Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-10-01 / 77. szám
i. oldal. megmentését ne a politikai partoktól s ne az uj Messiástól, vagy a láthatatlan tényezőktől várja, hanem saját önmaga szervezeti erejétől. Ezen munka megkezdéséhez fontos az, hogy a kisiparosság öntudatára ébredjen annak, hogy régi gazdasági rendszere a géptechnika fejlődése folytán elvesztette versenyképességét és életlehetőségét, amit semmisem igazol jobban, mint az, hogy 1884-től, a régi magyar ipartörvény revíziójától napjainkig a következő kézműipari foglalkozások szűntek meg, vagy vannak szünőféiben: kefés, fésűs, gombkötő, paszományos, takács, késes, reszelővágó, szűrszabó, magyarszabó, szűcs, paplanos, kárpitos, szegkovács, üstös, ötvös, rézműves, molnár, hajóács, tímár, faesztergályos, kályhás, fazekas, szíjgyártó, szappanos, gyertyaöntő, mézeskalácsos, kötélverő, kékfestő, szitás, rostás és csapóiparok. Ezen kisipari foglalkozások legtöbbjét e fél század alatt teljesen megszüntette agyáripar. A meglévő iparágak közül pedig ugyancsak végóráit éli: a szabó, cipész, csizmadia, felsőrészkészitő, kovács, bognár, kádár, kalapos stb., mig az élelmezési és luxusipar szinte életképtelenné válik mai széttagoltságában és helyét elfoglalja a nagyipar, amely központosított üzemeivel a fogyasztók részére elárusító helyeket létesít. Mindezen megfigyelések és alakulások máris igazolják azt, hogy a kisipar mai egyéni és {’széttagolt rendszerével képtelen a gyáripar fejlődésével létét fentartani. A kisipar jövője és életfentartási lehetősége csak oly formán lehetséges, ha szakit eddigi rendszerével és üzemeit összpontosítja kollektiv gazdasági rendszerre, szövetkezetekre, hol az egyéni érdekek tülekedése és versenye helyett szellemi és szakképzettségét a géptechnika segítségével a közérdek szolgálatába állítja, s az ily irányú gazdasági rendszerrel a kisipar még megmenthető. Ez irányú mozgalmak és alakulások képezik rendszerét a gyáriparnak is, ahol trösztök, kartelek, részvénytársaságok és Bafa-féle alakulatok létesülnek. Mindezek máris igazolják az ipari termelés terén az egyéni gazdálkodás megszüntetését, az egymás elleni verseny megszüntetése végett, ami ugyan a magángazdálkodás rendszerével ellenkezik, de amivel a piac felvevő képességét széttagoltsággal az egyéni verseny képtelen az árak lerombolása nélkül biztosítani. A kisiparosoknak ilyen irányú megmozdulása máris észlelhető, de az ily irányú megmozdulásokat az egyéni érdekek féltékenysége már csirájukban el akarják fojtani. A mai válságos viszonyok között magától a kisiparos osztálytól függ az, hogy életlehetőségét megmentse, s a jövő félszázadban oda jusson, mint a fent nevezett iparágak. A szövetkezeti mozgalmak gyakorlati értékét ma már a közgazdászok és politikusok egyaránt elismerik s annak érdekében minden lehetőt kívánnak elkövetni. Az iparosságnak e megmozdulását és tevékenységét az ipartörvény és a társulatok alapszabályai is biztosítják, igy azok szorgalmazására elsősorban is az ipartársulatok vannak hivatva, annál inkább is, mivel azok ma is sablonos és formalitásos nyilvántartásokon kívül az iparosságnak közérdekű előnyöket és irányítást nem nyújtanak, holott az ipartársulatok hivatása elsősorban is a kisipar gazdasági irányítása és védelme, amit ezideig elmulasztottak s inkább az egyéni érdekeket szolgálták. Az iparososztálynak első sorban is oly vezetőkre és irányítókra van szüksége, akik a közérdek és az ipari élet fejlődését a haladás szellemében uj alapokon és utakon rávezessék a múltnál és a mainál jobb rendszerre Az erre rátermett és alkalmas, kellő előképzettséggel biró vezetők kiválasztására maga a kisiparosság hivatott. Mészáros Pál, fodrász. A Jókai Mór utca 31. sz. üzletház sürgősen elado. Érdeklődés Jókai 506 u. 16. az üzletben. »KOMÁROMI LAPOK« 1932, október 1. Etuska! - Gyere át a másik oidalra! A kis Etuska átment é* halálát lelte. — Megrendítő szerencsétlenség Dunaalmáson. — Halálos elgázolás. A budapest-bécsí autó szomorú szereplése. Saját tudósítónktól. Megrendítő, szivetfacsaró szerencsétlenség színhelye volt Dunaalmás község. A budapest—-bécsi autóbusz elütött a faluban egy hat éves kislányt, aki ott azonnal meghalt. Gyönyörű szeptemberi délután mosolygott a községre. A kis Tóth Etus, Tóth János gazdálkodó 6 éves kis leánya szép csendesen haladt az úton hazafelé kis pajtásaival. Egyszerre a kis Etus arra lesz figyelmes, hogy valaki a nevén szólítja: — Etuska! Gyere ide át hozzám. A kis lány fölüti a fejét és örömmel veszi észre, hogy a nagynénje, akit ő nagyon szeret, hívja át az ucca másik oldalára. A kis lány repeső örömmel rohan a nénje felé a másik oldalra, de jaj rémes ! A bécs-budapesti autóbusz félelmetesen hatalmas kocsija abban a Szociális Testvérek jönnek Komáromba. Bizonyára élénk emlékezetében van a komáromi róm. kath. híveknek az az értékes előadás, melyet múlt év november havában Schalkház Sára szociális testvér a Kát. Legényegyesületben tartott. Már akkor felmerült az eszme, hogy milyen áldásos lenne, ha itt Komáromban, ahol oly tág tér nyílik szociális tevékenységre, a szociális Testvérek letelepednének, akik eddig különösen Amerikában, Kanadában, Romániában, Magyarországon és Csehszlovákiában fejteitek ki nagy tevékenységet Az elmúlt héten itt járt Komáromban a kassai Testvérek főnöknője, Hadzsy Olga és kijelentette, hogy letelepednének Komáromban is, ha erre mód és alkalom nyílik. Ezért dr. Majer Imre prelatus, apátplebános előértekezletre hívta össze a r. k. egyházközség vezetőségét, mely előtt röviden ismertette a Szociális 1 estvérek Társaságának célját és munkakörét. Olyan katholikus, vallásos női alakulat ez, melynek tagjai kötelezik magukat a társadalmi munkára és amely az egyházi hatóság jóváhagyása mellett működik. Célja továbbá Testvéreket képezni a lélekinentésre és arra, hogy a társadalmat ezerféle szükségében szolgálják. Munkaköre az emberek megsegítése és különféle katholikus egyesületekben tevékenykedni. Az említett országokban jelenleg is működnek már szegénygondozásban, aggok és szegények menheiyein, árvaházakban, kórházakban, gyermekotthonokban, vezetnek cselédotthonokat, kórházi miszsziót végeznek, dolgoznak külömböző karitativ és szociális egyesületek irodáiban, egyházközségi irodákban, állásközvetítéssel foglalkoznak, tanítanak, hitoktatást végeznek, háziipari munkát végeznek, előadásokat tartanak, női és ifjúsági egyesületeket alakítanak, már meglevő egyesületeket támogatnak. A kath. öntudat és szociális érzék ébresztésére tanfolyamokat rendeznek, lapot szerkesztenek és kiadnak, jó könyvek kiadásával és terjesztésével foglalkoznak, a Társaság tagjainak fentartására és a szociális munka íejlesztésére gazdasági vállalatokat vezetnek. Nagy kiterjedésű az a terrénum tehát, amelyen a szürke egyenruhát viselő Testvérek dolgoznak s ha Komáromban letelepednek, bő alkalom nyílik itt nagy tevékenységre, mert úgy az egyre szaporodó iskolák és rohamosan növekvő szociális bajok, valamint az a nagy paphiány, mellyel az egyházmegye küzd: egyaránt uj munkaerőknek alkalmazását sürgetik. Ezen ügyben f. hó 27-én tartott értekezleten megjelentek: dr. Alapy Gyula vil. elnök, Her ez eg István kegy urasági elnök, dr. Mihola Ferenc egyh. községi ügyész, Dosztál Jakab templomgondnok és Biró Lucián főgimnáziumi tanár. Nagy lelkesedéssel szólott az ügyhöz dr. Alapy Gyula vil. elnök, aki az egyházközség nevében köszönte meg dr. Majer Imre prelátus, apátplebánosnak azt, hogy az eszmét felkarolta Komárom, szept. 30. pillanatban ott terem, nincs már idő a kis lányt elkapni a közeledő halál elől. Egy éles, sziveket tépő gyermeki sikoly és vértócsában fekszik az ártatlan kis lány holtteste. Az autóbuszt Schöpper Adolf bécsi lakos, soffőr vezette, aki az úttesten átszaladó kis lányt csak akkor vette észre, amikor az már közvetlen a kocsi előtt állt. Lefékezett, de az elgázolást már megakadályozni nem lehetett, amely azonnali halált okozott. A süttői csendőrőrs még ott találta az autóbuszt á megrázó szerencsétlenség szinhelyén, amikor Dunaalmáson kiszállt, hogy a helyszíni szemlét megejtse. Bár a szemtanuk szerint a szerencsétlenségért senkit se lehet okolni, a csendőrőrjárat a soffőrt bevitte a komáromi járásbíróságra, ahonnét kihallgatása után a győri ügyészségre kisérték át. és lehetővé teszi, hogy a szociális testvérek itt letelepedjenek s az értekezlet egyhangúlag elhatározta, hogy október hó 2-án, vasárnap d. e. 11 órakor a Majiáth iskola nagytermében megtartandó egyházközségi képviselőtestületi gyűlésnek indítványozni fogja a Szociális Testvérek Társaságának idetelepítését. A Társaság tagjai nem szerzetes nők, hanem a szerzetesnők életét követő nők szervezete, akik egyházhatóságilag jóváhagyott Szabályzat szerint a főnöknő íenhatósága alatt, részint közösségben, részint azonkívül élnek sz. Benedek szellemében, de anélkül, hogy reguláját átvennék és a renddel jogi kapcsolatba lépnének. A tagok magánfogadalmat tesznek, amely csak egy évre szól, 7 éven át megújítják egy-egy évre, azután 3 évre újítják meg. Tiz év után pedig a testvérek örök fogadalmat tesznek, melynek tárgya: az engedelmesség, tisztaság s ezzel lemondanak a házasságról, szegénység és testvéri szeretet. A külvilággal való érintkezésük nincs korlátozva s ezért a társadalmi téren szabályzataik keretén belül, szabadon mozoghatnak és működhetnek és ezáltal ez a női szervezet nagy tevékenységet tud kifejteni a külvilággal való állandó érintkezés révén. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének (3) közleményei Háztulajdonosok országos szövetsége. A közelmúltban alakult meg a Szlovenszkói és ruszinszkói háztulajdonosok egyesületeinek országos szövetsége, melynek szervezését a példás munkásságu s nagy tekintélynek örvendő pozsonyi háztulajdonosok egyesülete végezte. A szövetség elnökéül Ludwig Keresztély pozsonyi nagykereskedőt választotta meg a közgyűlés, akinek eddigi önzetlen tevékenysége s elismert tekintélye biztosíték arra, hogy a szövetség a háztulajdonosok érdekvédelmében eredményes munkásságot fog kifejthetni. A szövetség titkárságát Bellic Hugó vezeti, aki a pozsonyi helyi egyesület titkári tisztében is évek óta elismerésre érdemes munkájával mintaszerűvé építette ki az egyesületet. Egyesületünk is csatlakozott a szövetséghez, melyben ma 24 egyesület van cca 12.000 háztulajdonossal. A lakóvédelmi törvény védelme alatt álló lakások összeírása egyik fontos teendője a háztulajdonos egyesületeknek, mert csak egy fontos összeírás állapíthatja meg a lakóvédelem fokozott védelmének szükségességét. Az összeírás képet fog adni arról is, hogy milyen jövedelmű háztartások élvezik a védelmet s a valóságnak megfelelő statisztikai adatok rávilágíthatnak arra a tényre, hogy a szociális szempontokkal megindokolható eseteken felül számtalan, indokolatlanul kedvezményezett háztartás javára jut előny ama mérhetetlen hátrányokkal szemben, amelyek a háztulajdonosokat sújtják. Városi pótlékok elszámolása. Konkrét panaszból kifolyólag jutott tudomásunkra, hogy a város 40°!0-os pótlékára befizetett köztartozás az illető adófizető háztulajdonosnak nem a városi pótlék számláján fennálló tartozására, hanem attól teljesen független, a közadókkal, illetve adószerű pótlékokkal semmi összefüggésben nem álló tartozásáró számoltatott el. Az u. n. járdaköltségről van szó. A járdaköltségből eredt tartozásnak az adóra, városi pótlékokra történt befizetésekből való elszámolása, ha a városnak, mint hitelezőnek a járdaköltség behajtására való joga kétségtelen, — nem okozna számszerűleg hátrányt az adóra nézve, ha az adósnak mint adózónak az adófizetés tényével összefüggő kedvezményes jogai emellett az eljárás mellett érvényesülhetnének. Az adófizetőnek az adóra történt befizetése az adóalap megállapításánál döntő befolyással bir, ha tehát az adóra befizetni szánt összegek nem az adókra, hanem más természetű tartozásokra számolhatók el, az adózó elesik attól, hogy befizetései alapján adóalapját mérsékelhesse, amit az adótörvény megenged. Bizonyára sokan vannak még a háztulajdonosok között, akik a járdaköltség hozzájárulással tartoznak még s akiknek befizetéseiből hasonlóan a fenti esethez, a járdaköltségre történnek elszámolások. Hogy az ebből származó hátrányokat elkerüljék, saját érdekükben cselekszenek az érdekelt háztulajdonosok, ha hasonló eseteiket egyesületünk tudomására hozzák, hogy nagyobb tömegű szonos esetekben egységes fellépéssel állhassunk tagjaink rendelkezésére. Adótúlfizetés. Nem egy háztulajdonos esetében áll fenn az a helyzet, hogy a város, vagy az állammal szemben fennálló adószámlán az adófizető javára túlfizetés mutatkozik. A mai rossz gazdasági viszonyok között alig hihető, hogy az adófizetők annyira szorgalmas fizetők lennének, hogy állandóan tulfizessék magukat az adótartozásaik rendezésénél A túlfizetés nem az adózók erénye, hanem az adóelőiró hivatalnoknak az előírás munkájával val állandó késedelméből származó anomália. Az adózóra nézve nem elég vigasztalás az. hogy egy adóévben túlfizetései levonásba kerülnek bruttó bérjövedelméből, mert az is előfordulhat, hogy a túlfizetés összege aránytalanul túllépi a bruttó bérjövedelmet is. Számtalan háztulajdonosnak éppen abból származik kára a túlfizetések folytán, hogy nem abban az adóévben számíthatja le befizetéseit, amely után adófizetési kötelezettsége aktuálissá válik. Az egyre tartó, sőt súlyosbodó gazdasági viszonyok között nem mindegy az az adózóra, hogy a múlt években az adóigazgatás és adókezelés terén fennálló, a felebbezések évekig húzódó elintézetlensége következtében is bekövetkezett bizonytalanság miatt teljesített túlfizetések a legutolsó adóévben kiesnek a levonásból. A túlfizetéseknek olyan adókönyvelési elszámolása, hogy azok az adóalap megállapításánál figyelembe jöhessenek az egymásra következő adóévekben, akadálya nem lehet, ez egyszerű könyvelési technikai kérdés, mely az államkincstár vagy bármely más adótkivető közület kára nélkül — igaz, hogy egy kis többletmunkával — keresztülvihető. Felhívjuk a háztulajdonosokat, hogy a túlfizetésekből rájuk származó anyagi hátrányok orvoslása céljából haladéktalanul forduljanak egyesületünkhöz, hivalalos óráink a hét minden napján d. e. 10—12-ig Kapitány-u. 5 Ivánfy Géza titkárnál. A Komáromi Első Hitelintézet Klapka-téri bérházában egy Il-ik emeleti 4 szobás lakás kiadó. — O iO
