Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-10-07 / 40. szám

6. oldal. KOMÁROMI LAPOK J939. október 7. HÍREK — Október 6-ának megünneplése. Ki­lencven éve annak, hogy a magyar sza­badságharc legfájdalmasabb aktusa leját­szódott. 1849 október 6-án végezték ki a szabadságharc 13 vitéz tábornokát az aradi vár sáncaiban, négyet agyonlőttek, kilencet pedig felakasztottak. A vértanuk a szabadd ságharc előtt a császári hadseregben szol­gáltak s akiket Haynau császári megha­talmazott tábornok bosszúból, mint »es­küszegő felségsértőket« hadi törvényszék elé állíttatott és elítéltetett, a következők voltak: Kiss Ernő, Vécsey Károly gróf, Aulich Lajos. Damjanics János, Nagysán­dor József, Török Ignác, Pöltemberg Er­nő. Knézich Károly, Leiningen Károly gróf. Lahner György, Dessewfy Arisztid. Sch weidet József tábornokok és Lázár Vilmos ezredes. A nemzet mindenkor igazi, mélységes kegyelettel emléke­zik rájok, akik életüket áldozták a hazá­ért. A felszabadulás első évében most volt alkalma az itteni magyarságnak ál­dozni « vértanuk halhatatlan emlékének, aminek Komárom városa kegyelettel adott kifejezést. A középületekre, templomokra, iskolákra kitűzték a fekete gyászlobogót, az iskolákban emlékünnepélyeket tartót­nak. a város templomaiban pedig gyász­istentiszteletek voltak, melyeken megje­lent a polgári és katonai küldöttségeken kívül a hazafiaslelkületű közönség is, hogy »áldó imádság« mellett rójják le tisz­teletük és kegyeletük adóját a magyar szabadság vértanúi iránt. — Bérmálás Komáromfüssön. Holnap, vasárnap a szentbenedekrendhez tartozó komáromfüssi róm. kath. templomban a rend főapátja, Kelemen Krizosz­­tom a bérmálás szentségében részesíti a hívőket. Hetvennél több bérmálkozó je­lentkezett a holnapi bérmálásra. A fő­apát ünnepélyes fogadtatására Nemesik Valter bencés plébános minden előkészü­letet megtett. — A múzeum látogatói A Jókai Egyesü­let múzeumának régiségtani gyűjteményét a napokban dr. Fettich Nándor, egyetemi magántanár, a Nemzeti Múzeum őre láto­gatta meg s tanulmányozta a múzeum anyagát. A Jókai Egyesület múzeumát ez­­idén rekordszámban látogatták mind ma­gános érdeklődők, kirándulótársaságok s iskolák, mind pedig tanulmányúton lévő hivatalos kiküldöttek. A látogatók nagy örömüknek adtak kifejezést, hogy Komá­romnak ilyen szép, gazdag gyűjteménye van. — Kinevezések a dunaszerdahelyi gim­náziumnál. Török Árpád dunaszerdahelyi gimnáziumi igazgatót saját kérelmére Egerbe helyezték. Helyébe dr. Szalánszky Ferenoet nevezték ki Szegedről. Máriássy Ilona kassai állami leánygimnáziumi ta­nárnőt a dunaszerdahelyi gimnáziumhoz nevezték ki tanárnak. — Látogatás a városi levéltárban. Térfi Béla dr., a Nemzeti Közművelődési Alapít­vány főgondnoka háromnapos kutatást tar­tott Komárom város levéltárában, a régi magyar bélyegekkel kapcsolatban. A szép eredménnyel végződött kutatás közben Farkas Péter levéltárkezelő volt segítségé­pe a főgondnoknak. — Kálváriaszentelcs Udvardon. Lélek­emelő ünnepély keretében szentelte föl Serédi Jusztmián biboros hercegprímás az átalakított híres udvardi kálváriát és a kálvária három új harangját. A herceg­prímás előbb megbermálta Udvard, Bese­nyő, Perbete, Kotta, Baromiak, Lót, Szent­­miklós községek híveit és utána történt a kálváriaszentelés, amely alkalommal a hercegprímás megható szentbeszédet mon­dott. a- Megbízás. Komárom város polgármes­tere dr. Szabó Tivadart megbízta a