Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-05-15 / 58. szám
í. oldat. Komáromi Lapok Vj menetrendek: GLÓBUS 6- K CEDOK 14 - K szintúgy a REZEK 10•— K KOMÁROMI LAPOK MENETREND KIVONATA 1 Kaphatók a SPITZER-féle könyvesboltban, Az uj vasúti menetrend május 15-én lép életbe. K sebb, mint az illik vagy szükséges. És nagy időkben ezért lehetett vezetőember, mert nem nagy ember. A nagy időknek ugyanis nincs nagyobb ellensége, mint a nagy ember, aki gondolatot, koncepciót, lelkességet, célokat és ideálokat hirdet. Célokat és ideálokat, amelyekbe a nagy idők kis nemzedéke alaposan belefáradt. Stresemann erénye éppen az, hogy ő csak dr. Stresemann, egy a tízezer német ügyvéd közül, aki ugyanazt akarja, mint a többi. Nyugalmat és békét. És azt sem bánja, ha ez a nyugalom Locarnőn át vezet. Így lett ez a teljesen történelmietlen koncepciójú ember történelmivé. Hogy csak egy a sok közül, ez a sorsa, de szerencséié is Stresemannak, Európa ötvenéves csodagyermekének. A román kormány azt hiszi, hogy Gyulafehérvár után megerősödött a helyzete. — május 14. A román belpolitikai helyzetben, amely közvetlenül a gyulafehérvári tüntetés után kialakult, nem látszik valószínűnek, hogy olyan következmények volnának még várhatók, melyek érinthetnék a kormány helyzetét. A gyulafehérvári nagygyűlés nem rendítette meg a kormányt, a nemzeti parasztpárt tagjai nem gondolnak arra, hogy levonják a következményeit a gyulafehérvári nagygyűlés nemzetgyü léssé való nyilvánításának. A parasztpárt uj harci taktikája, ellentétben a gyulafehérvári határozatokkal, nem fogja kizárni, hogy a nemzeti parasztpárti képviselők résztvegyenek a parasztpárt tevékenységében. A kormány azon a véleményen van, hogy Gyűl afehérvár után helyzete lényegesen megerősödött. A kormány továbbra is éles rendszabályokat alkalmaz a külföldi sajtótudósitók ellen, akiket rágalmazó propagandával vádol. Milánói jelentés szerint Károly herceg az olasz kormánytól engedélyt kért az olasz Rivierián való tartózkodásra. A komáromi motorkezelö tanfolyam ünnepélyes befejezése. A magyar tudás diadala. — Ünneplő közönség jelenlétében történt a záróvizsga. — Fenyes eredmények. — A Magyar Nemzeti Párt szónokainak buzdítása. — Tegyék közkinccsé, amit tanultak. — Közel őtven tanuló kapott bizonyítványt. — Egyetlen fegyverünk a tudás es az összetartás. Komárom, —május 14. — Saját tudősitőnktól. — Az ifi élő magyarság jövőjének biztosítása érdekében folytatott küzdelem nem merülhet ki csupán abban, hogy politikai jogainkért harcolunk. A politikai jogok, még ha azokat teljes egészükben ki is tudnók küzdeni, csak félsikert jelentenek, ha ezzel a küzdelemmel kapcsolatosan nem munkálkodnánk azon, hogy a magyarság gazdaságilag is megerősödjék és hogy a magyar gazdát minél jobban megnyerhessük a többtermelés gondolatának. A többtermelés útjaira való terelés C3ak úgy lehetséges, ha a magyar gazda tudását, imeretkörét bővítjük és kizökkentjük régi, konzervatív gondolatvilágából, amely megelékszik régi, nem egyszer elavult gazdasági elvekkel és módokkal. A Magyar Nemzeti Párt ko rán tudatára ébredt, hogy a magyar gazdát tanítani, oktatni kell és az újabb gazdasági irányzatokat meg kell vele ismertetni. A kishifüek azt szokták mondani, hogy meddő fáradság a egész, a magyar gazda nem szeret tanulni, görcsösen ragaszkodik a régi szokásokhoz. A tapasztalat azonban örvendetesen megcáfolta a kishifüek aggályait, A Magyar Nemzeti Párt által rendezett gazdasági tanfolyamok iránt olyan nagy mértékben nyilvánult meg az érdeklődés az egész országban, hogy alig lehetett kielégíteni a kérelmezőket. Öreg, őszbecsavarodott magyar gazdák, akiknek már az unokáik is kinőttek az iskola padjából szorgalmasan jártak az ilyen téli gazdasági tanfolyamokra és az Írástól már nagyon is elszokott kérges tenyérrel jegyezték a fontosabb tudnivalókat. A jövő télre is annyian előjegyeztek ilyen gazdasági tanfolyamokra, hogy szinte öröm olvasni a sok jelentkező nevét. A haladó kor a gazdasági életbe egy uj fogalmat hozott, a gépet. A gép ma már mindjobban kiszorítja az állati erőt a gazdaságból. A korral haladni akaró gazda ma már nem nélkülözheti a gépet és a gépkezelést minden gazdának ismerni kell, mert a kisebb gazdaság nincs abban a helyzetben, hogy külön gépészt tartson, a kis gazdának magának kell tudni vezetni a gépét és a géppel bánni. A magyar nemzeti párt tehát a gazdasági tanfolyamokkal kapcsolatban motorkezelési tanfolyamokat is rendez az ország különböző vidékein. És ezzel is szolgálja a magyar gazda iöbbterinelési törekvéseit. Ezek a tanfolyamok is mindig nagy látogatottságnak örvendenek. A legutóbbi ilyen motorkezelési tanfolyamot Komáromban rendezett a magyar nemzeti párt. A tanfolyamot Bayer Ferenc gépészmérnök, volt besztercebányai iparfelügyelő vezette most is, aki e téren elismert szakember és igen szép eredményeket tud felmutatni az ilyen tanfolyamok vezetése körül. A tanfolyamot a komáromi általános ipartársulat előzékeny szívességéből a társulat hatalmas nagy termében tartották meg. A magyar gazda tanulni vágyását mi sem bizonyitolta jobban, mint az az örvendetes körülmény, hogy csak húsz hallgatóra számítottak a komáromi tanfolyamnál és ennek több. mint kétszerese, negyvennyolcán jelentkeztek és már is sokan sürgetik a vezetőséget, hogy a tél folyamán okvetlen rendezzenek hasonló tanfolyamot megint Komáromban. A turóc3zenímártoni iparfejlesztő intézet támogatásával megtartott négy hetes tanfolyamot most fejezték be ünnepélyes keretek között. A záróünnepéiyen megjelentek: Richter János szenátor, Fussy Kálmán és Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselők, Boldoghy Gyula, az ipartársulat elnöke. Gadl Gyula dr. az ipartársulat jogtanácsosa, Dosztdl Jakab iparkamarai tag, Bircsák József az iparfejlesztő intézet tanácsának tagja, Ivdnfy Géza ipartársulati titkár, Baranyay Jórsef dr., a Komáromi Lapok és a Barazda szerkesztője, akik az elnöki asztalnál foglaltak helyet és velük szemben helyezkedtek el a következő hallgatók: Komáromból: ifjú Füssy Kálmán, Tárnok András, Csepy Béla, Kacz Gusztáv, ifjú Grabner József. Ekecsről: Scheffer János, László Károly, Lukovics Gyula. Keszegfalváról: Füssy József, Markovics István, Dechy Zsigmond, Árendás József, Agg József, Kürthy József. Bősről: Jandura Ignác, Simon László, Heredy László, Varga András, Fenes Vilmos. Kürtről: Takács István, Bugyi András, Hajnal János. Ógyalláról: Hulkó János. Királyrévről: Morvay László, Szabó Máté. Izsáról; Kurucz András, Bugyi i Vilmos, Nagy Károly, Zámbó András, Varga Islván. Kurtakesziről: Pém Béla. Búcsról: Pál János Kőhidgyarmalról: Kabok Gusztáv. Cáetényröl: Balázsi Vincze. Garamlökről: Keresztes László, örsujfaluról: Kiss József. Ekeiről: Csicsó László, Vödrös László. Nagykesziről: S?ücs Vince. Madárról: P^pp András. F'issről: Horváth Imre. Felsöbalogról: Kovács László. Megvcrcsről: Fehér József. Érsekújvárról: Strasszburger József és Nagy T. László. Szóval a taniiványok, illetve a hallgatón huszonegy községet képviseltek, ami nagyon is emelte Komáromnak idegen- és pénzforgalmát, mert hiszen ezek a hallgatók egy hónapon át itt éltek és itt költekeztek. A megnyitási ünnepélyen elsőnek Bayer Ferenc gépészmérnök, a tanfolyam népszerű vezetője szólott. Kellemes kötelessé <et teljesít, amikor köszönetét mond a hallgatóknak, akik a tanfolyamot olyan szorgalmasan látogatták és négy hetet áldoztak a tudásnak, a haladásnak és hogy meg értették a haladó kor parancsoló szavát. Hálás kösszönetet mond a magyar nemzeti pártnak, hogy a hallgatóknak lehetővé tette a tanfolyam megtartását. Hálásan megköszöni az ipartársulatnak a szives előzékenységét, hogy a nagytermét átengedte és ez lehetővé tette, hogy a nagyszámú hallgatóság dacára is meglehetett egyszerre tartani az előadásokat. Kisebb teremben csak párhuzamos előadásokat lehetett volna tartani. Meleg szavakkal fordul a hallgatói szivéhez és arra kéri őket, hogy amit itt tanultak, azt re tekintsék magán tulajdonnak, tegyék azt közkinccsé. Ha valaki hozzájuk fordul tanácsért, ne kérdezzék, hogy milyen vallásu, milyen párti, aminthogy itt, a tanfolyamon se kérdezték, csak azt kérdezzék, hogy magyar vas-y és tanulni akarsz? — akkor gyere es megosztom veled a tudásomat. Boldoghy Gyula ipartársulati elnök meleg szavakkal üdvözli a megjelenteket és kijelenti, hogy a legnagyobb lelkes örömmel adták át e nemes célra a nagytermet, amelyet a jövőben is készségesen engednek át bármikor. Az elismerés szavaival köszönti a tanfolyamot vezető Bayer Ferenc mérnököt, akinek nagy szaktudását még iparfelügyelő korában volt alkalma számtalanszor megismerni. Majd üdvözli a megjeíent törvényhozókat, a sajtó képviselőjét és a'többi vendégeket. Richter János magyar nemzeti párti szenátor lelkes szavakkal buzdította a hallgatóságot az összetartásra, a turáni átok kiirtására és a további tudásra és a korral való haladásra. Nincs a jó Istennek több olyan népe, amely nagyobb észbeli tehetséggel volna megáldva, mint a magyar, csak az a baja, hogy nem él vele és parlagon heverted istenadta tehetségét. A német gazda kevesebb ésszel többet produkál, mert az tanul és előre haladásra törekszik. A magyarnak is ezt kell tenni. Gyújtó szavakkal lelkesifi a hallgatókat az összetartásra. „Kikapcsolni mindent, ami széthúz, szétválaszt és bekapcsolni mindent, ami összetart és kiűzi közülünk a turáni átkot!“ Bircsák József, a lurócszentmártoní iparfejlesztő intézet tanácsának tagja Komáromból bejelenti, hogy fentjárt a központban, ahonnét azt az Ígéretet hozta, hogy a jövőben is szívesen támogatják a hasonló tanfolyamokat. Majd elkezdődött a vizsga, de előbb a tanítványok, a hallgatók szeretete nyilvánult meg az egyik hallgató, Nagy T. László lelkes szavaiban, meleg búcsút vesz a szeretett előadó mérnöktől és hálájuk jeléül egy kedves emléktárggyal lepik meg. A szeretet megnyilatkozását hálásan köszönte meg az előadó mérnök. A vizsga általános tetszést és elismerést aratott, i és érielmes fele tudását. A pompásan kiosztottak a bk\ lyeket a hallgatók i kai vettek át Bayer Majd ifj Koczor lési képviselő szólalt fe. jezi ki a hallottak felett £ gyárral lett több, aki halao^íg magyar jövő biztosítéka csat" gyár tudás, a magyar ész oiu, szorgalmában rejlik. Aki dolgot, a jövő. Uiána Füssy Kálmán, nemzetgy képviselő emelkedett szólásra. Ami a négyhetes motorkezelői tanfolyam megnyitotta, bizalommal tekintett annak eredménye elé és ime a most lefolyt vizsga fenyesen igazolta, hogy a feltevésben nem csalódott. Hálás elismerés a tanfolyam derék vezetője nagy tudásának és a hallgatók lelkesedésének és szorgalmának. Amely népnek ilyen haladni akaró ifjúsága van, annak a jövőjében lehat bízni 1 Boldoghy Gyula, az ipartársulat elnöke leises szavakkal zár ja be a gyűlést és magyar szívvel azt kívánja, hogy sok-sok ilyen ünnepélye legyen még a magyar ifjúságnak. Ezzel az igazán lélekemelőén szép ünnepély véget ért es a hallgatók eltávoztak Komáromból a szélrózsa minden irányába. g I lg; fiatalít és szépít, a «Ll-CŰE drogériában és Főlerakat: Minden gyógyszertárban, parfümériában kapható. „VÖRÖS RAK“ gyógyszertár Bratislava. — Alapítva 1312. Egy tatatovárosi asszony sorozatos sorscsapásai. Leánya, édesanyja férje halála után most tizenegy éves gyermeke is'elveszett végzetes szerencsétlenség következtében. —május 14. Tatatóváros, amely a komáromiaknak kedves kirándulóhelye Magyarországon, csendes, szelíd életű város, hol a falusi nyugalmat nem zavarják meg a szenzációk. De ha a sors elkerülhetetlen akaratából mégis akad, úgy erősebb a visszhangja, maradandóbb a hatása. Tatató városnak most eppen ilyen fájdalmas szenzációja akadt. A szenzációnak ezerszeres szánalomra érdemes szenvedő hősnője Román Istvánná, egy asztalosmester mélységesen sújtott özvegye. Egymásután érik a halálos csa| pások. Élőbb a tizenhárom éves kislánya halt meg, azután az édesanyja szenvedett ki es márciusban hosszú ideig tarló betegeskedés után a férje távozott el az élők sorából. Most Román Istvánnét tizenegy éves Béla fiának tragikus halála sújtotta ágynak. Szombaton este történt a szerencsétlenség. a kis Román gyerek egy szomszédban lakó inaspajtásával a biciklijét szedte szét, hogy megolajozza és újra összerakosgassa. A munkához előszedte apja szerszámosládáját és elmerülten a bonyodalmas munkába, ügyet sem vetett a templomból hazatérő anyjára. Az asszony látva gyermeke foglalatoskodását szelíden rászólt, amiért állandóan a biciklijével bajlódik. Ugyanabban a pillanatban hatalmas dörrenés zúgott el es a kis Román gyerek holtan esett össze. A ládában ugyanis egy ócska pisztoly hevert és a gyerek szerszámok után nyúlva, megrándiíotta a ravaszát. A pisztoly, amelyről azt hitték, hogy hasznavehetetlen, most elsült és a golyó a kis Béla gyerek koponyájába fúródott. Anyja a szerencsétlenség láttára eszméletlenül esett össze. Egy napig a beszélőképességét is elvesztette és ágyban fekvő súlyos beleg még most is. A Román-családot üldöző balszerencse egész Tatatóváros részvétét fölkeltette a mélyen sújtott asszony iránt.
