Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-03-13 / 30. szám
március 1*. KmiToml Lapok 8* oldal. Megrendítő szerencsétlenség leszegíalván Kathona Dezső nyugalmazott főjegyzőt halálra gázolta a tolató tehervonat Saját tudósítóiaktól. Komárom, március 12. Kedden délelőtt megrendítő szerencsétlenség történt, amelynek áldó zata lett Komárom egyik ismert és megbecsült nyugdíjasa, a régi komárommegyei jegyzői karnak egyik igen derék tagja, Kathona Dezső nyugalmazott gutái községi főjegyző. A hatvan év körüli Kathona Dezső kedden délelőtt a gutái vicinálissal Keszegfalura utazott, ahol gyümölcsös kertje van. A tavasz közeledtével Kathona Dezső az utóbbi na pókban csaknem rendszeresen kiutazott Keszegfalura Tegnapi kiutazása azonban a szerencsétlen öreg urnák végzetessé vált. A gűtai vicinálisból már kiszálltak az utasok és Kathona Dezső is lelépett a vonatról Alig tett azonban pór lépést, amikor a teherrakodó mellett haladt el, az egyik tolató vakon kereke elkapta oly szerencsétlenül, hogy a vonat kereke hallábát combjánál roncsolta őszsze, ezenkivűl a fején szenvedett zúzódási sérüléseket. Kathona Dezső a szerencsétlenség következtében mindjárt nagy vérveszteséget szenvedett, amit csak fokozott az, hogy az első orvosi [ segély mintegy háromnegyed órával a szerencsétlenség megtörténte után érkezett, eddig a vasúti váróteremben helyezték el, ahol valóságosan patakzott belőle a vér. Az első orvosi segélynyújtás után külőnvonattal beszállították Komáromba, ahol kórházi ápolás alávették A kórházban a sérültet Lipscher Mór dr. kórházigazgató vette azonnal kezelés alá, aki a nagy vérveszteség miatt mindjárt vérátömlesztésre gondolt. Megható volt a szerencsétlenül járt Kathona Dezső feleségének önfeláldozása, aki saját vérét ajánlotta fel a vérátömlesztésre. Úgy volt, ha a vérátömlesztés sikerül és a beteg erőhöz jut, délután az amputá'ást véghezviszik. A nagy vérveszteséi miatt azonban már a vérátömlesztés sem hozta meg a remélt eredményt, annak ellenére, hogy az önfeláldozó hitves társból csaknem egy liter vért öntöttek át Kathona Dezső testébe, a beteg délután négy óra tájban a nagy vérveszteség következtében elhalt. Kathona Dezső tragikus halála nagy megdöbbenést és részvétet keltett Komáromban, ahol általánosan ismerték az öreg urat. Elhunytét családján kivül kiterjedt rokonsága gyászolja. A halálesetről lapunk más helyén adunk még hirt. Egy perbefei dühöngő öreg gazda agyonütötte feleségét és gyermekeivel is végezni akart — Saját tudósítónktól —Komárom, március 12. Borzalmas vérengzéssel pusztította el hétfőn délelőtt Szsnyó Sándor hatvankilenc éves perbetei gazda feleségét, akit fejszecsapásokkal vert agycn. A rabbiátus természetű ember nem elégedett meg ezzel a vérengzéssel, hanem ugylátszik, a gyermekeivel is végezni akart és azokat is megsebesitette Szanyó Sándor vadál’ati kegyetlenséggel elkövetett vérengzéséről a következőket sikerült megtudnunk. Már hosszabb idő óta rossz viszonyban élt Szanyó Sándor a fele ségéve), akit rrbbiálus természete folytál több Ízben megvert. A hatvankilencéves embernek durva természetéről a faluban is sokat beszéltek és általában erőszakos embernek ismerték az öreg Szanyó Sándort. Hétfőn délelőtt is valami jelentéktelen csekélység miatt zördüH össze a fiával, aki az istállóban tartózkodott és megkérdezte az apjától, hogy kimennek-e a földre dolgozni. Az öreg Szanyó elutasító választ adott és szóváltásba keveredett az udvaron lévő feleségével, aki a tehenet iejte. Szanyó a szóváltás hevében annyira elragadtatta magát í haragjában, hogy kezébe vett egy ( fejszét és azzal akarta igazát az asszonnyal szemben megvédeni A fejszével Szanyó azután olyan nagyot sújtott a szerencsétlen asszony fejére, hogy az rögtön eszméletlenül lerogyott a földre. Mikor Szanyó Valentin, Szanyó Sándor huszonkét éves fia segítségére akart menni az anyjának, a vérengző ember villát fogott és azzal támadt fiának, aki azonban kezével elkapta a villát és csak könnyebben sérült meg ezáltal s úgyszintén nekirontott a feldühödött ember két leányának is akik anyjuk segitségére siettek. Az evyik leányt a vasvillával úgy megsebesítette, hogy sérülésével be kellett szállítani a komáromi kórházba. Szanyó Sándor felesége még aznap az agyroncsoiás következtében belehalt sérülésébe. A dühöngő embert alig tudták meg fékezni és a csendőrségr tegnap beszállította a komáromi államügyészség fogházába M—nnwnimrmii "min1 w mm i mmmmmammmmmmmmmm■ Véres tüntetés Kolozsváron a magyarok ellen. Kolozsvári jelentés szerint kedden este a nacionalista diákok a polgármesteri hivatal elé vonultak és Tár másán tüntetve, tiltakoztak az ellen, hogy a képviselőtestületnek magyarok is lehessenek a tagjai. A tüntetők beverték a polgármesteri hivatal ablakainak egy részét és bántalmazni kezdték a járókelőket, mire a rendőrség beavatkozott és rendet akart teremteni. A csekély számú rendőr sig azonban tehetetlennek bizonyult a tüntetők navy tömegével szemben. A katonaságot kellett segítségül hívni, mely azután véres összeütközések közepette szétkergette a tüntetőket. Az összeütközéseknek számos sebesülfje is van. Az éjszaka folyamán megismétlődtek a tüntetések. A diákok nagy tömegekben vonultak végig az utcákon, a lakosság azonban okulva a legutóbbi tüntetések alkalmával történteken, igyekezett távol tartani magát az utcától. Az éj folyamán összeütközésekre nem került sor. A rendőrség több lármás tüntetőt előállított. Vidámság. Felirati vita. A Takáts Alice és az Azra sikere teszi aktuálissá ezt a kis anekdotát, amelynek szereplői Szomory Dezső és Szép Ernő. Mindketten a Margitsziget lakosai, mert mindketten szeretik a magányt. All ez különösen Szomory Dezsőre, aki gyakran hetekre elzárkózik az emberektől. Ilyenkor az ajtajára ezt a táblát akasztja ki: Dolgozom, nem fogadok Szép Ernő egyszer megakarta látogatni Szomoryt, de az ajtón ekkor is ott fityegett a fenti tábla. Szép Ernő nem zavarta a magányt óhajtó írót, csak megfordította a táblát és ezt irta rá: Fogadok, nem dolgozol Dreigroschtroper. Az e;yik színigazgató közismert rendkívüli fukarságáról. Legutóbb Nádor Mihály mondta róla jellemzésül : — Tudjátok, milyen fukar ez az ember? Ha véletlenül előadná a „Dreigroschenoper“-t, az nála „Kétgarasos opera" cimen kerülne színre. Egy garast abból is lealkudna. Bemutatkozás. Salamon Bélához bemegy egy ismerőse, hosy szabadjet yet kérjen. Salamon udvariasan elébe megy és igy szól: — Salamon Béla vagyok. Az ismerős cscdálkozik: — Mért mutatkozik be nekem, direktor ur? Hiszen én már régen ismerem Önt — Barátom, — mondia erre Salamon — ha azt hiszi, hogy tőlem szabadjegyet kap, akkor maga nem ismer engem. Gyakorlat teszi a mestert? Hubermsnn-hangverseny a Vigadóban. Egy apa a 10 éves fiacskájával odamegy a pénztárhoz és két jetyet kér. A kisasszony felvilágosítja, hogy minden jegy elkelt — Akkor rengeteget kereshet ez a Hubermann — állapítja meg erre az apa Aztán a fiához fordul: Válságos viszonyok; között élünk! Most kétszeresen ! fontos, hogy csak arra adjunk j ki pénzt, amire igazán szüksé- j günk van és ami hasznos. A világszerte ismert, kipróbált és bevált DIANA SÓSBORSZESZ hü barátja Önnek és sokszorosan visszafizeti azt a kis összeget, amelyet vásárlására fordít, mert többét érhet el ma a meghűlés megelőzése utján egy csepp Diana sósborszesszel, mint holnap, ha már megkapta a betegséget egy liter orvossá — Látod, te kölyök! Fogsz ezentúl rendesen gyakorolni? Szives vendéglátás. Háziasszony: Hány cukorral issza a teát? Vendég (viccesen): Otthon kettővel, vendégségben öttel. Háziasszony: Erezze magát otthon nálunk. Hirtelen halál az üzletben. Komárom, — márc. 12. Tragikus körülmények között halt meg kedden délelőtt Raab Mihályné, szüleied Spiller Hanna komáromi lakos, akinek a Királypüspök utcán van tejkereskddése. A délelőtt órákban valaki éppen fejet akart vásárolni Raatné üzletében és alig hogy ki akarta szolgálni a vevőt, Raabné a szivéhez kapóit és pár pillanat alait hollan terült el az üzletben. A rögtöni orvosi segítség már nem használt és megállapították, hogy halálál szivszélhüdés okozta. Raab Mihályné ötvenhat éves volt és jótékony asszony hírében állott Komáromban. Temetése ma, csüförtö kön délután 2 órakor lesz az izr. lemelóben. Elhunylát kiterjedt rokonsága gyászolja Agyvérzés okozta Lelley Soma halálát Komárom, — március 12. Megírtuk, hogy Lelley Soma, a Léve: Torna Egylet fiatal kapusa vasárnap hirtelen meghalt a kórházban Mint most éitesüitünk, az áilamügyrszséy arnak ellenére, hogy a kórház jelentette a halálesetet, nem tartotta szükségesnek a halott felboncolását, mert a hirtelen halálban nem talált gyanús momentumot felmerülni. Á boncolást a kórházban kedden délelőtt mégis megejtették, aminek eredményeként megállapították, hogy a fiatal futballista halálát agyvérzés otczta. A boncolás eredménye szerint mindkét agygyomrccsot elöntötte a vér és ez volt az oka annak, hogy a szerencsétlen fiú haláláig nem is nyerte vissza az eszméletét. így nem felel meg az a feltevés, ho: y Lelley epileptikus rohamot kapott, sem pedig az a verzió, hogy esetleg husmérgezés okozta volna halálát. Meghalt Jirásek Alajos, a csehek nagy regényírója. Jirásek Alajos, a cseh nemzet nagy regényírója a cseh múlt utolérhetetlen bárdja, legnap éleiének 79. évében hosszas szenvedés után meghalt Jirásek Alajos 1851-ben született a cseh Hronovban, a cseh német határon. Atyja szövömester voll, de egyúttal péküzlelet is vezefeft. Már m nf diák élénk érdeklődést árult el az irodalom iránt, kedvenc szerzői Miczkiewicz és Gogol, a cseh irck közül Celakovsky, Erben, Bozena Nerrcová és Sveila Karolina voltak Egyetemi éveit Prágában töltötte. Ekkor jelent meg első müve „Szomszédság“ cimen Könyvei egymásután hagyták el azután a sajtót, amelyek egyre mélyebb gyökeret ereszfenek a cseh nép múltjában, fradiciójában és történelmében. Gimnáziumi tanár lesz és mini Ilyen 1909 ig működik Jirásek munkaköre egyre jobban szűkül s kedvenc terrénuma a történelem lesz. Szlovenszkóban a husziták nyomai uián kutatóit s kutatásait meg is irta a „Bratrsfvo" (Testvériség) című regényében. A világháború a csehszlovák egység harcosainak táborába sodorta öt Emlékezetes marad történelmi nevezetességű fogadalma, amelyet 1918 április Í8 án olvasott fel Prágában, 1919 ben a bolseviki beiörés után a szíovenszkói mozgalom élére állott és sikeres akciót indítóit meg a szlovák nemzeti szinház érdekében. Dénesdy Pál magyar nótái 10 K.-ért kaphatók lapunk kiadóhivatalában.
