Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-19 / 49. szám
1937. június 19. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. Jókai Mór azillavai f egyencek között Megható visszaemlékezés a halhatatlan magyar mesemondó gondtalan, boldog és derűs napjairól. — Jókai Mór és a »Kárpátok gyöngye«. — Látogatás a villában, ahol a »Páter Péter« és a »Szeretve mind a vérpadig« megszülettek. — Jókai hallgató platánjai között. Trencsénteplic, 1937 június közepén. Talán tizenkét esztendeje annak, hogy Toscana virágos városában járva, felkerestem Feszlyné Jókai Rózát és Feszly Masát. Jól emlékszem erre a találkozásra. Az Arno partján, egy öreg palazzo negyedik emeletén találtam meg Jókai íamiliáját Firenzében. Este látogattam meg őket és diskurzus közben hirtelen kialudt a villany. Masa nevetve mondta: nincsen rövidzárlat, hanem a firenzei villamos művek ötletesen úgy rendezték be a villanyszolgáltatást, hogy nem küldenek számlákat a fogyasztóknak, ellenben minden lakásba automatát szerelnek be és a villanyszolgál tatás csak addig tart, ameddig az automatába dobott pénz elegendő az áramfogyasztásra. Ha letelt az idő — elalszik a lámpa. Nevetve öt lírát dobott az) automatába és a szobában újra világos lett... Az írók fejedelméről, Jókai Mórról, beszélgettünk a felejthetetlenül szép firenzei estén, pár lépésnyire az Arno árkádos liídjától. Jókai Róza Tisza Istvánról, Mikszáth Kálmánról, aztán a régi Lloyd palota híres tarokkpartijának résztvevőiről mesélt el anekdotákat és beszélgetés közben megjegyezte: — Jókai Mór életének legszebb napjai voltak azok, amelyeket Trencsénteplioen töltöttünk éi. Pesten, Balatonfüreden, aztán később a Svábhegyen bizony nem volt nyugta. Ha jól ment a sora, akkor a barátai zaklatták, szinte el kellett zárnunk őt azoktól, akik öleléssel érkeztek és zsirált váltóval távoztak. Voltak napok, amikor a hitelezők ostroma keserítette meg napjait. Egyedül a trencsénteplici szép napok jelenteitek örömet a számára. Mi Pesten már márciusban örültünk annak, hogy júliusra Trencsénteplicre utazhatunk... JÓKAI ÉS A FEGYENCLAZADÁS Ott, ahol pár héttel ezelőtt avatták fel Európa legszebb alpesi termálstrandját, a hegy oldalán van egy kis domb. Talán a legszebb kilátás nyílik róla a völgyre. Ma is Jókaidombnak hívják. Trencsénteplic első prospektusában, amelyet még a háború előtt adott ki Arányi Zsigmond királyi tanácsos, a fürdő főorvosa, jelent meg először ennek a platánokkal és öreg bükkfákkal átölelt romantikus dombnak a képe. Korhadt pad állt a domboldalon addig, amíg el nem nyütte az idő vasfoga. Ezen a pádon ült minden nap órák hoszszat Jókai Mór és itt álmodta meg regényeinek fejezeteit... Életének nyolcvanharmadik esztendejét tapossa Zemányi János, egykori illavai földbirtokos, akinek három villája van a Teplicska patak mellett, a fürdőhely legszebb helyén, ö hozta először Jókait Trencsénteplicre és az öreg úr élénken emlékszik ennek a napnak minden órájára. Ezt meséli nekem: — Ötvennyolc esztendővel ezelőtt, 1879 augusztus 11-én volt a vendégem Illaván Jókai Mór. Trencsénből jött, ahol napokon át Kubicza Pál főispán vendéglátását élvezte. Abban az időben dolgozott a »Szeretve mind a vérpadig« című regényén és a regénye egyik fejezetéhez keresett adatokat Illaván. Emlékszem: egy régi fegyenclázadás anyaga után kutatott. A fegyenclázadásra magam is emlékeztem. Kis gyerek voltam akkor, lehettem vagy nyolc esztendős, amikor a fegyházban a fegyencek álkulccsal kinyitották az egyik munkaterem ajtaját, kitódultak a folyosóra és onnan tovább akarlak szökni. A folyosói ablakai az uccára néztek és a folyosónak hatalmas vasajtaja volt. Az őrt álló fegyőr a vaskapu kulcsát az ablakon keresztül ledobta a másodikj emeletről az uccára, mire a fegyencek az őrt is a kulcs után dobták. A fegyőrök nem bírtak