Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-12-23 / 152-153. szám
1930 december 23 «KOMÁROMI LAPOK» 13 oM *1 Csallóköz Írói. Irta Alapy Gyula dr. A komáromi temetőben jártam künn az őszi hervadásban, Lábam alatt zörgőit az avar, a lombjukvesztett fákon hűvös szél süvöltött végig. Jó idő és alkalom gondolkozni az elmúlásról, megbarátkozni a nagy Ismeretlennel, megmérni az életet és megbecsülni annak értékeit. Évekkel ezelőtt a komáromi anyakönyveket bújtam és 1620. évtől kezdve végigböngésztem az*,k adatait, ezrekre, tízezrekre menő jegyzetet készítettem a kínálkozó nagyszgjjü adatokból: a temető régi lakosai t£ nekem jó ismerőseim, akiknek neveivel a régi, megsárgult Írások közt ;s siirüen találkoztam. Sokan csak a nevüket hagyták a fejfán vagy sírkereszten, mások jó vagy rossz emlékeket, egyesek soha el nem porladó dicsőségei, mely megdacolja az idők rohanó árját. Azok közül is, akikről ma itt szó lészen, sokan pihennek itthon, a hazai rög alatt. Péczely József a nagy komáromi református pap elporladt, de lelkes munkájáról, a Komáromi Tudós Társaságról mindenkor beszélni fogaz irodalomtörténet. Komáromvármegye Íróinak életrajzi adatait húsz év előtt összeállítottam a vármegye monográfiájában. Ott betűrendes sorban következtek egymásután az irók, most a rokon irói működés szerint beszélünk Csallóköz Íróiról, ezéről az érdekes szigetéről, melynek nevén olyan sokan vitatkoznak. Csallóköz íróiról beszélünk, illetve inkább csak a felemlitésre szorítkozunk. Hiszen az itt működött irók százainak a puszta felsorolása is nagy teret igényelne. Sok százat el kell tehát hagynunk, a név említésénél születési adatra nem hivatkozunk, hanem csak a századot jelöljük meg, amelyben ezek az irók működtek. A magyar történelemnek is a legszomorubb korszaka a XVII. század, amely a bécsi hatalomtól két irányban fenyegette a nemzetünket: szabadságában és lelkiismeretében Az elégedetlenség felkelésekben tört ki és vallásháborúk izgalmai szakítják szét a nemzeti egységet. A mohácsi vész után, mint ez tudott dolog, az egész magyar nemzet csekély kivétellel az uj hitre tér. A törököktől meg nem szállt területen alig van pár száz magyar papja a katolikusoknak, de annál több a reformátusokn k és az evangélikusoknak, Kálvin és Luther híveinek. A linzi és a zsitvatoroki béke után megindul az antireformáció, melynek Jézus Társaságabéli szerzetesek állanak az élére, Pázmány Péterrel, a nagy szónokkal. Csallóköz az uj hiten van. Somorján 1608. évben Kanizsai Pálffy Paulldes rektort találjuk, aki később dunántúli püspök lesz és írja vitairatait. Ebben jeleskedik Sallai István, püspöki plébános is, aki „Jó nemes Váradnak gyenge orvoslása, mellyel gyógyitgatja Farkas marásától esett sebit Bihar Vármegyének Es ótalmazza a Szent írással és Ecclesiával irt könyvét az Esztergami érseknek. Pozsony, 1630.“ megjelent könyvét szegezi eg>ik reformált prédikátor mellének. Sokan Pázmány kezenyomát vélték benne felfedezni, de ő valószineg csak átnézte Sallai tisztelendőnek könyvét. Samarjay János nagymagyari prédikátor 1623 tavaszán a samarjai egyházkerület szuperintendense. 1636-ban jelenik mega következő művecskéje: „A Helvétziai valláson lévő ecclesiáknak egyházi ceremóniájáról és rend hajtásokról való könyvetske az egy ügyüeknek szives tanétásokra közakaratból Íratott Somarjai János kalászi prédikátor által. Lőcse, 1634.“ Ugyanezt a tisztet viseli Száky Ferenc ekeli prédikátor is a komáromi vagy samarjai egyházkerületben az 1565—66. években, amikor latinnyelvű vitairatait adja ki. Flórián Gáspár komáromi evangélikus lelkészt 1613-ban gyülekezete Wittenbergába küldi ki, ahol ezekben az években jelennek meg könyvei. Nem sokkal utóbb, 1631-ben a komáromi várban megszületett Kollonics Lipót, a katonai pályára készülő későbbi bíboros püspök, a vitéz Kollonics Ernő komáromi kapitány fia. Ekkor már Sámbár Mátyás jezsuita páter is Komáromban lelkipásztorkodik, hogy a város túlsúlyban levő protestáns lakosságát visszatérhesse, talán ekkor már gondolkodott az „Egy vén bial orrára való karika“ felett. A csallóközi születésű Keresztes István jezsuita pedig Esterházy nádorispán ur udvarában tartózkodik, akinek végső tisztességtételén mondott beszédét nyomtatásban hagyta reánk. Czene Péter tejfalusi reformált pap, csallóközi esperes Szenei Molnár Alberttel, hányatott életű patársával levelez és sorait irva hagyja reánk. Farkas alistáli születésű református pap egyházi munkáit a század derekán nyomtatja ki. A Komáromban született Bátorkeszi Szegi Lajos Jánost a komáromi hívek a franckérai egyetemre küldik ki, hogy tudományát öregbítse. Kósa Péter ekeii prédikátorról is irva maradtak könyvei. A következő század, a XVIII. a piotizmus százada. A győzedelmes ellenreformáció művét a politikai elnyomás követi nyomon. 11. Józsefig csak tűrik a protestáns felekezeteket, de nyilvános istenitiszteleteiket még az artikuláris helyeken sem igen engedik. Talán még sokkal szomorúbb is a kép ebben a században, amely oly sok tragédiát és könnyet, vért áldozott a lelkiismereti szabadság védelmi harcában. A belga egyetemeken járt Magyary Kossá Péter aranyosi prédikátor 1713-tól kezdve szuperintendense lesz a dunántúli kerület egyházainak. Füsi Pius domonkosrendi, Kováts Solanus ferences szerzetes, mind a keltő komáromi születésű, egyházi munkáikkal tűnnek fel, de ezeket is túlszárnyalja a szintén komáromi Baeronkopf Ignác címzetes püspök, pozsonyi kanonok, akinek leghíresebb latin munkája a papi nőtlenséget tárgyalja. Komáromiak még egyházi írónk közül Predmeriszky István pozsonyi kanonok, Rauch Ignác exjezsutia, a későbbi besztercebányai plébános, Machek Makár ferences szerzetes, de ennek a századnak a szülötte kiváló alapitó, Király József pécsi püspök, szintén Komárom fia, aki a Komárom, Győr és Pozsonyvármegyék nemes tanuló ifjúsága javára tesz fejedelmi alapítványt. A töbörétei Kraseseniós Mátyás Ignác, Lévay István egyházpakai plébános, komáromi alesperes, Kozma Ferenc nagymagyari születésű jezsuita beszédeikkel tűnnek ki. Ez utóbbi a Szent Jobbnak a budai jezsuita templomból a vártemplornba való átvitele alkalmából 1771-ben mondott beszédet. Hires szónok volt Nagy József tábori főpap, utóbbi pozsonyi kanonok is püsoöki születésű ferences szerzetes, aki beszédeitkiadja, de Stankoványi Leopold rendtársa, a karcsai születésű hitszónok Pozsony, Győr, Komárom városokban mondott beszédeit 10 kötetben bocsátja a köznek rendelkezésére. A század alkonyán Péczely József, a legnagyobb református papok egyike működött Komáromban Farkas János utódával együtt, akit egy Kazinczy méltat barátságára, szintén rászolgáltak munkásságuknál fogva az utókor elismerésére. Péczelyről még lesz szó bővebben is. A XIX. század egyházi irodalma számban nagyobb termést mutat. A hitviták megszűnnek, a vallási türelem állandó lakóhelyet talál a négy folyó közében és a hármas bétte tövében. Komárom nagy jelentőségre tesz szert ebben a században, melynek derekától kezdve a dunántúli szuperintendensek székhelye. Kolmár József a hires szónok még nem, de utódai: Nagy Mihály Vönöczki Pap Kovách Gábor, a 48-as honvéd és költő, Jókai barátja, Antal Gábor, ez az östehetségü filozófus-pap már református püspökök is. De Csallóköz ad katolikus püsöpköket is Pókatelki Kondé Miklós, a somorjai káplán, csütörtöki és felbári plébános 1800-ban nagyváradi püspökségre emelkedik. Komárom város egymaga négy püspököt is ad ebben a században, szülöttét Hidasy Kornélt, akiből szombathelyi püspök lesz, plébánosai közül pedig Lipovniczky István, aki előbb a magyar seregek megáldásáért Kufsteinban ül évekig, nagyvarádi, Meszlényi Gyulából, Kossuth sógorából szatmári, Majláth Gusztáv Károly grófból pedig Erdély apostoli lelkű püspöke lesz. Ezeken kivü! jelentősebb egyházi irók: a komáromi származású Ács Benjámin ferences szerzetes, Borbély Kornél bencés főperjel, a bacsfai Csintó Remigius és Rapavy Ignác ferences szerzetesek, Iváncsics János