Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-04 / 71. szám
. A« V/ ill JL M-J n. JL VJ JA IU37. szeptember 4, Nyelvi kisebbségi jogaink III. rész (Folytatás) bentartását illetően, a béke és nyugalom követelik, hogy így legyen s lehetetlen, hogy bármely kérdésben az érdekelt államok beleegyezése nélkül döntés történjék Európában. A kisantan} tanácsa nagy figyelmet' szentel a kisantaíiíáílainok és a többi dunai államok politikai és gazdsági viszonyainak kiépítésére és egyöntetűen óhajtja, hogy ez a viszony bizalointeljes módon fejlődjék. Megnyugodva állapítja meg a kisantant, hogy a kisantantállamok közötti gazdasági együttműködés évrőlévre nő, A prágai gazdasági központ működése kielégítő. A dunai államok gazdasági együttműködése tekintetében ugyancsak lépések történlek acél elérése felé. Az állandó tanács azt kívánja^: hogy minél előbb létrejöjjön a' három kisantanthalalom között az a megállapodás, amely a dokumentumok legalizációjára vonatkozik. A legközelebbi ülést Genfben tartják. Kéi hét múlva lesz az első minisztertanács A kormány tagjai lassan visszatérnek szabadságukról és vagy Prágában, vagv annak környékén tartózkodnak. Minthogy a miniszterek szabadsága csak napok múlva jár le, á kormánytanácskozások csak lassan indulhatnak meg. A koalíciós lapok értesülése szerint a gazdasági miniszterek valószínűleg a jövő héten már összeülnek tanácskozásra, de az első őszi minisztertanácsot csak tizenkét nap inulva tarthatják meg. amikor valamennyi miniszter szabadsága lejár?. Ezen a minisztertanácson beszélik meg a községi választások előkészítésének irányelveit, továbbá a költségvetés előirányzatát és egyéb sürgős gazdasági problémát fognak megtárgyalni. A parlamentet csak október közepén fogják összehívni, előbb az lehetetlen. Koalíciós körökben azon a véleményen vannak, hogy az 1938. évi A Jókai Egyesület 25 éve (1911-1936) Irta: Fülöp Zsigmond. IX. Lendületes kullurmunka. — Az irodalmi- és zeneosztály működése. —• Arany János emlékünnepély.' — Erkel Ferenc emlékezete. — Schubcrtünnepély. — P. Feszty Edith képkiállitása. — Takáts Sándor halála. — Farkas Márta és Kálix Jenő hangversenye. — Szlovenszkói festők és iparművészek kiállítása. — Grieg-estély, — Komáromi zeneszerzők. — A magyar kultureggesületek kiküldötteinek konferenciája. — A Jókai-serleg felavatása. — Madách-cmlékünnepély. Fesztg Masa előadása. — Szrntpéteri yyönyyösbokréta. — Szabad előadások és hangversenyek. A Jókai Egyesület tisztikarába a legutóbbi közgyűlésen megtartóit választáson több új jeles kulturmunkás, készséges munkaerő kerüli be, akik az egyesület életébe élénkebb ütemet vittek. Erre szükség is voll, mert az egyesület rendezéseiből a nagyobbszabásu előadások az utóbbi időben hiányoztak. Hangversenyt a rádió nagyfokú elterjedése következtében, amely a világ minden tájáról közvetíti a legelső művészek hangversenyeit, legfeljebb csak az erkölcsi siker kedvéért lehetett volna rendezni, mert anyagi tekintetben igen bizonytalan kilátásokkal kecsegtetett minden ilyen művészi vállalkozás. Legjobban bizonyítja ezt a Zathureczky—Kálix hangverseny, melyet kellő érdeklődés hiánya miatt el kellett jobb időkre halasztani. A képzőművészeti rendezéseknek sem volt olyan anyagi eredményük, hogy érdemes lett volna megkockáztatni azok tartását. Sajnos, a Jókai Egyesület pénzügyi viszonyai nem voltak annyira szilárdak, hogy figyelmen kivid lehetett volna hagyni az anyagiakat s különösen azl, hogy rendezései tetemes készkiadási emésztettek fel a halósági engedélyek és ellenőrzési díjaknak előzetes kötelező lerovása folytán, ami már magában súlyos tehertétel volt. Ha az egyesületet nem is veköltségvelést már az új pénzügyminiszter fogja a parlament elé terjeszteni. A pénzügyi tárca betöltésénél a cselt szociáldemokraták újra a régi kívánságokkal állanak elő és pedig egy vagy kél olyan miniszteri tárcát köveidnek maguknak, amelyeket eddig mindig agráriusok töltöttek be. Szóval újra kezdődik a »nagy egységben levő koalíciós pártok között a régi versengés a hatalom minél nagyobb mértékben való kiterjesztésére. Bizonytalan a községi választások időpontfa A koalíciós kormánypártok között heves vita indult meg a most ősszel esedékes községi választások időpontjának megállapítása körül. Egyesek úgy vélik, hogy nagy kockázattal járna, ha a választásokat 1938-ra halaszianák, mert a heves választási küzdelem az állam fennállásának jubileumi évét nagyon is megzavarhatná. A cseh szociáldemokraták főtitkára vasárnap Jungbunzlaubari szónokolt és kifejezetten a választásoknak még ebben az évben való kiírása mellett foglalt állási, még pedig nemcsak a községekben, hanem az egyes érdekképviseleti testületekben is. A Die Zeit azt hiszi, hogy a főtitkár presztizsokokból foglalt állást az idei választások mellett. zették anyagi érdekek kulturmunkájában, arra mégis csak törekednie kellett, hogy a tekintélyes tisztelet- és fellépési díjak mellett a bevételből legalább a készkiadások megl ér ül jenek, mert nem rendelkezett olyan alappal, amelyből a hiányt pótolni tudta volna. Igaz, hogy a közönség érdeklődésének megnyilatkozására az akkori időben kezdődött válságos gazdasági helyzet is befolyással voll. Az egyesület elnöksége tehát olyan előadások és estélyek rendezését vette tervbe, amelyek magas színvonaluk mellett sem kerültek sok kiadásba. Az irodalmi osztály és a zeneművészeti osztály a legkiválóbb helyi előadókkal rendezett nagysikerű előadásaik^ kai minden kulturigényt és műélvezetet kielégítettek s egyben fényesen iga» zolták azt is, hogy Komárom sok értékes előadót és tehetséges művészt állíthat a pódiumra. Igen sikerült előadást tartott 1932. január 24-én Kocsis Károly főgimn. lanár, egyesületi főjegyző »A régi görögök művészete« cimen, melyben a hellén kultúra magas fokáról tanúskodó építészeti és szobrászművészeti emlékeket ismertette nagy tudományos készültséggel, lebilincselő, — szép vetített képekkel illusztrált előadásban. A főgimnázium Czuczor György Önképzőkörének szalonzenekara Schlaffer László VIII. o. tanuló vezetése mellett két kedves zeneszámot adott elő precízen és fegyelmezetten, az I. osztály szavalókórusa pedig a Kőműves Kelemen c. népballadát mutatta be Borka Géza dr. tanár betanításával. Nagysikerű előadást tartott február 28-án Borka Géza dr. az Irodalmi osztály elnöke a modern költészetről. Ennek keretében az ismert modern költőket mutatta be a főgimnázium legjobb szavalóinak közreműködésével, akik többek között Kassák, Babits, Adjg Szép Ernő, Földes Sándor, Mécs László költeményeit adták elő nagy hatással. A nagyszámban megjelent közönség egy minden részében érdekes, változatos, nagy készültségről és esztétikai szépségekben bővelkedő előadásban gj'önyörködhetett, melyet a főgimnázium zenekarának két sikerült 1. A felek védelme. A nj'elvrendelet az összes bíróságoknak, hivataloknak és szerveknek kötelességévé teszi, hogy az államnyelvben vagy kisebbségi nyelvben járatlan feleknek adott esetekben segítségükre legyenek, nehogy bárkit is nyelvi járatlansága folytán joghátrány érjen. így ha valaki oly nyelven kap hivatalos írást vagy elintézést, atnelj’el nem ért, joga van az elintézést kiadó hatósághoz, vagy a legközelebb fekvő hásonnemű hatósághoz, esetleg a községi jegyzőhöz fordulni aziránt, hogy az iratot vagy elin lézést megmagyarázza vagy lefordítsa. Áz így felkéri hatóság, ha a fél nyelvét bírja, köteles a kérésnek eleget tenni, még akkor is, ha a fél anyanyelve nem hír kisebbségi minősítéssel. Ezek szerint tehát az a magyar anyanyelvű fél is kérheti a neki más nyelven kikézbesített hivatalos irat lefordítását, aki olj’án bírósági járás területén lakik, amelyben a magyar nj'rivet nem illeti meg a kisebbségi jog, vagyis a magyar anyanyelvű lakosok száma nem éri el a 20o/o-ot. Sől azl is megengedi a nyelvrendelet, hogy ha valamely bíróságnál vágj’ hatóságnál a kisebbségi nyelven való tárgyalás nehézségekbe ütközik, úgy a felettes halóság az ügy letárgyalására más, de azonos nemű és fokú hatóságot küldjön ki, vagy a njelvben jártassággal biró más tisztviselőt rendeljen ki. Ez azonban csak különösen fontos esetekben engedhető meg, ha a nehézségen másként segíteni nem lehet. Erre az intézkedésre pedig többször szükség volna, mert elég gyakran működnek kisebbségi területen olj’an bírók, tisztviselők vagy szervek, akik a kisebbség nyelvéi nem bírják és ígjr a kisebbségi nyelvhez tartozó felekkel egyáltalán nem tudják magukat megértetni és száma vezetett be, s a diákok »cigánj'zenekará«-nak hangulatos magyar nótái zártak be. Május 8-án pedig »A régi Róma« c. nagyszerű előadásában vezette végig a hallgatóságot a letűnt klasszikus világ történelmi nevezetességein és csodás emlékein, melyeket a vetített képek színes sorozata elevenített meg megkapó erővel. Az előadáson közreműködtek Kőváry Anna, Petrogally Klára, Szijj Daisy és Nagy László, akik sikerült prológusokban ismertették a történelmi keretet és az előadásra vonatkozó históriai adatokat. Borka Géza dr. ez előadásával is osztatlan elismerést aratott, de nagy tetszéssel fogadta a közönség a főgimn. diákzenekarnak Krizsán József zenetanár vezetésé mellett előadott számait és a szavalókórus egj'bevágó előadását is. A május 29Hén tartott évi rendes közgj’űlésen Szijj Ferenc dr. elnök nagy melegséggel áldozoll Jókai emlékének és kegyelettel emlékezett meg az egyesület több érdemes tagjának és a magyarság kiválóságainak elhunytáról. így Horváth Kristóf Szent Benedekrendi házfőnök, egyesületünk volt alelnökét, Peredi Géza dr. ügyvédet, Kalhona Sándor járásbirót, Boldoghy Gj'ula ipartestületi elnököt, Bátyai Mihály és Mészáros Károly volt igazgatósági és választmányi tagokat őszinte részvéttel parentálta el. Kegyelettel emlékezett meg Beöthj' László író és színigazgatóról, Ölvedy Lászlóról és Antal Ivánról, a kiváló poétáról, akik nemrég költöztek el az élők közül. De örömmel emlékezett meg Majer Imre dr. társelnöknek pápai prelátussá történt kinevezéséről, akit meleg szívvel köszöntött és Weisz Fülöp tiszteleti tagnak, az egyesület nagyérdemű jótevőjének ama kitüntetéséről, melj’ szerint Magyarország kormányzója kiváló érdemeinek elismeróseképen az I. osztálj'u érdemrenddel tüntette Iá. Az elnöki megnyitó ezután a város-1 kulturéletének keresztmetszetét adta, melyet kiegészített Hajdú Lukács dr. főtitkárnak az egyesület eseményeit egybefoglaló tartalmas jelentése, melyet a közgyűlés nagy elismeréssel fogadott. A közgyűlésen Szombatiig Vitézek nyelvén a jegyzőkönyvet felvenni. 2. Panasz. Ha a nyelvhasználat tekintetében vita merül fel, az ilyen vitát az illetékes állami felügyeleti hatóságok intézik el éspedig attól az ügytől elkülönítetten, amelyben a vita felmerült. Nj’elvhásználati vita csak akkor áll fent, lia valamely bíróság, hivatal vagy szerv az illető ügyfél javaslata ellenére döntött nyelvi kérdésben. Ha tehát a_ magyar anyanyelvű egyén magyar minősítésű bírósághoz magjrar nj'elvű beadványt nyújt be és azl államnyelven intézik el, nyelvi vita még nincs, mert ilj'en esetben az ügyfélnek jogában áll 3 napon belül bélyegmentes kérvénnyel igényelni, hogy azt az elintézést magyar nyelven is adják ki neki. Ha azonban e kérvényre az illető bíróság megtagadja a magj’ar nyelven való kiadást, úgy már a jog vitássá tételeit, tehát nyelvhasználati vita keletkezeit. Ugyancsak vita keletkezett olt is, ahol a fél magyarnyelvű beadványát a bíróság vagy hatóság elintézetlenül ulasílotta vissza azon okból, mert szerinte a felet nem illeti meg a magyar nyelv használata. Ahhoz léhát, hogy nyelvhasználati vita keletkezzék, szükséges, hogy az illető hatóság kifejezetten a nyelvi kérdésben határozzon. Elkülönített elintézés alatt azt értjük, hogy mihelyt nyelvi vita keletkezett és a sérelmes határozat ellen az érdekeli fél panasszal élt, az ügy érdemi elintézését felfüggesztik mindaddig, amíg a nyelvi vita jogerős elintézést nem nyer. Ez alatt a törvényben előírt határidők is szünetelnek, ami annyit jelent, hogy a vita eldöntésének az ideje a határidőbe nem számítható bele. Például, ha a tor, a kitűnő iró és kulturvczető alaposan megirt tanulmányát elvastafel a szlovenszkói magyar falu kultúrájáról, melyben a falu műveltségi viszonyait s három különböző generációját ismertette és megjelölte az utat, amely a falusi magj’ar ember magasabb kullurszinvonala felé vezet. Az augusztus 30-án tartott elnöki tanácsülésen örvendetes határozatot hoztak. A tanács Szijj Ferenc dr. elnök indítványára meghízta a főtitkárt, hogy a Jókai szobor felállítási költségeire leendő országos gyűjtés engedélj’ezése végett nyújtson be kérvényt az illetékes hatóságokhoz. Ez volt az első lépés, amely a Jókai szobor felállítására nézve újabban történt. Október 22-én Aranj’ János emlékének áldozott a Jókai Egyesület, mely a halhatatlan nagy költő halálának ötvenesztendős évfordulója alkalmából kitünően sikerült ünnepélyt rendezett. Az ünnepélyt igen nagy közönség kereste fel, mely igaz gj’önyörüséggeL hallgatta végig a műsort. A Komáromi Dalegj’esület működőkara Schmidt Viktor karnagy vezetésevei megragadó hatású karénekkel vezette be az ünnepélj't, Szijj Ferenc dr. elnök emelkedett szellemű megnyitó beszéde után a gimnázium szavalókórusa adta elő nagy tetszés mellett a Tétemrehivás c. balladát, mely után a gimnáziumi zenekarának zeneszáma ragadta tapsra a közönséget. Borka Géza dr. tartott ezután alkalmi előadást »Arany János élete képekben« cimen, melyben a nagj' emlékű költő jelentőségét méltatta. Előadása folyamán Pet royally Klára, Rohonyi Vera, Marosi Ferenc és Nagy Kálmán főgimn. tanulők- Arany több örökbecsű költeményét adták elő. A gimnázium IV. osztályának szavaló kórusa a »Szondy két apródja« c. költeménj’t szavalta el, a gimnáziumi zenekar pedig Arany—Amadé Toborzóját játszotta el nagj' hatással. Az ünnepélyt a Dalegyesüiet működőkara fejezte be, amelj’ Aranj’—Révffy: Hallottad a szót...? című műdal szabatos előadásával nj’ert általános elismerést. (Folyt, köv.) ,