városi közkórházban a röntgen-orvosi teendőkkel. — A Ref. Első Énekkar választmányi ülése. A Komáromi Református Első Énekkar választmánya október 3-án Eü- 1 ö p Zsigmond ref. főgondnok elnöklete mellett ülést tartott, melyen az évi rendes közgyűlést készítették elő. Fülöp Zsigj* mond elnök napirend előtt megemlékezett a felszabadulásról, mely az énekkar éle­tében is új fellendülési lehetőségeket biz­tosít. A sikert csak odaadó, lelkes mun­kával lehet elérni, miértis arra kérte az énekkar vezetőit és működő tagjait, hogy fokozottabb) buzgalommal teljesítsék kul­turális kötelességüket, hogy a hetven év óta fennálló énekkar működésével nem­csak az egyháznak, hanem azzal karöltve a magyar hazának is eredményes szolgála­tot tegyen. Ezután Sörös István alelnök ismertette a számadásokat és terjesztette elő az 1939. évre szóló költségvetést. A választmány a zárszámadásokat tudomá­sul vette és jóváhagyás céljából beterjesz­tette a közgyűlésnek. A költségvetési elő­irányzatot pedig elfogadásra ajánlja a köz­gyűlésnek. A választmány foglalkozott a pártoló tagsági díj megállapításával és a temetésekért járó díj megszabásával, me­lyekre nézve határozatot hoztak. A vá­lasztmány a karnagy tiszteletdíjának meg­állapítása után tudomásul vette a volt csehszlovákiai magyar dalosszövetség el­nökségének ama intézkedését, hogy a szö­vetség tagegyesületeinek, köztük a Ref. Első Énekkarnak a Magyar Dalos Egye­sületek Országos Szövetségébe való belé­pését végrehajtotta és ezzel kapcsolatban kimondotta a választmány, hogy az ének­kar új alapszabályait az Országos Szövet­ség által megalkotott minta szerint fogja a közgyűlés által megállapíttatni. A köz­gyűlés napját november 5-ére, vasárnap délelőtt 11 órára tűzte ki a választmány. — Október 6-1 gyász ünhepély a polgári fiúiskolában. A komáromi községi polgári fiúiskola szépen sikerült, felemelő hatású gyászünnepélyt rendezett az aradi 13 di­csőséges mártír emlékének ápolására az alábbi műsorral: A Hiszekegy-et énekelte az intézet ifjúsága Tarr László tanár ve­zetésével. Vásárhelyi Károly igazgató szép alkalmi megnyitó beszédet "mondott. Csiv­­re Ferenc I. o. tanuló Tóth Kálmán: Kik Voltak a honvédek című verset szavalta. Kossányi József ünnepi megemlékezése kö­vetkezett ezután. Tarr László tanár veze­tésével a Szózatot énekelte az ifjúság. Kovács Sándor II. o. tanuló Ifj. Ábrányi Kornél »Október 6« című versét szavalta. Bratkovics Lóránd III. o. tanuló Babits Mihály: Áldás a magyarra című versét adta elő. Joáchim Árpád IV. o. tanuló a Szózatot szavalta. A felemelő ünnepélyt a Himnusz zárta be, melyet Tarr László vezetésével énekelt az ifjúság. — A Földessy színtársulat műsora Du­­naszcrdahclyen: Október 7-én, szombaton megnyitó díszelőadás: Hamburgi meny­asszony. Vasárnap, 8-án délután fél 4-kor: Hamburgi menyasszony, mérsékelt hely­árakkal. Este: Túl a nagy Krivánon. Hét­főn: Az arany ember. Kedden: Túl a nagy Krivánon. Szerdán: Trafikos Erzsiké. Csü­törtökön: Bors István. Pénteken: Trafikos Erzsiké. Szombaton: Dalol a nyár. Vasár­nap: Dalol a nyár. Az előadások kezdete pontosan 8 órakor. Földessy Sándor, a Komáromban is jól ismert népszerű szín­igazgató most szervezett társulatában több jó ismerősünk is van, igy pl. Ross József komáromi földink, aki a titkári tisztet is betölti, felesége Sárossy Miéi, Máhr János. Aöbb évig vezető állás­ban volt, gyakorlati ismeretek­kel rendelkező őskeresztény, érettségizett tisztviselő átvenné ipari vagy kereskedelmi vállalat vezetésését. Megkereséseket kaució­képes jeligére a kiadóba kérek. •_______________uv» — Godovs zky János dalai. Városunk derék szülöttének, Godovszky János nagylégi róm. kát. kántortanítónak mos­tanában jelent meg Budapesten három zenei szerzeménye. Az egyik a »Búcsúzni fáj...« kezdetű tangódat, amely lágy dal­lamosságával kapja meg a lelket s kelt meleg hangulatot. A másik két dal zama­tos magyar nóta (Emlékszem a búcsú­csókra... és Becsali csárdás), melyek szin­tén sikerült szerzeményei a tehetséges dal­költőnek. Különösen a »Becsali csárdás« tüzes és ropogós ritmusa s Ízes magyar szövege kelt nagy tetszést mindenfelé. A dalok sikerét az is mutatja, hogy azokat a közönség hamarosan szétkapkodta, pár hét alatt elfogyott. Mint értesülünk, a jeles szerző legújabban több sikerült katona­nótával fog jelentkezni a dalkedvelő kö­zönség előtt, ezeket már a katonák lelke­sen éneklik. — Az országos vásár adatai. Az október 2-án megtartott komáromi országos vásá­ron felhajtották összesen 730 drb. állatot. Ebből ló 134, tehén 132, növendékállat 224, iborju 14, juh’ 6 drb. volt. A felhajtott ál­latok összege csak egy harmada volt az augusztusi vásáron felhajtott állatok ősz­­szegének. A kereslet azonban hasonló volt s keveset külömbözött, amennyiben az au-» gusztusban eladott 386 darabbal szemben most eladtak 308-at. Az árak általában alacsonyabbak voltak, mint augusztusban. — Járványos betegségek Komárom vár­megyében. Roncsoló toroklob: Alistál 1, Benkepatony 1, Gúta 1, Bajcs 1, Naszvad 1, Bagota 1, Mocsa 1. Vörheny: Csallóköz­­kürt 1, Maroelháza 1, Naszvad 3, Kurta­­keszi í, Dunaradvány 2, Ögyalla 1, T5án­­hida 3, Felsőgalla 5, Kocs 2, Tatabánya 6, Mocsa 1, Ács 2. Kanyaró: Felsőgalla 1. Ács 1, Kisbér 1. Hasi hagymáz: Guter 1, Csütörtök 1, Nagymegyer 1, örsujfalu 2, ízsa 2, Felsőgalla 1, Kisigmánd 2. Tárkány 1, Ács 1. Szamárhurut: Felsőgalla 2, Tata 1. Bárányhimlő: Marcellháza 1. Para­­typhus: Ászár 1. Szövődményes influenza: Vértesszöllős 1. Vérhas: Felsőgalla 1. Nyílt tuberculózis: Királyfiakarcsa 1, Megyercs 1, Tata 1, Ács 1. Gyermekágyi láz: Nagy­magyar 1, Ács 1. — Idill a monostori búcsún. A jó szóra­kozás kedvéért Németh Sándor s Lakatos Vince cigányok is megjelentek a monostori búcsún. Szórakozásuk tetőpontját az képez­te, hogy ismeretlen okok miatt hajbakaptak a 17 éves Raffa Gyula körhintás cigánnyal Raffa siralmas állapotban maradt a szóra­kozás szinhelyén: eszméletlenül terült el a földön, de ez még hagyján: 70 pengő meg­takarított pénzét is elvitték Lakatosék. A körhintás cigánylegény kórházban fekszik jelenleg, Németh és Lakatos pedig a rendőr­ség fogházában várja a búcsúi idill méltó csattanóját. — Uj női munkaterület a gyárgondozó­női szolgálat. Rátermett, szociális érzék­kel bíró, egészséges nők számára lelkileg kielégítő, biztos egzisztenciát nyújt. A gyárgondozónő a gyárak és üzemek ál­tal alkalmazott szociális tisztviselő, aki a gyári munkások és családjuk egész­ségügyi, szociális, kultúrális gondozásával és nevelésével foglalkozik. A gyárgondo­zónői tanfolyamnak eddig minden ráter­mett hallgatja részint fővárosi üzemek­nél, részint magánvállatatoknál elhelyezést nyert. Fizetése havi 150—300 pengő kö­zött váltakozik. A gyárgondozónők kikép­zése a gyárgondozónői tanfolyam kere­tében folyik, mely a Székesfővárosi Isko­­lánkívüli Népművelési Bizottság felügyele­te és az Iparügyi Minisztérium tanulmá­nyi ellenőrzése alatt működik. A tanfo­lyam két éves és a záróvizsga letétele után látogatási bizonyítványt ad. Elfoglaltság hetenként három délután 3—8-ig és heti három délelőtt 8—1-ig. Tandíj havi 30 pengő, mely havi részletekben előre fize­tendő. Egyéb költség: néhány szakkönyv és a gépelt jegyzetek, valamint munkakö­penyek beszerzése. A tanfolyam vezetősége két hónapi próbaidő után dönt a végle­ges felvételről a rátermettség alapján. A gyárgondozónő testileg, lelkileg egészsé­ges (előző orvosi vizsgálat) nyugodt ideg­­rendszerű, kiegyensúlyozott kedélyű, ta­{)intatos, emberekkel bánni tudó, gyakor­­ati érzékű kell, hogy legyen. Megkívánt előképzettség középfokú iskola (gimnázi­um vagy kereskedelmi érettségi, óvónői vagy tanítónői oklevél, stb.) Korhatár 22—38 év. Egészen különös rátermettség esetén a tanfolyam vezetősége eltekint a középfokú iskola 8 osztályának az elvég­zésétől. Bővebb felvilágosítást ad a tan­folyam vezetője, Baloghy Mária tanárnő, Budapest, II., Bimbó-ut 3. I. 5. — Házasság. Dr. Puskás Zoltán (Ko­márom) és Fábián Ilona (Budapest) házasságot kötöttek. Minden külön érte­sítés helyett. 1197 — Megbotlott az utcán. Forgács Ferenc­­né ujgyaltai lakosnak dolga volt Ógyallán. Amint haladt az utcán, egy gödörben megbotlott és elesett olyan szerencsét­lenül, hogy a lábát törte. Az érsekujvári kórházba szállították. — Párisi őszi divattudósítús a Színházi Magazin új számában. Változatos és gaz­dag tartalommal jelent meg a művészetek iránt érdeklődő magyar úri társadalom kedvelt képeslapja, a Színházi Magazin. Az új színházi beszámolók mellett idősze­rű eseményekről szóló mulatságos, ötle­tes riport ázs áll a közönség szolgálatá­ban és képes cikkek sorozatában mutatja be a szezonkezdet jellegzetességeit. Gaz­dag filmrovat, mulatságos vicc-magazin, a legújabb divattudósítások váltogatják egymást a terjedelmes füzet oldalain és a cikkírók között olyan nevek szerepelnek, mint Galamb Sándor, a Nemzeti Színház nagysikerű újdonságának, a Nők az alkot­ni ányban-nak az átdolgozója és Innocent Ernő a Nemzeti Színház egyik soronkövet­­kező újdonságának, a Donna Dinana-nak a fordítója. A lapban folytatódik Babay József hangulatos regénye. Felhívom a nagyérdemű kö­zönség szives figyelmét, hogy kályhák rakásál, Hartmuth rendszerű speciális fafútéses, valamint új kályhák rakását vállalom úgy helyben, mint vidéken Kiváló tisztelettel: Halupka István kályhásmester Komárom 4., Gyár-utca 41, szám. Új kályhák raktáron. — Szerencsétlenség. A komjáti állomá­son teherkocsik tologatása közben Tóth János fékezőt súlyos baleset érte. Az érsek­ujvári kórházba vitték. — öngyilkosság. Matunek István 37 éves tótmegyeri lakos felakasztotta magát. Mi­kor tettét észrevették, még élt. Levágták a kötélről és az érsekujvári kórházba szállították, ahol még két napig élt, de eszméletét nem nyerte vissza és nem lehe­tett kihallgatni, hogy tettét miért követ­te el. — Súlyos baleset történt Kolta község­ben. Gajdosek Mária két éves kislány a konyhában játszott. Véletlenül bele­esett egy forró vízzel telt fazékba. Azonnal az érsekujvári kórházba szállították, de már nem tudtak rajta segíteni, mert testé­nek több mint háromnegyed részét lefor­rázta. A vizsgálat megindult. — Leesett a diófáról. Polák Benő 51 éves kottái lakos az udvarán diót vert le a fáról. Később föl is mászott a fára, hogy munkája eredményesebb legyen. A fán megcsúszott, az ág letörött alatta és lezuhant a fáról. Súlyos sérülésekkel vit­ték az érsekujvári kórházba. PANNÓNIA SZÁLLÓ Budapestj Rákóczi ut 5. Elsőrangú családi szálló a város központjában. Egyágyas szobák 5 Pengőtől 12 Pengőig, kétágyas szobák 9 Pengőtől 18 Pengőig. Polgári A visszacsatolt felvidéken lakó kedves vendégeinknek 20 °/0 kedvezményt árak! nyújtunk szobaárainkból. Pensió rendszer is bevezetve. 