esztergomi apátkanonok, Sárkány Miklós bakonybéli bencés apát, a dunaszerdahelyi származású Horváth József, a hidaskürti születésű Huszár István bősi plébános, Podafai Poda Endre kanonok, Kauszler Ferenc nagyabonyi, Kisfaludy Zsigmond somorjai plépános ennek a szép mezővárosnak a monografusa, a kisudvarnoki születésű Marczell Ákos, Hajósy György Krizánt nagyabonyi adminisztrátor, a Jó Pásztor szerkesztője. A komáromi származású Somogyi Alajos a Szent István Társulat igazgatói székében végzi be pályáját. Kutschera Jószef volt komáromi plébános, Majer Imre dr. jelenlegi komáromi apátplébános, a nemrég elhunyt Sóthy Gyula gyulafehérvári kanonok és Palkovich Viktor gutái esperes plébános, a szentantali születésű Lepsényi Miklós, a magyar néppárt egyik megalapítója mind élénk irodalmi tevékenységet fejtettek ki egyházi működésükkel kapcsolatban. A református lelkészek sorában irodalmi működésüknél fogva megemlítésre érdemesek Padányi László József kocsi lelkész, kir. tanácsos, aki vagyonát a pápai ref. nőnevelő intézetre hagyományozta. Farkas Benő ekecsi református pap, továbbá Molnár Gábor komáromi evang. lelkész. A zsidórabbik közül Schwitzer Ármin dr., a tudós komáromi főrabbi, az országos rabbiegyesület elnöke és a nagymegyeri születésű Rosenstein Mór tapolcai rabbi fejtettek ki irói tevékenységet is papi hivatásuk mellett. Talán kissé tovább is időztünk az egyházi Íróknál, de Íróink nagy kontingensét ezek szolgáltatták az egész országban. A csendes paplakok mélyén faggyugyertya fénye mellett lángelmék világossága gyulladt ki, melyből fény áradt vallásukra és reájuk is. Történetírók. A történelem, az élet mestere ihlette meg a következőkben felemlítendő csallóközi származású Íróinkat, hogy elmélyedjenek ennek mívelésében a múltba és igyekezzenek levonni annak tanulságait a jövőre néze. Kivel kezdenők méltóbban ezt a sorozatot, mint Csallóköz történetírójával: Beleházi Bartal Györggyel, aki az országos történelemírásnak is nagy szolgálatokat tett historikus minőségében. De nem kicsinyelhetők Kultsár Istvánnak érdemei sem, aki történetírónak talán kevésbbé volt Bartalhoz fogható jelentőségű, de korának egyik legfontosabb személyisége. Komáromban született 1760-ban és bencés tanárnak készült, de II. József időközben a szerzetes rendeket eltörölte és igy világi tanár lett. Szombathelyen tanárkodott és ez alatt fedezte fel Mikes Kelemen törökországi leveleit, a XVIII század szépprózájának ezt a gyöngyét, melynek első kiadását neki köszönhetjük. Kultsár volt az első magyarnyelvű pesti lap, a Hazai és Külföldi Tudósítások elindítója is, ezen kivül a magyar nemzeti színészet egyik legáldozatosabb támogatója. 5000 kötetes könyvtárát Komáromvármegyének hagyta, melyet ma a Jókai Egyesület kezel. Az ifjabb Péczely József, a nagy Péczeiy komáromi születésű fia, debreceni tanár lesz és megírja a magyarok történetét két testes kötetben egyéb dolgozatain kivül. Az ugyancsak komáromi születésű Szekér Joákim ferences, majd cisztercita szerzetes megírja a Magyarok eredetét, de korának eseményeit is, mint a marengói csa át, amelyben ő is résztvett, mint tábori lelkész. A Tudós Mindszenthy Sámuel komáromi református pap Ladvosat apáturnak történelmi diction 'dumát adja hat- és Broughton Históriái lexiconát három kötetben. Ezek a nagy munkák akkor készülnek Komáromban, amikor virágjában van a Komáromi Tudós Társaság, melynek lelke és éltető napja, a nagy Péczely lázas munkásság után korán elhagyja lelkes körét. A nagytudásu Gévay Antal szintén Komárom egyik jeles fia, bécsi udvari, házi és állami levéltárnok forrásmunkákat ad ki, mig Holéczy Mihály komáromi evangélikus rektor a Tudományos Gyűjteményben fejt ki derekas munkásságot, többek közt Komárom város történetét is közli rövid dióhéjban. A somorjai születésű Ivánfy Ede piarista gimnáziumi igazgató, Sárváry Béla nagylégi plébános, az említett Kisfaludy Zsigmond somorjai plébános, Karcsú Ántal Arzén a vásáruti születésű ferences szerzetes, mind jelentős és szép munkát végeznek. Ez utóbbi kilenc kötetben adta ki Vác város történetét. Bedeö Pál legutóbb szimöi plébános Magyarok története c. munkája 1843-ig hat kiadást ér. A nemesócsai születésű Laky Gábor, Komárom szenátora a város kiváltságleveleit gyűjti össze és a város történetének megírásába kezd. Úttörő munkáját követik Gregorics Gábor, Miskey Géza. Rovács Albin levéltárnokok, továbbá Gyulai Rudolf, Németh Vilmos és Magyar^ Szulpic komáromi bencés tanárok, akik sok uj adattal gazdagítják helyi történetünket. Különösen Gyulai monográfiái és adatgyűjtése érdemei rendkívüli méltánylást. Király Pál gyulafehérvári illetve dévai főgimnáziumi tanár és igazgató Dácia történetének megírásával foglalkozik. Szendrei Imre tanító, Marcsa György Komárom iskoláinak múltjával foglalkoznak. Az újabb történeti kutatás nagyszerű távlataiba kapcsolta be működését Komárom egyik legkiválóbb fia, a piarista Takdts Sándor, a magyar képviselöház főlevéltárosa. Takáts, aki a M. T. A. tagja és rendes tagja a KisfaludyTársaságnak is, a XVI. és XVII. századok történetét kutatta át. A családi levéltárak leveleinek tízezreit olvasta el, amellett, hogy egy évtizednél több ideig dolgozott a bécsi levéltárakban Thallóczy Lajos oldalán. A magyar hőskornak, a törökkel való másfél évszázados küzdelemnek nincsen hivatottabb és avatottabb ismerője Takáts Sándornál. Rajzok a törökvilágból 3 kötete, legújabb munkái: A régi Magyarország jókedve, Régi magyar kapitányok és generálisok, Magyar nagyasszonyok, történetírodalminknak legnagyobb értékei lesznek. Emellett még rengeteg munkája van Takátsnak, akinek elévülhetetlen érdeme a történetírás népszerűsítése. Olyan nyelven, mint Takáts ir, Arany János óta nem irt magyarul senki sem, mint ezt egyik bírálója irta róla. Komárom egyik nagymunkásságu szülötte volt a korán, élete derekán összeroppant Sörös Pongrác bencés tanár is, a M T. E. tagja, aki a Szent Benedek Rend hatalmas monograjiáját szerkesztette és annak több kötetét irta, emellett azonban a kisebb történeti dolgozatoknak egész seregét. Pogrányi József a tudós Hetényi János és korát irta meg. E sorok írója Komáromvármegye középkori okleveleit, a vármegye nemes családait és boszorkánypereit adta közkézre. Baranyay József, a régi utazásokról és Csallóköz elpusztult községeiről irt könyveket. Irodalomtörténet. Az irodaiomtörténetirás erén fényes nevekkel van Csallóköz képviselve. Az első helyen Beöthy Zsoltot említjük, aki 1848-ban született és Beöthy Zsigmondnak, Komárom város követének volt a fia. Komáromban nevelkedett és a tanári pályára lépett, hogy ezt a pályát magasra emelje működésével. Egyetemi katedráján az ország tanítómestere lett. Megírta nemzeti irodalmunk történetét, a magyar széppróza történetét. Esztétikai előadásain évtizedek alatt a tanári generációk egész sora nevelkedett, akik ennek a nagy szellemnek gazdag kincsestárából egész életükön át táplálkozhattok. Beöthy mint költő és mint regényíró is jelentékeny, Ráskai Lea és Kálazdy Béla regénye hivatásról tanúskodik, de Beöthy hatása mégis inkább egyetemes, mint specializáló. A tragikum szerzője nemzete szellemi életének válik hivatott vezérévé és ezt a pozíciót évtizedeken át tartja, mint a Kisfaludy Társaság elnöke és a M. T. A. alelnöke. Nekünk Beöthy Zsolt mégis irodalomtörténeti munkásságában nyújtotta a legnagyobb tanulságokat. Klasszikus munkája, „A magyar irodalom kis tükre“ nyolc kiadásban forog közkézen. Szárnyéi József, a Magyar Nemzeti Muzeum osztályigazgatója, a M. T. A. tagja a legszorgalmasabb búvára volt az irodalomnak. Csak egyetlen adatot említünk róla: megírta a „Magyar irók élete és munkái“ XIV. kötetét 1890— 1913. évek közt és ebben 24553 Írónak életrajzi adatait és műveit sorolta fel. Ez volt életének fő műve, mely nevét örökre megőrzi. Csapiár Benedek Gáspár, a tudós piarista tanár, aki Dunaszerdahelyen született, Révai Miklós életrajzával állított magának örök emléket. A M.T. A.
