Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-06 / 46. szám

2. o<(lal »KOMÁROMI LAPOK ííjriios 6 kormányjavaslattal foglalkozott. Az ai­­kotmányjogi bizottság előadója kije­lentette, hogy az az aggodalom, mint­ha a kormány visszaélne felhatalma­zási jogával és a nemzetgyűlést kikap­csolhatná. tárgytalannak bizonyult. Amióta a kormány megkapta a felha­talmazást, 11!) rendkívüli rendeletet és 125 törvényt bocsátott ki. A mag­hosszabbítási törvény étien felszólalt hét képviselő között volt Porubszky Géza dr. egyesült magyar párti képvi­selő. aki. mint társai, amellett foglalt állást, hogy a felhatalmazási törvény nem fér össze az alkotni íny szellemé­vel és a demokráciával. Ilyen értelem­ben szólalt fel Pctrasek Ágoston kép­viselő is. Az előadó zárszavai után a képviselőhöz mindkét felolvasásban megszavazta a felhatalmazási törvény egy évre szóló meghosszabbítását. A felhatalmazási törvényt csakis a koa­lícióhoz tartozó pártok képviselői sza­vazták meg. A határok megerősítése. Hivatalos prágai jelentés szerint a legfelső államvédelmi tanács a köz­­társasági elnök elnöklete mellett csü­törtök délelőtt ülést tartott, amelyen a hadsereg fölszerelési kérdéseivel és a határok megerősítésének problémái­val foglalkozóit és határozatokat ho­zott. Az erődítmények építésének kér­dését és a munkálatok menetét illető összes elvi részletekben végérvényesen döntöttek. Ezenkívül néhány, az ál­­lamvédelemmel összefüggő elvi gaz­­dasági kérdési is eldöntőitek. A politikai helyzet a cseh nemzeti szocialista párt múlt évi jelentése szerint. A cseh nemzeti szocialista párt há­rom naptxs kongresszusán a bel- és kül­politikai helyzetről Pranke dr. iskola­­ügyi miniszter számolt be. A miniszter a belpolitikai helyzet taglalásánál őszintén beismerte, hogy a cseh nem­zeti szocialista párt az agrárpártiul összekülönbözött a szudétanémet párt feloszlatása kérdésében és hogy 1935. év nyarán komoly nézeteltérésre ke­rült a sor a gabonaárak kérdésében. Majd a szocialista pártoknak az el­nökválasztáskor a cseh és szlovák nép­pártokkal történt egy túlműködéséi mél-Kerülő utón. Irta: Csathó Kálmán. I. Pista a motor kerékpárját piszkálta a kapu alatt. Olajozta-e. vagy a leket állította szorosabbra? Én bizony nem tudom! csak annyit tudok, hogy na­­gvon cl volt merülve a munkába és észre se vette, hogy a háta mögött áll valaki és nézi. csak mikor az meg­szólalt. Soká lesz kész? Igazán ehihetne a klinikára!... Pista hálrafordítolta a fejét, .ahogy oLL guggoll a gép melleit. Mici állt elölte, a szomszédék kisebbik leánya. Kajánul felélte neki: Sajnálom. Micike!... Nem vi­lietem! Nincs hátsó ülés a gépemen!... A leány elhúzta a száját: — Hál miért nincs? Minden gépen van! — Ezen nincs! — felelte Pista. — Ez olyan egyszemélyes gép!... — És magában nagyot röhögött, mert ki­­mondhalallanul örült, hogy Micil le­rázhatta. Mici megbiccentette a fejét: — Hál akkor jónapot! — Pá! Pá! — felelt a fiú, hátra se nézve. Mici elindult, de a kapuból vissza­tért. 1 _Igaz ni!... Nem jön ki a strand­ra? Délben. — Me Ívik re? — kérdezte Pista. — A szigetire! — szólt Mici felcsil­lanó szemmel és közelebb lépett. — Oda nem! — rázta meg Pista a fejét. — Hát hová? tatta s visszaül ásította azt az állítást, mintha 1935. december 18-ika növelte volna a koalíció feszültségét. A kül­­poiilikai helyzet ismertetésével hang­súlyozta a miniszter, hogy legfonto­sabb feladat gondoskodni az állam belső rendjéről és arról, hogy a köz­társaságnak jói felkészült hadserege legyen. Olaszországgal szemben mondotta Franke dr. — le vagyunk kötelezve a világháborúban nyújtott segítségéért. Egyetértünk az oly po­litikával, mely éppen most nem akar fölösleges nehézségeket támasztani Olaszországnak. Tudjuk, hogy Fran­ciaország és Angolország hibáikat kö­vettek el s azokra alaposan ráfizettek. A cseh nemzeti párt tovább támogatja az Anschluss-el lenes és Habsburg-el le­nes politikát, törekedni fog a párt gaz­dasági együttműködésre Magyarország­gal, Ausztriával, Német- és Olaszor­szággal való egyetértésben. A szlovák néppárt politikai taktikája. A Slovak egyik utóbbi számában Hlinka, a szokásos Prágai Levelében ezeket írja: A szlovák néppárt nem vett részt a kölcsön javaslat vitájában. Átint ellenzéki párt nem talál indoko­kat a kormánnyal szemben való biza­lomhoz. A kormány folyton csak tár­gyalni akar a néppárttal, kormányba invitálja, de a szlovákok javára való alapvető engedmények nélkül. Talán még egy rádió állomást adna Szloven­­szkónak, felépítené a Stubnya her­­maneci vvasutat. Néhány nép- és pol­gári iskolát nyitna, de a pittsburgi szerződésben foglalt alapvető enged­ményeket nem akarja megadni. Álár pedig a néppárt miniszteri frakkokért, automobilokért és cilinderekért a kor­mányba nem siet. Ha a kormánynak komoly szándékai volnának, összeülne a minisztertanács és elismerné a szlo­vák követeléseket. De amíg a kor­mányt interpellációkkal és panaszok­kal kell ostromolnunk, amíg egész Ár­vának nincs annyi ereje, mini Amiéi­nek, amíg 29 új pályafelvigyázó kö­zül egyetlen egy szlovákot neveznek ki s 28 csehet, addig hiába fognak ren­dezni fogadásokat és úri banketteket, addig bizony idegenek maradunk egy-Sehová!... Nem érek rá! Ála­­gáhan azt gondolta: — Majd éppen! Veled a strandra! Hagyj engem bé­kén! ... Kár! — szólod Álici. — Hát majd máskor!- Egyszer! — bólintott Pista. —Pá! Elkészült a sróíolássaJ és felállt, ki­tolta a gépét a kapu elé, begyújtotta és ráült. Mici még akkor is ott állt és nézte. Elmegy? Álint az ábra mutatja! — felelte Pisla és rákapcsolt. A következő pil­lanatban már berregve tűnt el a ko­csiforgatagban. Álici sóhajtva bámult ulána. II. Este azonban eszébe jutod Pistának valami. Nem volna azért bolondság egy hátsó ülést szereltetni erre a motor­ra!... Hm? Mert hátha egyszer rá­vehetnem Jucit, hogy felüljön! Juci a Mid lestvérnénje volt. Jóval szebb, mint a húga és Pista szerelmes volt bele, de eddig még semmi jelét sem tapasztalta, hogy hasonló érzel­meket ébresztett volna a leányban. Álici bezzeg! — sóhajtotta. —Azt alig bírom lekaparni magamról!... Ezt a békát!... Na, de talán majd Juci is!?... Egy vendégülést mindenesetre fogok a gépre szereltetni! III. Negyednap Juci olL ácsorgód a villa­mosmegállónál a ház előd. — Kezét csókolom, Jucika! — emelte meg Pista a sapkáját. — Hová akar menni? Parancsoljon, elviszem!... Nézze milyen kényelmes ülést szerel­tettem ide! Próbálja ki! másnak. Pedig mint észrevehető; a cseh polgári néppártnak nagyon jói jönne a mi tüzességünk, meggyőzik (lésünk elvhűségünk. Az ilyen kor­mánnyal szemben nehéz bizalommal lenni. A cseh néppárt lapja az agrárokról. A katolikus néppárti Ludová Poli­tika egyik cikkében többek között eze­ket írja: A legutóbbi elnökválasztás óta az. agrárpárt egyre erősebben érzi a többi koalíciós párt részéről való mellőzfcetését s ezért különféle intri­kákkal igyekezik szakadásokat létre­hozni a többi koalíciós pártban. Az agrárpárti lapok különösen a cseh néppártot támadják, arról különféle koholt híreket közölnek ... A legutóbbi napok eseményei már arról győznek meg bennünket, hogy az agrárpárt a sajtójában szándékosan feszeget bi­zonyos kérdéseket, csak hogy a koa­líciós pártok együttműködését lehetet­lenné tegye és hogy dr. Hodzsa Milán miniszterelnököt is elgáncsolja. — A cikk a továbbiakban Srámek koalíciós politikáját dicséri és ismételten álla­pítja meg — az agrárok gyanu­­sílgatásaival szemben —, hogy dr. Be­nes elnökségére azért szavaztak a cseh néppártiak, mert Benesnek nagy ér­demei vannak a modus vivendi létre­hozása terén. — Amíg az agrárpárt nem változtatja meg demagóg poli­tikáját, addig nem remélhető a gaz­dasági viszonyok javulása. Az államkölcsön politikai értelme A szoc. dem. Právö Lián lap é című cikkében egyebek között ezeket írja: Nagyon sajnáltuk, hogy az államvé­delmi kölcsön javaslatot megszavazó közösségből hiányzott a Hliuka párt. Okfejtését kicsinyesnek és tettét poli­­tikai tévedésnek kell minősítenünk, f'dvözöltük. hogy a szudétanémet pár­tiak megszavazták a javaslatot, de a lojalitás igazi vizsgája csak most kö­vetkezik, amikor majd azon a terüle­ten. ahol e párt választói élnek, akik javarészt jómódú emberek, vállalko­zók. — kiteszik a jegyzési íveket. Ez lesz az államhoz való lojalitás igazi bi­zonyítványa. ha majd a szudétanémet párt választási területe nem marad az KtMwyiffnaac mm állaim többi területe mögött. E dolog­hoz volna különben némi észrevéte­lünk. Ä SDP a mull héten több oly tagját zárta ki. aki korábban a fel­oszlatott német nemzeti szocialista munkáspárt tagja volt. Úgy látszik, a Henlein-párt e tisztogatással akarja igazolni, hogy a horogkeresztes moz­galomtól független. Egyidejűleg lojá­lisnak akar mutatkozni az állammal szemben. Azt mondják, hogy ősszel törekedni fog további szemmel látható bizonyítékokat szerezni arra, hogy az aktivista eljárásra alkalmas volna. De néhány figyelemreméltó momentum is van itt. A Henleinékat patronizáló, ag­­rárpárli ismert férfiak a múlt héten ismételten tárgyaltak velük s a Hein­­lein-párL valóban figyelemreméltó al­kalmazkodó képességet mutatott és ér­zéket a parlamenti munkával szem­ben: mihelyt híre ment, hogy a szoci­áldemokrata pártnak tárgyi megjegy­zései vannak a kormányjavaslathoz, a Henleinpárti képviselők á tempo a miniszterelnökhöz siettek és szavaza­taikat felajánlották mindkét Házban. Mindez természetesen hamis és veszé­lyes játék. A szudétanémet párt a tavalyi választásokban hitleri módsze­rekkel szedte össze a nagyszámú sza­vazatot. Hiheti bárki is, hogy ez a párt és emberei a csehszlovák nem­zet oly nagyfokú bizalmára érdemes volna, hogy demokratikus államunk­ban a mai súlyos időkben befolyást adhassunk nekik állami ügyeink inté­zésére? Ennek ellenére ez a taktikai fordulat mélyebb megfontolást és éber politikai figyelmet igényel. — Múzeumi közgyűlés. A Csalló­közi Muzeum Egyesület Somorján tartotta meg évi közgyűlését Khin Antal tanár, muzeumigazgató elnöklete alatt. Az elnök bejelentette, hogy az elmúlt télen három tudományos elő­adást tartottak vetített képekkel, igen szépszámú közönség előtt. Jelentette továbbá az elnök, hogy a muzeum egyre gyarapodik s most már arra kell törekedni, hogy a múzeumi tárgyak a közönség részére hozzáférhetők legye­nek. Ecélból építési alapot létesítettek. Végül dr. Baranyay Dezső indítványára köszönetét szavaztak mindazoknak, akik a muzeum érdekében dolgoztak. Elzúgott vele szédítő iramban, egy utcán keresztül, aztán három perc múlva már ott volt megint a kapu előtt. Megjöttünk! — szólott. — Tessék kiszállni!- ó! — duzzogott Mici. — Máris?... Legalább vigyen ki a klinikára! Most nem lehet, Aliciké!... Nem érek rá!... — Hál ugyan mi dolga van?... Nézze... ha elvisz, hát... kérhet tő­lem valamit! — Például? Akármit! — Kérhetek? Kérni kérhet! És megadja? Attól függ, mit kéri Hogy ne legyen belém szerelmes! — Szemtelen! Na látja! Szóval nem teljesíti, amit kértem! Tudtam! Ezért nem vi­szem ki!... Na pá!... — Hál maga elmegy? Mint az ábra mutatja! — fis a kö­vetkező pillanatban nagy berregéssel eltűnt a kocsiforgatagban. Álici sírva rohant fel a lépcsőn. Azt zokogva: Soha! Soha! Soha! Ami igaz is lett, mert Pisla másnap leszerel tette a második ülést a gépé­ről. IV. Aztán cilelt három esztendő. Pista már egy esztendeje sétált tétlenül, zse­bében a mérnöki oklevéllel. Minden­felé próbált álláshoz jutni, de hiába. — Ugyan, uram! — mondták neki. — Hiszen egyre azon vagyunk, hogy apasszuk a létszámot. Nem hogy' nő-Juci mosolygott: Köszönöm, Pistikém! Most nem mehetek!... Várnak.- Odaviszem, ahová parancsolja. Nem! Most igazán nem! Nem is úgy öltöztem!... Majd máskor! Hát mikor! Mondja! — Majd egyszer! mosolygott Juci. — Ha majd nem félek! Fél? — kapta fel a fejét Pista. Ha én vezetek?... Semmi baj se lesz! Garantálom! Juci megrázta a fejét: Nem a géptől félek!... Attól in­kább, hogy meglátnak!... Nem az én stílusom!... Pisla egy pillanat alatt belátta, hogy Jucinak igaza van. Hogy is mondhatott p olyat, hogy Juci felül hátul egy szólógépre? Egészen elszontyolodott: Hát ez igaz! — mondta sóhajtva, Olvan szomorú arcot vágott, hogy Jucinak megesett rajta a szíve. Ép­pen akkor lépett ki a kapun Mici. Ju­cinak mentő ötlete támadt: — Hanem Mici boldog lesz. ha el­viszi! ö szereti az ilyesmit! Mici!Mici! Pista elvisz motorozni! Nem lehetett nemet mondani halá­los gorombaság nélkül. Nem Mici mi­att, mert azzal Pista nem törődött volna, ele Juciért. Kedvetlen arccal mutatott a gépre": — Tessék! Mici tapsikolt: — Jaj de jó!... És nem is mondta, hogy csináltatott rá ülést?... Hová megyünk? Messze nem! felelte Pisla, — mert kevés az időm!... Vigyázzon!... És főleg ne szóljon közben egy szót sem 1...

Next

/
Oldalképek
Tartalom