Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-21 / 15. szám
1934, február 21. >KOMÁROMI LAPOK« A megyercsi „bűbájos" cigányasszony meggyilkolásának ügye az esküdtszéken. — Előadások a táltosokról. — Az anyát és leányát felmentették. Dúsa Imrét kétesztendei fegyházra Ítélték. — Komárom, február 20. A vádlottak padján könnyező, öreg ember, aki mindig szeme elé tartja a zsebkendőt, később előrehajlik, nagy bűnbánattal s a földre néz állandóan, amig a családtagok vallanak. Egy kendős, fözőscipős parasztasszony az anya, aki nem könnyezik, hanem egyszerűen feleigei. A tizenkilencéves parasztlány, falusi fogalmak szerinl nagyon csinos, kissé kövérkés abban a sok kabátban, s aki miatt ez az egész gyilkossági ügy folyik, mert hiszen vőlegényről, udvarlókról, legényekről és a szépség kamatoztatásáról voll szó: az anyagilag és erkölcsileg tönkrement család utolsó reménye a lány szépsége volt. Ezt a szépséget kamatoztatta az édesszavú, táltosokkal rendelkező, bűbájos cigányasszony s emiatt a szépség miatt kelleti végeredményben elpusztulni a cigányasszonynak. A teremben ill leng a cigányasszony emléke, — egy-egy szóban felvillannak a lábosok fényes körmei, egy halk kijelentésben elénkborul a cigányasszony minden bűbájossága, e családhoz képest föltétlenül fölényesebb értelmi állapota, rábeszélőképessége s hogy az emlékek kézzelfoghatók is legyenek: a bírói emelvény előtt a cigányasszony vértől áztatott ruhája, egy véres kendő, egy rövidnyelű balta és a máktörő, amelvlyel Dusáné. saját vallomása szerint a fejét törögelte a cigányasszonynak. A családról Mcgyercsen nem sok jót mondogatnak. Lecsúszott, elsodort család anyagilag tönkrement, így került a cigányasszony hálójába. A cigányasszonyéba, aki fölismerte éles eszével a lehetőségeket s aki az első kártyavetés után tisztában volt azzal, hogy a Dúsa család anyagi lehetőségeit szépen fogja kamatoztatni magának. A család eladósodott a cigányasszonynál, aki hitelezeti, ruhái csináltatott a lánynak, bálba küldte s aki azt hitette el a családdal, hogy megszerzi a vőlegényt, a gazdag vőlegényt, aki majd rendbehozza a családok Hitegette a cigányasszony Dnsáékat. míg végre agyon nem verlek. A faluban nem mondanak rosszal Dúsa Imrére. Azt mondják, bogy a feleség volt a rossz szellem a családban, a leány azl vallotta annakidején, hogy: A javaslat mamáé volt«, — a javaslat tudniillik, hogy el keil csikkasztani Sárközi Bábi nénit, mert már tűrhetetlen a családban, nagyon beleavatkozott a Dúsa család magánéletébe s félős, hogyha ők nem végeznek vele. akkor Bábi néni — a tárgyaláson is így liszlellék meg, — «sikkaszt ja el őkel. Bábi néninek hatalmas, tizenkét táltosa van, éjjel fakereszteket éget s ha gyufái égéi egy pohár alatt, a gyufa elalszik... Hétfőn elhatározták, hogy pénteken megölik. / Tenni kell valamit, mondtuk« — vallja mindegyik, de Bábi néni szerdán már megérkezett s agyon is verték. Dúsa Imre settenkedett a hátamögé és fejszével verte. Dusákné máktörővei ütött rá s a lány bevallja, hogy a kis fejszével ő is kólintott végül a nénire... De Dúsa Imre menteni akarja családját. a gyilkos ütéseket magára vállalja. A család azzal védi magát, hogy Bábi néni varázslatokat végzett, bűbájos volt, nem leheteti szabadulni halasa alól. Lehet, hogy ez csak védekezési torma, indokolás és a gyilkosság indító rugói sokkal prózaiabbak ... Dr. S o ó s Imre, a tárgyalási vezető elnök pompásan megfogja keresztkérdéseivel a családot. De ezek csak a maguk mondókáit hangoztatják, ahol nincs kiül, vagy nem tudnak magyarázatot adni, ott azt felelik, hogy Bábi néninek tizenkét táltosa volt, nem mertek ellene tenni semmit. »De hiszen maguk tanult emberek, iskolát jártak, hát csak tudhatják, hogy nincsen varázslat, boszorkányság!» — érvel! az elnök. — Bábi néni azt mondta, elcsikkaszt, ha nem adunk neki pénzt, — mondja Dúsa Imre, — már olyan voltam, mint a bolond. Kétszer leégtünk, harmadszor nem akartam, tele lett a fejem indulattal, már nem tudtam, mit csinálok... — Miért adogatott pénzt a felesége a cigányasszonynak? — Ezt nem tudom és ez volt a legnagyobb bajom. Ha tudtam volna! De csak előttevaló napon tudtam meg, amikor Komáromban a harangtorony alalt beszélgettünk... — Előre megbeszélték, hogv elpusztítják? — Arról voll szó, hogy mit csináljunk vele. — próbálja kikerülni a kérdési a vádlott, de egyébről nem beszéltünk... Dusáné már löbbet Ind mondani Bábi néniről: Boszorkányvasa voll, ezzel riasztott meg berniünkéi. Bábi elmondta, hogy mit lúd, ezzel felemlíteti meg. Tizenkét táltosról beszéli, akikkel együtt dolgozod. Minden éjjel a temetőben volt, ahol fakcrcsztckct égetett.» De, ha a cigányasszony ilyen hatalmas volt -— faggatja az elnök, akkor miéri volt szüksége a maguk pénzére? A táltosokkal palotái építtethetett volna maguknak! Erre nem tud mit felelni az aszszony sem. —• Megfenyegetett, hogy elcsikkaszt, megront bennünket, csökönyösödik Dusáné, — egy »detektív is figyelmeztetett, hogy ne kezdjünk ki a cigánnyal. Valahányszor eljött Bábi, mindig magával vitt valamit. — Megbeszélték előre? Ezt a kérdést megint kerülgetik. Bábi néni ült, az uram mérges volt, a balta az asztal alatt feküdt. Én is ráütöttem a máktörővcl, pedig akkor nem is kelled volna már ráütni... I)usa Ilona is a babonáról beszél. Már három leányt megrontotl a cigányasszony, mondja Ilona, féltem, hogy cn leszek a negyedik. Bábi néni varázslatot csinált. Letette a kezemet a földre s néni tudtam fölemelni, fehér ruhára két poharat tett és rááll ott, a pohár nem törött öszsze. A hajamból elégetett. Mikor az anyám arca kifakadt, azérl volt, mert nem adtunk Bábinak ötven koronát. Táltosokkal dolgozott, azok hozták volna a vőlegényt... Dúsa Ilona vallomásaiból az tűnik ki, hogy a cigányasszony az emberi test s az egyszerű fizika jelenségeivel jobban tisztában volt, mint Dusáék, akiket e mindennapi jelenségek bemutatásával megfélemlíted. És maga elhitte ezt? — kérdi az elnök. Nagy derültség között: Nem hittem, de azt mondta Bábi néni, hogy megront. A pénzt gombokkal varrta össze s úgy vitte el. Abban nem állapodtunk meg, hogy agyoncsapjuk, csak volt rulla szó... — Kinek a fejében szüleied meg a gondolat? — A mama javaslata volt... A család meglehetősen ügyetlenül tart ki amellett, hogy a cigányasszony megbabonázta őket. A babonát hitték is, nem is: törvény előtti mentségnek mindenesetre jó volt. A lecsúszott család nem tudott egyebet tenni, minthogy agyonverte a cigányasszonyt, aki szinte lidércként nehezeded a családra. Dr. Bardócz és dr. M e z e y törvényszéki orvosok a vádlottak elmeállapotát teljesen beszámíthatónak találták. Felvonult hét tanú is: a pergőnyelvű, igazi »szomszédasszony«, a többi szomszédok, három csendőr. Dr. Sellák állaniügyész súlyos büntetést kért a vádlottakra s kifejletté, hogy nem lehet azt hinni, mintha a család csak a bűbájosság meséje miatt verte volna agyon a cigányasszonyl, mert anyagi momentumok s egyéb, diszkrét családi kérdések is közrejátszottak abban, hogy előre megfontolva agyonverjék a cigányasszonyt. Dr. Schreiber védőügyvéd viszont azl fejtegette, hogy a bűbájosság kényszerképzeici olyan hatalmasak voltak, hogy a család csak ilyen könyörtelen utón tudott szabadulni a fenyegető veszedelemtől. Az esküdtbíróság csak későn este hozolf ítéletet. Az esküdlek csak Dúsa Imréi találták bűnösnek a cigányasszony halálában, míg a két nőt nem. Ezért a szakbíróság az anyát és leányát felmentette, Dúsa Imrét kétesztendci fegyházra ítélte. Az ügyész felebbezett. HÍREK — özvegy- és árvagyámintézeti ülés. A Komáromi Református Egyházmegye özvegy- és árvagyámintézetének igazgatótanácsa és nyugdijbizottsága február 19-én délután a Kollégium tanácstermében Soós Károly esperes elnöklete mellett ülést tartott, amelyen az egyházmegye két jóléti intézményének múlt évi számadásaival foglalkoztak. Az özvegy- és árvagyámintézet és a lelkésznyugdijintézet 1933. évi zárószámadásait Végh Kálmán lelkész-számvevő ismertette, az igazgatótanács elé beterjesztett kérvényeket pedig Fülöp Zsigmond világi számvevő referálta. Az igazgatótanács és nyugdijbizottság mind a két intézménynek zárszámadásait a maga részéről tudomásul vette és azokat, valamint a vonatkozó költségvetést az egyházmegyei közgyűlés elé fogja terjeszteni. Ügy Rácz Elemér, mint Beke Kálmán pénztárosnak buzgó munkásságukért elismerő hálás köszönetét szavaztak. — A Dalegyesület működőtagjaihoz ! A Komáromi Dalegyesület működőkara február 22-én, csütörtökön, este 8 órakor az egyesület nádoruccai helyiségében teljes karpróbát tart, amelyre a működőkar tagjainak figyelmét ezúton is felhívja a Dalegyesület Elnöksége. — Teadélután. A Deborah leányegyesület e hó 25-én d. u. fél 5 órai kezdettel rendezi legközelebbi teadélutánját a Centrál kávéház különtermében. Az egyesület kéri pártfogóit, hogy ezen jótékonycélu teadélutánokat minél nagyobb számban látogassák. A kitűnő Thököly jazz gondoskodik a jó hangulatról, hogy a táncoló ifjúság minél jobban érezze magát. Rendezőség. — Öngyilkosjelölt polgárista kislány. A napokban a komáromi polgári leányiskola egyik másodosztályos tanulója öngyilkossági szándékból lugkővet ivott. A kislányt súlyos belső sérülésekkel vitték kórházba, ahol azonban már gyógyulófélben van. Tettének oka állítólag családi viszálykodás. — A harmónium a házi zene keretében cimmel a prágai Radiojournal f. év február 26-án a német leadás alatt egy előadást közvetít. Az előadás a harmónium jelentőségének, mint szóló- és kisérőhangszernek, lesz szentelve. Bevezető szavakat mond Förster Manfréd, Georgswalde, mig a zenei részben Kade Emil (zongora) és Kade Alfonz (harmónium) szerepelnek. — Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Wojtovicz Kár oly né, szül. Schollz Mária, életének 71. évében február 20-án reggel elköltözött az élők sorából, mélységes gyászba borítván szeretteit. A megboldogult kihűlt porrészeit február 22-én, csütörtökön délután 1 órakor fogják a helybeli róni. katli. temető ravatalozójából örök nyugalomra helyezni. Az elhunytban Wojtovicz Károly nyug. főf egy vermes tér szeretett nejét gyászolja. Béke lengjen porai felett! — Szeretetvendégség. Említettük már lapunkban, hogy a Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet március hóban rendezi az idei évadban második szeretetvendégségét. A jótékonyság terén mindenkor példás munkásságot kifejtő Prot. Nőegylet legutóbb tartott választmányi ülésén határozott a szeretetvendégség napjának végleges megállapításában és eszerint a második szeretetvendégség március 18-án, vasárnap lesz, amelynek nívós műsorát most állítja össze a Nőegylet agilis vezetősége. — Fehér János temetése. A komáromi iparos társadalom egyik nesztorának, Fehér János szabó iparosnak temetése a legnagyobb részvét mellett folyt le vasárnap a katolikus temető ravatalozójából. A végső tisztességet megadták pálya- és szaktársai, akik Horváth Erazmus csoportelnök vezetése alatt jelentek meg, kivonult a tűzoltó század is zenekarával együtt egykori tisztjük temetésére, ott volt az ipartestületnek számos tagja is és Do sztál Jakab társulati alelnök, a Kath. Egyházi Énekkar H e r c z c g István vezetésével és a keresztényszocialista párt helyi vezetősége. A temetés szertartását Kovács Mihály káplán végezte, a tűzoltó zenekar gyászdarabokat játszott és az énekkar három igen szép gyászéneket adott elő. A sírnál dr. A1 a p y Gyula tartományi képviselő mondott megindító búcsúszavakat. — Adományok Szép Ferenc munkanélküli asztalossegéd nyomorgó családja felsegélyezésére a következő adományokat kaptuk: Mórocz Zs, Bella Gy. 5—5 Ke, özv. Lehoczky Árpádné 10 Ke, dr. Kovács Imre 20 Kő, Spitzer Béla 25 Kő, Egy biztosítás 20 Kő, Pintér Miksáné 50 Kő, összesen 135 Kő. — Dela Lipinskaja a világhírű orosz sanzonénekesnő Szlovenszkón. A fővárosi hangversenydobogók nagy attrakciója, a világhírű orosz énekesnő Szlovenszkón rendez a közeljövőben turnét. Ha szerencsénk lesz, hozzánk is ellátogat. — Műkedvelő előadás Kurtakeszin. Nagy anyagi s erkölcsi sikerű szinelőadást tartott a kurtakeszi önkéntes tűzoltó testület vasárnap a dohányszáritó helyiségben. A húsz méter hosszú helyiséget zsúfolásig megtöltötte a kultúráért lelkesülő közönség. Ott volt teljes számban Kurtakeszi és Marcelháza község intelligenciája is. Színre került Tóth Ede „A tolonc“ című népszínműve. A szereposztás igazán megfelelő volt minden szereplő tehetségéhez; úgyhogy a néző közönség egy igazán jó előadásban gyönyörködhetett, mely becsületére vált volna az igazi színművészeknek is. Kitünően alakította szerepét Marikovecz Irén Ördög Sára szerepében. Nagyon jól játszotta szerepét Senkár Mária Angyal Liszka szerepében. Jó volt és sokszor megkacagtatta a közönséget Senkár István Kontra felesége Marikovecz Etel Krizska és Pán Béla Moravcsik szerepében. A többi szereplők is jól megállották helyüket. A darab sikeres előadásánál a főérdem Marikovecz Géza rendezőt meg, akit nyiit színen meg is tapsolt a közönség. — Autó. villauylámpa és rádió a kínai túlvilágban. A kínai temetéseken évezredes szokásnak megfelelően a hátramaradottak olyan tárgyak papirosmodelljeit égetik el, amelyeket az elhalt különösen szeretett és amelyekre a túlvilágon is szüksége lesz. Mindeddig fegyverek, ételek, pénz vagy szükségleti cikkek jelképeit használták erre a célra, újabban azonban az európai civilizáció hatása alatt autók, vasúti kocsik, villanylámpák, telefonkészülékek, sőt rádióhallgatók papirosmintáit is fel szokták áldozni az elhunyt szellemének. . _____ 3. , oldal, I
