Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-10-02 / 79. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza Otvennyolcadik évfolyam 7S. szám Szombat, 1937 október 2* Alapította: néhai TUBA JÁNOS. ------- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FüLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szfillő Géza dr. a kisantcint és Magyarország közötti Előfizetés: egész évre SS Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Ké. Elhalasztják a községi választást? Komárom, október 1. A községi képviselőtestületek tag­jainak megbízatása ez év végén le­jár és így szükséges volna még ez «V őszén megtartani a választásokat. Ezzel a kérdéssel a koalíciós sajtó egész éven át. sokat foglalkozott s a kormány lám oga tó lapok egyrészemár a tavasszal olyan gondolatot vetett fel, amely a választás elhalasztásának es­hetőségét vette tervbe, s bár külö­nösebb indok nem szólt emellett, vol­tak lapok, amelyek magukévá tették a gondolatot és következetesen visz­­szatértek ahhoz, hogy a községi vá­lasztásokat el fogják halasztani. Mi­vel pedig a kormány a jövő évben nagy jubileumi ünnepségeket fog tar­tani, az évfordulót nem akarja a kor­­téziával megzavartatni, a lapok már azl is megállapították, hogy a vá­lasztásokat két évre fogja elhalasz­tani a kormány. A községi képviseletek hat éves cik­lusát eszerint nyolc évre tolnák ki, amit igazán csak rendkívüli esetekben volna szabad megtenni, mert hiszen az eredeti törvény négy évben szabta meg a képviselőtestületek működését, már egy ízben újabb rendelkezés sze­rint hat évre bővítették a községek képviseleti szervének megbízatását. Hogy az ilyen halaszlgatásoknak po­litika! oka van, az bizonyos, mert maga a közigazgatás újabb és újabb lendületet követelne, hiszen jól is­merjük annak lassúságát. Csakis a Választások hozhatnának frissességet és új, eleven erői abba a gépezetbe, amelynek kerekei -sokszor otyan las­­«an döcögnek, hogy valóban nehéz kivárni, amíg a kívánt célt eléri. De a községek helyzete is megkí­vánná, hogy a választások megtörtén­jenek. A nagyközséggé degradált vá­rosok helyzete válságos, polgárai sú­lyos terhek alatt görnyedeznek s ha a város lépést akar tartani a hala­dással, s megakarja tartani városi jellegéi, akkor olyan nehéz feladato­kat kell megoldania, amelyek nyo­mában a terhek növekednek, ezeket pedig a minden oldalról igénybevett adózó lakosságnak kell inegsínylenie. A régi városok egylől-egyig el van­nak adósodva. A háború pusztításai­nak romjait el kellett takarítaniuk, ez pedig erejükön felül- való kiadás­sal járt, amit persze — egyéb jövede­lem híján — kölcsönből kellett fe­dezniük, ezt pedig tetemesen felemelt pótadókkal igyekeztek törleszteni. A három-négyszáz százalékos pótadók azonban a közbejött rettenetes gaz­dasági válság miatt csak részben folynak be s a közegészségügy és szociális gondoskodás mindent felül­—- október 1. Szüílő Géza dr., az egyesült párt törvényhozói klubjának elnöke inter­jút adott a Kolozsvárt megjelenő Ke­leti Újság szerkesztőjének a kisan­­tant és Magyarország között folytatott genfi tárgyalásokról. Az erdélyi új­ságíró kérdéseire Szüllő Géza dr. töb­bek között a következőket mondotta: — A csehszlovák köztársaságban a hatalomváltozások óta nem változott a kisebbségek helyzete. A kormány­pártok nemzeti államot akarnak csi­nálni Csehszlovákiából, a köztársa­ságban élő nemzetek pedig meg akar­ják tartani nemzeti egyéniségüket és nemzeti öntudatukat. Van egy régi