Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-08-08 / 63. szám

1934. augusztus 8. »KOMÁROMI L'AEOKc 3. oldal. és züllött ember volt, lehetett vagy hatvan éves. A szobában egy Tirmon nevű szolga is lakott. Tirmont később átvitték a Bicetre-i bástyára, Maran­­ville-et, a Charanton-i »nyílt börtön - be, ahol ma az őrültekháza van. Mindkét börtön foglyai sokat érint­keztek a külvilággal. Ez arra vall, hogy nem őrködtek különös gond­dal az álarcos ember titkán. Másrészt ugyanakkor, amikor az álarcos har­madmagával volt egy szobában, más foglyognak külön szobája volt, ami arra vall, hogy nem nagyon kényez­tették el az álarcos embert, aki 1703 november 19-én halt meg. A Bastil­le közelében temették el Marchiel né­ven. Persze senki sem hitte el, hogy ez az igazi neve. A legenda gyorsan dol­gozott, a különböző mendemondák kö­zött az is szerepelt, hogy a vasálarcos nem más, mint Moliere. Moliere azon­ban annak rendje és módja szerint tüdőbajban halt meg l(173-ban, kerek harminc évvel a vasálarcos előtt. Azt is . mondták, hogy a vasálarcos Ausz­triai Anna fia, tehát nem fia, hanem testvére XIV. Lajosnak, hol ikertest­vére, hol bátyja, hol öccse. Olyan fel­tevés is van, amely szerint a vas­álarcos a törvényes trónörökös és XIV. Lajos a fatlvu. Ez az izgalmas történet is Volteire-től származik. A történet szálait a ponyveregényirók képzelete tovább szőtte és Bonaparte Napoleon idejében már úgy festett a dolog, hogy a vasálarcos, Francia­­ország törvényes királya Sainte Mar­guerite szigetén feleségül vette a Bo­­napart nevű kormányzó leányát és a család később Korzika szigetére költözött. Ilyen módon a Bonaparték IV. Henrik leszármazottai és az örök­lés jogán tarthatnak igényt a francia trónra. Napoleon ismerte ezt a törté­netet és Szent Ilona-szigetén keserű gúnnyal jegyezte meg, hogy tekintve az emberek szolgalelkííségét, csak egy szavába került volna, hogy a szená­tus törvényébe iktassa. Csallóközi vers. A természetes ész Isten adománya, erre példa Kováts Bálint a nemrég el­hunyt hodosi egyszerű földmives költői tehetsége, mely kiviláglik az általa összeállított versekből. Mutatónak egyet közlünk: Aranykert. Csallóköznek sík pusztáján fujdogál a szellő, Mind azt mondják, sehol nincsen olyan jó levegő, Azért szeret minden nemzet Csallóközben lakni, Mert minálunk nem fog senki maláriát kapni. Aranykertnek nevezték el valamikor régen Azóta van annyi cigány minden faluvégen. Van is itten élni való, bőven van itt minden Miköztiink csak az a hiba ■■ egyetértés nincsen. Ha valaki beszármazik: itt marad örökre jó rendjen van a szénája, nem koplal az ökre. Nálunk szokták a szekeret szalonnával kenni De akkor még annyi adót nem kellett fizetni. És bár sokszor egyik ember a másikat nyúzza, De azért nálunk a cigány legszebb nótát húzza Néha akkor is mulatunk, ha jókedvünk nincsen Hisz sírva vigad a magyar, ha veri az Isten. Újabb viharok Nyugatszlovenszkón. — augusztus 7. Ismét hatalmas vihar pusztított Nyugatszlovenszkón. Nagyszombat fe­lett felhőszakadás volt, amely különö­sen a gyümölcsösöknek ártott. Somor­­ja fölött is nagy volt a vihar. A vil­lám számos helyen becsapott és tü­zeket okozott. Tonkházán és Pozsony­­püspökin kazlakat gyújtott a villám. A gyorsan megjelent tűzoltók megaka­dályozták a nagyobb pusztulást. — Halálos lórúgás. Megrendítő sze­rencsétlenség történt a Párkány kö­zelében fekvő Tardos-pusztán. Ku­­ruez Mihály gazda egyik lovát itat­ta a kútnál, amikor a ló egy épen arra haladó autó berregésétől meg­vadulva kirúgott és fején találta a gazdának ott játszadozó két éves le­ánykáját. A rúgás következtében a kisleány koponyája teljesen szétzúzó­dott s a' kislány azonnal meghalt. A szerencsétlenül járt gyermek apja el­len gondatlanság címén eljárást in­dítottak. HÍREK A mulató vendég. Hire támadt messze környéken Ko­máromnak, hogy jól lehet nálunk inni, enni, mulatni. Micsoda körülmény játsz­hatott vájjon közre, hogy ez a hir el­terjedt, azt nem tudhatjuk, hiszen a közlekedés jóságának dacára is, a 20-30 kilométernyire fekvő vidékek elképze­lése egymásról néha homlokegyenesen más, mint a valóság. Az igazság az, hogy Komárom mint jókedvű, boros, nagyvizekkel megáldott kulturváros él a köztudatban, ahol nagyszerűen lehet mulatni s ahol olyan élénk a társa­dalmi élet, mint sehol máshol. Vannak, akik néha egyben-másban csalódnak, vannak azonban olyanok is, akik bele­vetik magukat a mulatás örömeibe s vígan lubickolnak a bor, vagy a sör tengerében. Egy ilyen mulatnivágyó ur kötött ki nemrégiben Komáromban, tele kedvvel, lendülettel s ehhez képest a pénztár­cája is majdnem telve volt. Mondhatni, nagyon jól érezte magát. Felkereste a dunaparti vendéglőket, evett-ivott, huzatott magának, később a kávéházba is elment, — illendően mind a kettőbe, — végül úgy „elfizette magát“, hogy alig maradt annyija, amennyiből a szállodáját kifizethesse. Fizetett, amig a bukszája bírta. Kissé bizonytalanul ment végig a muzsiku­sok mellett, akik hajlongva várták, hogy az úr őket is kielégiti. Hogy az ur annál jobban hajlitgassa szivét s adakozó kezét a muzsika felé, a prímás félhaikan oda is szól az urnák: — De azért ne tessék rólunk se megfeledkezni! Amire a borocskás ur jókedvűen le­gyintett, ránehezedett a prímás vállára s kedélyesen odaszólt neki: — Rólatok ne feledkeznék meg ? Hát akkor kiről? Szólt s folytatólagos jókedvvel ki­ballagott az ajtón ... — Szabadságról. Dvorsky János, a rendőrség kerületi főfelügyelője, nyá­ri szabadságáról hétfőn visszaérkezetL s újból átvette hivatala vezetését. — Előléptetés. Dr. Keleti István, m. kir. gazdasági munkáspénztári el­lenőrző orvos földinket Magyarország kormányzója a IX. fizető osztályába nevezte ki. — Halálozás. Mint őszinte rész­véttel értesülünk, Zsilinszky István jó­­nevü szíjgyártó mester, életének 61. évében, hosszas betegség után elköl­tözött a földi életből, végtelen szomo­rúságba boritván szerető családját. A komáromi iparos társadalomnak egyik szorgalmas és becsült tagja volt, aki a világháború szenvedéseit Przemysl vá­rában, majd pedig évekig tartó orosz hadifogságban élte át, ahonnan 1918- ban szabadult. Kihűlt porrészeit au­gusztus 6-án, hétfőn délután a hely­beli róm. kath. temető ravatalozójából helyezték nagy részvét mellett örök nyugalomra. Elhunytát özvegye, szül. Barnay Mária és gyermekei, unokái és kiterjedt rokonság gyászolják. Béke poraira! — Filléres vonat Esztergomba. Au­gusztus 15-én, Nagy boldogasszony napján, szerdán filléres vonat indul Magyar-Komáromból Esztergomba. A menetdíj személyenként odavissza 2 pengő. A kirándulók megtekintik Esz­tergom nevezetességeit, ugyanaznap Schmidthauer Lajos a hírneves orgo­náméi vész játszik a bazilikában. Díj­talanul nézhetik meg a kiállítást is. — A régi nyugdíjasok IV. kor­osztályának figyelmébe. Az 1932. évi 204. számú törvény 6. §-ának 4. bekezdése szerint a IV. korosztályba tartozó nyugdíjasok nyugdijának ren­dezését 1933 január 1-től elhalasztották 1935 január 1. napjáig. — Gyász. Őszinte részvéttel vesszük a lesújtó hirt, mely szerint dr. Schön Nándor ügyvéd, a Magyar Jelzálog Hitelbank nyug. igazgatója, augusztus 3-án, Megyercsen rövid szenvedés után életének 59-ik évében jobblétre szen­­derült. A megboldogult a budapesti ügyvédi karnak volt egyik tekintélyes tagja, a világháborúban mint tartalékos százados vett részt és hősies maga­tartásáért több kitüntetésben részesült. Az elhunyt kihűlt hamvait Budapestre szállították, ahol a rákoskeresztúri te­mető halottasházából augusztus 6-án délután helyezték a református egyház szertartásai szerint nagy részvét mel­lett örök nyugalomra. Elhunytát hit­vese, szül. Mautner Erzsébet, Feri és Bandi gyermekei gyászolják. Áldás emlékére! — Iparosotthon épül Érsekúj­váron. Az érsekujvári járási Ipartársulat múlt héten tartotta közgyűlését az Arany Oroszlán szálló nagytermében, a mi­niszteri kiküldött és az iparbiztos jelen­létében. Ludik István elnök vezette a gyűlést, A gyűlésen elhatározták, hogy azokat a tagokat, akik nem fizetik a tagdijat, megfosztják szavazati jogaik­tól. Majd az Iparosotthon építéséről tárgyaltak, az elnök az építkezés javára lemondott tiszteletdijáról, úgyszintén az egyesületi titkár is lemondott tisztelet­dija egy részéről. 4<étszáznyolcvanezer koronába fog kerülni az uj székház. Nagy zaj és lárma között, hosszú vita után a közgyűlés megszavazta a vasár­napi teljes munkaszünetet, ugyanekkor kérelemmel fordulnak az illetékes' mi­nisztériumhoz, hogy a minisztérium rendelje el az egész ország területén a vasárnapi munkaszünetet. — 300, éves trágyát találtak Új­várban. Érsekujvárott, a Törökszalasztó uccában a Szporny-féle ház mellett, mélyen a föld alatt, vastag réteg lótrá­gyát találtak. Valószínű, hogy amikor a hajdani Érsekújvár vára török uralom alatt volt, a törökök a lótrágyát gödörbe gyűjtötték és az későbben betemetődött. A trágya zsíros, tapadó és egészen fekete. Egyik kerttulajdonos megsze­rezte és kertjébe hordatta. — Halálozás. Igaz részvéttel érte­sülünk, hogy Marton Lajos, komáromi • szabóiparos, életének 60-ik évében családja nagy fájdalmára elhunyt. A fe­lejthetetlen jó férj és családapa földi porrészeit augusztus 6-án, délután he­lyezték a helybeli róm. kath. temető ravatalozó csarnokából nagy részvét mellett végső pihenő helyére. A meg­boldogultat neje és nevelt gyermekei a rokonsággal együtt gyászolják. Legyen álma csendes! — A keresztényszocialista párt helyi szervezetének közgyűlése. Vettük a következő meghívót: Az or­szágos keresztényszocialista párt ala­kuló tisztújító közgyűlésére a párt t. tagjait 1934 augusztus 11-én, szom­baton d. u. 7 órára a párt helyiségébe tisztelettel meghívom. Napirend: A tiszt­újítás. Felkérem a t. tagokat, hogy tag­sági igazolványaikat magukkal hozni szíveskedjenek.Testvéri üdvözlettel Ko­márom, 1934. augusztus 4. dr. Alapy Gyula tart. képviselő, körzeti elnök. — A használhatatlanná vált húsz koronás bankjegyek kicserélése. Prágai jelentés szerint miután az ezüst 20 koronás érmek verését csak mint­egy hatmillió darabra korlátozták, szük­ségessé vált, hogy legalább a hasz­nálhatatlanná vált 20 koronás bank­jegyeket kicseréljék. Az állampénztár ezért az elkopott példányokat kivonja a forgalomból és helyettük újakat ad ki. — Fagylalt-est. A Deborah Leány­egyesület f. hő 11-én 9 órai kezdettel tartja jótékonycélu fagylaltestjét a Centrál-kávéház különtermében. Az est iránt igen nagy az érdeklődés, annál is inkább, mert az e napra ter­vezett gardenparty előre nem látott s az egyesületen kívül álló okok miatt elmarad. A fagylaltestre mindenkit szeretettel vár a Rendezőség. — Szellemes ujságárusitó. Po­zsonyban az utcákon árusítják úgy­nevezett rikkancsok az újságokat. Egyik ottani rikkancsnak alig akadt vevője az újságra. Ügyes üzleti trükkel elkiáltotta magát: „Rendkívüli kiadás, a pápa házasodik.“ Erre a szellemes rikkancs pár perc leforgása alatt eladta az összes újságokat. A szellemes újságárust ke­resi a rendőrség. Az időtálló király. Nem tudom, mennyire figyeltél, ó kedves olvasó, a napi hírek s izgal­mas riportok forgatagában arra, hogy egy szerény külföldi úr a véres ese­mények között nyugodtan utazik ide­­oda Európában. Nem miniszter, nem filmszínész, nem boxbajnok s nem gi­golo. Egy király az illető, egy ala­­csonytermelű, vékony kis emberke, fe­leségestül jött át az óceánon, Euró­pába s most sétálgat a határok kö­rött. Ágyúkon és szuronyok hegyén sé- Lál a helyes kis ember, amerre megy, olt csendesen éppen Vér folyt, ahová érkezik, a házigazda kissé kényelmet­lenül érzi magát, mert megtörténik, hogy a házigazda éppen kint járt a kertben, hogy néhány izgága embert fülönfogjon, falhoz állítson s előbb le kell tennie a fegyvert az előszo­bában, mielőtt belépne üdvözölni a vendéget. A vendéget, aki elfogódoltan, szeré­nyen s csodálkozva jár-kel az európai udvarházak között, a rosszkor-jött ven­dég félszegségével s a szerénységnek azzal a fajtájával, amely már kirá­lyoknál is feltűnő. A sziámi királyról beszélünk. Sze­gény jó ember, testhezálló zsakettjé­ben átjött a tengeren s mindenüvé rosszkor érkezik. Tanulmányútra jött s jókor érkezett. Parisban éppen háborúról beszél­gettek, amikor belépeti a városba, Ró­mában fontos miniszteri találkozó volt akkortájt, amikor kíséretével az örök Városban járt, — emlékszel arra a fényképre: »A sziámi király Rómá­ban«? Ott állott a kis király, — elefántok és barnabőrű bennszülöttek felvilágosult uralkodója, — a fénykép bal sarkában, szerényen s szinte fe­leslegesen, jaj, de nem volt fontos ő akkor! Ausztriában éppen a kis Dolfussal volt báj, Berlinbe akkor érkezett, amikor Hitlereknek kis el­intéznivalójuk akadt Rohm kapitány urékka], igazán nem a legalkalma­sabb pillanat, neki volt biztosan a legkényc 1 metFenebb: megérkezni egy felfordult országba, betartani az uti­­programmot akkor is, ha éppen te-­­metésre érkezik keresztelő helyett, ud­variasan beszélni semmiségekről, ami­kor éppen ég a tető... Szegény kis király... Láttad a ber­lini képet róla, ó, gyanakvó olvasó? Ahogy a kis király a germán hústor­nyok és generális váltak alatt állott s udvariasan mosolygott, nem vett észre semmit, nem volt szabad észre­­vennie, hogy az ország, amelynek ven­dége, eresztékeiben recseg... A kis király csak utazik, mert ez a programmja. Meglátogatja a kollégá­kat, elbeszélget velük a királyi állás előnyeiről, ilt-ott feszélyezve érz.i ma­gát, de, mert király: nem szólhat sem­mit. Derék fejedelem! Ez is jó véle­ményt visz haza Európáról! Azt mondja magában csendesen: »gye­rünk Ázsiába, ott ázsiai viszonyok vannak, tehát nagyobb a rend ... (SZ. V.) — Kommunista röpiratok ter­jesztőit fogtak el Érsekújvárban. A múlt héten egyik éjjel Érsekújvár külvárosában a csendőr- és rendőrjárőr egy három tagból álló csoportot fogott el, amint épen kommunista röpiratot terjesztett. A röpiratterjesztők Tóth István, Kovács István és Simonek Lajos munkások voltak, akiket a ren­dőrség letartóztatott és a röpiratokat elkobozta. A megejtett házkutatás so­rán Tóth lakásán a padláson a szalma alatt egy sokszorosító gépet találtak, amelyen az elkobzott röpiratok készül­tek. — Szerencsétlenség cséplés köz­ben. Misérden, cséplés közben halálos baleset történt. Danis Mária 21 éves misérdi leány kéveadogatás közben oly szerencsétlenül csúszott meg, hogy az etető dobjába került. A dob a leány ballábát tőből kiszakította. Első segély­ben részesítették ugyan, mégis elvérzett és meghalt. Egy hiányzó deszka okozta a szerencsétlenséget. A felelősség a gépészt terhelte, akit be is kisértek a pozsonyi ügyészségre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom