Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-08-11 / 64. szám

1934. augusztus 11. »KOMÁROMI LAPOK« 7. oldal I It O P A L O M Lévai Lexikon. Amíg egy modell eljut odáig... Nincs az a futótűz, amely szélvész idején olyan sebesen terjed, mint egy jól sikerült nőiruha, vagy kalapkreá­ció színe, formája, vonala. A legelő­kelőbb és legzárkózottabb világszalo­nok szertartásos és titokzatos bemu­tatóin a kevés kiválasztott állandó vevők megbámulhatják egy pilla­natra: a manneken hullámosán ringó lassú lépéseivel körüliejt a kis kör­ben. de kezével és fordulataival úgy eltakarja a modell lényeges pontjait, hogy mindenkinek csak elmosódott összbenyomása van róla. A felületes nők azt hiszik, hogy »látták« a Mo­dellt. A tapasztalt divatszakértők tud­ják, hogy csak »nézték«. Apart Divathölgy őnagysága azon­ban nem sokat filozofál, megveszi a százakat érő Főmodellt, a szezon Nagy Slágerét, Páris fantasztikus ál­mát, a Siker biztos eszközét, — még rpielőtt feltűnői Ruhafogas Pintyőke kinyújtaná kezét a nagy értékért. De Apart Divathölgynek a vétel pilla­natában bizonyos kikötései vannak: a modellt örökáron veszi meg, egy­­szersmindenkorra kifizeti. Sem ő előtte, sem ő utána senki, de senki a remekművet nem láthatja, és nem rendelheti meg. Ez a kizárólagos tu­lajdonjog kicsit drágítja a vételt, de megéri. Megéri, megéri — mindaddig, amíg egyszer csak kiderül, hogy nem éri meg. Mert a Főmodell, avagy a Szek­rény Titka, ki tudja, milyen bűvös varázslatok segítségével, — de szapo­rodni kezd. Legelőször a meghitt ba­ráti körben okoz ájulást, mikor a hordozója fölényes mosollyal megje­lenik benne és az eléje siető barátnő udvarias előzékenységgel a Főmodell hajszálpontos másolatát hordva, üd­vözli. Az ilyen katasztrofális pillanat tragikus levegőjét enyhíteni szokta az a következő félóra, amelyben a meg­hívott hölgyek legnagyobb része a katonai uniformis egyöntetű parádé­jával, a kizárólagosan megvett Fő­modell mezében ülnek le a bridzs­­aszlalhoz. Ilyenkor senki nem tudja, ki a hi­bás, kire kell haragudni. Egyszerűné Aparlné szobalánya segítségével ko­­pirozott, Szókéné modelljét Feketéné tyúkszem vágónő je figyelte meg, Kö­­vérné pedig Sovánvnétól egyszerűen és becsületesen kölcsönkérte a minta­­ruhát és azt mondta, hogy ő úgysem konkurrencia a szezon állandó szép­ségversenyén, mert — kövér... Ilyenkor, persze, kissé elértéktele­nedik a drága és csalfa toalett. Egy­szerre nem tetszik senkinek és fanyar emlékké válik a modell utáni lázas hajsza. Időnként azonban komoly formát öltenek ezek a divatjátékok. Még a bíróságnak is foglalkoznia kell velük. Hasonló ügyben most Párizsban ítél­kezett a legfelsőbb törvényszék. Dön­tésében kimondja, hogy a divatmo­­dellek művészi alkotások és védőtör­vények oltalma alá tartoznak. Ez helyes és igazságos megállapí­tás. Csak éppen célravezető soha nem lesz. Mert olyan törvény nincs, ame­lyet ki ne játszana és meg ne szegne egy nő, ha a szépnél is szebb akar lenni. (k. m.) — Katonazenekari hangverseny. A komáromi helyőrségi parancsnokság közli, hogy augusztus 12-én, vasárnap délelőtt a katonazenekar hangversenyt tart az Angolparkban. Műsor: Fucsik: Induló. Offenbach: Orfeus a pokolban. Oberthor: Magnolia. Henrion : Lovas­induló. Stolz: Verdiana.Janata: Induló. — Légörvény Csallóközben. Csal­lóköz fölött -az utóbbi napokban több­ször megismétlődöd a vihar, amely nagy károkat okozott. Legnagyobb mér­tékben Nagyudvarnok és Dunatőkés között dühöngött az orkán, ahol a Berk­­hegy nevű majorban egy teljes cséplő­gép garnitúrát tört össze, a záporeső pedig két vaggon búzát úgy elbontott, hogy az értéktelenné vált A forgószél ereje olyan hatalmas volt, hogy vasakat görbített meg. A közelben lakók sze­rencséje, hogy a légörvénybe nem ke­rült senki, különben a vihar halálos kimenetelű lett volna. — Fagylalt-est. A Deborah Leány­egyesület f. hó 11-én 9 órai kezdettel tartja jótékonycélu fagylaltestjét a Köz­ponti kávéház különtermében, amelyre mindenkit szeretettel vár a rendezőség. — Megölt a mérges gomba egy asszonyt. Török Ilona bajóti fiatal­­asszony gombát szedett az erdőben és azt elkészíttette magának vacsorára. Reggelre kelve borzalmas görcsök gyötörték, mire orvost hivattak hozzá. A gyomormosás azonban már nem se­gített rajta, a gomba mérge felszívódott szervezetébe és rövidesen kiszenvedett. A szerencsétlen asszony három kis gyermeket hagyott hátra. — Késelés Szőgyénben. A sző­­gyéni országút melletti kis erdőben véres esemény játszódott le a napok­ban. Sztarovics János földműves bosz­­szút forralt a tőle különváltan élő fele­sége ellen, azért rálesett az erdőben, amikor az társnője kíséretében arra haladt. Sztarovics megtámadta az asz­­szonyt, ütlegelte, majd amikor ellen­állott, kést rántott és azzal kétszer megszúrta. Az asszony kíséretében volt barátnője, Trombitás Julia segíteni akart bajbajutott társnőjének, de vesz­tére, mert Sztarovics őt is súlyosan megsebesítette. — A Színházi Élet mint korona­tanú egy 250000 dolláros pörben. Európai, sőt világszenzáció az a cikk, amelyet a Színházi Élet e heti számá­ban közöl, amely arról szól, hogy Aknay Vilma a volt pesti Renaissance Színház művésznője kiutazott Hollywoodba s ott házassági Ígéret megszegése cimén 250 000 dolláros pört indított Vajda Ernő filmiró ellen Aknay Vilma azt állítja, hogy Vajda Ernő neki házas­ságot Ígért s elhallgatta előtte, hogy felesége van. Vajda Ernő kábelezett a Színházi Élethez, hogy azonnal küldjék ki Hollywoodba a Színházi Élet 1924. évi 7-es számát, amelyben Aknay Vilma és Vajda Ernőné együtt vannak leío­­tografálva. — A Színházi Élet e heti számában Harsányi Zsolt ir méltatást a szegedi „Ember tragédiája“ szabadtéri előadásáról. Közli a lap a „Legyen detektív“ pályázat uj folytatását. Kotta­melléklet az „Itt a szerelem“ cimü darab slágere. Interurban rovat. Rádió­melléklet, gyermeklap,, kézimunkáiv van még az uj Színházi Életben, amelynek ára 5 ckorona. Előfizetési dij negyed­évre 60 ékorona. Kiadóhivatal Budapest, VII. Erzsébet-körút 7 Kapható a Spitzer féle könyvesboltban, Komárom. — Ausztrália fél a farkaskutyá­tól. Az ausztráliai kormány megtiltotta, hogy Ausztrália északnyugati terüle­tére német juhászkutyákat (farkas­kutyát) vigyenek be. Ha ezen a terü­leten a hatóságok farkaskutyát talál­nak, nyomban agyonlövik. Ennek a szigorú intézkedésnek az az oka, hogy az ausztráliai kormány fél a farkas­kutyák elvadulásától. A nagy észak­nyugatausztráliai pusztákon könnyen elszabadulnak és elvadulnak a kutyák, Ezen a tájon él már egy vadkutya­fajta, az úgynevezett dingó, egy eléggé vérengző farkasszerü kutyafajta, mely csordákban járja be a pusztákat és nagy kárt tesz a juhnyájakban, A kor­­tpány attól fél, hogy a farkaskutyák nagy tömegekben elszaporodnak, el­vadulnak és a dingókkal kereszteződ­nek, rövidesen elviselhetetlen és ve­szélyes uj vad kutyafalkák fogják el­árasztani az egész vidéket. Ausztráliá­ban egyébként már többször megjárták a külföldről behozott fajtákkal. Mint­egy száz évvel ezelőtt egy farmer nyulakat vitt Ausztrália területére. A nyulak olyan fantasztikus arányban szaporodtak el Ausztráliában, hogy ma már egyes vidékeken valóságos csapást jelentenek. Hasonló dolog tör­tént a kaktusszal. Néhány évtizeddel ezelőtt vaiaki egy amerikai kaktusz­fajtát honosított meg a birtokán A kaktusz gyorsan elszaporodott, elvadult és ma már sok százezer négyzetkilo­méternyi területet fednek be láthatatlan kaktuszrengetegek. A kaktuszerdők kiirtása mérhetetlen összegekbe ke­rülne, úgyhogy ezért ettől egyelőre eltekintenek és a hatalmas földterüle­teket a civilizáció számára elveszett­nek könyvelik el. — A fürdés áldozata. Nagy Lajos 14 éves gutái elemi iskolai tanuló egyedül ment fürödni a Vágba, azon­ban alig tett néhány lépést a folyóba, az ár elragadta és tanulótársai szeme­­láttára elmerült. Egyre több a szlovenszkói mono­gráfia, a szlovenszkói történelemre vonatkozó adatgyűjtési munka, egyre több az olyan könyv, amely a mai Szlovenszkó egyes vidékeinek hely­zetképével foglalkozik. Itt is, ott is megjelennek könyvek, amelyek a szlo­venszkói magyarság mai kérdéseit tárgyalják, amelyek statisztikai ala­pon adnak értesítést körülményeink­ről, sokszor azonban ezek a könyvek csupán kéziratban vannak meg, je­léül annak, hogy az érdeklődés da­cára, milyen nehéz az ilyenfajta könyvet kiadni. A Lévai Lexikon azonban eljutott odáig, bogy nyomdafestéket kapjon. Dr. Strasszer Elemér, fiatal és agilis lévai ügyvéd, kultúrimmkás ötlete volt a Lévai Lexikon s ő az ötletet meg is valósította. Nemrégiben jelent meg ez a Lexi­kon, — pontos helyzetképe a ma Lé­vájának s kitűnő forrásmunka a ké­sei kor történelem kutatójának. A Lé­vai Lexikon mindent elmond Léváról, — a nemes és emelkedett lokálpatrio­tizmus szellemében, — amit Léváról tudni kell. Egyik legfőbb előnye, hogy megmarad a tárgyilagosság ma­gasságában, senki és semmi felénem bókol: mutatni akar s nem hízelegni, holott egy kisvárosi, időszerű mo­nográfiánál éppen ezt a legnehezebb elérni. A könyv Léva történetének rövid leírásával kezdődik, foglalkozik a vá­ros fekvésével, nevének eredetével, megemlíti azt is, miért nem lett Léva megyeszékhely, holott minden körűi­mén}' megvolt ennek elérésére. Léva '•áros történetében egészen az 1919-es eseményekig elér s megemlíti azt is, hogy Léva a magyarság számarányá­ban Szlovenszkón közvetlen Komá­rom és Érsekújvár után következik, 49 o/o m agyarSággal. A könyv azután Léva város mai állapotát tárja elénk. Léva város minden szervezetével foglalkozik, — számbaveszi uccáit, orvosait, ügyvé­deit, egyesületeit, intézményeit, álla- • mi hivatalait, bankjait. Szól a köz­lekedésügyről s a gazdasági viszo­nyokról. ABC-rendben, lexikon-szerű­­en sorol fel mindent, ami Lévára vonatkozik, legyen az dalegyesület, színház, rendőrség, emlékmű, újság, ipar, halászat, mozi, munkabér, temp­lom, kórház, uradalom, vendéglő, vagy vöröskereszt. A százhúsz-oldalas könyv valóban hézagpótló, alapos, jó munka, dicséretére válik szerkesztő­jének, akit városa iránt érzett meleg szeretet vitt a munka megírására. Szükség van hasonló munkára, — legyen az szlovenszkói város, vagy kisközség, — hogy megismerjük mai életünk minden apró részletét, öröm­mel üdvözöljük az első ilynemű köny­vet Szlovenszkón s reméljük, a Ko­máromi Lexikon is követni fogja csakhamar. (sz. v.) ŐSZINTÉN MONDOM... Sándor Ernő könyv.e a költő humanista lírá­ja. Az emberi élet szomorú perceiben meghatott barátkozás a szerencsétle­nekkel. Kis vigasz a nagy vigaszta­lanságban, jó remény a reménytelen­ségben. Sokszor a jó szemű újság­író csendes zenéjű riportja mondja el a kis pislogó életű emberek szür­ke hétköznapjait, a hétköznapokból egy fájdalmas pillanatot. A nagy vá­sárban, tülekedésben és disszonanciá­ban ember jár és így kezdi beszédét: őszintén mondom. S az őszinteséget becsüljük meg. A könyv feltűnő és szokatlan bőkezűséggel lett kiállítva, művészies belül és címlapja is. Stí­lusa lélekhez simuló. Aki szereti a meghatott, emberért lelkesedő per­ceket, elolvassa ezt a könyvet. (e) üzem, — mondta Claude — mely a forró tengerbe bocsájtja csápjait s mindennap egy jéghegyet húz ki belőle. — Ellopták a tehén árát. Patócs Kálmán alsószelii gazdaember tehenet vitt eladni a vágsellyei vásárra. A vásár sikerült is: a tehénért 1400 koronát kapott. Nagy boldogságában beült az első kocsmába, elővette a pénztárcáját, gyönyörködött a pénzében. Addig né­zegette a pénzt, amig két zsebtolvaj észre nem vette s ki nem emelte Patócs zsebéből a tehénke árát. A két tettes a pénzzel egy másik vendéglőbe ment. megitták az áldomást és megosztoztak a pénzen. Az üres tárcát a szekrény mögé dobták, ahol másnap meg is ta­lálták. A csendőrség hozzálátott a nyo­mozáshoz. A kihallgatott károsult sem­mire sem emlékezett, csupán otthon vette észre, hogy a sok gyönyörűséget okozott pénze eltűnt. — Közlekedési hírek. Vásárét és Érsekújvár között uj utat építenek, az ut magisztrális jellegű lesz. Az ut első szakaszának közigazgatási bejárása megtörtént Negyed és Újvár között. A szögyéniek autóbusz összeköttetést kér­nek részint Nagysalló, másrészt Köböl­kút—Komárom felé. A szögyénieknek ez a kívánsága igen jogos s már ré­gebben kellett volna teljesíteni. Annak­idején tervbe volt véve egy szárnyvasut ezen a vonalon, a háború azonban itt is keresztülhúzta a számítást. — Most autóbusszal akarják magukat kárpótolni a világforgalomtól elzárt szögyéniek. A próbautak már megtörténtek. Szüksé­ges volna minél több autóbusz beállí­tása Délszlovenszkón, mivel ebben a tekintetben igen mostohán bánik a községekkel a forgalmi hatóság. — Öngyilkos gazdalegény. Nagy Lajos huszesztendős, csallóköznyéki legény Albár községben állt be szol­gálni Bajcsi Zsigmond gazdához. A na­pokban buskomor lett és amikor gaz­dája nem volt otthon, a szérűben fel­akasztotta magát. Mire észrevették már halott volt. Tettének oka ismeretlen. laiM—iiw■wiiiMiinmmw 'www — Úszó- és vizipólóverseny Ruzsbach fürdőn. A Karpathenverein vasárnap, augusztus 12 én Ruzsbach fürdőn úszó- és vizipólóverseny trendez, amelyen a miskolci Vasmunkás TE, az eperjesi Torna- és Vivóegyesület, a KAC és a pozsonyi Barkochba legjobb versenyzői vesznek részt. Az uszóver­­senyben mell-, szabad- és hátuszást fognak 50 és 100 m. távolságra lefoly­tatni és pedig külön az úszóknak és uszónőknek az előirt osztályokban. Ezenkívül hármas és négyes staféta­­úszást, műugrást és búvárúszást fognak lefolytatni. A versenyeket egy tobogan­­verseny fejezi be. A dijak között van a Prof. OSfádal vándordíj is. A verse­nyeket strandünnepély követi, amelyet különösen a népviseleti felvonulás fog érdekessé tenni. — Jéghegyeket termelnek a forró tengerből. A francia tudományos akadémia tagjainak küldöttsége, D’Ar­­sonval-nak, Perrínnek és sok más tudósnak részvételével látogatást tett a a Dunkerqueben horgonyzó „Tunis“ nevű hajón Ezen a hajón Georges Claude hatalmas üzemet rendezett be a melegtengerek hőenergiájának ki­használására. A „Tunis“ a napokban indul el Délamerika felé. Claude ér­dekes találmányának lényege az, hogy felhasználja az energiát, amely a ten­ger felületének és a mély vizrétegek­­nek hőkülönbségéböl áll elő. Ez a különbség természetesen legnagyobb a trópusi tengereknél s ezért a Tunis ott fogja működését megkezdeni. — Eljárásom abban áll, — mondotta a feltaláló — hogy légüres térben fel­forralom a trópusi tengerek felületének vizét. Az Így keletkezett gőz össze­sül üsödik, ha érintkezik a mélységek hideg vizével. A forraló és a sűrítő között gőzáram keletkezik, melynek sebessége 500 métert is elérhet órán­­kint. Ha ebbe a forgószélbe turbinát helyezünk, a turbina forogni kezd és felhasználható energiát termel. A ha­jóról 700 méter cső nyúlik le, ez szívja fel a feltaláló. — Verne Gyulá­nak bizonyosan tetszett volna ez az

Next

/
Oldalképek
Tartalom