közmondás: »Semmisem történik ad­dig, amíg mindenki nem lépik egyet«. A magyar és német kisebbség céljai azonosak. De eltérőek azok a mód­szerek, amelyekkel a cél eléréséért küzdenek. A németek nem éllek ezen a területen önálló nemzeti állami éle-Abban az időben, amikor Hitler és Mussolini Berlinben találkoztak, dr. Hodzsa Milán csehszlovák miniszter­elnök a Becs melletti Bádenbe ran­diül ki, ahol tanácskozást folytatott Schuschnigg osztrák kancellárral. Hétfőn délután öt óra tájban érkezett meg Badenbe Hodzsa, akit röviddel megérkezése után felkeresett Schu­schnigg kancellár és a csehszlovák miniszterelnöknek a Herzoghof szál­lodában levő lakásán egy óra hosz­­szat megbeszélést tartott a két állam­férfiú. A találkozást, mely politikai kö­rökben nagy feltűnést keltett, égy.hét­tel előbb készítették elő, de ezt nem a diplomáciai szervek végezték. A kormányelnök találkozása nélkülözte a hivatalos jellegei és csak négyszem­közt, minden formalitás nélkül tár­múló áldozatos kiadásai nem talál­lak kellő fedezetre. Az államsegélyek, amiket az eladó­sodott városok és községek kaptak, csak pillanatnyi segélyek voltak, s csak abban az esetben folyósították azokat, ha az érdekelt közülelek a törvényben előírt összes adózási le­hetőségeket megpróbálták, vagyis ha a pótadót 350—400 százalékra fel­emelték s esetleg külön engedélye­­zelt házbér utáni járulékokkal is megterhelték a polgárokat. Éveken át doppingolták így az arra rászo­ruló községeket, amelyek azonban az újabb követelmények súlya alatt kénytelenek voltak újabb adósságo­kat csinálni, ami végül is kormány­biztos kinevezését vonla maga után. Azonban ez az intézkedés sem válik be. A legtöbb kormánybiztos legjobb igyekezete dacára sem tud eredményi tét és nemzeti öntudatuk kisebb csor­bát szenvedett, mint a magyaroké, mert ők már régebben is tulajdon­­képen kisebbségi életet éltek. — A csehszlovákiai magyarság kényszerűen ellenzéki politikát foly­tat és mivel ki van zárva az állami segítésből, csak ott ér el eredmé­nyeket, ahol saját erejére támaszkod­va dolgozhat. A nemzeti öntudat azon­ban még így is megerősödött és a csehszlovákiai magyarság elég erős létküzdelmének folytatására. A kisantant és Magyarország közölt folytatott tárgyalásokra nézve Szüllő Géza dr. kijelentette, hogy véleménye szerint mindaddig nem lehet komoly gazdasági közeledésről szó, amíg szel­lemi, lelki és politikai közeledés nin­csen. Meg kell találni a módját an­nak, hogy a kisahlánt-államok kü­lönbséget tudjanak tenni és tisztelet­ben tudják tartani a nemzet és az állam iránti hűséget. gynll a két államférfiú egymással. Már találkozott Hodzsa dr. más al­kalommal is az osztrák kancellárral, amikor mindig gazdasági kérdések ké­pezték a tárgyalás alapját. Osztrák részről hangsúlyozzák, hogy a hét­fői összejövetelen is kizárólag gazda­sági kérdések voltak szőnyegen, fő­leg a Csehszlovákiával fönnálló na­gyobb kliringkövelelések nehézségeit hozta elő az osztrák kancellár. Prá­gában rövidesen megindulnak az oszt­rák-csehszlovák Iárgya 1 ások kü 1 ön­­féle jogi és gazdasági ügyekben, ami időszerűekké teszi a gazdasági kér­déseket. A fizetési eszközöknek Cseh­szlovákiából való lassú kijutása ered­ményezte azt, hogy a kliring-számlán mintegy 32 millió schilling aktívája gyűlt föl Ausztriának. Ez Ausztriának annyiban kényes, hogy az utóbbi idő-Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ben Németországban is mintegy 40 millió schilling fagyott he s Olasz­országgal