Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-01-08 / 4. szám

^egryvemiyolcadik évfolyam. -4. szám

Szombat, 1927. január S

KOMAROMI LAPOK

POLITIKAI LAP.

Slötuetéai ár csehszlovák értékben: Helyben ét vidékre postai sxétkQldéssel: Igöu érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. tyei uin Arai 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. SSs Megjelenik hetenkint háromszori

kedden, csütörtökön és szombaton.

„A nyugdíjügy rendezésében a nyugdijak egyenjo^ositását követeljük"

Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő nyilatkozata a „Komáromi Lapokénak.

Katolikus magyar

püspökség.

Irta: Egy magyar katolikus.

Az elmúlt hetekben a magyar katolikus közvéleményt a katolikus magyar püspökség gondolata foglalkoztatta. Ennek az oka egyesegyedül az, hogy az elnemzetlenités már az egyházi térre is átcsapott és a katolikus felekezeti szlovák sajtóban olyaa hangokat kezdenek hangoztatni, hogy el kell tüntetni a letűnt történe mi korszak anakronizmusát és itt mindent be kell szlovákra mázolni, hogy üdvözölhessünk a másvilágon. Ez az anakronizmus, mely túlélte az államvá'tozás történeti tényét és remélhetőleg túl fogja élni a sovinizmusnak ezt az egyházi téren kezdődő dühöngését is, nem más, mint 350000 magyar katolikus lélek — csak az esztergomi főegyházmegyének a dunáninneni részében.

Negyed fél százezer magyar lelket még sem lehet egy könnyen eltüntetni a földnek ezen szomorú színéről még egy keresztény-üldözésnek modern fegyvereivel sem, tehát megpróbálkoznak azzal, hogy lassan és szívósan eltüntessék mindazt, ami bennünket temp'omainkban is magyarságunkra emlékeztet, legelső sorban fajukhoz és nemzetükhöz híven ragaszkodó és ezeket hitükkel egyenlő értéknek tartó magyar papjainkat. A katolikus magyar papság száma az utóbbi nyolc év alatt megfogyott, mert annak egy részét az állampolgárság kaszája vágta le, egy részét pedig most kezdik kiutasitgatni. De az utánpótlásról nem gondoskodik az egyházmegye és elfelejti azt, hogy neki kötelessége magyar híveit magyar papokkal ellátni.

A magyar papság azonban a szlovák nyelvvidékeken teljesít szolgálatot az egyházmegye vezetőjének akaratából, aki a magyar nyelvvidékre magyarul is értő szlovák nacionalista papokat helyez, akikből azonban a magyar katolikus lakosság nem kér és azon az állásponton van, hogy ezek menjenek a szlovák nyelvvidékekre és ott éljék ki nemzeti érzelmeiket, a mi papjainkat pedig küldjék vissza közénk. A nacionalizmus azonban nem így gondolkodik, hanem a logika viszája szerint: a magyar vidékeken tért foglaló szlovák hívek lelki üdvösségéről gondoskodik első sorban és azt az elvet állítja fel, hogy tanuljanak meg a magyar papok szlovákul, a kisebbség, az elenyésző nyelvi kisebbség kedvéért. Hogy ehhez nagyobb kedvet csináljon, tehát küldöz magyar papjainknak mindenféle szlovák nyelvű kérdőíveket is és a kongruamegvonás stb. is-A nyugdíjügy rendezelensége rengeteg magyar család sorsát tartja bizonytalanságban. Ezek közül a családok közül nagyon sok rekrutálódik Komárom és környéKe körüli magyarságból, ahol azelőtt élénk híva alnoki és közigazgatási élet voll. A magyar nyugdíjasok mostoha helyzete legkiáltóbb valamennyi más nemzetű nyugdíjasok mellt tt és elhanyagolt ügyük csak nagyon lassan halad az igazságos elintézés felé. A nyugdíjasok ügyében a „Komáromi Lapok“ munkatársának most alkalma volt beszélni Holota János dr. nemzetgyűlési képviselővel, aki, mint köztudomású, a magyar nyugdíjasok érdekében többször interveniált eredménye sen az illetékes fórumoknál. Ho óta a következőkben fejtette ki a nyugdíjügy problémáját:

— A nyugdíjasok rendezésének ügye fokozatosan, évről-évre, halad előre, s mai stádiumában nem érte még el a megfelelő nívót, melyet a természetes fokmérővel mérve el kell érnie. Ez a fokmérő pedig a cseh nyugdíjasok nyugdija. A nyugdíjügyet tehat a nyugdíjik egyenlőtlensége élezi ki és főtörekvé síink oda irányul, hogy a nyugdijak közti különbségeket elimináljuk. Hogy a nyugdijak rendezésére szükség van, azt ma már nemcsak mi, vagyis a magyar politikusok hangoztatjuk, de a csehszlovák pártok is rájöttek ennek a fontosságára. A nyu^dijrendezést azonban egyszerre nem lehet megvalósítani. Bennünket a magyar nyugdíjasok érdekelnek, akiknek nyugdijukat utoljára 1924 ben rendezték A magyar nyugdíjasok nem érték el a csehszlovák közalkalmazottak nyugdjainak nívóját. A nyugdíjtörvény szükségességét kimon dotta a plenum is és már készítik a

mert fegyvereivel próbálja rnegpuhitani a magyar lelkészek nemzeti érzését.

Nagyszerű eszközök ezek a huszadik századnak a második negyedében a katolikus főpapság részéről, amely mindenkor a Pax jelszavát hordozza ajakán ésegyébbként magát a magyar papság ájtatos imáiba ajánlja, de intézkedéseiben lehetetlen feladatok elé állítja és helyzetét szándékosan is megnehezíti. A szlovák nyelv vidéken bezzeg nem követelik meg a katolikus lelkészektől a magyar nyelv tudását, de a kegyes püspökök eltűrik, hogy az ott élő magyar híveket még a magyar imádságtól is megfosszák. így van ez Besztercebányán, Selmecbányán és sok más helyen, ahol tekintélyes, nem tiz-husz, de több száz magyar nyelvű hivő él. A püspökök a hozzájuk folyamodó magyar híveket elutasítják kérelmükkel, hogy időnként magyar oktatásban részesüljenek.

A mostani püspök urak egyszerűen elfeledkeznek arról a fő hilszabályról: hogy amit nem kívánsz magadnak, ne cselekedd azt < másokkal.

Komárom, — január 7.

javaslatot, mely a különbségek megszüntetésire törekszik. A javallatot leg közelebb beterjesztik és minden bizony nyal el is fogadta a képviselőház és a szenátus A nyugdíj örvény megsemmi siti majd a kaíe^Oriákat, amelyekben jelenleg a nyugdíjasok tömönüinek : és pedig az első ka'egóriaban azok a nyugdíjasok, akikit mostan nyugdijaztattak szolgálatuk után, a másodikba a cseh nyugdíjasok tarodnak, míg a har módikba azok a magyar tisztviselők, akik a régi magyar nyugdijak 60 százalékát kapták, vagyis, akik 1919 ben mentek nyugdíjba.

— A nyugdíjügy rendezésében tehát a nyugdijak egyenjugositását köveieljük. A nyugdiiügv rendezesenek volna egy másik megoldása ha a nyugdijakat a gazdasági viszonyokhoz megfelelően ni vellálják és a drágas gi indexet vennék alapul. Így ugya csa ■ nem lenne lehetséges az az abszurdum hogy valaki havonta negyven korona nyugdíjból kénytelen megélni

Arra a kérdésre, hogy a szlovenszkói politikában milyen váhozásot várhalók, Holota János dr. ezt a szlovák néppártnak a kormánnyal való tárgyalásaitól telte függővé.

— A szlovenszkói politika legjelentősebb kérdése most a szlovák néppárt tárgyalásai a kormánnyal. A Hiinka párt becsatlakozása maga után vonná az egész politika átalakulását, amint ezt abból is következtethetjük, hogy belépésük ese éri szóba került még a közigazgatás megvál oztatása is. A ma gyár nemzeti párt a szlovák néppárt tárgyalásaival szemben egyelőre a várakozás álláspontjára helyezkedett.

Ezért mozdul meg most az esztergomi főegyházrnegye magyar katolikus lakossága, mert úgy találja, hogy a mértek betelt és elég volt már a keserűségből. Ezért kéri az apostoli szentszéktől a szlovenszkói magyar püspökség felállítását, amelynek minden feltétele megvan. Megvannak a birtokai, bár azokat a csehszlovák kormány zár alá vette, de ez a zárlat bizonyára nem tart tovább, mint a konkordátum megkötése, ami a Konszolidációnak egyik állomása.

