Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-06-06 / 46. szám
1966. június 6. »KOMÁROMI LAPOK« 7. oldal. — Komáromi zeneszerző a rádióban. Suchy Ferenc, a helybeli szlovák polgári iskola igazgatójának „Rokoko szvitjét“ közvetíti junius 8-án 16 — 17 óra között a pozsonyi és kassai leadóállomás. Ugyancsak junius 11-én zongorás melodrámáját, „Matica ujjáteremtése“ és a Matica dijával kitüntetett „II. szlovák nocturnoját“ adják az öszszes állomások. Két indulóját „A komárnoi Sokolok“ és „Stefánik Gén. indulóját“ a luhacsovicei fürdőzenekar átvette és e hó 15-én 18 órakor a rádió szintén közvetíti. — A magyar-olasz footballmeccs képekben a Színházi Élet uj számában. Az izgalmas magyar-olasz footbal mérkőzés minden érdekes jelenete megelevenedik a Színházi Élet uj számában és kedves képsorozat mutatja be azt is, hogyan tette tönkre az eső és zivatar a pünkösdi két ünnepet Budapesten, a Balaton mentén, ^Lillafüreden, a Kékesen. A Színházi Élet uj számának más érdekességei: Máray Sándor cikke a könyvnapról, Hatvani Lili párisi levele, Herczeg Ferenc aktuális nyilatkozata színházakról, könyvekről, stb. stb. 64 oldalas rádiómelléklet, 32 oldalas Gyermeklap, kottamelléklet. Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno-Komárom. — Az anyák napja Perbetén. Változatos és nívós műsorral egybekötött ünnepéllyel ülték meg Perbetén az anyák napját a kath. iskola udvarán. A műsoron sok kedves szám és jelenet szerepelt a megjelent édesanyák gyönyörködtetésére Megható volt mindjárt az elején a 40 kisgyermekből álló csoportjelenet, akik üdvözölték az édesanyákat és fogadalmat tettek nekik az engedelmességre és irántuk való hálára és szeretetre. Ugyancsak megindító volt a szintén 40 gyermek által előadott „Szűz Mária üzenete az édesanyához“ c. csoportkép is. Legnagyobb tetszést a „Tavasz ébredése“ című táncjelenet aratta, amit 10 különféle virágnak öltözött kis leány lejtett bájos közvetlenséggel. Nagyon tetszett még a 6 kis törpe „Anyák napján“ cimű életképe. Volt még két színmű is 15—15 szereplővel: „Koszorufonás az édesanyának“ és „Mese a szegény asszony leánykájáról“, amiket nagy ügyességgel alakitottak a tanulók. Az ünnepi beszédet Czuczor Pál káplán mondotta, aki beszédében különösen kiemelte az anyai hivatást és a sok gyermekes anyák méltóságát. Volt a műsorban még konferálás, szavalókórus (a VI. o. tanulói) és az iskola énekkarának sok szép énekszáma. Az ünnepély a pápai himnusszal ért véget. Az anyák napját az iskola igazgatója: Váczi József és az egész tanítói kar rendezte — Tüzet okozott a gyufával játszó gyermek. Bős községben egyik délután tűz ütött ki Schneweisz Gyula gazdaságában. Az egyik kazal gyulladt ki és égett el. Az történt ugyanis, hogy ■Schneweisz Gyula és felesége ebéd után átlátogattak a szomszédba és egyedül hagyták négy éves fiukat. A kisfiú egy skatulya gyufát kerített és azzal kiment játszani a kazalok közé, ahol ■csak úgy játékból tüzet rakott. Természetesen pár pillanat alatt lángra lobbant az egész kazal és az elősiető embereknek nagy munkájukba került, amig a tűz tovaterjedését meg tudták akadályozni. — Ezekből állapítsa meg, hogy mi a hosszú élet titka... A világsajtó azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi lehet a hosszú élet titka. A különféle lapokban közzétett válaszok közül az érdekesebbek a következők: Rickner Salamon (St. Paul, Nebraska állam), aki nemrég ülte meg 115. születésnapját: »Annyit eszein, iszom, amennyi belém fér és annyit pipázom, amenynyi jólesik«. — Little Izsák (Benton, Illois állam), 101. születésnapján ezt mondta: * Mindig éhesen kelek fel az asztaltól, szeszes italhoz, dohányhoz soha életemben nem nyúltam«. — Grace Hoskin Mária (Exeter, Anglia), aki 