szemben is szaporodnak az osztrák követelések. Az osztrák gaz­dasági élét erősen szenved a fizetési eszközök kimaradása miatt, a bécsi kormány ezért nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megtalálja a nehéz hely­zetből a kivezető utat. A bádeni találkozás részletei isme­retlenek, csak annyi biztos, hogy megállapodtak azokra az intézkedé­sekre nézve, amelyek segítségével a fölhalmozódott kliring követelést el­viselhető mértékre csökkenthetik. Az osztrák körök hangsúlyozzák, hogy Hodzsa egészen magántermészetű ok­ból ment Badenbe, nevezetesen, hogy lorokmegbetegedése kapcsán tanács­kozzék specialistákkal. Az osztrák jelentés hangsúlyozza azt is, hogy Schuschnigg kancellár bádeni láto­gatásával vissza akarta adni a cseh­szlovák miniszterelnök húsvéti láto­gatását. A külügyminiszter Párizsba utazóit Félhivatalosan jelentik, hogy dr. Krofla külügyminiszter csütörtökön Párisba érkezett hivatalos látogatás céljából. A külügyminiszter kél napig fog Párisban tartózkodni és vasárnap este érkezik vissza Prágába. Az Infor­mation c. francia lap úgy tudja, hogy a mostani nemzetközi eseményekre való tekintettel Krofla látogatása kü­lönösebb jelentőséggel bír. Találgatják, hogy Rentes, Brdlík, Klapka, Kalfus vagy Trapl lesz-e a pénzügyminiszter Még mindig elintézésre vár a nyár óta függőben hagyott személyi kér­dés: ki lesz az új pénzügyminiszter? Az agrárok és a szocialisták között ez a kérdés újabb szakításra ad al­kalmat. A kormánytöbbség agrárpárti kezdeményezésre azzal foglalkozik, hogy nem volna-e célszerűbb parla­menti politikust állítani a pénzügyi tárca élére. Ez azonban igen nehéz; feladat elé állítaná a koalíciót. Ha parlamenti ember kerülne a pénz­ügyminisztérium élére, akkor a koalí­ció azon pártjai, amelyek ennél a elérni. Az országos hivatal kötött marsrulával indítja városszanáló út­jára és fölhatalniazza mindama tör­vényes rendelkezések végrehajtására, amelyek a közszükségleteknek adó­zás útján leendő fedezésére vonatko­zó törvényes intézkedésekre vonat­koznak, kap Ígéretet is, de az Ígére­tek beváltása egyre késik. Vagyis a kormánybiztosi rendszer sem képes a gazdasági krízis korszakában se­gíteni a községek helyzetén és cinci­iéit alkotmányellenes is, s a demok­ráciával szöges ellentétben áll. Sokkal megfelelőbb lenne tehát, ha a képviselőtestületek irányítanák a községek közigazgatását. De persze nem a politikai pártok hatalmi rend­szere alapján, hanem az érdekeltség, a rátermettség és hozzáértés alapján. Mert a legnagyobb baj abban gyöke­rezik, hogy a képviselőtestületek ala­kulása a politikai pártok szerint tör­ténik, aminek révén, bár politikái be­vinni a képviselőtestületekbe nem szabad, a képviselőtestületek mégis politikai erőpróbák színhelyei, ahol sokszor a község érdekei mellőzésre vannak ítélve a politikai hatalmi cso­portosulások érdekei mellett. A tör­vény megváltoztatására lenne szükség azért is, hogy a képviselőtestületek­ben kifejezetten nagyobb arányban olyanok nyerjenek helyet, akik mint adófizetők és a város teherviselői közvetlen érdekelve vannak azok ügyeinek irányításánál. A községi választások elhalasztása nem indokolt, mert a községek ér­deke azt követeli, hogy azok élére új és megfelelő erők kerüljenek, ter­mészetesen olyanok, akik a városok­nak és községeknek javára s a pol­gárság helyzetének könnyítésén mun­kálkodnak. Hodzsa dr* miniszterelnök Badenben tanácskozott Schuschnigg osztrák kancellárral

Next

/
Oldalképek
Tartalom