a fellázadt fegyencekkel és lovasküldönccel Trencsénből kért katonai’ segítséget a fegyház igazgatósága, estére meg is érkeztek a katonák és egész éjjel tartott a lövöldözés. Mi az egyik szomszédos ház padlására menekültünk és ott vártuk be a fejleményeket. Elgondolkozik... — Ennek ma pontosan hetvenöt esztendeje. — Amikor a lázadás után 1879-ben Jókai Illavára jött, Kovách Ödön volt a fegyház igazgatója és igaz nagy szeretettel kalauzolta Jókait a fegyházban. Jókai felkereste a munkatermeket és sok fegyenccel elbeszélgetett. Megnézte a lázadás aktáit a fegyház irattárában, aztán — a regényében a maga fantáziájának megfelelően egészen másként írta le az esetet. — Illaváról kocsin én hoztam át délután Trencsénteplicre őt, lepihentünk azon a dombon, amely az ő nevét viseli és itt mondta nekem Jókai Mór először: »A Kárpátok gyöngye a Vág völgyének ez a paradicsoma...« Ez a kifejezés azóta maradt Trencsénteplicen. Jókai használta először. * Zemányi János szobájának falán lóg egy festmény. A plair-air korának egyik első alkotása. Van benne sok a nagybányai iskola levegőjéből. Széles domboldal, napsütés, verőfényben úszó öreg fák, zöld moha, tarka virágok és a virágok között egy fiatal lány. Hófehérben ... A kép aláírása: Fesztyné J. Róza. Ez a kép itt készült. És a fiataíf lány, hófehérben: Masa. Laborfalvy Róza unokájának lánya. Ez a kép maradt meg talán jgyedül emléknek azokból az esztendőkből, amikor életének legszebb napjait a Vág völgyének ebben a romantikus paradicsomában tölLötte el az írók királya. Jókai Mór emlékét nem hirdeti itt se ércbe öntött szobor tábla arany betűkkel, márványnál maradandóbb az a két szó, amivel az »Aranyember« írója ajándékozta meg ezt a vidéket. És ezért a két szóért örökké hálás Jókai emlékének a »Kárpátok gyöngye...« Paál Jób. 362 Gyári lerakatok: Bratislava, Széplak u, 54. Zilina, Stefánik-tér 1. Spisská Nová Vés, Wilson sor 56. Nové-Zámky, Komáromi ucca 4. Vásároljunk közvetlenül a termelőnél I Minden tárgynál Írásbeli minőségi garancia , se márvany- De: minden Mi minden történhetik két óra alatt ? Stoutz, a varsói svájci követ genynyes mellhártyagyulladásbah megbetegedett. Állapota olyan súlyos volt, hogy orvosai tanácsára Bauer boroszlói orvostanárt sürgősen betegágyához kellett hivatni. A híres német professzor á telefonhívásra kijelentette, hogy kész Varsóba utazni, csak küldjenek érte repülőgépet, hogy még idejében megérkezhessen. A varsói orvosok nyomban érintkezésbe léptek az Air Francé légitársasággal, amelynek gépei Varsó és Prága között bonyolítják le a légiforgalmat s nemi messze szoktak elrepülni Borószlótól s kérték, hogy a repülőgép tegyen egy kis vargabetűt, hozza magával a boroszlói orvostanárt. A prágai igazgatóság nagy sajnálkozva jelentette ki, hogy a gép már elindult, de különben sem szabad leszállnia német területen. Nincs rá előzetes engedélye. Varsóban erre lázas telefonálás indult meg. Az orvosok megkérték a varsói német nagykövetet: eszközöljék ki, a németek, hogy az Air Francé gépe kivételesen leszállhasson Boroszlóban. A német nagykövet felhívta telefonon Berlint s az engedélyt sikerült megkapnia. A nagybeteg svájci követ orvosai azt hitték, hogy most már minden akadály elhárult az útból, de közben kiderült, hogy a repülőgép már lengyel terület fölött száll. A társaság prágai igazgatóját kérték fel intervencióra. Prágából felhívták rádión a repülőgép pilótáját s utasították, hogy forduljon vissza, tegyen egy kis kitérőt, szálljon le Boroszlóban, vegye fel a professzort s vigye magával Varsóba. Értesítették a professzort is, aki kirobogott a repülőtérre s idejében érkezett a lengyel fővárosba s a műtétet végrehajtotta. Mindez alig két óra alatt játszódott le. OLY TERMÉSZETESNEK VESSZÜK EZT, hogy szinte elfeledjük azt az időt, amikor Lindberghet oly lázasan ünnepeltük Európaszerte. Még pár esztendővel ezelőtt a' Lindbergh-repülés mily nagy dolog volt! S valóban: világszenzáció. Ma? A rendes repülőjáratok ugyanazt az utat teszik meg a napi postával, amely annakidején Lindberghnek oly nagy sikert, elismerést és később, sajnos, annyi családi bánatot is hozott. Ki gondol arra rémülettel, hogy a világóceánok közölt napijáratok vannak, ki gondot arra, hogy az óceán közepén valóban olt horgonyoz a Verne-megálmodta úszó sziget, kinek jut eszébe, hogy elcsodálkozzék azon, hogy Afrika s Délamerika között hetenkint lehet repülni szabott árért s Londonból közvetlenül Ausztráliába lehet eljutni a levegőben, néhányszor huszonnégy óra alatt. Sőt ma már az is természetes, hogy az Északi Sark Szálloda R. T. nemsokára megnyitja fűtött termeit a nagyérdemű közönség szolgálatára ... Mindez ma már nem csoda. Gyermekkorunkban az országút szélén órákhosszat tudtunk várni egyegy rozoga autóra s harminc esztendővel ezelőtt a tudatlanabb falusiak ördögszekérnek nézték a biciklit, garabonciásnak a raj taülőt. Oly rohamosan mentünk előre? Tehnikában igen. De a lélek irama valahogy elmaradt az anyag száguldásától. Avagy ki meri azt mondani, hogy a lélek is oly szabadon szállhat, mint a repülőgép? Ki merné tagadni, hogy gúzsban van az egész világ s akármennyire jól mozognak a csavarok, akármennyire olajozottan csúszik is a lélektelen gép: a lélekkel, az emberrel magával baj van s mindez a sok tudomány nem egyéb búfeledtetőnél... (Ihyvi) Ä városi gázgyár bérlője mellőzi a magyar nyelvet 1 A nyugtákon már nincs magyar szöveg! Komárom város vezetőségének figyelmébe 1 Nemrég írtuk meg a somorjaiak küzdelmét az ottani villamossági részvénytársasággal szemben, amely társaság a magyar fogyasztóknak is olyan nyugtákat küld ki, amelyről a magyar nyelvű szöveg hiányzik. Ekkor mi megjegyeztük, hogy a Komáromot és vidékét villannyal ellátó Délszlovenszkói Villamossági R. T. nyugtáin magyar szöveg is van, hisz _ ».___.... *_<a z 8 I Szciküssiei Drogéria 1 Parfüméria Délszlovenszkón V eg y vizsgáló I laboratórium | Komáromban — Élelmiszerek, tej, vaj, gépolajok, műtrágya, valamint a legmodernebb vizeletvizsgálat. Cukor, fehérje (aceton), vizeletsav százalékszerü megállapítása. Fürdőhelyre való elutazás előtt fontos! Dietétikai tápszerek raktára cukorbetegek részére — Tresfarin! Postán is rendelhető. Masaryk (Nádor) u. 38. Raktáron az összes bel- és külföldi permetezőszerek, hizlaló porok, fertőtlenítő szerek, kötszerek, sérvkötők és haskötők, gumiharisnyák. Szamaritánus táskák és mentőszekrények. Fodrász kellékek. Parfőmök és kölni vizek. Fényképészeti kellékek, gépek, filmek. Jókai u. 21. Ing. BLUM ZSIGMOND vegyészmérnök Komárno. Telefon 24. 8 ez természetes is, mert Komáromban és vidékén a magyar nyelv nem kisebbségi hyelv, hiszen itt a magyarok túlnyomó többségben vannak. Annál nagyobb azonban a magyarság meglepetése, hogy Komárom városának gázgyárát is bérlő Délszlovenszkói Villamossági Részvénytársaság a gázt fogyasztó közönséghez a májusi gázfogyasztásról olyan nyugtát küldött ki, amelyről a magyar nyelv hiányzik. Különös, hogy a villanygyár éppen a többségi nyelvet mellőzi, mert a magyar nyelv itt, mint föntebb írtuk, többségi nyelv és a csehszlovák nyelv a kisebbségi. Csodálkozunk, hogy a villany gyár már üzleti szempontból se teljesíti a magyar fogyasztó közönség jogos kívánságát és éppen annak a közönségnek a nyelvét mellőzi, amely üzletfeleinek a többségéi teszi ki. Felhívjuk Komárom város vezetőségének is a figyelmét erre a magyarságot érzékenyen sértő szomorú tünetre, hogy, mint a gázgyár tulajdonosa hasson oda, hogy a gázgyár bérlője, a villanygyár sértő figyelmetlensége minél előbb megszűnjék. A magyarság joggal elvárja a villanygyártól, hogy ez minél előbb megfog történni.