100, éves korában maga végzi a háztartási munkáját: »A százévesek titka: mértékletesség, ételben és italban egyaránt. Együnk és igyunk jól és gondosan, de ne túlsókat«. — Jeane Bird (liverpooli) 101 éves nő így nyilatkozott: »Lassan élj, tovább élsz. A mai élet lázas irama, a kapkodás és a sietség öli meg idő előtt az embereket«. — A csehszlovák államvasutak a legolcsóbbak az összes európai államvasutak között. A csehszlovák vasúti személydíjszabás már alapjában is államunk földrajzi fekvéséhez van viszonyítva, mégpedig arányosan csökkenő díjtételek megállapításával. Eszerint nálunk a rendes menetdíj is a megtett út hosszához viszonyítva automatikusan csökken. Ezen intézkedés felülmúlja azon vasutakéit, amelyek látszólag ugyan nagyobb kedvezményeket nyújtanak, de díjtételei a távolság növekedésével egyforma mértékben növekednek. Természetesen ennek csak nagyobb távolságoknál veszi hasznát az utas és államunk külföldi látogatóira bir nagy fontossággal. Ha összeegyeztetjük a mi díjtételeinket más európai államok díjtételeivel, tapasztaljuk, hogy már 100 km. távolságnál az 5 legolcsóbb európai állam vasutjai között vagyunk. Drágább: Bulgária, Dánia, Románia, Franciaország, Magyarország, Ausztria, Svédország, Németország, Itália és Svájc. 1000 km. távolságnál pedig a legolcsóbb állam Európában Csehszlovákia. Tekintetbe véve azt, hogy Csehszlovákiában csak az utasok i/3-a fizet rendes díjtételt, a többi meg különböző kedvezményes jegyeket vesz igénybe, megállapíthatjuk, hogy a C. S. D. a lakosság minden rétegének hozzáférhető szállítási vállalat. — Megbánás az adójogban. A közigazgatási bíróság az adójog terén a megbánást illetően a következő döntést hozta: A büntethetőség megszűnését illetően az egyenes adókról szóló törvény szerint az előfeltétel a megbánás, vagyis ha a vétkes az eljárás megindítása előtt a helytelen adatokat helyesbíti, illetve az elmulasztott beadványt benyújtja. Ha azonban az adózó vallomásában olyan adatokat terjeszt be, melyek az adókivetést lehetetlenné teszik, ezeket később helyesbíti és kiderül, hogy ezek a tények sem felelnek meg a valóságnak úgy, hogy azok alapján az adókivetés megmaradna, úgy ez nem tekinthető megbánásnak. Ha azonban utólag az adókivetés lehetségessé válik, úgy büntetlenség esete áll be, mpg ha a kiegészítő adatok nem egészen helyesek is. — Az adóhátralékok likvidálására vonatkozó utasításokban a pénzügyminisztérium az adóhátralékok bebiztosítása ügyéhez a következő magyarázatokat fűzi: Az adóhátralékok mérvének az adófizető fizetési képességeire való tekintettel történő megállapítása mellett a döntésre vonatkozólag a hátralékok leszállítása és behajtása fogja képezni a másik fontos irányelvet. A döntésnél helyénvaló a jóindulat, ha az adófizető kedvezőtlen gazdasági körülményei következtében az adótartozás bebiztosítása nem elégséges és kevés kilátás marad annak behajtására. Ezzel szemben szigorúbb álláspontra kell helyezkedni a megfelelően bebiztosított adóhátralékoknál. De az a körülmény, hogy az adóhátralék megfelelő módon be van biztosítva, még magában nem szolgálhat az elutasítás indokául amaz esetben, amikor az adótartozás erejéig bekebelezett zálogjog realizálása folytán az adófizető egzisztenciája vagy gazdasági vállalkozása veszélyeztetve lenne, ha kellően bebiztosított adótartozás leszállítása folytán lehetővé tennék, hogy az adóalany hitelt vegyen igénybe s ezáltal kiegyenlítse az adótartozását és föllendítse vállalatát. Az adóhátralékok gyors likvidálása érdekében a minisztériumnak nincs kifogása az ellen, hogy a régebbi időből származó adóhátralékok csökkentése oly módon történjék, hogy a legrégibb időből származó adóhátralék csökkentését csak egy föltételhez kössék (rövid időn belül való készpénzfizetés), míg a további hátralékok csökkentése más feltételek alatt is történhetik (részletfizetés). Azokban az esetekben, amikor az 1930. évből származó adóhátralékról van szó, melynek behajtása érdekében már eredménytelen végrehajtást foganatosítottak, így tehát világos, hogy a behajtás ma sem sikerülhet, a hatóságok az adóhátralék csökkentése iránti kérvény elbírálásánál jóindulatúan járhatnak el. — Elaludt a homokbányában — örökre. Megrendítő szerencsétlenség történt Csallóköztárnokközségben.Jankó Béla tárnoki kisgazda megbízásából több napon át homokot hordotta falu melletti homokbányából Hegyi Ferenc 31 éves ottani lakos. Homokhordás közben hirtelen zivatar támadt és hogy Hegyi a bőrig ázástól megmeneküljön, a hatalma? zápor elől bemenekült a homokbánya egyik aláásott partja alá. A szerencsétlen ember nem gondolt a halálos veszélyre, amely ott ólálkodott a feje felett. Közben az erős munka és a tikkasztó hőség miatt el is nyomta az álom és igy nem vette észre, hogy a homok reá szakadt és halálosan eltemette. Jankó Béla otthon várta a homokot, de közben elhatározta, hogy kimegy Hegyinek segíteni. Amikor kiért a homokbányához, ott nem talált senkit és csak később vette észre, hogy a leomlott homokból kapanyél látszik ki. Azonnal tisztában volt a szomorú he'yzettel és nyomban neki látott, hogy az eltemetett Hegyit kiássa. A nehéz munka árán az sikerült is, de akkorra már a szegény ember halott volt. A megejtett vizsgálat megállapította, hogy a halálos szerencsétlenséget Hegyi Ferenc meggondolatlansága okozta, özvegyet és egy árvát hagyott hátra a szerencsétlen ember. — Korán kezdi. Somorján történt az alábbi nem mindennapi eset. Fischer Kató, a somorjai állami iskola tanítónője tornaórát tartott növendékeivel künn a szabadban, a szomszédos kertben. Tornaóra alatt az egyik növendék visszaosont egy őrizetlen pillanatban a tanterembe és a katedrában elhelyezett táskából ellopta tanítónőjének egy ötszáz koronás bankjegyét. A lopás után visszaszökött a tornászó leánytársai közé. A kis tolvaj, amikor kikerült az iskolából, azon igyekezett, hogy az ötszázasat fölváltsa apró pénzre, ez azonban nehezen ment, hiába járt üzletről üzletre, sehol se volt elég apró pénz. Végre is gyanús lett az eset és Buday Ernőné figyelmeztette az egyik rendőrt, aki az egyik péküzletben meg is találta a kislányt és bevitte a rendőrszobába, ahol vallatni kezdték a fiatal tolvajt. A lány, hogy a csávából kiszabaduljon, két barátnőjét nevezte -meg, hogy azok bízták meg, hogy a pénzt váltsa föl. Ezt a két kis lányt előkeritették és a szembesítésnél kitűnt, hogy a kis tolvaj hazudik. Ekkor már nem lehetett tovább tagadni, hogy a pénzt úgy lopta, de még mindig nem vallotta be, hogy a tanítónőjéé a pénz, hanem két családot nevezett meg, hogy azoktól lopta. A két családnál is hiába érdeklődtek, mert azoknál nem hiányzott pénz. Végre aztán este 8 órára kitudódott az igazság, hogy a pénzt a tanítónőtől lopta. — Döglött tehén húsát árulta. Garamkövesden történt a nem mindennapi eset. Valami veszedelmes kórban elhullott egy tehén. A hulláját elásták, de a rákövetkező éjszaka Gyurátz Julia garamkövesdi cigányasszony kiásta a döglött tehenet és a döghusból vagy nyolckilónyit levágott és azzal másnap bement a faluba és potom áron árusította. Hamarosan föltűnt a dolog. Nyomozni kezdtek és kisült az egész turpisság. A dőghust elkobozták, a cigányasszony eilen pedig megindult az eljárás. Törvénykezés (§) Élelmiszert loptak. Lopás bűntettével vádolta a komáromi ügyészség Vepeni László kertész- és Vepeni Vilmos péksegéd, párkányi lakosokat, akik a múlt év november havában Haar Adolf párkányi íüszeixagykereskedőtől közel ezer korona értékű különböző élelmiszereket loptak. Az utolsó lopás alkalmával tettenérték őket és a pincébe zárták a tolvajokat, akik akkor be is ismerték letagadhatatlan tettüket. A mostani tárgyaláson nem jelentek meg a bűnösök, de előző vallomásuk alapján elítélték a két testvért. László 4, Vilmos 3 hónapi fogházat kapott. Az ügyész megnyugodott az ítéletben. (§) Magtárba hatolt be. A komáromi ügyészség lopás bűntettével vádolta Fehér Benő madari lakost, aki március hóban álkulcs segítségével több gazda magtárába behatolt és onnét gabonát, lisztet, babot és burgonyát lopott el. A most megtartott tárgyaláson a vádlott beismerte tettét. Azzal védekezett, hogy sürgősen pénzre volt szüksége. A bíróság bűnösnek mondotta ki és 3 havi fogházra ítélték. Az ítélet jogerős. waMMHiHMMHUMfeMaaMaHMaatauaMMnuncM» Co III. 17/36. 12. Köztársaság nevében 1 Felső bíróság Bratislavában Dr. Arend Viktor prahai ügyvéd által képviselt I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft Leverkusenban Rajna melletti Köln mellett felperesi cégnek — Dr. Aranyossy László komárnoi ügyvéd által képviselt Salczer Ernő komárnoi lakos alperes elleni tisztességtelen verseny betiltása úgy kártérítés és jár. iránti a komárnoi kerületi bíróság elölt 1935 november 18-án 1935 Ck 144/35—7. sz. alatt ítélettel elintézett peres ügyében az alperesnek 1936 február hó 13-ik napján. 1936 Ck 144/35—8. sz. a. benyújtott fellebbezése folytán a szóbeli tárgyalásnak 1936 március 30-án történt befejezése után az alul megjelölt napon meghozta ezen Ítéletet. A felső biróság az I. fokú bíróság Ítéletét helybenhagyja és kötelezi alperest, hogy 15 napon belül végrehajtás terhe mellett a felperesi ügyvéd kezéhez 250.— Ke fellebbezési költséget fizessen. Ezen ítélet tekintet nélkül az esetleges felülvizsgálati kérelemre végrehajtható. Ck 144/35—12 7. Köztársaság nevében! Dr. Arend Viktor ügyvéd, Praha I. Revolucná 1., által képviselt I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Leverkusenben Köln mellett, felperesi cégnek — Dr. Aranyossy László komárnoi ügyvéd által képviselt Salczer Ernő Gorso parfüméria tulajdonosa komárnoi lakos alperes elleni tisztességtelen verseny betiltása és kártérítés iránti perében a kerületi biróság Komárnoban a szóbeli tárgyalásnak 1935 november 18-án történt befejezése után ugyanezen napon meghozta az ítéletet: I. Alperes köteles 15 napon belül végrehajtás terhe mellett abbahagyni »Aspirin« megjelölése alatt gyártmányok eladását, amelyek nem felperestől származó gyártmányok. II. Alperes köteles 15 napon belül végrehajtás terhe mellett felperes részére 500 Kc-át 1935 szeptember 15-től számított 50/0-os kamataival együtt és 1116 Ke 20 f. perköltségei megfizetni. III. Felperes jogosult ezen Ítélet jogerőre emelkedése után számított 14 napon belül az ítéleti rendelkezést indokok nélkül közzététetni alperes költségére a »Slovensky Juh« és a »Komáromi Lapok« hírlapokban a hirdetési részben. Apró hirdetések. Háromajtós nagy szekrényt és irodaberendezési tárgyakat keresek megvételre. Részletes ajánlatot levélileg a kiadóhivatal továbbit „ALKALOM“ jeligére. 168 Köszönetnyilvánítás. Hálás lélekkel mondunk mindazoknak mély köszönetét, akik Istenben boldogult szeretett férjem, illetve drága jó atyánk, nemeslelkü rokonunk Csinger József a múlt hó 31-én végbement temetésén megjelenni, részvétüknek kifejezést adni, nagy fájdalmunkban osztozni szívesek voltak. Különösen mély hálával köszönjük a komáromi ref. egyház presbitériumának, az áldásosán működő diakónus testületnek, a Komáromi Járási Ipartársulatnak, a komáromi Húsiparosságnak testületileg való szives megjelenésüket. Komárom, 1936. június 5-én. 166 A gyászoló család.