Minket komáromiakat azért is érdekelhet ez a mozgalom, mert a püspökségnek a székhelye a legnagyobb valószínűség szerint ez a város lesz, mint messze magyar vidékek geográfiai központja. Mi bizunk Róma igazságszeretetében, mely a szlovák püspöki kar és a csehszlovák kormány bizonyosra vehető ellenzésével szemben is meg fogja tudni oldani a kérdést és nem elégszik meg a püspök uraknak küldött mérsékletre intő utasításokkal, amelyeket azoknak betartani eszik ágábap sincsen, htnera rendezi a negyedfélszázezernyi és a többi egyházmegyében elszórtan élő további háromszázezer magyar katolikus helyzetét.

Ajtatos imáinkban tehát, ne I vegyék tőlünk rossz néven a magyar hívektől a magyar imádságot is irigy lő szlovák püspök urak, nem az ő velünk szemben ellet, séges szándékukért fordulunk az egek urához, hanem a magyar püspökség megvalósításáért, amely megrendült lelki békénk egyedüli gyógyszeréül kínálkozik.

= Nehéííósek a katonai szolgálati idő mebho&sz&b&itáea kérdésében. A

nemzetvédelmi miniszter a katonai szolgálati időt újra tizennyolc hóban kívánja megállapítani, illetve az eddigi szolgálati idő további meghosszabbítását kívánja. A kérdés most a belpolitika homlokterébe ke ült, mert a polgári többség német pártjai egyelőre nem mutatnak hajlandóságot a hozzájárulásra. Már majdnem biztosítva volt a nemzetvédelmi miniszternek erre vonatkozó javisiata, amikor most a német keresztényszocialisták vonakodnak hozzájárulni a véderőtörvény megváltoztatásához és velük a német gazdaszövetség is igen óvatos magatartást tanúsít a meghosszabbítás kérdésében. A kérdés olyan nehézségekbe ütközik, hogy szinte kockáztatja a többségei, úgy, hogy Svehlának nsgy erőfeszítéseket kell tennie, ho*y a katonai szolgálati idő meghosszabbítására a polgári többséget megtartsa, vagy uj többséget szervezzen.

— Benes viszatór Prágába. A csehszlovák sajtóiroda értesülése szerint Bznes Ede külügyminiszter január 10-én visszaérkezik Prágába. Krof'a volt berlini követ, aki a külügyminisztert helyettesítette távolléte alatt, fölkereste Benest franciaországi tartózkodási helyén és tájékoztatta őt az aktuális politikai ügyekről.

= „Mndenneinü feltétel nélkül“ A

csehszlovák agrárpártnak prágai központi hivatalos lapja, a „Venkov“ a németeknek a kormányban való részvételéről Írva, úgy tünteti fel a németek kormánytámogatását, mint amelynek ellenében semmiféle engedmény nem jár. Sokan zúgolódnak — Írja — a csehek között azért, mert a németek bekerültek a kormányba . . . Svehla miniszterelnök megmondta a németeknek, hogy mindenki részt vehet az államalkotó munkában, azonban mindennemű feltétel nélkül . . . S most azok a csehszlovák pártok, amelyek vonakodása miatt sor került a németek kormánybatépésére, bujtogatják a népet . . . Pedig a németeknek a kormánybalépése a lehető legalkalmasabb pillanatban történt meg: fordulat állott be a külpolitikában! A „Venkov“ e sorokkal igazolni akarja Svehla miniszterelnököt a németek kormánybalépéséért, jazonban a hangsúly nem annyira a németeknek állitoan feltétel nélkül történt kormánybalépésén van, mint inkább azon, hogy a kormányban jelenleg helyet nem foglaló pártok bujtogatják a kormány ellen a csehszlovák népet 1 A Venkov-nak a feltételekre vonatkozó állítása arra.szükséges, hogy mentse az agrárpártot, noha azt is kellene tudnia, hogy az elégedetlenkedő szocialisták épen azért agitálnak a kormány ellen, mert ők abban helyet nem foglalhatnak és pedig elsősorban az agrárpárt miatt, amely a cseh néppárttal együtt csakis polgári többséget kíván fönntartani, keserves emlékeket