Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-11-25 / 47. szám

1939. november 25. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. HÍREK — A dunáninneni r?f. egyházkerület utolsó közgyűlése. A cseh-szlovák meg­szállás alatt a református egyetemes egy­ház három kerületre oszlott. Ezek közül az egykori dunántúli egyházkerület két egyházmegyéje: a komáromi és barsi egy­házmegyék egy kerületbe tömörüllek, me­lyet duiiáninneni kerületnek neveztek el. Ennek a kerületnek volt püspöke a nagy népszerűségnek örvendő tudós Balogh Elemér pozsonyi lelkész, akinek halála után a nemrég elhunyt Sörös Bélát vá­lasztották püspöknek. A mull évi felszaba­dulás után a felszabadult területeken élő református hívek ismét visszakerülnek az anyaország illető kerületeibe s igy a volt csehszlovákiai dunáninneni egyházkerület is visszatér ősi kerületébe, a dunántúli ke­rületbe. Az egyházkerület november 29-én, szerdán d. e. 9 órakor tartja a Kollégiumi nagytermében közgyűlését, melyen határo­­zatilag fogja kimondani, hogy mint kerü­let megszűnik és bekebelezi magát a du­nántúli ref. egyházkerületbe. A kerület eme elhatározása a magyarországi egyete­mes egyház legutóbb tartott zsinatának döntése alapján történik, a zsinaton hozott törvény rendelkezése szerint a fel­szabadult területeken működő kerületek visszatérnek régi kerületeikbe. A dunán­inneni egyházkerületnek tehát ez lesz az utolsó ülése, mely után a volt kerület két egyházmegyéje végleg beiktalódik a régi, magyarországi egyházkerületbe. — Népművelési bizottsági közgyűlés. Ko­márom vármegye Törvényhatósági Isko­­lánkívüli Népnevelési Bizottsága novem­ber 28-án, kedden délelőtt 11 órakor a vármegyeháza kistermében tartja közgyű­lését a következő tárgysorozattal: 1. Ko­márom szab. kir. thj. város Népművelési Bizottságának különválása. 2. Az előző tanévi munkakör összefoglalása és az 1940. évi munkakör bejelentése. 3. Államsegé­lyek és ezzel kapcsolatos ügyek. 4. Nép­könyvtári ügyek. 5. Az 1939. évi számadá­sok összefoglalása. 6. Az 1940. évi költség­­előirányzat egybeállítása. 7. Indítványok. — Áthelyezés. A vall. és közoktatásügyi miniszter Jász Dénes állami tanítót Tár­­kányból szolgálattételre beosztotta és át­helyezte Komáromba a Törvényhatósági Népművelési Bizottság titkári hivatalához. — A komáromi katolikus Karitász a sze­gények téli segélyezésére és felruházására ez évben is megrendezi szokásos Mikulás- és karácsonyi vásárját a Legényegylet nagytermében december 3-án és 4-én. So­kak összefogására és fillérkéjére van szük­ségünk. hogy valamit is elérhessünk. A Karilasz hölgyei a beígért nehéz tél ejér­­kezésével még* nagyobb szeretettel és buz­­•gósággal fogtak hozzá a megrendezés munkájához, hogy a vásár minden igényt kielégítő, szép, változatos és gazdag le­gyen. A szépen öltöztetett babák, gyermek­­játékok, népművészeti és háziipari kézi­munkák, asztaldíszek, karácsonyi megle­petések és főleg a mikulási csomagok ki­állítása várja majd a látogató közönsé­get. A vásár érdekessége lesz a délutánon­ként előadóit kedves műsor is. Vasárnap délután szép Adventi programmal szere­pelnek a gimnazista leányok, hétfőn pedig kedves előadás után indul el a Mikulás a mennyországból, nagy angyalsereg kísé­retében, hogy kiossza az ajándékokat. A szerencse-sátor derűs hangulata, a finom büffé és szórakoztató zene is csak kedves­sé akarja varázsolni az ott töltött néhány órát. Személyre szóló meghívót nem küld szét a rendezőség, de meghív mindenkit, akinek szívét beragyogta a szeretet szen­vedő