638 Minden ellenkező híreszteléssel szem­ben közlöm, hogy a jövőben is kapható üzletemben, kimérve cipőkrém, fémtisztító, mosópor, kékíto, parkett­paszta stb. Turek Géza festékkereskedése Ó-Komárom 1062 Városház-u. »Ne nézzen vakon jobbra, balra, sora­­jeggyel menjen az életharcba.« 45611 szám­ban reméljen. Rendelje meg levelezőlapon! Reménv Bankház Budapest, VI. Andrássr­­út 3. 1100 A népegészségügy nemzetvédelmi jelentősége A népesség mennyiség és minőség­beli szaporodásának az előmozdítása mindenkor állampolitikai feladat volt. Má'r a legrégibb kultúrnépek is felis­merték, hogy az állam csak akkor nyugodhat biztos alapokon, csak akko*i fejlődhet és virágozhat kultúrálisah, gazdaságilag, társadalmilag és katonai­lag, ha minél több az egészséges pol­gára, minél nagyobb az egészséges pol­gárok szaporulata s minél kisebb a testileg és szellemileg fogyatékosoknak lés a társadalomellenes munkakerülők­nek, bűnözőknek a száma. A testi és szellemi egészségre való ösztönös és tudatos törekvést már a kezdetleges kultúrális és a társadalmi viszonyok között élő népeknél is megtalálhat­juk. Az egészséges emberek nagyobb tel­jesítőképessége az állam szempontjá­ból több produktív termelő munkát je­lent, az egyén szempontjából pedig nagyobb kereseti lehetőséget, jobb kul­turális, társadalmi és gazdasági szín­vonalat, életlehetőséget, kiegyensúlyo­zott, megelégedett és egészséges élet­­szemléletet s biztos alapokon nyugvó családi tűzhelyet. Ha testileg és szellemileg egészsé­gesek a polgárok, akkor az állam i* több katonát tud kiállítani, mind meny-t nyiségileg, mind minőségileg, tehát olyan nagyobb, erősebb hadsereget, amelynek erkölcsi szelleme, munka­teljesítőképessége és harcértéke a leg­nagyobb feladatok teljesítésére is ké­pessé teszi az államot mind a határai­nak a megvédésében, mind a tekinté­lyének és megbecsülésének a növelé­sében. A számszerűleg kicsi nép is biz­tosítani tudja független, önálló életét és szabad fejlődési lehetőségét, ha ki­válóak a küzdelemhez szükséges élet­­érői, a katonai erényéi s a számbeli­leg nagyobb nép is elbukik, ha nin­csenek meg előbbi képességei. A ka­tonai erények ápolásának az elhanya­golása nemzeti katasztrófát jelent. Az államot csak a nép egészséges élet­ereje tudja fenntartani. Egy nép vitális képességei elsősor­ban hadseregének a minőségben, a katonai erényeiben nyilvánul meg. Az a nép, amelynek katonai-harci eré­nyei meggyengültek, a visszacsúszás útjára lépett s önálló állami létét nem önmaga irányítja, hanem a történelmi események sodra. Mindnyájunknak hazafias szent kö­telessége tehát, hogy honvédségünk iránt, melynek örök forrása maga a nép, bizalommal és szeretettel viseltes­sünk s annak munkáját közreműkö­désünkkel megkönnyítsük és előmoz dítsuk, mert a haza védelmének . jobb, egészségesebb, boldogabb ner • zedék kifejlődésének legbiztosabb . Boga a honvédségünk erkölcsi és fi veres ereje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom