Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-12 / 44. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1927. április 12. Steiner Gábor helyteleníi a vétót és az ellen tiltakozik. A munkák sürgős­sége kézenfekvő, mert az utcák meg­­javitása halasztást nem tűr, másrészt pedig a nagymérveket öltő munkanél­küliség már nagyon is sürgős megszün­tetését elodázza. A képviselőtestület vállalja a felelősséget a vétóval szem­ben és kezdje meg haladéktalanul a munkát. Darota Jakab állami jegyző zajos ellentmondások közölt azt vi­tatja, hogy a jelen cselben nem lehet a sürgősséget kimondani, mert milliókról van szó és be kell tartani a 14 napot ennél a határozatnál is. A járási hivatal intézkedni fog, hogy a határidő letelté vei legfeljebb két hát alatt jóváhagyja a határozatot. A képviselőtestületnek meg kell jelölnie a fedezetet is, mert ezt eddig még nem tette meg. A vétózás folytán a felsőbb haióság meg fogja osztani a felelősséget a képviselőtestü­lettel, de nem ajánlja, hogy a sürgős­séget kimondja a város, mert ennek súlyos következményei lehetnek. Hacker Richárd hivatkozik a fontos közérdekre, amely lehetetlenné teszi, hogy továbbra is várjon a város az utcák rendezésével. Fried Jenő felszó­lalásában rámutat arra, hogy a kép­viselőtestületnek semmi joga sincs, mert minden határozatát megvétózhat, ha talán nem is a maga akaratából, de felsőbb parancsra, az állami jegyző. A járási hivatal úgy akar elbánni Komá­rommal, mint az utolsó községgel, ami lealázó a városra nézve. A város és lakosságának érdeke azt követeli, hogy a munkát haladék nélkül meg kell kezdeni. Fülöp Zsigmond 'csatlakozik Steiner fölfogásához és a sürgősség fenntar­tása mellett van. A határozatot a kép viselőtestület törvényesen hozta, ami pedig a fedezetet illeti, arról is gon­doskodott külön közgyűlési határozat­tal a képviselőtestület akkor, amidőn még a mu’.t évben egy millió és az április 7-iki közgyűlésen két millió kölcsön fölvételéről döntött kifejezetten az u‘cák rendezésének költségeire. Javaso!ja,hogy a közgyűlés tartsa fönn továbbra is az április 7 én hozott határozatát és egé­szítse ki azzal, hogy a kövezés és asz­faltozás költségeinek fedezésére a Zemska bankától fölveendő 3 milliós kölcsönt jelöli meg. Darola jegyző is­mételten arra figyelmezteti a képviselő­testület tagjait, hogy a 14 napi határ­időt be kell tartani. Minthogy a képviselőtestület tagjai az egész tárgyalás alatt izgatott han­gulatban voltak és a városbiró ismételt felszólítására sem csendesedett le, öt percre felfüggesztette az ülés!. Szünet után Mihola Ferenc dr. főügyész mon­dott véleményt az ügyben. Nem tartja helytelennek, a múlt közgyűlési határo­zatot, mert a képviselőtestület a pályá­zat feltételeinek szigorú betartásával hozta meg azt. A feltételekben benne van, hogy a város a pályázatok köiüi szabadon választhat. A vétónak véle­ménye szerint csak akkor volna helye, ha a várost a határozat következtében valami kár érné, vagy veszteség állna elő. Helyesnek tartja, hogy a korábbi határozatot egészítse ki a közgyűlés a fedezetre vonatkozó határozattal. A vá­ros a munkák kiadásával 14 n pig várhat, mert a vállalkozókkal megkö­tendő szerződések úgyis több időt vesznek igénybe de a jelzett határidő' alatt elkészi.hetők, Steiner Gábor filszólalása után az elnöklő városbiró szavazásra teszi föl a kérdést és a képviselőtestület névsze­rinti szavazással 32 szóval 1 ellenében (1 tag nem szavazóit) kimondja, hogy az utcák kövezésére és aszfaltozd sára múlt közgyűlésen hozott hatá­rozatát teljes egészében fentartja, del őzt kiegészíti aizal, hogy a munkálatok fedezetére a Zemska­bankától fölveendő 3 miliiós köl­csönt köti le és megbízza a városbiróf, hogy járjon el a járási hivatalban ez ügyben és világítsa meg ott a valódi helyzetet, amelyért a munka elhalasztása esetén a város a további felelősséget nem vál­lalhatja. Ezután a közgyűlés a tárgysorozat többi pontját