embertestvére, a fagyoskodó kicsi gyermekek iránt és aki egyszer már meg­érezte, hogy milyen édes adni és milyen keserves mindig csak a mások irgalmá­ra koldulva rászorulni. — Előadás a Tisztipalolában Komárom váráról. A komáromi helyőrség tisztikara heti előadássorozatot rendszeresített a ját magja s a meghívott érdeklődők számá­ra. Az előadások a mozi helyiségében van­nak, szerda délutánonként s témájukban igen változatosak. Most szerdán Rosková­­nyi Lajos százados tartott igen szép, él­vezetes, kerek előadást, Komárom várá­nak történetéről. Az előadáson Feketehal­­my-Czeidner Ferenc tábornokkal az élen megjelent a helyőrség tisztikara csaknem teljes számban s igen sok meghívott pol­gári vendég is. Roskoványi Lajos száza­dos kerek, formás előadásában ismertette Komárom várának történetét a legrégibb időktől kezdve, majd szólt Ilrigetió­­ról, a népvándorlás és a honfoglalás kö­rüli időkről, ecsetelte a vár történetét az Árpádok, Mátyás alatt, bőven foglalkozott Komárom várának törökkori, kuruckori történetével. Előadásának második részé­ben a negyvennyolcas Komáromról, Klap­ka váráról beszélt, szakértői alaposság­gal s az élvezetes előadó könnyedségével. Nagy, szép anyagot ölelt fel Roskoványi százados előadása, akik hallották, ponto­san megismerhették Komáromot,_ ezl a ne­vezetes várat. A sok kutatást, alapos mun­kát végzett előadót hálás tapssal jutal­mazták hallgatói. Valóban régen szükség volt arra, hogy Komárom várának egy­befoglaló történetét, a mai szempontok s kutatások alapján valaki megírja. Feleme­lő érzés ,hogy ezt a munkát először éppen a magyar honvédség vállalta, szívén vi­selve az egyik legnagyobb s történelmi múltban egyik leggazdagabb magyar vár sorsát. KöNYVFELFEKTETÉS, óraktay.velé* olcsó átalányért. Spielberger Béla Komárom, Halász u. 4. (1264) — Légoltalmi értekezlet. A mull hóban Komáromban megtartott légoltalmi gva-1 korlat vezetésében részlvett kerületi pa­rancsnokok november 18-án este a vá­rosháza kistanács-tcrmében Alap y Gás­pár kormányfőtanácsos, polgármester el­nöklete mellett értekezletet tartottak, me­lyen a légoltalmi gyakorlatokon szerzett tapasztalatokról és az észlelt hiányokról számoltak be. Az értekezleten Szabó La­jos mérnök, tűzoltóparancsnok, a légol­talom előadója ismertette a javaslatokat, melyek közül Hajnal György m. kir. államrendőrségi főfelügyelőnek szakavatott és minden kérdésre kiterjedő előterjeszté­sét tárgyalta behatóan az értekezlet. Az előterjesztést a jelenvoltak magukévá tet­ték és több kérdésben, melynek megoldása nagyobb áldozatot nem követel a város­tól, állást is foglaltak. Az értekezleten a Fiedler János lenfonógyár igazgatói s a villamosművek és a hajógyár képviselői is resztvettek. — Izrealita egyházkerüleli közgyűlés. A Győrött székelő XII. izraelita egyházkerü­let rendes évi közgyűlését november 19-én Komáromban nagy ünnepségek ke­retében tartotta meg. Vasárnap 8 óra reg­gel babérkoszorút helyezett el dr. KTlos kormány főtanácsos kerületi elnök Jókai Mórnak a komáromi izr. egyház tulajdoná­ban lévő szülő-háza emléktábláján. 10 óra­kor a felszabadulásért hálaadó istentiszte­let volt a zsúfolásig megtelt nagytemplom­ban .A Magyar Hiszekegyet adta elő az egyházi énekkar, majd dr. Hevesi Simon budapesti főrabbi mondott mélvenjáró szentbeszédet. Az istentiszteleten a Kor­mányzóért Waldmann Ernő dr. helybeli főrabbi mondott könyörgő imát, kívüle még a győri, székesfehérvári, kisbéri, mó­ri ,lelkészek emelték az istentisztelet áhí-‘ tatát. A Himnusszal végződött istentiszte­let után egyházkerületi közgyűlést tartot­ták meg, melyen Szántó Jenő, az Angol Magyar Bank ügyvezető igazgatója, az or­szágos izr. iroda alelnöke, Ribárv Géza a pesti izr. hitközség elnökhelyettese, dr. Róth győri főrabbi és dr. Szabó főtitkár voltak a referensek. Délután fél 2 órakor a díszteremben 130 terítékű közebéd volt, melyen a Kormányzó úr öfőméltóságát a kerületi elnök köszöntötte fel. A közgyű­lés, melyen 90 vidéki egyházi képviselő is résztvett, s amelyet a komáromi izr. egyházközség rendezett, délután 4 óra­kor ért véget. — Felszabadulási ünnepély Nagylégen. Gróf Benyovszky Rudolf nemes adomá­nyából Czére Győző bíró irányítása mel­lett a leventék serény munkájának hozzá­járulásával elkészült Nagylégen az ország­zászló monumentális alapzata a következő márványba vésett' jelmondattal: Szétszórt hajával, véres homlokával áll a viharban maga a magyar. (Petőfi.) Ettől az or­szágzászlótól indult el nov. 6-án este a községi bíró megnyitó szavai után hosszú fáklvás-leventemenet negvvéntagú cigány­zene kíséretével Nagylég. Kislég és Szász községek utcáin keresztül, hogy ünnepelje a felszabadulást. Nov. 7-én, a tjevonulás napján 9 órakor ünnepi istentisztelet, utá­na ünnepély voll az országzászlő előtt, melyen a megnyitó beszédet Tóth József körjegyző tartotta. Bacsók Pál nyug. hu­szárezredes szózatot intézett a fronthar­cosokhoz és a leventékhez. Ünnepi beszé­det Czére Győző bíró mondott. Az iskolás­gyermekekhez Hideghéthy Rozália ig. ta­nítónő szólott, a záróbeszédet Bliesz Ádám plébános tartotta. Szép szavalatok, a le­vente énekkar és szavalókórus közremű­ködése tarkította a műsort. Különösen ki­vált Czére Frigyes, aki a llákóczi indulót szavalta cigányzene aláfestéssel. Este a Kultúrházban A régi zászló« c. színdarab került bemutatásra, melynek szereplői mind kitűnő alakítást nyújtottak. Utána Nagy Olgica és partnere, két aranyos csöppség magyar táncot lejtettek. Godov­­szky János kántortanító kuruc-nótákat énekelt cigányzene kísérettel. Szűcs Em­mi Godovszky János szerzeményeiből éne­keli sok sikert aratva. Nagy Egyed és Öcsi leventék pedig tornamutatványok­­szórakoztatták a kullúrház zsúfolásig lelt közönségéi. Az előadást lánc követte. — Gyászhír. Mint őszinte részvéttel ér­tesülünk. Béke Vilma életének 77-ik évé­ben rövid szenvedés után november 21-én elköltözött e földi életből. Kihűlt porré­szeit november 23-án délután helyezték a komáromi ref. temető ravatalozójából őszinte részvét mellett örök nyugalomra. A megboldogultban Beke Gyula ny. ref. igazgató-tanító szeretett nővéréi gyászolja. Áldás emlékére I Téli alsóruházat, férfi, női és gyer­mek pulloverek, férfi fehérneműek, női ruhák és pongvolák, leánvka intézeti ru­hák nagy választékban KRAUSZ SAMU cégnél Komárom, Baross u. 6. (1052) — Kitüntették a csehek által halálraítélt magyarok megmentő it. A kormányzó a mi­niszterelnök előterjesztésére a cseh uralom áltál halálraítélt magyaroknak a határon való önfeláldozó átsegítéséért Soór Pál bu­­c apesti és Sváb János neszmélyi lakosok­nak a magyar ezüst érdemérmet adomá­nyozta. — Halálozás. Lapunk zártakor mély megilletődéssel vettük a szomorú hírt, hogy Lux Lajos, a pápai ref. nőnevelő­intézet tanára f. hó 23-án váratlanul el­hunyt. Temetése f .hó 25-én, délelőtt lü órakor lesz Pápán. Elhunytét lesújtott hit­vese, Lux Lajosné szül. Závory Teréz ta­nárnő és 5 gyermeke siratják a rokonok­kal együtt. Legyen emléke áldott! — Szerelelvendégség az evangélikusak­nál. Az evangélikus nőegylet december 5-én, este I» órai kczdeltel