Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-08-21 / 67. szám
4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. augusztus 24. Még ez óv őszén leleplezik Jókai Mór szobrát Komárom, augusztus 20. va. Pénteken Simkó Ferenc, a prohászkás egyéniség fejlődéséről szóló érdekes előadását tartotta meg. Délután Hantos László nyújtott áttekintést Szlovenszkó, különösen a szlovenszkói magyarság gazdasági helyzetéről. Kimutatta, hogy a szlovenszkói magyarság legfontosabb problémája az agrárkérdés megoldása, minthogy a magyarság zöme földművelő. Az agrár lakosságnak gazdasági helyzetén két javítási lehetőség van: ha az esetleg bekövetkező új földreform révén nagyobb mértékben jut talajhoz a magyar paraszt, mint a múltban, másodszor ha szövetkezetekbe lehet tömöríteni az agrárlakosságunkat. Nagy hiba továbbá, hogy a magyar társadalom idegenkedik a kereskedelmi és ipari pályáktól, ami azt eredményezte, hogy sem ipari, sem kereskedő osztályunk nem tudja felvenni a versenyt s nem töltheti be nemzeti hivatását. A kongresszus elhatározta, hogy akciói kezd a maga lehetőségein belül a fiatalság és a társadalom magatartásának megváltoztatására az ipari és kereskedelmi pályákkal szemben. Ezért kéréssel fordul a Magyar Szülői Szövetséghez, hogy a benne tömörült szülői társadalomban indítson propagandát és akciót ebben az irányban. Szombaton délelőtt tartotta meg Hantos László második előadását, melyben a falukutatás módszereit ismertette. Részletesen kitért az egyéni falukutatásra, a mai magyar szociográfiai írókra, majd ismertette a falukutatás modernebb irányát, a csoportos kutatást. Ezután a Szövetség megtartotta évi. közgyűlését, melyen beszámolt a múlt munkájáról, majd megválasztotta a közgyűlés az új tisztikart a következő eredménnyel: elnök: Belucb Zoltán, alelnökök: Jablánczy László és Molnár Lajos, titkár: Földes József, kulturreferens: Kovács Endre, Sajtóreferens: Simkó Ferenc. Megállapíthatjuk, hogy a prohászkás mozgalom, miután elcsöndesedtek körülötte az első évek harcai, szívós és meg nem alkuvó munkával készíti elő tagjait a magasabb nívójú társadalmi munkára. IRODALOM Kaknth-Dsigerdelen-Csekerdén-Párkány Irla: Haiczl Kálmán űr. A szlovenszkói magyar lörlénelírók egyik legkiválóbb képviselője: Haiczl Kálmán dr.. a fenti újabb történelmi művel gazdagította irodalmunkat. A négyféle elnevezés alatt a mai Párkány értendő, mely kilenc évszázadra visszamenő történetének viszontagságait hozza emlékezetünkbe. 900 évvel ezelőtt Kakatli a Magyarországon átvezető kereskedelmi útnak egyik fontos állomása, kikötője, vámhelye, az ország akkori fővárosával, majd érseki székhelyével, Esztergommal a Dunán-inneni országrésznek egyik öszszekötő kapcsa volt. melynek további fejlődését a török hódoltság akasztotta meg. A másfél százados török uralom Esztergomnak elővárosává tette, amelynek segítségével az országnak csaknem egész északnyugati részét rabigába hajtotta. E másfél évszázad ötször pusztult el, de mindannyiszor újraépült. A mai párkányi járás és környékének ősmagyar lakossága a hódoltság korában mérhetetlen sokat szenvedett nemcsak a pogány rablóhadjáratok és kirándulásokból kifolyólag, hanem a keresztény hadaktól is, mert a vidék jóformán állandó hadiszintérül szolgált. Nem csoda, hogy lakossága vagy elköltözött, vagy elpusztult. vagy török rabságba esett. A lefolyt kilenc századnak változatos és viszontagságokban bővelkedő képét tárja elénk Haiczl Kálmán dr. tanul-, mánya, mely nem csupán Párkánynak történelmi múltjával foglalkozik, hanem a vidékre is kiterjed. Záradékul a 18 század újjáépítő munkáját ismerteti, amely érdekes fényt vet az akkori kulturális állapotokra. A díszes kiállítású könyvet két egykorú képmelléklet ékesíti. Ára 10 korona. Kapható a szerzőnél Szőgyénben, (párkányi járás). Beszámoltunk arról, hogy Jókai Mór Komáromban felállítandó szobra gipszmintájának negativja már elkészült és Berecz Gyula szobrászművész most dolgozik a pozitív kiöntésén, hogy a szobrot minél hamarabb bronzba önthessék. Már-már úgy látszott, hogy a hatalmas méretű szobor leleplezésére ez évben nem kerül sor, azonban az aggodalmak korainak bizonyultak, mert a gipszminta pozitív kiöntése olyan kitünően sikerült, hogy azt a bronzöntéssel megbízott prágai cég már ebben a hónapban elszállíthatja. Tekintettel arra, hogy az Anis-cég, Középeurópa egyik legnagyobb bronz-Kovács János verbőci illetőségű egykori 88. ezredbeli gyalogos július 30-án érkezett haza szülőfalujába, a Nagyszőllős melletti Verbőcre. Oroszországból. Tarjaira városkából, Szírij guberniumból indultak el már három hónapja 270-en. Huszonegy évi távoliét után már nem tudtak ellenállni a honvágynak. Hogy eddig nem jöttek haza. annak az oka, hogy a hadifoglyok jórésze Romániába való s hallották, hogy ott rossz sorsa van a mai gyár kisebbségnek. Aztán efeintén liílfát Ígértek a kommunisták. A viszonyok azonban mindig rosszabbodtak. Végül megkezdődött a Sztalin-féle tisztogatás, a legelső tíz vezér kivégzése. Gyanús leli mindenki, különösen molesztálták azokat, akik idegen hadifoglyok voltak és még nem szerezlek illetőséget. Tarthatatlan lett a helyzet. Útjukat Románián át folytatták. Szatmáron sokáig voltak megfigyelés alaü. Végre mindenüket elszedve, szélnek eresztették őket. Rongyosan, mezítláb, kiéhezve tértek haza Csehszlovákiába. Virágos katonavonattal, nótaszóval, feldiszitett sapkával indultak el 1914-be mint daliás, fiatal katonák és mint csapzott hajú. nagy szakállú, viszontagságtól idő előtt megöregedett emberi roncs került haza a 270 hadifogoly. Kovács János mégcsak 45 éves, de már 60-nak néz ki. Fáradt, megtör 1 szemében azonban különös örömlűz gyullad ki, ha az otthonhagyott édesanyjára, apjára, testvérekre gondol. Menyasszonya is voll neki. de legyint a kezével, 21 év után már nem lehet cgv lány menyasszony. Nem tudja. mi van velők. Eleintén leveleztek. Aztán megszigorították a levél kérdést. Sebaj! — mondja — akad még lány Ugocsába! Nősülni akar, családi öntő vállalata, pönálé mellett vállalta a bronzöntés két hónap alatti kivitelezését, beleszámítva már a csiszolást is, így a szobor legkésőbb október végére teljesen készen, a Jókai Egyesület bultúrházának udvarán kell, hogy álljon. A Jókai Egyesület vezetősége már most hozzálátott a november elején lefolyó szoborleleplezés ünnepélyes keretének előkészítéséhez és a Jókai-szobor leleplezése, mint az előjelekből megítélhetjük, valóban Szlovenszkó magyarságának egyik legnagyobb ünnepe és reprezentatív megnyilvánulása lesz. otthont alapítani. Azt hitte, hogy Oroszországban telepedik le, de napról-napra rosszabbodtak a viszonyok. Látott gyakori kivégzést, templomgyujtogatást. templomok magazinná, szórakozó helyiséggé való átalakítását. Csordultig volt a pohár. Annak dacára. hogy erős volt az ellenállás és a népi visszakövetelte a templomát, elrabolt egyházi iskoláját, mégis tarthatatlau ott a helyezet. Amikor kérdést intézek hozzá, látszik, hogy az ottani helyzetre való puszta visszaemlékezés is fájdalmas húrokat érint nála. Mohón falatozik nálam és szedi a sátorfáját. Űzi, hajtja a vágy, minél előbb hazajutni, az édesanyát, apát, testvéreit viszontlátni. Azt mondja, ha őket viszontlátja, a 21 év minden viszontagságát egyszeriben elfeledi. Míg hanem, akkor vissza megy. Akkor már minden mindegy. Kovács Jánossal még kél társa érkezeit Ugocsába. Az egyik Sárvárra, a másik Szászfaluba. A többiek romániaiak voltak. — Beiraíás a pozsonyi YMCA magánkcreskedelmi iskolájába még javában folyik és egész szünidőn át tart. Tagozatai: a kétéves kér. iskola és egyéves kér. tanfolyam. Felvehető minden 14 életévet betöltött és legalább 4 polgári vagy középiskolai végzett seggel rendelkező tanuló vagy tanulónő. Az iskola az iskolaügyi minisztérium ellenőrzése alatt áll és végzett növendékei érvényes bizonyítványt nyernek. Az iskola jó alkalmat nyújt a szlovák nyelv gyors és alapos elsajátítására. Vidékiek