tárgyalta le, úgy hogy este 9 órakor végre befejezték a közgyűlést. A közgyűlés további lefolyásáról lapunk következő számában referálunk. Merénylet áldozata lett De Pined» őrgróf repülőgépe. Annak idején hosszabb cikkben be­számoltunk De Pinedo olasz repülő­százados merész vállalkozásáról, amelyre az olaszok büszkeséggel tekintettek. De Pinedo őrgróf repülőgépe a Santa Marian az egyik északamerikai állo­máson elégett. A repülőgép elégésének körülményeiről nem számolt be, de az olasz sajtóban általánosan az lett a vélemény, hogy a repülőgépet felgyúj­tották. Az olasz sajtó szerint féltékeny merényletről van szó. A? olasz kormány elhatározta, hogy De Pinedonak azon­nal új repülőgépet küldenek, hogy foly­tathassa útját. A katasztrófa alkalmával több nemzet részvéíiratot küldött az olasz kormánynak amelyben sajnálatu­kat fejezték ki a katasztrófa felett. Bethlen István gróf magyar miniszter­­elnök szóbelileg fejezte ki sajnálkozását. Cooldidige, az Északamerikai Egyesült Államok elnöke a legszigorúbb vizsgá­latot helyezte kilátásba és ha csakugyan merényletről van szó, a legerélyesebb megtorlást Ígérte meg. Az amerikai kormány egyben felajánlotta De Pine­donak, hogy útját amerikai repülőgé­pen folytathassa, amíg a Santa Marian testvérgépe megérkezik Olaszországból. H IKE K. Tisztelettel kérjük vidéki elő­fizetőinket, hogy az április hó 1-én esedékes második negyedév előfizetés diját lapunkhoz mel­lékelt befizetési lap felhaszná­lásával beküldeni szívesked­jenek. Teljes tisztelettel: a „Komáromi Lapok“ kiadóhivatala. — Nagyheti .áhítatok a ref. temp­lomban. A nagyhét minden egyes nap­ján este 6 órai kezdettel áhitatok tartat­nak a református keresztyén templomban „Krisztus megaláztatásának lépcsői“ ci­­men. Az egyes témák s azok előadói a következők: Hétfőn „Krisztus emberiré lett“, Galambos Zoltán. Kedden „Krisz­tus világosságot hozott a sötét világba“, Zsemlye Lajos, hetényi lelkész. Szerdán „Krisztus szenvedett“, Kiss János, cs.­­patasi lelkész. Csütörtökön „Krisztus meghalt“, Parais Árpád. Pénteken „Krisztus eltemettetett“, Varga Imre, teol. szeniőr. Szombaton „Krisztus pok­lokra szállott alá“, Galambos Zoltán. — Ugyancsak itt adja tudomására az érdeklődőknek az Egyház elnöksége azt is, hogy Nagypénteken három istentisz­telet lesz, d. e. 9, d. u. 3 és 6 órakor. Szives szeretettel hívjuk meg az érdek­lődőket a fenti összejövetelekre. — Házasság. Dr. Solti Elemér és Renner Mid folyó hó 10 én Komárom­ban házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) — A Népjóléti Bizottság ülése. A Népjóléti Központ végrehajtó bizottsága szombaton délután dr. Alapy Gyula elnöklete alatt ülést tartott, melyen Igó .Endre titkár számolt be a gyűjtés eredményéről, ez tette lehetővé a gyermekkonyhának három hónapon keresztül való fentartását és a szegény iskolás gyermekeknek cipővel való felruházását. Majd a múlt évi záró­számadást és a folyó évi költségvetést ismertette és az utóbbit a népjóléti minisztériumhoz felterjeszteni határozta az államsegély folyósítása céljából. A bizottság megelégedéssel vette tudo­másul azt a tevékenységet, melyet a korlátolt anyagi eszközökkel, de a közönség megértő támogatása mellett a Népjóléti Központ vezetősége kifejtett. — Ruf. iskolásgyermelcek vallás- Gnnepéiye. A sziveket és lelkek-it mélyen megragadó szép vallásos ünnepélyt rendeztek a községi elemi iskola re­formátus vallású tanulóival virágvasár­nap, április 10-én a Kollégium nagy­termében, A virágvasárnap jelentőségét hirdette az ünnepély, de a gyönyörű műsor és a kis szereplőknek szép elő­adása, éneke és szavalata fényes tanú­sággal szolgált arra, hogy a református egyház a kebelébe tartozó iskolás gyer­mekek vallásos nevelését olyan biztos kezekre bízta, amelyek szeretettel ve­zetik a gyermekeket a Krisztushoz ve­zető igaz úton. A 7-ik dicséret (A nagy király jön, Hozsánna...) első versével kezdődött a felejthetetlenül kedves ün­nepély, mely után Parais Árpád segéd lelkész hitoktató üdvözölte közvetlen meleg szavakkal a nagy termet zsúfo­lásig megtöltő közönséget, beszédében rámutatva arra, hogy milyen eredmé­nyes lehet a pedagógusnak munkája, ha a gyermek nevelését szeretettel végzi. Majd a műsorra került a sor, amely a következő volt. Ifj. Szász Bé­lának „Miaíyánk“ c. remek költemé­nyéi Hsjmási Erzsébet II., Tóth Ilona, Gulyás Julia III., Árky Ilona V., Joachim Erzsébet IV,, Rácz Irén V., Both Kata­lin IV,, Gaál Julia IV., Mézes Ilona V. o. tanulók mondták el. Ezután az 5t­­ventagu gyermekkar Az áldott orvos közeleg c. gyönyörű éneket adta elő, a Virágvasánup történetét pedig (Máié 21 r. 1—17 v.) Póda Etelka Vili. o., Fónod Karolin VII. o. és Kövér Anna VII. o. t. mondotta el. Szabolcska M.-nak »Virágyasárnap“ c. magasszárnyalásu költeményét Rózsa Ilona VI, o. t., Szi­­gethy Ferenc „Jézus követése“ c. költe­ményét pedig Kossár Ferenc IV. o. t. szavalta el. A gyermekek kara bemu­tatta az Uj Énekes Könyvből a 34., 100., 40-ik dicséretet és a Hozsánna gyűjte­ményből több éneket adott elő nagy precizitással. Örhelyi Jánosnak „A va­sárnapi iskoláért“ c. mély hatású jele­netét Nagy Lenke IV., Cziliing Etelka VI, Eőry Etelka V., Husriicska Mária V., Bereczky liona V, Czanik Julia IV., Beke Zoltán IV., Mórocz Sándor IV., Berkes József V., Kation Kálmán V. és Sárközy Pál V, o. tanulók adták elő igen ügyesen. Énekkel és imával zárult a vallásos ünnepély, amely feledhetet­lenül kedves estékekkel gazdagította a hallgatóság szivét.,Az ünnepély rende­zése Alapy Juliska, a közs. iskola ki­tűnő tanítójának a kiváló vallásoktató­nak és Parais Árpád s. lelkész-hitok­tatónak elévülhetetlen érdeme, akik min den tekintetben elismerésreméltó mun kát végeztek az Isten dicsőségére. A vallásos estélyt a szülők körében meg­nyilvánult közkívánatra Husvét hétfőn este 6 órakor megismétlik. — Nem kel! az alkalmi munkásokat biztosítani A szociális biztosításról szóló 221/924. sz. törvény 1. §-a ki­mondja, hogy az alkalmi munkások biztosítása nem kötelező, ezért szüksé­ges, hogy a munkaadók az alkalmi munkásokkal az alábbi tartalmú nyilat­kozatot írassák alá. Nyilatkozat. A szociális biztosításról szóló 221/ 924. sz. törvény 1. §. kimondja, hogy az alkalmi munkásos biztosítása nem kötelező. Minthogy a napszám munka nem főfoglalkozásom s ilyent csak al­­kalomszerüleg vállatok, kijelentem, hogy alkalmi munkásnak tekntem magamat, s mint ilyen nem kívánom sem a szo­ciális, sem a betegpénztári biztosítást. Kelt.............. 1927............hó . ,n. munkás sajátkezű aláírása. Ilyen értelmű nyilatkozatok a Magyar Nemzeti Párt központi titkárságainál párttagjaik részére beszerezhetők. — A Magyar Nemzeti Párt központi veze­tősége Komárom. — A pozsonyi műkedvelők ünneplése. Az Elzevir előadása után a Jókai Egyesület vezetősége a szereplők tisz­teletére sikerült összejövetelt rendezett a Central-szálloda éttermében, melyen a pozsonyi vendégeken kívül a komá­romi társadalom számos vezető tagja vett részt. A fehér asztal mellett természetesen víg hangulatban folyt az ismerkedés és szövődtek a barátság szálai úgy, hogy az őszön talán már a komáromiak is visszaadhatják a pozso­nyiak látogatását és mi is ezentúl állandóan vendégül láthatjuk a pozso­nyi műkedvelők kiváló társaságát. A rendező Késik Heroldot elhalmozták gratulációkkal, — Árad a Duna. A sok esőzé3 kö­vetkeztében a Duna erősen megáradt már a múlt hét péntekjén egyméteres áradás érkezett Komáromhoz és látható volt, hogy magával hozza a szigeteken hagyott kivágott fák ágait és darabjait. Szombat-vasárnapra meg jobban emel­kedett az ár és a Duna sebes folyása fokozódott. A mellékfolyók is erősen megáradtak és a Nyitra felső folyása mentén ki is öntött. Reméljük azonban, hogy az árvizes világ nem fog bekö szönteni, mert a múlt esztendők belvi­zes csapásai még élénk emlékében van­nak mindnyájunknak. — Vallásos estély a Kollégiumban. Husvét vasárnapján este pontosan 6 órai kezdettel vallásos estély lesz a Kollégium emelati nagytermében a kö­vetkező műsorral: 1. Közének. 2. Imád­kozik Parais Árpád. 3. Egy bibliai Igé­ről felolvas Szaday Mariska. 4. Szaval Ivanits Ilonka. 5. Zongorázik Tárnok Ilonka. 6. Szaval Bertha Klári. 7. „A jövő református keresztyén Egyháza“, előadás, tartja Vargha Imre losonci teo­lógus szeniór. 8. Zongorázik -Tárnok Etelka. 9 Szaval Laklóth Teréz, 10. Hegedű számot ad elő Joő Leonka, zongorán kíséri Tóth Kálmán. 11. Bib­liát magyaráz és imádkozik Galambos Zoltán. 12 Közének. — Helyszámok már csütörtöktől kezdve kaphatók a lelkészi hivatalban. — Azok, akik a komáromij^magyar akadémikusok húsvéthétfőn rendezendő szinjátékos táncvigalmára esetleges té­vedésből nem kaptak meghívót és erre igényt tartanak, szíveskedjenek címü­ket Spitzer Sándor könyvkereskedésé­ben bejelenteni. — Műkedvelő a színészek segítségére. A pozsonyi To’dy-kör szombati komá­romi vendégszereplése alkalmával külö­nösen megnyerte a közönség tetszését Késik Herold, a már hivatalos színé­szekkel is versenyző népszerű műked­velő, aki az Elzevirben Andersen János antikváriust adta nagyon szép és átér­­zett alakítással, amely még hivatásos színésznek is dicséretére válnék. Késik Herold különben régi ismerőse Komá. romnak, katonai szolgálatát itt töltötte és igen élénk társadslmi életet élt itt, bejáratos volt sok komáromi családhoz, ahol kedvelték a jómodoru fiatalembert. A komáromiak élénken emlékeztek rá és örömmel látták viszont még hozzá oly jó szerepben, amelyet betöltött a szombati előadáson. Különben nagy kedvet érez a hivatásos színészet iránt is és nem egyszer kisegíti őket. Isme­retes, hogy a Komáromban is többször szerepelt Földessy (színtársulatot nagy katasztrófa érte Dunaszerdahelyen, amelynek az lett a vége, hogy a szín­társulat feloszlott. A tagok egy részéből azután Földessy színigazgató magyar staggione társulatot szervezett és kisebb városokban, nagyobb falukban tartanak egy-két előadást. Nemrég Somorján szerepeltek és ez alkalommal Késik Herold is fellépett velük nagy sikerrel és pedig a Játék a kastélyban és az Ördögben Ilyen vendégszereplésre sű­rűén kap meghívást. A Toldy-köiben és más egyesületekben sok szolgálatot telt a magyar kultúrának nemcsak mint szereplő, hanem mint szervező rendező igen sok meleg sikerű estnek ő volt a lelke, a mozgatója. A komáromi kirán­dulást is ő vezette, amiért a komáromi közönség csak elismeréssel adózhatik neki.. — Magyar belügyminiszteri rendelet a külföldiek vizűm nélküli határátlé­pőéről. A magyar belügyminiszter rendeletet adott k', amelynek értelmé­ben külföldi állampolgárok rendkívüli és kellőleg igazolt esetekben (pl. halál, súlyos betegség, orvosi műtét, vagy életbevágóan fontos teendők esetében) vizűm nélkül is bocsáthatók Magyar­­ország területére. Bebocsáthatók az említett okok nélkül is azok az idegen állampolgárok, akik igazolni tudják, hogy állandóan Magyarországban laknak és saját hibájukon kívül mulasztották el a vizumszerzést. A vizűm nélkül Magyaror­szágra érkező idegen állampolgároknak Budapesten kell utólag megszerezniük a láttamozási, az átutazóknak pedig a belépési rendőrhatóságok adják meg. Izsap- és Sárkánypusztai tea­vaj. Sajtkülönlegességek. Legfinomabb kárpáti málna szörp. Dessert bonbonok, Torta- és ostyalapok. Olajos és konserv halak, rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj. Horniman angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönleges­ségek. Asztali és Palugyay fajborok. Pezsgők. A legfinomabb fajkávék na­ponta frissen pörkölve kaphatók: Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komárom, Városház-ucca. ió — Kitiltották a Gyermek Újságot S.lovenszköból. A Benedek Elek szer­­kesztéséaen Becsben megjelenő Gyer­mek Újságot a teljhatalmú miniszter rendeletére Szlovenszkő területéről ki­tiltották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom