóságok is nagy számban képviseltették magukat. Délelőtt 11 órakor vette kezdetét az ünnepély, miután Vidos Géza vezérőrnagy, dandárparancsnok is elfoglalta helyét a díszemelvényen. Beer Gyula alispán gondolatokban mély beszéd kisé- Sénetében nyújtotta át a zászlót, mint Esztergom vármegye hálájának kifejezését, amelyet volt háziezrede irányában még most, Esztergomból való elhelyezése után 'is érez. Frey Vilmosáé zászlóanya szalagozta fel ezután a zászlót, amelyet a tábori lelkészek lélekemelő beszédek kíséretében áldottak meg. A zászlószögek beverése után Nagy Józsa Kálmán ezredes, zászlóaljparancsnok vette át a zászlót s fogadalmat tett, hogy hűséggel, magyar 'becsülettel fog őrködni tisztasága felett a zászlóalj. Az eskü elhangzása után díszmenet zárta be az inpozáns katonai ünnepélyt. Interpelláció a somorjai és a dunaszerdahelyi járás Győrmegyéhez való csatolásáról göoczi gebharít A képviselő ház egyik ülésén Fricke Valér a belügyminiszterhez intézett interpellációt a jelenleg Komárom vármegyéhez tartozó somorjai és dunaszerdahelyi járások Győr-Moson megyéhez történő közigazgatási átcsatolása tárgyában. Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter azonnal válaszolt az interpellációra. Hangoztatta, hogy pillanatnyilag a kérdést megoldani nem lehet. A medvéi dunahíd megépítése változtatott a helyzeten, de így is baj van a közlekedéssel, amit csak autóbuszjáratok beállításával lehetne ja-Köszönei a kórház gyermekosztályára való adományokért A komáromi városi »Emberszeretet« közkórház gyermekosztálya létesítését elősegítő nagylelkű adományokat ezúton is hálásán köszönjük. Az így összegyűjtött pénz majdnem teljesen fedezi a szükséges költségeket. Ezen nemesszívü adakozás eredményeképpen a kórházban egy 24 ágyas modern csecsemő és gyermekosztályt és egv 25 ágyas fertőző gyermekbetegosztályt sikerült az elhanyagolt helyiségek modernizálása folytán létrehozni. . A gyermekosztály létesítéséhez nemesszívü adományaikkal hozzájárultak: Bittó Kálmán Sárosfa 150, Baranyai Lajosné Kurtakeszi 150, Barsmegyei Népbank R. T. fiókja Komárom 150, vitéz Bartal Iván Etrekarcsa 150, Csanády László Tatabánya 150, Csepy Béla Kava 150, Csaplovich József Komárom 150, Csallóköz-Dunaszerdahielyi-Járási Hitelszövetkezet 150, dr. Csongrády Béláné Komárom 150, özv. grói Esterházy Ferencné Tata 150, grói Esterházy Móric Majk-puszta 150, Fiedler János Leipari R. T. Komárom 450, Fehér Péter »Katinka« malom Csallóközaranyos 150, dr. Ferenczy Sándor Komárom 150, gróf Gyilrky Viktorné Szőny 300, Gyalokay Kálmán Komárom 150, Hikisch Károly Izsap 150, Hauk János Komárom 150, Hungária Villamossági Részvénytárs. Esztergom 150, dr. Káilay Endre Komárom 150, Kisbér- Füzitői Egyesült Gyári R. T. Kisbér 300, Király József Csicsó 150, gróf Kálnoky Sándor Csicsó 150, Komáromi Járási Hitelszövetkezet Komárom 150, Komáromi Első Takarékpénztár Komárom 150, Kovách Tihamér Komárom 150, Komáromi Hengermalom 150, Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara Komárom 150, Komárom és Vidéke Ipartestület 150, Kristóf Sándor és, vitéz Ivándy András Komárom 150, dr. Király Józsefné Komárom 150, Komáromi Hitelszövetkezet Komárom 150, Magyar Királyi Miniszterelnökség Budapest 150. Magyarországi Vacuum Olajüzemek Almásfüzitő 150, Magyar Általános Kőszénbánya R. T. Budapest 1500, Melkovits Mihály Komárom 150. vitéz Nagy Nándor Nemesócsa 150, vitéz • Ordódy István Bagota 150, Országos Villamosművek komáromi telepe 300, dr. Prónav Aladár Komárom 150, dr. Pataky László Komárom 150, ifj. Paár Lajos dr. Komárom 150, Reviczky István Komárom 150, Rész Albert Komárom 150, Rázgha Károly Pozsonycsákány 150, dr. Rigó Dezsőné Komárom 150, nemes Szalay Dezső Szenei 150, Samarjai-Leölkes Lajos Felsőpatonv 150, Stieber Antal Tata 150, Somorjai Hitelintézet R. T. Somorja 150, Schmidthauer Lajos Komárom 50, Schuszler Béla Sámot 150, dr. Szabó Tivadarné Komárom 150, Tatai és Tóvárosi Takarék Tata 150, dr. Uhrovics Vendel Dunaszerdahelv 150 pengővel. Az ágy alapítvány megváltását újból hálásan köszönve kérjük a nagyérdemű közönség további támogatását. Komárom, 1942. évi nov. hó 26-án. Alapy Gáspárné. Reviczky Istvánná, vitéz Nagy Nán(törné. pÓtlÉK, PÓTlóÉS ciSCÓRi 0*^ Vannak gyártmányok, amelyek a kávéhoz keverve azt ízesítik (kávépóllékok). Vannak olyanok, amelyek a szemeskávét helyettesítik (kávépótiók). Mindkét anyag különbözik egymástól, azonban együttesen is jó kávéitalt adnak. Van azonban olyan gyártmány is, amely ezektől különbözik ugyan, azonban alkalmas mindkét használati módra. Ez a cikóriakávé. A Franck cikóriakávét, akár mint zamatcsítót, akár mint önálló já kávéalapanyagoí egymagában is —tejjel keverve — használhatjuk. Használják is sok millió háztartásban több mint 100 esztendeje. A M ■: vítani. Mihelyt ezek az előfeltételek meglesznek és a Győr felé irányuló forgalom biztosítva lesz, javaslatot tesz a képviselő által kért átcsatolás foganatosítására. Azt hisszük, hogy ennek az átcsatolási tervnek a megvalósítása sok ellenzésre talál ’ a két járásban, mert a csallóközi vonaton mégis csak könnyebb Komáromba jutni, mint Győrbe. Különben is Győrmegyéhez csak a csallóközi járás tartozott, nem érijük tehát a győriek nagy étvágyát a fenti két járásra. A sebesültekért (Levél a szerkesztőhöz.) Igen tisztelt Szerkesztő Or! Meglepett és gondolkodóba ejtett az a bátor és. őszinte hang, mellyel b. lapjuk egyik utóbbi számában tárgyalta azt a nagy felbuzdulást, amellyel egyesületeink, intézményeink és egyes magánszemélyek és vállalatok egymással mintegy versenyezve ünnepük, szórakoztatják és adományokkal halmozzák el sebesült hőseinket. »Ne fussuk ki egész erőnket egymással versengő jótékonykodásban, jusson is, maradjon is,« — írja az a bátor cikk, —» »a háború még tart, a sebek gyógyulása még tovább; s ha minden seb begyógyult, akkor is ittmaradnak a rokkantak, az özvegyek, az árvák!« Amikor először elolvastam e sorokat, szinte kissé keménynek tetszett a gondolat. .Hiszen inkább örülni kellene, hqgy ilyen nemes versengés' folyik a jóságban, a szeretetben! Minek az ilyent fékezni? Azóta sokat gondolkoztam ezen és lassan rájöttem saját tapasztalataim alapján, hogy ebben a meghatóan túlzó szeretetbe és gondoskodásba mégis csak hiba csúzhatott bele valahogy. A »Családmentés-nemzetmentés« jelszó gyakorlati szolgálatában sokszor megfordulok mostanában — nem a sebesültek között, hanem — a sebesültek és hadbavonultak otthonmaradottai között. És sajnálattal kell megállapítanom, hogy valójában ezek hozzák a legnagyobb áldozatot ebben a háborúban. * Nyomor, nélkülözés, betegség, szomorúság, kétségbeesés bizony a sorsa legnagyobbrészüknek. Nincs kenyérkereső apa, az anya nem mehet munkába kisgyermekei miatt, akik állandó felügyeletet, gondozást igényelnek, a hadisegély pedig nem érkezik meg máról holnapra, idő kell hozzá, míg megállapítják és kiutalják], Ezt látván elgondolkodom magamban: Az a sebesült a maga személyére nézve gondtalanul él, hisz meg van a meleg szobája, a jó élelme, ápolásban, gondozásban nincs hiánya. Nem mondom, rájuk fér egy kis szórakozás, hogy feledjtesse velük a harctér borzalmait, rájuk fér egy kevés torkosság, némi élelempótlás is, megérdemlik és bizonnyára jól is esik nekik a szeretet megnyilvánulása,’. De viszont szent meggyőződésem, hogy ennek a kevesebbnek jobban örülne a sebesült, ha tudná, hogy az elmaradt többit otthonmaradt családja, gyermekei kapják meg s így azok gondja, nélkülözése, szomorúsága csökken. Arra kérem tehát én is a jótékony^ kodó egyesületeket, vállalatokat és magánszemélyeket, hogy ne fussuk ki égési erőnket ezen az egy téren. Jusson is, maradjon is! Jusson a sebesülteknek, de maradjon az otthonlevőknek is, akik igen nehéz tél elé néznek. Áldozzunk többet a hadbavonultak hozzátartozóinak még akkor is, ha ezt nem is írják ki az újságokba, mert úgy szép az, hogy amit tesz a jobbkéz, ne tudja a bal. Tisztelettel: K--né. Vennék zongorái vagy pianinói készpénzért. Budapest, Endrődy Sándor u. 46/B. zu Hausner. KARÁCSONY a szeretet ünnepe. Mindenki, még a legszegényebb is igyekszik ekkor valami örömet szerezni a szeretteinek. De ki fog gondolni azokra a derék honvédekre, akik a napokban indulnak el a keleti harctéiiula s a karácsonyt a rideg vasúti kocsikban töltik. Komáromi Polgár! Mindnyájunknak szól ez az izedet, ez a kérés; gondoljunk arra az 500 honvédre, akik nem a családi meleg otthonokban s tnég csak nem is védett állásokban töltik a karácsony estét. Igen sürgős a kérés teljesítése, hogy még az indulásuk előtt átadhassuk Komárom város nemesszívü társadalmának az 500 honvéd kis karácsonyfáira szánt karácsonyfadízs, vagy édesség adományát. Az adományokat juttassuk el süngősen a polgármesteri titkári hivatalba: Városháza I. em. Él Maga még most sem tudja? A DOBOS cég majd megmondja, Hogy mit vegyen karácsonyra. Komárom, Vármegye-u. 9. Telefon: 210.