írásban is jelentkezhetnek. Prospektust díjmentesen küld az YMCA, Pozsony, Sánc-út. | Pékár Gyukl — augusztus 20. A magyar közéletet és irodalmat nagy veszteség érte. Szent István napjának éjjelén rövid szenvedés után hetvenéves korában Budapesten meghall Pékár Gyula, ,a kiváló író és politikus. A magyar közélet eg3ik kimagasló alakja költözött el vele, akinek kiváló egyénisége úgy az irodalomban. mint a közéletben nagy tiszteletnek örvendett. De nemcsak hazájában ismerték, hanem a külföldön is, aki világjárt ember volt és széleskörű műveltségével, nagy nyelvtudásával Magyarország és a külföld között szoros kapcsolatokat erősített meg. Vele egyik legkiválóbb magyar kulturpolitikus és nagytehetségű író dőlt ki a magyar vezérek sorából, akinek emlékét hazája javára kifejtett munkálkodása folytán minden időkben híven' megőrzi az utókor kegyelete. Pékár Gyula 1867. november 8-án született Debrecenben, édssatyja Pékár Imre hírneves közgazdasági író voll. Középiskoláit Magyarországon és részben Amerikában, Bostonban végezte. Becsben és Budapesten jogi tanulmányokat végzett s jogi doktorátusi szerzed. Irodalmi pályáját 1892- ben a Magyar Hírlapban megjelent, nagy sikert aratott »Dodó főhadnagy problémái« c. novellasorozatával kezdte. Ettől fogva teljesen írói hivatásának élt. Munkatársa letl a Pesti Naplónak. majd a Budapesti Hírlapnak, újabban az Uj Nemzedék tárcaírója volt. A magyar képviselőháznak 1901. óta volt tagja. A vörös uralom megdőlte után tevékeny résztvett a politikai életben. 1919—1922-ig a kultuszminisztérium politikai államtitkára volt, majd egyidejűleg néhány hónapig úgynevezett összekötőminiszter. E működésében rendkívül nagy érdemeket szerzett azáltal, hogy megakadályozta a Nemzeti Muzeum műkincseinek a románok által már megkezdett elhordását. Éveken át elnöke volt a magyar képviselőház külügyi bizottságának. Mint író főképen novellákat írt, de regényeket és drámákat is, többnyire modern tárgyú novellákat, de szívesen fordult a múlthoz is. Elnöke volt a Petőfi Társaságnak, tagja a Kisfaludy Társaságnak és levelező tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Közéleti és irodalmi érdemeiért Magyarország kormányzója az első osztályú magyar érdemkereszttel, a Korvin-lánccal tüntette ki s legutóbb titkos tanácsossá nevezte ki. Művei közül a Tatárrabság c. művét a Péczely díjjal tüntették ki, nagy sikert ért el »Az amazonkirálynő c. regénye. Színdarabjai közül »Mátyás és Beatrice« c. és »Drághy Éva esküvője« c. drámája s »A kölcsönkért kastély« c. vígjátéka. »Danton« c. tragédiáját az Akadémia a Vojnits díjjal tüntette ki. A csehszlovákiai magyar főiskolások szellemi-tábora Vihnyén A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége folyó hó 22-től kezdődőleg széllemi tábort rendez Vihnye fürdőn, amelynek célja a magyar egyetemi ifjúság szaktanulmányán kívüli művelése. A tábor során Szlovenszkó legismertebb szakelőadói tartanak előadást és vesznek részt az azt követő vitában. A tábor ezévi munkaprogramja tisztán sajátos szlovenszkói kérdésekből áll, hogy az év legnagyobb részét Szlovenszkótól távol töltő ifjúság megismerje annak a vidéknek sajátos kulturális és gazdasági problémáit, amelynek majdan építő és vezető polgárává, lakosává kíván lenni. A szellemi táborban több mint 60 magyar főiskolás vesz részt. — Mindenkinek tudnia kell, hogy milyen gyorsan, biztosan és olcsón szabadul meg kínzó fájdalmaitól, mint pl. ischias, reuma, fej-, ideg- és fogfájástól, ha »Togal« tablettát szed. Még ma tegyen egy próbát, »Togal« hatásától meg lesz lepve. Minden gyógyszertárban kapható. Legújabb divatu őszi és téli valódi ANGOL és belföldi szövetujdonságok már megérkeztek, melyből a legszebb kivitelű kosztümöl^^^J^^eiiyek eredeti párisi és londoni modellrajzok után csakis Csonkánál készülnek. Prémek nagy választékban! Nézze meg kirakataimal 1 Győzöl! a honvágy! Huszonnégy évi távoliét után jött haza Oroszországból a hadifogoly
