Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-12-21 / 51. szám

6. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940. december Kedves vevőim és bará­taim szives tudomására hozom, hogy a katonai szolgálatom befejezése után újra itthon vagyok. Végtelenül örülnék, ha karácsonyi ruha»zük* *tég~ leteit nálam szerezné be, mikor is személyesen a legnagyobb figyelemmel tudnám kiszolgálni. Tisztelettel: Weiner Mór WEINER Ruhaház Komárom. Baross-uica 12. A szegény embert még az ág is húzza Füst Gézáék földhözragadt gazdasá­gi cselédek a Keszegfalva mellett fek­vő bálványszakállasi bérgazdaságban. A gútai országút mellett fekvő laká­suk szomszédságában két sertésólacs­­ka is volt és abban éltek és röfögtek a kis család földi vagyonkái: két anya­sertés tizenöt kismalaccal. Csütörtö­kön délelőtt — eddig még meg nem állapított okból — kigyulladt a két sertésól és hatalmas lánggal égett már, amikor a sertések sivítására kiszaladt a házból Füsi Gézáné és meglátta a pusztító tüzet. Odarohant az ólakhoz, hogy a bentrekedt állatokat kiszaba­dítsa, de szerencsétlenségére közvet­lenül az ól ajtaja előtt esett úgy el, hogy nem tudott többé felkelni. I Nem csak, hogy a bentrekedt serté­seket nem tudta kiszabadítani, de maga is olyan súlyos égési sebeket szenvedett," hogy azonnal a komá­romi kórházba kellett szállítani. Férje, a gazdasági földeken dolgozott s a messzelakó szomszédok is csak az utolsó percben tudták a lángok elől megmenteni. A szerencsétlen csa­lád iránt nagy a részvét az egész környéken. Kenő­szappan korlátlan mennyiségben kapható 8 a TUREK festékházban. Az ógyallai k'r. járásbíróság mint telek­könyvi hatóság. 1Ó19/1940. tk. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY-KTVONAT. Dr. Hajdú Gyula, ógyallai lakos végre­­hajtatónak Szekeres Vilmos, úgyis mint kisk. Szekeres Julianna törv. képviselője és Bilkó Gáspárné Laktis Julianna komá­­romszentpéieri lakos végrehajtást szenved ők ellen int i ott végrehajtó A ügyében a telek­könyvi hatóság a végrehajtási árverést 428 P 57 f tőkekövetelés és já.ulékai behajlása Végett a Kórráiomszentpé.er községben fek­vő s' a komáromszentpé.eri 781. számú be­tétben A I. 1—6., 8—10., 12., 14. sorszám 786, 790/1, 1235, 1750, 1995, 2388/1, 3799, 4740, 2388/2 hrsz. alatt felvett ingatlanok­nak l/? részére 3976 P 50 f kikiáltási árban, az u. o. 2571. számú betétben A I. 1. sorsz 2808 hrsz. alatt felvett ingatlannak >/? ré­szére 547 pengő kikiáltási árban és az u. o. 2572. számú betétben A 'I. 1. sorsz. 5079 hrsz. alatt felvett ingatlannak */* részére 467 P 50 f kikiáltási árban elrendeli a Sze­keres Vilmos javára bekebelezett haszon­­élvezeti jog fennlar.ása nélkül. A Szekeres István javára, valamint a Szekeres Vilmosné Tárnok Klára javára bekebelezett haszonélvezeti jog az árverés által nein érintet k. ; Az árverést 1941. évi január hó 18. nap ján (lé.után 14 órakor Komáromszentpóter községl.á ánál fogják megtartani. • Az árverésre kerülő ingatlanok a kikiál­tási ár kétharmadánál alacsonyabb áron. pem adhatók el. : Bánatpénz’ a kikiáltási ár 10 »/o-a, ame­lyet a magasabb igé.et ugyanannyi °/o-áru kell kiegészíteni. Ogyalla, 1940. évi augusztus hó 28. napján. Dr. Széiessy Aladár s. k. kir. járásbí ó. A kiadmány hiteléül: Reviczky Gvnla s. k. (630) kiadó. Egy csallóközi falucskában CSODÁT MŰVELT ÁZ ÖSSZETARTÁS MEG A SZERETET Keszölcés harca a zsidóval, aki be akarja csukalni a verejtékkel szerzett iskolát Somorjától még nyolc ki'ométernyire egész bent, a Csallóköz mélyén fekszik Ke szölcés, de Szel'e Gyula bácsi, a Széchenyi Magyar Kultúr Egvesü et he jicio ortjána.' egyik veze.ő.e fürge, vihánco.ó lovacskává jött elénk az állomásra: úgy. repül velünk ä könnyű cséza, akárcsak a pille. — Jókedvű csikója van! — dicsérjük a pejkót, mert tudjuk, hogy a csallóközi ma­gyar annak örül legjobban, ha a lován ke resztül dicsérik. — A magyar honvédnek mindig jó kedve van, — feleli az öreg, — a lovam is hon­véd, besorozták... Bacsfa mellett, az ódon Ferenc-rendi ko­lostor előtt három bet’ehemesgverekkel ta­lálkozunk, megállítják még a kocsit is, csak­hogy elmondhassák a rigmust. A betlehe­mi kollekciót egy angyalnak öltözött fiúcska tartja. Fehér vászonlepe lő borul a vállárai, a hátán két óriási, csáléra íittvent szárny ékeske lik. Egész lényén legmégkapóbb az a körülmény, hogy angyal létére nem nélkülözi a pörge kis ragasztót bajuszt! Rigmus végén fizetni akarunk, illendően. Nem fogadják el a pénzt. A bajuszos angyali becsukja a betlehem ajtaját s mennek it, tovább. > — Önzetlenül foltatjuk mink a magyar kultúrát, uram, — jegyzi meg álmélkodái sunkra Széllé Gyula bácsi s csak egy pji­­rinyót ránt a gyeplőn. Ostort nem hozott magával A pejkó így is úgy repül, mint a táltos. <: AHOL A KULTUREGYESÜLET MELLETT MEGBUKOTT A KORCSMA Csodálkozunk a renden, tisztaságon, mi­­l'.or a csöppnyi, mindössze 210 lelket szám; láló, 45 házból álló Keszölcésre beérünk. A házak falai fehérek, mint a hó, az udva­­rokon ellenben nyoma sincs a hónak: eisör pörték, kihányták az árokba. Legszembé tünőbb, hogy szinte kivétel nélkül minden udvaron rengeteg ölfát, rozsét látunk. Ke­­szölcésen nincsen tüzelőhiány. — Hol állunk meg? — A kultúrház előtt, persze. Persze: a kultúrház! Keszö'c'snek nine en temp’omu, c-ak egy kis kápolnája, ahová egy évben két szer jön a vajkai pap misézni, nincsen botija, postája, telefonja, de ktil.ilrliázu s ezzel együtt iskolája van. — Korcsma sincs itt? — kérdezzük Széllé Gyula bácsit. — Kinyitott az, de bizony hamarosan be­csukott, a fene se látogatta. Nincs szükség, kérem, itt a korcsmára. A fiatalság min­den szabad idejét a kuitúrházban tölti, minden este ott hallgatja a rádiót meg az előadásokat, amiket magunk tartunk, ■ a SZMKE munkafüzetéi alapján. Egynek se jut eszébe a bor meg a pálinka... A faluvégen áll a csinos, modern kis kul­túrház, előtte már vár bennünket a falu. Mert valóban: az egész falu itt van. Azért nem találkoztunk egyetlen emberrel sem az uccán. Öreg bácsik, asszonyok, legények, leányok fogadnak szives »Isten hoztá«-val. A kultúrház homlokán aranybe.üs tábla ötlik mindjárt a szemünkbe. A táblán ez áll: »Összetartás — Szeretet«. A SZMKE ISKOLÁT LÉTESÍT Ilyenkor, karácsony táján, különösen meg­fogja az embert ez a két szó: összetartás — szeretet. De mennyivel szebb, magasztosai}!; csengése van ennek a két szónak akkor, h-‘i nemcsak karácsony táján, hanem előbb is, utóbb is, — mindig ennek a két fogalom­nak a jegyében dolgoznak az emberek! A kicsi, szegény Keszölcés példát mutatod erre... A falu egyetlen egyesülete, a kultúregye­­sület, amelynek tagja az egész falu, 1935- ben határozta el, hogy kultúrházat épít. A lakosság 4C00 csehkoronál gyííj ött ősz­­sze maga, az egyik gazda telkei adót ingyen, a másik felajánlóba a földjét ka­vicsra, homokra. A fogattal rendelkező gazdák 25—30 napi fuvarral járultak hozzá a nagy vállalko­záshoz, a szegényebbek ingyen vetettek vá­lyogot, égettek téglát. Megfolyamodták se , gélyért a járást, a pozsonyi országos hiva ; talt is. Az előbbitől 1030 koronát, az utób bitói 5000-et kaptak. Végre 1939 tavaszán elkészült a kultúrház, ame’ynek a nágyob bik helyi iégét azonnal iskolának ajánlotta tel az egyesület. — Mert a főcélunk az volt, — meséli Borbély István, a kultúregyesü’et agilis és egyszerű gazdaember léiére, nagy intelli genciával rendelkező e’nöke, — hogy isko Iánk legyen. A gyerekeink azelőtt Vajkára. a szomszéd községbe voltak kénytelenek iskolába járni, két kilométernyire Keszöl­­céslöl. Az isko'át p. csehek mindenáron tót isko­lává akarták tenni, de Széllé Gyula bátyánkkal bizony mi fel mentünk a tanfelügyelőséghez s az öreg olyat csapott az asztalra, egész belerezzent a tanfelügyelő. Azt mondtuk, hogy a ma­ttunk vérén csak a magunk vérének épí 1 tünk iskolát. A tanfelügyelő aztán össze­dugta a felit a nácse'nfkkeít s a vége mégis az. lett, hogy magvarnak engedélyezték az iskolát. A tanítás 1938 szeptemberében meg is kezdődött, egy tanerővel. A kultúregye­­sület a kisebbik helyiségben folytatta mü­­: ködését. TAUBER ARON AKCIÓBA LÉP Az építkezés befejezése előtt a pozsonyi országos hivatal ériesítette az egyesületet, hogy a kiutalt 5000 koronán kívül még 10.000 koronát ad a kultúrházra. Ennek az összegnek a kiutalása 1938 őszén lett volna esedékes: Közbejött a vúszacsa'olás, persze, a 1-0.000 koronából nem lett semmi. Az tör­ténj ellenben, hogy: a kultúrházon 4000 pengő teher maradt, amitől az egyesület még máig sem tudott megszabadulni. Szoktoruság cseng a derék keszölcési ma­gyarok hangjából, mikor ideérnek a mesé­ben. Lekonyílják a fejüket, mintha a 4000 pengőnyi adósság súlya nyomná lefelé azt is. A kultúrház gyönyörű, tágas termében csend van jódarabig. Csak a kályhában du­ruzsoló . tűz nyomja el a sóhajok zaját. .. — Odajutottunk bizony, hogy a hi elezők perelni akarnak bennünket. Tauber Áron dunaszerdahélyi fakereskedő, akinek 2208 pengővel .tartozunk, éppen máma üzent, hogy becsukatja az iskolát. .. — Hogy-hogy? Az iskolát? — Azt. Mert ha a kultúrházat lefoglalják, az iskolának is vége. — Tauber Áron nem csukathat be ma­gyar iskolát! — mondjuk szilárd meggyő­ződéssel. — Több baj van itt, uram, — sóhajt is­mételten Szelte Gvula. — Legutóbb Keszöl­­cést Vajka községhez csatolták, Vajkán pe­dig két iskola is van. Azt tartják a vaj­­kaiak, ha előbb át tultak a gyerekeink jár­ni, most is odajárhatnak iskolába. De mi éppen azért harcoltunk, kaparhat uk össze a filléreinket, hogy saját isko'ánk legyen. Tava'y. február 17-/n felajánlottuk Vajka községnek a kultúrházat. Azt mondtuk, legyen övé, csak a kistermet adja továbbra is a kultúregyesületnek, de fizesse ki az adósságot. Vajka visszautasí­totta az ajánlatot, azzal, hogy szegény, üres a zsebe. Tauber Áron pe iig azonnali fize­tést követel, mert azt mondja, vele is ki­babráltak, megvonták az iparát... S há törvényre kerül a sor, utóbb még neki lesz igaza, mert a kultúrház a SZMKE-csoporté, magántulajdon.. . Bizakodó hit csillogott mégis minden ke­­szöieé-i magyar sremé ő', ir.i or ebúcsúz tunk tőlük. Bíznak az »utolsó mentségei­ben: abban a kérvényben, amit a magyar kormányhoz nyújtottak be, államsegélyért. A kérvényben azt írták, az á’lamnak ad­­jík rzt a cytnyör sz p knltúr-haj'éko', örökbe, esal hogy pénzt kapjanak, annyi , hogy kifizethessék a zsidót. — Összetartás — szeretet — olvastuk még egyszer a kultúrház homlokzatán s a belük mögött mintha a keszölcési magyarok ka­rácsonyi reményének valóraváiását láttuk votna már... Nehéz Ferenc. Az 1940/41-es év programtípus íi, STANDARD, 7ELEFUNKEN, ORION és PHILIPS gyártmányú rádiók, StéprádiÓk ÍS nagy választékban raktáron Mórocz Péter Komárom Nádor u. 15. Telefon 44 műszaki*, rádió- és villamossági szakiizleiében. Nagy választék az összes cikkekben/ Villanyszerelést JavitŐTÜhefy / Karácsonyi ésújávi ajándéknak W~elsőrendű teátrumok, ■ barack, I HzUva, törköly valódi párlatok, |_erem likőrök legolcsóbban beszerezhetők nagyban és kicsinyben Mó orocz szeszáru üzemben Komárom, Jókai-utca 27. Tel. 255. (Főposfával szemben) Ahol Kriaztnx Urunk született Hét év pergett le már az örökkévalóság homokórá áa, hogy megérhettem azt ä nem mindennapi eseményt, hogy Betle­hemben jártam és megnézhettem azt a megszentelt helyet, ahol Krisztus Urunk született. Ez a hét év nem homályosítja el lelkemben, szívemben az akkor támadt érzéseket, sőt talán az idők távlatában mindig frissebbek, élénkebb színűek lesz? nek és ilyenkor, karácsonytáján újra be­járom azt a csodálatos áhílattal telített barlangot, ahol az a jászol állott, ahol a világ megváltója elkezdte földi életét. Ez a szeiité.y, amely a legkérgesebb' szí­veket is hívővé, alázatos, jó kereszténnyé teszi, most, karácsony előestélyén ezer csillogó aranyszá lal húz, vonz, hogy új­ra megláthassam a kis Jézus születési her lyét. Ezek az aranyszálak nem engednek el és én újra ott érzem magam, ahol soha el nem múló isteni lánggal főimé­­legszik a rideg, fagyos lélel« és a légda­­cosabb pogány lélekből is hívő lelket for­mál, Most is ott érzem magam u szent já­szol helyét jelző csillag előtt sok, sok lámpától megvilágítva jóleső földöntúli melegséget sugározva a meghatott hívő leikébe. A születési templomija alacsony ajtó vezet. A pogányok gonosz tettei el­len védekeztek ezzel az alacsony bejárat­tal az őskeresztények, mert a gonosz lel­kek állatokat, teheneket, tevéket vezettek be oda. »A ti prófétátok istá lóban szü­léiéit — mondották, hát barmok valók most is oda.« Erre aztán a hívők befat lazlatták a templom nagy ajtaját, csak alacsony nyílást hagytak, térdet meghajt­va, görnyedező háttal tudunk bejutni a születési templomba. De jól van ez így, ne csak a lélek boruljon le, hanem a porhüvely, a test is. Bent a hatalmas temp óm szentélyében vékony kis gyertyá­kat adtak kezünkbe a szerzetesek és fCr mentünk a kriptába, amely nem holtakat rejtegetett, hanem a születési kápolnát, az örök élet megszentelt emlékeit. Hét év telt el azóta és ón azt hiszem, hogy most is ott járok Krisztus Urunk áldott születése helyén... Dr. B. J. A komáromi egy tál étel Megnyug’aljuk az agg’egényekért aggó­dókai, hogy az egy Iái etel premierjét, amely héttőn volt a komáromi vendég­lőkben, szépen megúszták nemcsak a? agg egények, hanem mindenki, aki ven­déglőkben étkezik. És e.ég sokan vagyunk ilyenek. Komáromban az egytál ételt a hétfői napra tették, pedig hé.lő hetivásár ros nap, hát az utazásban kiéhezettek­nek esetleg kevés lesz az az egytál élei] de la án nein, mert elég bőséges adagét adnak. Persze legtöbb komáromi vendég­lőben az Újházi tyúldeves szerepelt áz étlapon, de a gulyás, a töltőit káposzta, rakott húsok, paradicsomos sültek is sze­rephez jutottak. Aztán még lehet melléje enni gyümölcsöt, vagy sajtol és így "a legbővebb bendők is nv g élnék. Tekin­tettel arra, hogy az emberiség igen nagy része nélkülöz és szenved, igazán meg­hozhatjuk ezt az egy.Ül étellel járó Ms áldoza.ot, amely néni is á dozal, hanem köte.esség. Jobb előre vigyázni, mint hir­telen megijedni. A magyar konyhaművé­szet olyan magas fokon áll, hogy egytál étellel is ki lehet elégíteni a yurmand Ínyenceket. Oltván: a guyás, pörsölt, szé­kely gulyás, kolozsvári káposzla, pirílotfc máj ,töltött hús, Stefánia szelet, a ros­télyosok sok faja, a lordai pecsenye,: a fatányéros, a lokány, csirke, borjú be­­csiná.tak, a lőtt tyúkok és inég sok, sok kivá.óiág, amelyeket azért nem sorolunk mind fői, mert még ebéd elölt írjuk eze­ket a sói okai és nem akarjuk íöícsigáznia a gyomrunk zsarnokságát. A vendéglőkben most már csak két érin­tetlen nap van. Komáromban a Csü­törtök és a szombat, mert három napi hústaan, egy pedig a most bevezetett egytál ée'es nap. Nem baj, kibírjuk és aem szenvedünk FAUN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom