Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-02-16 / 21. szám

6. Oldal

Komáromi Lepő*

1929 február 1 6

György 83 ik ezredbeli százados birta, akit nyugdjbamenetele éa Segesvárra költözése uian Lehár, ugyancsak 83 ik ezredbeli százados váltott fel. A nevezett százados testvére volt a hires zeneszerző Lehár Ferencnek.

A nevezett századossal egy házban lakva gyakorta érintkeztünk s így egy alkalommal megmutatta nekünk a nagy zeneszerző fivérétől, Lehár Ferenctől kapott azon Íróasztalt, amelynél megírta első operettjét, de arra nem igen emlékezem, melyik darabja is volt az.

Az iró&sztalba egy üveglappal fedett réztábla volt bevésve, az idő és zeneszerzemények körülírásával.

Talán felesleges is említenem, hogy Lehár Ferenc Komáromban született, hol abban az időben atyja a bádeni világos zöld hajtókás gyalogezred karmestere volt. N igyon jól emlékszem reá, mint kis iskolás gyerek, hogy igen gyakran a Ríczu'ci valamelyik sarkán bevártuk, amint az ő vezetése alatti banda hangjai mellett a katonaság a várba vonult. Még arról is említést teszek, hogy a nevezett karmesternek felesége komáromi polgár, Neubrandt leánya volt.

('Folyt, köv.)

3 tehén

annyit jövedelmez, mint 80 tyúk!

Ha valakinek egy tehénkéje van, azt már a jólét egy bizonyos fokának tekintik. A kis föidmivelő ember minden vágya rendszerint arra irányul, hogy egy tehenet szerezzen magának. Erre irányul minden törekvése, ezért fesziti meg munkaerejét.

A baromfitenyésztést nem sokra tartják, az lebecsült valami. Nem is gondolnak arra, hogy sokkal könnyebb néhány tucat baromfit megszerezni, mint egy tehenet s hogy ez a néhány baromfi sokkal többet jövedelmezhet, mint a hosszú évek takarékosságával megszerzett tehén.

Sokan a fejüket fogják erre az állításra csóválni, pedig ez szó szerint helytálló, amit az alábbi számvetés is igazol.

Alapul veszünk egy 500 kg súlyú tehenet, melynek befektetési értéke, vagyis ára 2400 korona.

Viszonyaink mellett a tehenek legeltetésére, közepes legelőt véve számításba (május—szeptemberi 5 h'mpot számi hi'unk. Az esetleges áprilisi 10— 15 napi legeltetést és az októberit, az akkori bizonytalan időjárás és a nővé nyék akkori kevesebb tápanyagtartalma miau számításba venni alig lehet Egy tehénre egy maeysr hold legelőt számítunk, (értéke 200 K). A legeltetés értékét azonban nun fogjuk számításba venni, miután a baromfinak is szüksége van legelőre, amit nehíz lenne felbecsülni s azért ezt is számításon kivüi hagyjuk.

Borjú lejen kívül egv tehénnek átlagos tejelése 1600 liter, borjutejjel együtt 1900 liter tejelést számi hatunk, ami napi 5 2 liter tejnek felel meg.

5 2 liter napi tejelésü tehénnek a legelőre való járatás elegendő, más takarmányozáson kívül 7 hónapig, vagy s 210 napig téli takarmányozásra vagyunk utalva.

5*2 liter tejet adó Uh innék napi takarmányozása :

4 kg széna 210 napra 840 kg á 65 K 4 kg tavaszi szalma 210 napra 840 kg á 24 K 25 kg répa 210 napra 5250 kg á 11*—

IV* dsra(Ví árpa, Vs kukorica, V# olajpogácsa daráivá) 210 napra 315 kg á 175 K

2 dkg só, 2 dkg mész 210 napra 9 kg á 80 fillér

1 tehín 7 hónapi takarmányozása 1 88350 K

Egy tehén 5 hónapi legelőjét nem értékeltem, mivel legelőre a tyúkoknak is van szükségük, bár egy hold legelő 500 tyúkra is bőven elegendő.

Bevétel egy tehénnél:

1600 liter tej istállóban átadva á 1*30 K 2.080 —K

1 borjú, 50 kg á 6 K 300— „

Bevétel összege 2.380 — K

546 — K 20160 „ 577-50 „

551*20 „ 7 20 „

V 5jrp s^-ikéz ^ é s

c-'iinya aroszin ellen használjon hóí '-ér, zsirtalao Leodor-Crémet, mely hezére és arcára az előkelő hölgyek jellegzetes sápadtságát varázsolja. Különös előnye, hogy bőrriszketegségnéi nyugtat éhig hat és kitűnő a púder alá. Ennek a Crémnek az illata gyöngyvirág, orgona és ibolyából kötött, harmatos csokorra emlékeztet és nincs benne semmi az előkelő világ által megvetett mosuszLl'latból. Egy tubus ára 10 kor. — Minden Cktorodont árusító he-jyen kapható. Ha ezen hirdetési, mint nyomtatványt közvetlenül beküldi hozzánk címének a borítékon való pontos és olvasható megjelölésével, ingyen próoaszállitimányt kap a Laboratórium Leó Ing. Síipok & Co., Turn-Teplitz cégtőL

1 tehénnél évi bevétel 2380 - K

1 tehénnél évi kiadás____1883 50 „

I drb 2400 K értékű tehén

évi haszna: 496-50 K

Ezen értékből nincsen a legelő értéke, gondozás, biztosítás, bika, koc kázat, »őkekamat, istálló, világítás stb. levonva melyek a hasonlóértékü összehasonlításra fjlvett 80 tyúknál is megvannak.

Ugyanazon áron, vagyis 2400 koronán, mint egy 'éhén ára, 80 darab jó minőségű <yu ot is lehet vásárolni. (Darabja 30 K)

Hi a falvakon most szokásos, tehát a szükséges nagyobb fehérjetartalmú takarmány mellőzésével való tartást vess ük számításba, úgy a következő képet kapjuk a kiadásokról és bevételekről :

1 lyuknak évi elesés? 30 kg II. oszt. gabona, 80 X 30 kg 24 méíerm. á 140 K 3360 — K 1 tyúknak téli elesége 20 kg burgonya, 80 X 20 kg 16 métermázsa á 40 K 640 — „

1 lyuknak téli eiesege 10 kg rép80 X 10 kg 8 métermázsa á II K _______88— »

80 tyuk takarmányozása egy évre: 4088'—K

80 lyuknál bevélel:

Tyu«on*ént évi 80 tojás X 80: 6400 drb a 80 fillér 5120 — K Kiadás: _____4088 — „

Évi haszon 80 tyuk után: 1032-—K

Tehát a régimódi, nem megfelelő, fehérjetakarmányt teljesen mellőző szem eleség takarmányozás mellett is 80 tyuk egy tehén Jiaszndnak kétszeresét hozza évenkénti

Nézzük tehát a helyes takarmányozás mellett elérhető eredményeket. Megjegyezzük azonban, hogy mindent úgy számiunk, mintha a tyuk az utolsó morzsáig készet kapna s maga semmi eleséget sem keresne meg. Miután a tyuk megfelelő kifutón nagyon sok eleséget keres ez a kiadási tetei még lényegesen csökkenik.

80 drb tyuk évi tartása:

1 tyuk napi 4 5 dkg vegyes elesége (korpa, árpa, zab, kukoricadara) évi 13 50 kg X 80:1080 kg á 1-40 K 1512'—K 1 tyuk napi l"5 dug hús- és halliszt, évi 5 40 kg X 80:

432 kg á 4 K 1728*- „

1 t>u< napi 5 dkg szemeleség (II oszt. búza, árpa, zab, kukorica keveréke) évi 18 kg X 80: 1440 kg á 150 K 2160-— w

Kiadás 80 tyúkra egy évre 5400 — K Bevétel 80 tyuk után évente: Tyúkonként évi 110 tojás X 80 : 8800 drb á 80 fillér 7040 — K Kiadás _____5403'— „

Évi haszon 80 tyuk után 1640 — K

Megfelelő takarmányozás mellet te hát 80 tyuk évente több mint háromszorannyi jövedelmet hoz, mint egy tehén, vagyis 27 tyuk annyit jövedel mez, mint 1 tehén Megjegyezzük, hogy e helyes takarmányozási mód mellett is csak 110 tojás évi haszonnal számoltunk, holott ilyen takarmányozás mellett, a nagy külföldi baromfitelepek minden olyan tyúkot, mint nem megfelelőt kimustrálnak, amelyik évente nem hoz legalább 120—130 tojást. Ezzel kapcsolatban rámutatunk arra

is, hogy a csak szemeleség takarmányozással milyen nagy hibát követnek el nálunk. A gabonatakarmány ugyanis sokkai több tojássárga képződésre ad anyagot, miit fehérjére s igy nem használható ki teljesen. Ezért kell a hiányzó fehérjekápző anyagot fehérjetartalmú takarmánnyal, husliszttel és halliszttel pótolni. A téli kevés tojás falusi baromfitartóinknál erre az okra vezethető vissza, mert mig a lyusok nyáron a hiányzó fehérjeeleséget bogarak alakjá ban összeszedi’*-, télen ez teljesen hiányzik nekik.

A fentiekből minden bővebb magya. rázat nélkül tisztái látható, hogy mit ér a baromfitenyésztés és milyen jövedelmet dobunk el magunktól, hí ezt tovább is e hanyagoljuk, mert valaki egyszer régen kitalálta, hogy baromfival nem érdemes foglalkozni.

Ma olyan időket élünk, hogy minden jövedelmi forrást ki kell használni és mindenki, aki ezt nem teszi, büni követ el önmaga, gyermeket és nemzete éldekei ellen. Népünrnak minden megfogható fillérre szüksége van. B caüijüs meg tehát a baromfitenyésztést, foglalkoz uik vele olyan mértékben, amint igazán megérdemli s ne becsüljük le, ne hanyagoljuk el továbbra is, amikor a külföld mezőgazdasága egyik legelsőbbrendü, legfontosabb gazdasági ágnak tartja.

N pünk téves felfogását a Btromfitenyésztők Termeiő es Értékesi ő Szövetkezete Komáromban (Jókai u. 16.) igyekszik eloszlatni s ez vállalta magára azt a feladatot is, hogy a megfelelő jó fajos és kiváló tenyészállatok utáni kellőtojásokat mintatelepéről forgalomba hozza. Támogass* munkájában! L'Pjüik bt a szóveíkezetbel Vásáto'junk a szövetkezetni! kel őiojásokat és tenyészállatokat!

Bob herceg

a komáromi k. legényegyletben 1929. febr. 10.

A legényegylet régi kedvenc tervét valósította í eg, mikor műtedvelő gardája színre lnzta az örökszep Bob herceget.

Mi Komáromiak, akik többször voltunk már tanúi a legényeg/leü előadásoknak, ide már nem egyszerűen c>ak »pártolni“ megyü ik, Innern a mü övezet kedvéért, mert ez a müsedvelő gárda (Riszdorferné Moly M irgit művésznővel az élen) a műtedvelő megjelenítés színvonalát igen magasra emelte.

A rendezés nehíz munkáját Síunyogh—Gosztonyi—Király nyomdokain haladva ezek síké eihez méaó módon Severa Károly elnök vegezie. A kitűnő rendezőt megilleti az ensmeiő szó.

De a rendező legnagyobb jutaima a siker, melyet az egesz e.őadás araiott. Mint minden legényegyieii szinielöadás, ez is tett ház eiőu pergett le zökkenés nélkül s az előadás szuggesziiv varázsával és kedélyre gyakorolt haia sávai, mely alól senki sem vonhatta ki magát. De vájjon ki nem kacagna, ki nem sírna, misor a színpadon oiyan kiiünő játékosok jelennek meg, akisnek a játéka mar a valóság s nem is a színjátszás benyomását teszi.

Kik ezek?

E sőben is elismerésünk teljes adóját Riszdorferné Moly Margitnak kell lerónunk, aki a darabot most is fiatalos kedélyével, pezsgó temperamentumával, könnyed mozdu ataivai, tiszta enesevel — a művészi nívóra emelte. Mindig az volt, akit megszemélyesített: a Dono és mégis mély érzésű Bob. A nézőtér sok tapssal, virággal jutalmazta; énekeit, táncait megujráztaita. U>ana Annie alakítója, Szity Manci aratta a legtöbb tapsot, aki maga volt a báj, a keilem. Különös dicséret illeti diszkrét játékáért, mely alatt a ruházattól kezdve a szívhez szárnyaló énekéig minden alakitó cselekvését érijük.

A közönség teljes rokonszenvét vál tóttá ki, sokszor hívta a lámpa elé és nagy csokrokkal mutatta ki szeretetét iránta. Mig ő a kellem, addig a királynő szerepében a fenségest Faragó Bózsike érzékitetle meg. Feliepése mindig bátor és szerepének megfelelően komoly, méltóságteljes volt. Hasonlóan az életet, a tavaszt a derűt varázsolták a színpadra t Ambrözy Irma, Kltzlng Magda, Mészáros Manci, Preszler Lúg

spanyolnátha

ragályosaágát a szervezet megromlott ellenállóképessége okozza. Edze testét tartós masszírozással. A náthát eredményesen leküzdi az

ALPA

menlhol-sósborszesz használatával. — Kérdezze meg orvosát, aki az »Alpa« bedörzsö'ést melegen fogja ajánlani. A száj rendszeres fertőtlenítése Alpával a legjobb szer nátha ellen. A higítatlan Alpa belélegzése jóleső hatást vált ki. Lakóhelyiségeiben fertőtlenítse a levegőt Alpával. Vásároljon »ALPÄT« eredeti csomagolásban, plombával. 2

udvarhötgyek, Dobis lius, Kteschka Mártiit, Annie biranői, inig Csonka Mariska, Viktória heicegnő szerepében az együtest tökéletessé, az összjáiékot teljessé tetic.

A férfiszereplők közt —nem tudom — kinek adjam az első dijat: Basilides Ivannas e avagy Balogh Kálmánnak ? Abc rendben egyts »ein jobb vagy roszszabb a másiknál; marad a Kor. Itt idősb Balogh, ifjabb Ik.-; s mindkettő sós u p3ot arata. Basilides Ivan, a h:rcek nevelője s/erepét teljes sikerrel játszotta s fej őd se a szinjiszás terén tüneményes. M nden szó, amit elmond, minden mozdulat, mellyel fellép, minden arcrándulás, met yel a maga vagy más beszedet kiseri — természeiessegévei hat és a nézőiére! vidámitja.

Hasonló jó jáiékos Balogh Klímán. Ő akkor is megneve let, amikor semmit sem tesz: egys eiű onlalnézés, ciodaikosó magaele ektntés, egy hang vagy meitatlankodo fellépés már az alakító művészet sikeréi ara ji.

Jól játszónak még Kretchsa Lajos és Kuoty, Ftttz Re.só, S aday Zjitan, Kis Petik Sándor, Drench R:zsó, Nivák Imre, Prasek József, akik fegyelmezett, biztos feinpesükkel a darab előadását nagyban emeltek. Természetesen, elfogódottság nélkül mozog ak a színpadom Szalay J >zsef, Tóih Ferenc és Karo y; komi^u» neiyzetükbe jót beleéltek magukat: Szalay István e» Elekes József Girdisiak vottak es szép, katonás m .üduiauiksal kitűntek leginkább a köve ke.ők: Szaday, RaCz, Dobis, Léránt, Rnimotszky, Sminba hy, Závodszky, Zsemek es S^énássi.

A sú^ó nehéz feladatat diszkrét pontossággal ifj. Kiss István teljesítette; ügyelők Szaday Zoltán és Ktchinger József voltak.

Nagyon szep:k és teljes illúziót keltős voltak a díszletek. E.ett Balogh Miklóst és if|. Török Jánosi dicsérik. A iá cosat Kominak tanította be Papp Bmdi zongora kísérete mellett, meg az enekek betanításánál Scmtdt Viktor, tanító segedsezeit.

Amit a vegére h agy tunk, ezt már eiőbb ki kelleti volna emelnünk: a kitűnő zenei, melyet Tnierjung karnagyi pa.cája alatt a 12. gyalogezred szolgáltatott.

A jól sikerüli est benyomásával távoztunk s az óhajjal, ismételje meg a legenyegyiet ezt a szépen siKtrdit előadását meg többször 11 (fí. L dr.)

r-A-dió m-ü-s-o-r

Vasárnap, február 17.

Budapest. 9: Újsághíre», kozmetika. 10: R tor matus isenuszteiei a Kálvinién templomból. Prédikál Gide Lajos püspöki masodlelkész. 11: Unitárius isienusztelet. Prédikál Józan Miklós püspöki vikárus. 12.10: Pon os időjelzés, időjárásjelentes. Utana: Szimfónikus zenekari hangverseny. Vezényel: Unger Ernő karnagy, a Zeneművészeti Főiskola tanára. Közreműködik: Hiüinger Margit operát n;kesnő és Székely Júlia zongoraművésznő. 15.30: A m