Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-08-08 / 63. szám
Ötvenötödik évfolyam 63. szám, Szerda, 1634. augusztus 8. Előfizetési ér csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K6, íélevre 40 Ké. negyedévre 20 KC. — Külföldön 120 K6. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztői GAALi GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársaks ALARY GYULA dr. és FÜLöE ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, augusztus 7. Ez a szám, melyet cikkünk fölé írtunk, jelenít a munkanélküliek számát 1934 július 31-én. Tehát most, a nyár derekán is félmillión felül van a munkanélküliek száma, bár a jelenlés szerint ez a szám a mull év hasonló időszakához képest apadást mutat. Ebhen a számban megtalálhatjuk a közgazdaság és a termelés keresztmetszetét is, mivel ez a fél és harmad kapacitással dolgozó gyáripar helyzetét jellemzi. Az államra nézve, valamint annak költségvetésére súlyos terhel jelent a félmillió munkanélküli, akii mégis csak, ha a legszükösebben is, az államnak kell eltartania vagy segélyeznie. Ezért nem lehel a költségvetés sziikreszabotl kiadási részét betartani, mert a munkanélküliek ellátása oly szükséglet, amely elöl kitérni nem lehet. Mi lenne a munkanélküliségnek ellenszere? Egyedül a külkereskedelem aktivitása, a kivitel, ines t a belföldi fogyasztás nem képes felvenni a belföldi termelést, rakiárra termelni pedig a mai gazdasági viszonyok közi nem lehet. Az elmúlt esztendőkben az állam belföldi kölesönt vett fel muiikakölcsön címen és ezen a címen kétmilliárd folyt be, olyan tekintélyes összeg, amelyből lehetett már közmunkákat végeztetni. De mikor ez összegnek szélosztására került a sor, akkor látszott meg, hogy az mégis csak csekély ahhoz, hogy a munkanélküliség magas számait lenyomja. Az állam sincsen abban a helyzetben, hogy a közmunkák fokozásával a munkanélküliségen enyhítsen. Az idén azonban valószínűleg a gabonafogyasztást külföldi kenyérmagvakkal kell pótolni és ez eselleg nyújthat lehetőségei arra, hogy a kormány ezt a beviteli kompenzációs alapokon, vagyis ipari cikkek árucseréjével bonyolítsa le. Természetesen első sorban arra van szükség, hogy a régi, elveszett piacok visszakerüljenek, amelyeket a kereskedelmi szerződések alkalmas rendszerével lehel pótolni, lit kínálkozik alkalom a gazdasági kisálltául teherpróbájára is, amikor a két szomszédos agrárállam bevitele az itteni ipari kivitelt előmozdíthatná. A kereskedelempolitikai téren elköveteti hibák nagysága mosl lesz nyilvánvalóvá. Sem Németország, sem Ausztria, sem Magyarország, nem nyújt piaci lehetőségeket a csehszlovákiai iparcikkek számára, hololl első sorban ezek jönnének tekintetbe, mint közvetlen szomszédok. Ez a körülmény világit rá az érzelmi politika merőben helytelen voltára legjobban. Ezeknek az államoknak kellene lenni a legmegbízhatóbb piacainknak. A Nemzeti Bank elnöke a napokban rádiószózatot intézett a közönséghez, hogy takarékoskodjék és ennek eredményeit a bankokba helyezze el. Szedje elő az eldugott és lezauráll pénzeket és szintén tegye be a bankokba vagy a takarékpénztárakba vagy szövetkezetekbe, meri megnyugtathatja őket, hogy inflációra nem kerül a sor. A közönség azonban azért tartózkodó, meri a bankok is azok. Mikor azt kénytelen lálni, hogy házépilésre, tehát beruházásra nem kap hosszúlejáratú hitelt, sem pedig földbirtokra nem helyeznek ki a bankok hosszú hiteleket, hanem minden pénzintézet csak rövid hitelekkel dolgozik, ez a bizalmai nem alkalmas fokozni. Pe-Komárom, augusztus 7. A politikai viszonyok egyszerűsítésének gyakorlati megoldása. A Národni Politika vezető helyen cikket közöl arról a kérdésről, hogy miképen egyszerűsitendők a belpolitikai viszonyok. A mi belpolitikai viszonyaink — írja a lap, — olyan egyszerűek, hogy egyszerűbbek nem is lehetnek A kormánypártok tábora a határozó tényező, az ellenzék tábora súlytalan s nincs befolyása az elhal ározásokra. így van ez az egész világon. A kormánytábor középpontjában a politikai pártok állanak s minden egyéb — a kormány, s a törvényhozási többség — ezekből származik. A kormánypártok elhatározását a kormány, ezét a képviselőházi s a szenátusi többség hagyja jóvá. Nincs tehát i'okozati fclűlrendeltség, javítás, szabályozás. Ila ezek ellenére mégis szó van politikai viszonyaink egyszerűsítéséről, akkor csak a politikai pártok számának csökkentéséről lehet szó. A sokpártúság valóban nagy hibánk. Hogyan kellene azonban a kérdést megoldani, hogy emellett az alkotmánynak az egyesülési szabadságot biztositó intézkedései sérelmet ne szenvedjenek, — meri bizonyos, hogy egyetlen párt sem mond le önként függetlenségéről és önállóságáról. A kormány erre vonatkozó terve ismeretlen. Bizonyos, hogy a kormánypártok nem önmaguk ellen, hanem inkább az ellenzékkel szemben intézkednek. És ebben van az elvi veszély. V mi viszonyaink között az ellenzék már ma nem jelent sokat és ha azt még erősebben megcsonkítanák, legalább is az állam és szükségletei alapján álló ellenzéket úgy viszonyainkat annyira leegyszerüsitdig tényleg a lezauráll töke előbuvása sok eredménnyel járhatna. Ezt azonban nehéz előesalogatni még Franciaországban is, ahol aa aranykészlet elérte kulminációjál. A munkál csak Európa normális állapota állíthatja helyre. Ila az államok lázbelegek, akkor nem tudnak építeni, hanem elzárkózva fognak élni tovább magukban. A láz kórokozója pedig ismeretes. A szerencséden és jobb sorsra érdemes munkanélküliek ennek az állapotnak a szenvedő hősei. Minden állam ezt a kórképei mutatja és minden takarékosság csak a munkanélküliséget növeli. A fogyasztó és a vásárló képességet kell emelni, igy lehel csak eredményt elérni. l)e ha a legjobb fogyasztó, a munkás, nem keres, akkor ez a teória máris zátonyra futott. Hozzá az idei katasztrofális termés ezt a képességei csökkentette, úgy hogy a javulásra nincsen sok kilátás. jük, hogy már senki és semmi sem marad, aki és ami a kormánytöbbség pártjának lehető tévedéseit legalább intő szóval javítaná. A kormánynak tudnia kell, hogy ellenzék mindenütt van a világon, még az úgynevezett tekintélyi rezsimekben is. Arról van tehál szó, hogy milyen az ellenzék: termékellen és fölösleges-e vagy legalább részben és közvetve szabályozza-e a kormány cselekedetét. Ez az utóbbi ellenzék semmiféle kormánynak nincs ártalmára, mert az ilyen egészséges figyelő és ellenőrző ellenzék mellett a kormány felelőssége is könnyebb, mint az olyan rezsimben, amelynél a kormány ellenzéke el van rejtve, de a lűz lappang. Csehek és szlovákok népességi statisztikája. Az állami statisztikai hivatal szerint a legutóbbi, 1930. évi népszámláláskor Csehszlovákiában 7,406.493 csellel találtak, ebből Csehországban 4 millió 683.220, Morvaországban 2 millió 581.628, Szlovenszkón 120.926 és Ruszinszkón 20.719 élt. Szlovákot 2 millió 282.277-et számoltak össze a köztársaság területén, amelyből Csehországban éli 30.116, Morvaországban 13.906, Szlovenszkón 2 millió 224.983 és Ruszinszkón 13.242. Az 1921. évi népszámlálás adatait összehasonlítva az 1930. évi népszámlálás adatival, a szaporodás a következő arányt mutatja: a csehek 8.98 százalékkal szaporodtak. E szaporodás országrészek szerint a következő arányt mutatja: Csehországban 7.02, Morvaországban 10.37, Szlovenszkón 68.58 és Ruszinszkón 118.62 százalék. A szlovákok szaporulata 15.98 százalék és pedig Csehországban 358.85, Morvaországban 54.98, Szlovenszkón 14.58 s Ruszinszkón 28.59 százalék. Tíz év alatt a csehek szaporulata 610.150, a szlovákoké 314.407 lélek. 566.470 munkanélküli volt julius végén Csehszlovákiában. A népjóléti minisztérium jelenti, hogy a csehszlovákiai munkaközvetítő hivatalok 1931. julius 31-én 561* ezer 470 munkanélkülit tartottak nyilván. A nevezett hivatalok által nyilvántartott munkanélküliek számát összehasonlítva az 1934. junius 30-iki kimutatásban közölt számadattal, megállapítható, hogy az utóbbi időben kimutatott 582.810-röl 16.340-nel csökkent a munkanélküliek száma, ami 2.8 százaléknak felel meg. A tavaly júliusi kimutatáshoz viszonyítva, a munkanélküliek számában 73 ezer 890 csökkenés állott be, mig 1934. év elejétől julius 31-ig 272.512- vel csökkeni a munkanélküliek száma. A munkanélküliek száma Szlovenszkóban julius 31-én 62.319 volt. az előző június hónapnál 10.267-el kevesebb. A jelentősebb városok a következő számokkal képviselik a nyilvántartott munkanélkülieket: Pozsony 4683 (junius végen 4933), Besztercebánya 2189 (2110), Komárom 1353 (2081), Kassa 2092 (2233), Körmöcbánya 1158 (1220), Léva 439 (S59>, Losonc 3771) (4137), Malacka 2141 (2312), Érsekújvár 2571 (2534); Párkány 10(* (683), Rimaszombat 1194 (1379), Zsolna 2337 (2080). A veszett kutya által megmart kecske egy hónap múlva négy embert mart tovább. Komárom, augusztus 7. Megdöbbentő szerencsétlenség történt vasárnap a komáromi Be ne nevű külvárosban. Ami már emberemlékezeí óla nem történt meg Komáromban: kecskék vesztek meg s lettek tragikus események okozóivá. Az eset előzménye az, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt több veszeítségi eset fordult elő Komáromban a kutyák között. Egy veszett eb a Benőben szaladgált s anélkül, hogy tudott volna róla valaki, megmart két kecskét. Komárom külvárosaiban a szegény nép háziállata a kecske s szabadon legelészik. A marás jelei a két kecskén akkor nem jelentkeztek, csak egy hónap múlva. Szombaton különös jelenetnek volt néhány béliéi bennszülött tanúja: két kecske őrült forgásba kezdett, nekiment vakiában mindennek s harapni kezdett. Négy embert martak meg a veszett kecskék, mig nagy nehezen meg tudták őket fékezni. A kecskére emberek rohantak rá. legyűrték a megvadult állatokat nagynehezen, szájkosarat tellek rájuk, hogy több kárt már ne tehessenek senkiben. A négy megmart egyént a kassai Pasteur-intézetbe küldték, egyúttal a rendőri nyomozás is megindult, hogy a tragikus esetéri terhel-e valakit a felelősség. POLITIKAI SZEMLE