szeretetvendég­­séget rendez az evangélikus kultúrházbun. Közbejött akadályok miatt a Központi­­szálló nagytermében tervezett teadélután későbbi időpontra marad el. A műsoros szeretelvendégségre szeretettel hívja a nc­­■neslelkű pártfogókat az egyesületi elnök­ség. — A Szt. Erzsébet Egylet ajándékozása. Folyó hó 18-án, délután kedves ünnepség keretében tartotta meg a komáromi Szent Erzsébet Egyesület szokásos évi ajándéko­zását a Majláth-iskola dísztermében. Szá­molva a nagy Ínséggel, ez évben is főként az iskolás gyermekek felruházása volt az akció főcélja. Bámulatot keltő az a buz­galom, amellyel Komárom nemesszívű kát. hölgyei, Szent Erzsébet szellemét élő való­ságra váltva, a szegény nyomorult gyerme­­mekek szenvedésein enyhíteni iparkodnak. Kiosztásra került: 77 pár cipő 650 P, 77 pár harisnya 53.40 P, 23 öltözet fiúruha 184 P. Összesen 887.40 P értékben. Az < vömtől ragyogó arcú gyermekek és könnytől csillogó szemű szülők ünnepélyét dr. Lestár István prépost-plébános nyitot­ta meg imával és az egyesület tagjaihoz intézett köszönő és buzdító szavaival. Majd a Simor-intézet és Majlát-iskola nö­vendékei adtak elő alkalmi ének, szavalat és szavalókórusból álló műsort. A kedves ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. — Főzőtanfolyam befejezése Dunaszer­­dahelyen. A dunaszerdahelyi Helyi Nép­művelési bizottság f. hó 11-én ünnepélyes keretek között fejezte be 4 hetes háztar­­lási és gyakorlati főzőtanfolyamát. 15 hall­gató nyeri kiképzést a gyakorlati életre. A tanfolyam megrendezésének sikerében az oroszlánrész Bahas Lajos, a község agi­lis főjegyzőjét és Szimhardt Gyula isk. igazgatót illeti meg. A Helyi Bizottság ne­vében Markwarth Gábor plébános, a vár­megye nevében Wiesenbacher József mon­dottak ünnepi beszédet. Székrekedés * vért b*«zmnr«zl. Ennek következményei: émelygés, fej- é* derékfájás és mát bejok. Nyeakor önnek ie IXÜ'CGEEE» — Erdőőrök kitüntetése. A m. kir. föld­­mívelésügyi miniszter azoknak a szak­vizsgázott erdőőröknek, akik egy szolgá­latadónál legalább 30 éven keresztül szol­gálatukat példás magatartás mellett mind­végig odaadó hűséggel látták el és eddig kitüntetésben nem részesültek, elismerő ok­levelet kíván adni. A kitüntetésre érde­mes erdőőrök adatait legkésőbb f. évi december hó 15-ig a vármegyei főispán­nál a szolgálatadónak kell igazolás mel­­letl bejelenteni. Olyanokat, akik erdőőri vagy erdőgazdasági szakvizsgát nem tet­tek, továbbá, akik ilyen kitüntetésben már részesültek, nem lehel javaslatba hozni. Ez úton is felhívja a polgármesteri hi­vatal az érdekelt erdőbirtokosokat, hogy dcc hó 15-ig előterjesztésüket a vármegyei főispánnál tegyék meg. — Köszönet. A komáromi, jobbparii ev. egyház Nőegyesülete nevében mindazok­nak köszönetét mond, akik az erkölcsi­leg és anyagilag fényes-sikerű, tombolá­val kapcsolatos tea-estjének sikerét, akár tombola tárgyak, akár sütemények aján­dékozásával, felülfizetésükkel s megjele­nésükkel biztosították. — Elnökség. aSVÁBHEGYIszanatórium diagnosztikai felszerelése tökéletes, kémiai és mikroszkopiái laboratórium. Vércukor, etc. vizsgálatok. Tolerantia meghatározás. Röntgen, Elektroradio­­graph, Krogh-féle alap anyagcsere vizsgálatok. — Mérsékelt utószezon árak. (Igazgató főorvos: Dr. GYÖRKI BÉLA) (1266) melyért érdemes részt venni a jótékonycélú m. kir. állami sorsjáték húzásán m ért egy egész sorsjegy ára csak 3 P, fél sorsjegyé pedig F50 P. Ilyen olcsó sorsjegy nincs mert nyereményei 40.000 P. 20.020 P, 10.000 P, kétszer 5.000 P. négyszer 2.500 P, hatszor 2.000 P, huszonkétszer 1.000 P stb., összesen 19.600 nyeremény mert húzása már a közeljövőben: december 5-én esedékes, tehát az eredményt a közeljövőben élvezheti. — Pulykagyüjtő vásár. A Kisalföldi Me­zőgazdasági Kamara a következő helye­ken és időben rendez pulykagyüjtő vá­sárt: Győr 1939 november 29-én, szer­dán, Komárom november 39-án, csütör­tökön, Somorja november 30-án, csütör­tökön, Dunaszerdahely december 1-én, pénteken. Kérik a közönséget, hogy kizá­róan csak kivitelre alkalmas jól hízott, ki­fogástalan állatot hozzanak fel. Ugyanis a felvásárló Kovács és Svitel cég a so­vány, ferdemellü, hibás állatokat nem vá­sárolhatja meg ,mert azok külföldi érté­kesítésre egyáltalában nem jöhetnek fi­gyelembe. A vásárlás az Országos Ármeg­állapító Bizottság által előírt exportárakon történik és ezen gyüjtővásáron mind a Kamara, mind a ni. kir. Külkereskedelmi Hivatal kiküldötte is ellenőrzés céljából jelen lesz. — A komáromi »255 Arany János« ipa­ros cserkészcsapat folyó hó 26-án, este fél 9 órai kezdettel a Katolikus Legényegylet összes helyiségeiben tánccal egybekötött műsoros esiet rendez a felsőgallái fiú- és leánycserkészcsapat közreműködésével. A műsorszámok között a gallai cserkészcsa­pat zeneszámokat ad elő. Műsor után reg­gel 4 óráig lánc. Belépődíj: I. hely 1 P II. hely 70 fillér, állóhely 50 fillér. — A in. kir. rendőrség komáromi kapi­tánysága közli. A kapitánysághoz az alább felsorolt talált tárgyakat szolgáltatták be: 1 drl) korbács, 1 drb pénztárca, benne 1 pengő 37 fillér. Igazolt tulajdonosuk a rendőrkapitányságnál az átvételért jelent­kezzenek. December l-től tilos a koldulás Komáromban December elsejétől tilos koldulni Ko­máromban! Régi óhaja már a város la­kosságának a kolduskérdés rendezése: uccán, kávéházak, lakások, templomok ajtajában, bármerre megyünk, bárhol vagyunk, koldusokba ütközünk. Olykor úgy érzi magát az ember, mintha Kal­kuttában volna, márcsak a tálacska hi­ányzik a koldus kezéből, amelybe ama­­rék rizst dobja az ember. A társadalom szegényeivel, kivetettjeivel együttér­zőnk, kívánjuk, hogy minden embernek legyen megélhetése, még a legszegé­nyebbnek, legöregebbnek, legelhagyatot­­cabbnak is, de ezt a mai időkben uccai koldulással már megoldani nem lehet- Magyarországon néhány év óta az úgy­nevezett »egri norma« a szokásos, a kol­duskérdés megoldása tekintetében. Az Egerben kidolgozott s megkezdett mód­szert számos város is átvette és így a neve most »magyar norma«. A »magyar nor­ma« lényege az, hogy a lakosság által önkéntesen felajánlott összegeket egybs­­gyüjtik s a reászoruló szegények között szétosztják. Mindenki felajánl havonta egy-két pengőt, szíve, anyagi tehetsége szerint s a város gondoskodik az összeg megje'e'ő szétosztásáról. Uccai gyerkő­cök persze, akiket szüleik koldulni kül­denek, nem kapnak,, s nem kapnak olya-, nők sem, akik egyébként dolgozni szok­tak s dolgozni tudnak. Alapy Gás­­lak s dolgozni tudnak. Alapy Gáspár kormányiőianácsos, Komárom polgár­­mestere hirdetményt tett közzé, ebben jelenti be a magyar norma bevezetését s kéri a közönség segítségét. A közönség segítsége kettős: egyrészt adományokkal támogatni a mozgalmat, másrészt pedig az, hogy Senki másnak ne adjon, csak a »magyar norma« mozgalomnak. A kol­dusokat ezentúl nem kell észrevenni, el kell őket utasítani, hogy végre az állan­dó koldusjárás megszűnjék. Komárom hölgyei fogják összeírni a felajánlott adományokat: a társadalmon a sor, mennyire segít a kolduskérdést rendezni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom