Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-08-08 / 63. szám

Ötvenötödik évfolyam 63. szám, Szerda, 1634. augusztus 8. Előfizetési ér csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K6, íélevre 40 Ké. negyed­évre 20 KC. — Külföldön 120 K6. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztői GAALi GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársaks ALARY GYULA dr. és FÜLöE ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, augusztus 7. Ez a szám, melyet cikkünk fölé írtunk, jelenít a munkanélküliek számát 1934 július 31-én. Tehát most, a nyár derekán is félmillión felül van a munkanélküliek száma, bár a jelenlés szerint ez a szám a mull év hasonló időszakához képest apadást mutat. Ebhen a számban megtalálhatjuk a közgaz­daság és a termelés keresztmetsze­tét is, mivel ez a fél és harmad kapacitással dolgozó gyáripar helyzetét jellemzi. Az államra nézve, valamint an­nak költségvetésére súlyos terhel jelent a félmillió munkanélküli, akii mégis csak, ha a legszükö­­sebben is, az államnak kell eltar­tania vagy segélyeznie. Ezért nem lehel a költségvetés sziikreszabotl kiadási részét betartani, mert a munkanélküliek ellátása oly szük­séglet, amely elöl kitérni nem le­het. Mi lenne a munkanélküliség­nek ellenszere? Egyedül a külke­reskedelem aktivitása, a kivitel, ines t a belföldi fogyasztás nem ké­pes felvenni a belföldi termelést, rakiárra termelni pedig a mai gaz­dasági viszonyok közi nem lehet. Az elmúlt esztendőkben az ál­lam belföldi kölesönt vett fel muii­­kakölcsön címen és ezen a címen kétmilliárd folyt be, olyan tekin­télyes összeg, amelyből lehetett már közmunkákat végeztetni. De mikor ez összegnek szélosztására került a sor, akkor látszott meg, hogy az mégis csak csekély ah­hoz, hogy a munkanélküliség ma­gas számait lenyomja. Az állam sincsen abban a helyzetben, hogy a közmunkák fokozásával a mun­kanélküliségen enyhítsen. Az idén azonban valószínűleg a gabonafo­gyasztást külföldi kenyérmagvak­kal kell pótolni és ez eselleg nyújt­hat lehetőségei arra, hogy a kor­mány ezt a beviteli kompenzációs alapokon, vagyis ipari cikkek áru­cseréjével bonyolítsa le. Természetesen első sorban arra van szükség, hogy a régi, elveszett piacok visszakerüljenek, amelyeket a kereskedelmi szerződések alkal­mas rendszerével lehel pótolni, lit kínálkozik alkalom a gazdasági kis­álltául teherpróbájára is, amikor a két szomszédos agrárállam be­vitele az itteni ipari kivitelt elő­mozdíthatná. A kereskedelempoli­tikai téren elköveteti hibák nagy­sága mosl lesz nyilvánvalóvá. Sem Németország, sem Ausztria, sem Magyarország, nem nyújt piaci le­hetőségeket a csehszlovákiai ipar­cikkek számára, hololl első sorban ezek jönnének tekintetbe, mint köz­vetlen szomszédok. Ez a körül­mény világit rá az érzelmi politika merőben helytelen voltára leg­jobban. Ezeknek az államoknak kellene lenni a legmegbízhatóbb piacainknak. A Nemzeti Bank elnöke a na­pokban rádiószózatot intézett a közönséghez, hogy takarékoskod­jék és ennek eredményeit a ban­kokba helyezze el. Szedje elő az eldugott és lezauráll pénzeket és szintén tegye be a bankokba vagy a takarékpénztárakba vagy szövet­kezetekbe, meri megnyugtathatja őket, hogy inflációra nem kerül a sor. A közönség azonban azért tar­tózkodó, meri a bankok is azok. Mikor azt kénytelen lálni, hogy házépilésre, tehát beruházásra nem kap hosszúlejáratú hitelt, sem pedig földbirtokra nem helyeznek ki a bankok hosszú hiteleket, ha­nem minden pénzintézet csak rö­vid hitelekkel dolgozik, ez a bi­zalmai nem alkalmas fokozni. Pe-Komárom, augusztus 7. A politikai viszonyok egyszerűsítésé­nek gyakorlati megoldása. A Národni Politika vezető helyen cikket közöl arról a kérdésről, hogy miképen egyszerűsitendők a belpoli­tikai viszonyok. A mi belpolitikai vi­szonyaink — írja a lap, — olyan egy­szerűek, hogy egyszerűbbek nem is lehetnek A kormánypártok tábora a határozó tényező, az ellenzék tábo­ra súlytalan s nincs befolyása az el­hal ározásokra. így van ez az egész világon. A kormánytábor középpont­jában a politikai pártok állanak s minden egyéb — a kormány, s a tör­vényhozási többség — ezekből szár­mazik. A kormánypártok elhatározá­sát a kormány, ezét a képviselőházi s a szenátusi többség hagyja jóvá. Nincs tehát i'okozati fclűlrendeltség, javítás, szabályozás. Ila ezek ellenére mégis szó van politikai viszonyaink egyszerűsítéséről, akkor csak a poli­tikai pártok számának csökkentésé­ről lehet szó. A sokpártúság valóban nagy hibánk. Hogyan kellene azonban a kérdést megoldani, hogy emellett az alkotmánynak az egyesülési szabad­ságot biztositó intézkedései sérelmet ne szenvedjenek, — meri bizonyos, hogy egyetlen párt sem mond le ön­ként függetlenségéről és önállóságá­ról. A kormány erre vonatkozó terve ismeretlen. Bizonyos, hogy a kor­mánypártok nem önmaguk ellen, ha­nem inkább az ellenzékkel szemben intézkednek. És ebben van az elvi ve­szély. V mi viszonyaink között az ellenzék már ma nem jelent sokat és ha azt még erősebben megcsonkí­tanák, legalább is az állam és szük­ségletei alapján álló ellenzéket úgy viszonyainkat annyira leegyszerüsit­dig tényleg a lezauráll töke elő­­buvása sok eredménnyel járhat­na. Ezt azonban nehéz előesalogat­­ni még Franciaországban is, ahol aa aranykészlet elérte kulmináció­­jál. A munkál csak Európa normális állapota állíthatja helyre. Ila az államok lázbelegek, akkor nem tudnak építeni, hanem elzárkózva fognak élni tovább magukban. A láz kórokozója pedig ismeretes. A szerencséden és jobb sorsra érde­mes munkanélküliek ennek az ál­lapotnak a szenvedő hősei. Min­den állam ezt a kórképei mutatja és minden takarékosság csak a munkanélküliséget növeli. A fo­gyasztó és a vásárló képességet kell emelni, igy lehel csak eredményt elérni. l)e ha a legjobb fogyasztó, a munkás, nem keres, akkor ez a teória máris zátonyra futott. Hozzá az idei katasztrofális termés ezt a képességei csökkentette, úgy hogy a javulásra nincsen sok kilátás. jük, hogy már senki és semmi sem marad, aki és ami a kormánytöbbség pártjának lehető tévedéseit legalább intő szóval javítaná. A kormánynak tudnia kell, hogy ellenzék mindenütt van a világon, még az úgynevezett tekintélyi rezsimekben is. Arról van tehál szó, hogy milyen az ellenzék: termékellen és fölösleges-e vagy legalább részben és közvetve sza­­bályozza-e a kormány cselekedetét. Ez az utóbbi ellenzék semmiféle kor­mánynak nincs ártalmára, mert az ilyen egészséges figyelő és ellenőrző ellenzék mellett a kormány felelőssé­ge is könnyebb, mint az olyan re­zsimben, amelynél a kormány ellen­zéke el van rejtve, de a lűz lappang. Csehek és szlovákok népességi statisztikája. Az állami statisztikai hivatal szerint a legutóbbi, 1930. évi népszámlálás­kor Csehszlovákiában 7,406.493 cse­llel találtak, ebből Csehországban 4 millió 683.220, Morvaországban 2 mil­lió 581.628, Szlovenszkón 120.926 és Ruszinszkón 20.719 élt. Szlovákot 2 millió 282.277-et számoltak össze a köztársaság területén, amelyből Cseh­országban éli 30.116, Morvaország­ban 13.906, Szlovenszkón 2 mil­lió 224.983 és Ruszinszkón 13.242. Az 1921. évi népszámlálás adatait össze­hasonlítva az 1930. évi népszámlálás adatival, a szaporodás a következő arányt mutatja: a csehek 8.98 száza­lékkal szaporodtak. E szaporodás or­szágrészek szerint a következő arányt mutatja: Csehországban 7.02, Morva­országban 10.37, Szlovenszkón 68.58 és Ruszinszkón 118.62 százalék. A szlovákok szaporulata 15.98 százalék és pedig Csehországban 358.85, Mor­vaországban 54.98, Szlovenszkón 14.58 s Ruszinszkón 28.59 százalék. Tíz év alatt a csehek szaporulata 610.150, a szlovákoké 314.407 lélek. 566.470 munkanélküli volt julius végén Csehszlovákiában. A népjóléti minisztérium jelenti, hogy a csehszlovákiai munkaközvetí­tő hivatalok 1931. julius 31-én 561* ezer 470 munkanélkülit tartottak nyilván. A nevezett hivatalok által nyilvántartott munkanélküliek számát összehasonlítva az 1934. junius 30-iki kimutatásban közölt számadattal, megállapítható, hogy az utóbbi idő­ben kimutatott 582.810-röl 16.340-nel csökkent a munkanélküliek száma, ami 2.8 százaléknak felel meg. A ta­valy júliusi kimutatáshoz viszonyít­va, a munkanélküliek számában 73 ezer 890 csökkenés állott be, mig 1934. év elejétől julius 31-ig 272.512- vel csökkeni a munkanélküliek szá­ma. A munkanélküliek száma Szloven­­szkóban julius 31-én 62.319 volt. az előző június hónapnál 10.267-el keve­sebb. A jelentősebb városok a követ­kező számokkal képviselik a nyilván­tartott munkanélkülieket: Pozsony 4683 (junius végen 4933), Beszterce­bánya 2189 (2110), Komárom 1353 (2081), Kassa 2092 (2233), Körmöcbá­nya 1158 (1220), Léva 439 (S59>, Lo­sonc 3771) (4137), Malacka 2141 (2312), Érsekújvár 2571 (2534); Pár­kány 10(* (683), Rimaszombat 1194 (1379), Zsolna 2337 (2080). A veszett kutya által megmart kecske egy hónap múlva négy embert mart tovább. Komárom, augusztus 7. Megdöbbentő szerencsétlenség tör­tént vasárnap a komáromi Be ne nevű külvárosban. Ami már em­­beremlékezeí óla nem történt meg Ko­máromban: kecskék vesztek meg s lettek tragikus események okozóivá. Az eset előzménye az, hogy körülbe­lül egy hónappal ezelőtt több ve­­szeítségi eset fordult elő Komárom­ban a kutyák között. Egy veszett eb a Benőben sza­ladgált s anélkül, hogy tudott volna róla valaki, megmart két kecskét. Komárom külvárosaiban a szegény nép háziállata a kecske s szabadon legelészik. A marás jelei a két kecs­kén akkor nem jelentkeztek, csak egy hónap múlva. Szombaton külö­nös jelenetnek volt néhány bé­liéi bennszülött tanúja: két kecske őrült forgásba kezdett, nekiment vak­iában mindennek s harapni kezdett. Négy embert martak meg a ve­szett kecskék, mig nagy nehezen meg tudták őket fékezni. A kecskére emberek rohantak rá. le­gyűrték a megvadult állatokat nagy­­nehezen, szájkosarat tellek rájuk, hogy több kárt már ne tehessenek senkiben. A négy megmart egyént a kassai Pasteur-intézetbe küldték, egy­úttal a rendőri nyomozás is megin­dult, hogy a tragikus esetéri terhel-e valakit a felelősség. POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom