Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-23 / 127. szám
8. oldal. Komáromi Lapok 1926. október 9$ latos tanúsága az alábbi eset. Csiliznyárasdon a napokban az egyik ott lakó gazdaember két kis gyermeke, akik közül az egyik 10 éves, a másik 4 éves, elmentek'„halászni“.Már ahogyan ilyen apró emberkék a halászáshoz értenek, s amilyen apró szerencséjük is lehet, nagy örömükre fogtak is két kis böklét. Megtudván ezt a balonyi csendörörs, egy ugyancsak tilos halászatban ta'áltatott ottani lakos által, a két kis deliquenset bekísérték a jegyzői hivatalba, ott kihallgatták őket, jegyzőkönyvet vettek fői a rettenetes esetről s a két apró halat is lefoglalták, mint bűnjeleket. Szép dolog ez a pontos ellenőrzés, amellyel a csendőrség védi a halászok jogát s védi ezzel a törvényt, de talán mégsem helyes módja ennek a törvényvédelemnek, ha a szuronyos csendőrök még az ártatlan, senkinek komoly bajt, kárt nem is okozó gyermek szórakozásokba is a kis ügyhöz nem illő nagy komolysággal vetik rá magukat. Nem lehet helyes állampolgári nevelés ez, amely már az apró gyermekkorban csendőrszuronnyal vezeti be a leendő állampolgárokat az olyan magas hangon hangoztatott „demokráciába“. — A város adósságai. Komárom város a helybeli pénzintézeteknél függő tartozásokkal van érdekelve, amelynek folyósítása ezeknek a válságba jutott intézeteknek súlyos érdeke. A földmives kölcsönpénztárral szoros összeköttetésben álló Cseh Jelzáloghitelbank ajánlatot tett a városnak ezeknek a tartozásoknak a konvertálására. Az eredeti ajánlat szerint a kölcsönt a bank záloglevelekben folyósította volna, de ez a nagy árfoiyamkülönbözet mellett nem látszott előnyösnek és igy a város készpénz ajánlatot kért. Most ez is beérkezett és a hétfői közgyűlés Í:glalk02hatik a kölcsönügylettel. — Az 1925- évi zárótzámodás. Komárom város 1925. évi zárőszámadása elkészült és azt a legközelebbi közgyűlés tárgyalja. Ez által a város már szabályszerű időközökben terjeszti elő számadását és a költségvetést is, amelyet a november hóban tartandó képviselőtestületi ülés tárgyalhat. Az 1925 évi zárószámadás tehát az 1927. évi költségvetéssel együtt tárgyalható, ami a városi számvevőségnek, de a városi egész adminisztrációnak teljes konszolidációjára mutat. — A cukor uj ára. Végre iétrejö.t a béke a cukoriparban. Svehlának, a nagy egyeztelőnek kellett közbelépnie, hogy megállapodjanak a 488 koronás gyári árban mázsánként október 25-étől kezdve; ez az ár a kristály cukor ára, a kocka- és süvegcukoré valamivel magasabb lesz a kereskedelemben. így tehát a hat koronás árak leszálinak a Jóról, — Villamos vasutat kap Érsekújvár és környéka. Érsekújvárban életrevaló emberes laknak, akisnek főleg az üzleti és gazdasági kérdések iránt van nem mindennapi érzékük. Hirsch Gáza volt városbiró és Holota János jelenlegi várcsbitó nem kisebb dologba vágták fejszéjüket, mint hogy az Érsekújvár mellett fekvő és vasút nélküli községeket, Kamocsa, Szimő, Vágfarkasd, Negyed. Andód, villamosvasuiial kapcsolják Érsekújvárhoz. Ebben az ügyben már volt is egy előértekezlet és az érsekujváriak egyelőre fantáziában már építik is a vasutat. Elágazás Szimő Gúla és Negyed felé vagy Kamocsán Gúla és Szimő felé... Teiveket is készít a Skoda gyár jó üzlet reményében ingyen. A villamos vasúthoz egyelőre egy lényeges kellék hiányzik: a pénz. Amilyen élelmesek újvári szomszédaink, Hirschék azt is előteremtik és meglesz a vágvidéki villamos vasút, a VVVV. Irodalom. Széljegyzetek. Irta: Borsay. (Folytatás.) 1526 után két nagy esemény történt. Az ország testének főid ara batása és ennek következtében a lelkek elkülönítése. Akár a linzi béke (1606), akár az erdélyi fejedelemség fénykora idejéből való poliukai térképet vizsgáljuk, akár a vallási és mivelődési állapotokat bontogatjuk, meg kell állapítani azt, hogy területileg részekre tagoltan, társadalmilag meg bontottan, lelkiismereti szabadságában földúltan, miveltségileg elváltán, jóformán minden része az országnak más és más életet élt, más és más fejlődésnek indult. Az ország nyugati területei fölött a bécsi sas terjesztette ki sötét szárnyait, a keleti rész csodálatos és sikeres küzdelmet folytatott két nagy hatalom: a római császár és a török szultán politikája ellen, az ország szive pedig idegen és pogány fönhaióság alá került. A lakosság igy különböző viszonyok közé került, más és más kormányzat, fölfogás, szellem és erkölcs hatása alá. Megérezte tehát a területi változások hatását, gazdasági és mivelődési téren egyaránt. A bécsi udvar politikájáról legújabban Takáts Sándor kötetei szólnak s bőven ismertetik azt a következetes irtó hadjáratot, amellyel a magyar értékek ellen küzdött. A központosító politika célja beolvasztás, a protestánsok sanyargatása célja a katolizáiás volt. Végső eredményében az alkotmányos és vallási szabadság elkobzása felé közeledett. Az erdélyi fejedelemség viszont az alkotmány és szabad vallásgyakorlat védője volt. Önálló, nemzeti királyságot teremtett, szabad udvari és polgári életet fejlesztett. A török hódoltság politikai berendezkedésével legföljebb az adók és harácsok függöttek össze, mert a bégek és basák nem törődtek a vilajetek lakóinak nyelvével és hitével. A reakciós elv nyugatról kelet felé haladtában fokozatosan gyöngült s igy a liberális elv kelet felé haladtában fokozatosan erősödött. A polgári és lelkiismereti szabadság a Habsburgok területén eifult, a hódoltságban föllélegzett, Erdélyben kivirult. Ugyanezeket a fokozatokat látjuk a protestantizmus éleiében is, így érthető, hogy a Dunántúlnak és a Nagy Alföldnek hódoltságában a kálvini hit magyar vallássá lett, hogy a királyság területén Pozsonyban és Eperjesen egy-egy spanyol inkvizíció működhetett. Ezek a nagy irányvonalak már sokat megértetnek abból, hogy a nyugati és keleti területek lakói szükség szerint hogyan fejlődtek s hogy e fejlődés milyen ered ménnyel járt s milyen nyomokat hagyott leikükön. A hódoltság területének tömör magyarsága fölött az élet és vagyon bizonytalansága lebegett. Kivált azon a hosszú, délnyugatról északkelet felé terjedő vonalon, a hol a Habsburg királyság a török birodalommal határos volt. E határtól keletre és nyugatra fekvő sávok állandó csatározások színhelyei voltak. Vagy a török csapott be a királyság területére vagy megfordítva. A szenvedett károk és veszteségek panaszát Bécsben és Stambulban egyformán nehezen hallották meg, különben is sem itt, sem ott nem sokat törődtek a magyar érdekekkel, mig valami hatalmi kérdés nem merült föl. E határokon élők tehát csak Istenben é3 magukban bízhattak, gondosak és erősek, óvatosak és bátrak voltak, gyanakvók mindenkivel szemben, féltékenyek vagyonkájukra, készek a pillanatnyi helyzetnek okos megítélésére és kiaknázására. Ilyen életmód mellett önző, bizalmatlan, zárkózott, erősen materiális, nehezen fölmelegüiő, de annál hivebb és megbízhatóbb, hitében, erkölcsében dacos, egészben konzervatív és reális irányban kell fejlődnie. Ez a vihart és harcot álló, családjának elő, néha zsugori, de mindég alamizsnás, vagyonát ingatlanba vagy könnyen szállítható és aranyba ölő magyar, szükség szerint rátarti, módos és istenfélő, sokban hasonlít a tenger partján lakókhoz, kik fölött szintén állandó bizonytalanság lebeg és a kik szintén szemük és karjuk, okosságuk és hitük mértéke szerint boldogulnak. Az ilyen ember ritkán csügged, bele tud törődni a helyzetébe és szemét a jövőre függeszti, hogy remélhessen s a múltra tekint, hogy abból bizalmat merítsen. A hódoltság magyarja, mert hitével és leikével Stambulban nem törődtek, tárt kebellel fogadja a protestantizmust, természetesen hajlik a aalvinizmus felé, megőrzi lelke és elhatározása szabadságát, érzi erejét és meg tudja ítélni a más erejét is, akár anyagi, akár szel-. térni erőről van szó. Csak azt a tekintélyt ismeri e\ de ahhoz hfien ragaszkodik, amelyet erőre alapozottnak, kiválóságon nyugvónak, emberi méttósá-Október 28-iki állami ünnep alkalmára előírásnak megfelelő állami lobogók kaphatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében KOMÁROM, Nádor-utca 29. —...... Telefon 80. .............—— gát tiszteletben tartónak ítélt és elfogadott. Ebbői ered nyakassága és tisztelettudása, ebből táplálkozik politikai és társadalmi magatartása. A királyság területén élők lelki alakulása egészen má3. Ezeken a végeken a magyarság idegen ajkú polgártársakkal él együtt s idegen hatalom szárnya alatt, idegen hatóságok alá rendelve. Bizalma tehát annál nagyobb próbára van {vetve, minél kevésbbé szabad magával. Bizonyos korlátok közé szorítva találja magát akár lelki, akár világi életének sajátos és egyéni nyilvánulásai jelentkeznek. Bécs beleszól hitébe: lutherani comburautur, gazdasági életébe, provinciává sülyed, politikáját irányítja, az ausztriai ház uszályává válik’ vitézi kiváltságaiba, mikor a várakat idegen zsoldosokkal rakja meg, tehát erőszaknak van kitéve és a vitézi élet vagy elvadul, vagy kivándorol. Szóval minden vonalon érzi független szabadsága korlátozását: politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi korlátokkal találkozik. Ezek a viszonyok egyformán kihatnak egyéni és polgári mivoltára; mint polgár, állandóan feszélyezve van, mint egyen, állandóan korlátozva, A közdolgok iránt elveszti fogékonyságát, hiszen úgyis nála nélkül szövik a jövő vásznát, magánviszonyaiban elkedvetlenedik, mint a kalitkába került madár, elfelejt énekelni. Egy bizonyos szenvtelenség fogja el, mely azután fásultsággá válik s mint megszokott iga, ha nem töri is föl a nyakát, nem is lelkesíti. A polgári öntudat tehát vagy kelletlenül hódol be, vagy kényszer alatt megadja magát és igy a szervilitás is vagy a rebellis felé hajlik s nincs oly walesi bárd, aki Edvárdot megénekelje. Aki volna, vagy szinlő, vagy hízelgő, vagy haszonieső^Szerencsénkre ilyen faiseürök kevesen akadtak. Azerdéiyi fejedelemségben élők szeme előtt a jelen képe megnyugtató, a jövő távlata reményt keltő. Van miért küzdeni és dolgozni: föntartani és biztosítani a régi magyar államot, megőrizni a lelkiismeret szabadságát, boldogulni az otthonban, gyarapodni Isten és ember előtt tisztességben, segíteni a vailások miatt üldözötteken, beleilleszkedni a korba és Európának civilizált szférájába, szabadon dalolni, katonáskodni, tanulni és tanítani, hinni az Istent és bízni a jövendőben. Itt a lélek fiatal és erős maradt. Van kedve küzdeni és humorizálni, élvezni és elmélyedni, hinni és dolgozni, lelkesülni a vitézi próbákon, őrülni a családnak és remélni az utódok boldogságát. Biztosság, céltudatosság, önérzet, szólás és cselekvés szabadsága és készsége, az élet múzsája s a kedv csapongása kiséri minden lépését. Erdély egyszerre tár kaput az olasz renesszánsz nak s a német hitújításnak. A művészet Kelet és Nyugat kapujában nagyszerűen simul össze. Amit kap innét, nemesíti azt, ami amonnan érkezik. Az ipar gazdagsággá, a miveltség művészetté, az élet jólétté, a politikai hatalom nemzeti erővé nemesedik. Azonban az igy kialakult különbségek ellenére mégis volt valami, ami a három darabra szakított magyar világot összetartotta: a nemzeti nyelv és irodalom, a magyarul zengő egyházi és virágének, a hazai nyelven is vitatkozó vallási polémia és a diplomáciába belenyomuló magyar kancellista. Bécsben épp úgy tartottak magyar kancellistákat, mint Stambulban. Iskolák, könyvnyomtató műhelyek itt is ott is egyaránt keletkeztek és eredmények itt is ott is mutatkoztak. A gyulafehérvári is sárospataki főiskolák tanárai között európai hírű tudósokra találunk. Közöttük van az egyéni nevelés és nemzeti nyelven való tanítás kezdője és megalapítója Coménius, ki Sárospatakról bucsuztában is a nemzeti nyelv mivelésére buzdított. A XVI—XVII. századok alatt szellemileg az európai nemzetek művelődési szolidaritásában élvén, minden balsors ellenére is ismertek és becsültek bennünket. Ami szerencsétlenséget hozott ránk az ország földarabolása, jóvátette, amenynyire lehetett az egyesitő művelődés és irodalom, bár igy területileg földáraholtan, műveltségűnkben mégis egységesek voltunk. (*) A Toldy-Kör Csallóközi Ciklusának Első estje Október 31-ób lesz. A Toldy-kör választmánya felbuzdulva a tavalyi Pozsony-cikius sikerén, az idén három estre kiterjedő csallóközi ciklust rendez, hogy ezzel is szorosabbá tegye Pozsonynak kulturális kapcsolatát a csallóközi magyarokkal. Az első este október 31-én vasárnap este 6 órakor lesz a primáspalota tükörtermébeu. Ezen is mint valamennyi estén csallóköziek szerepelnek csallóközi témákkal. Az első estén bevezető beszédet mond Zellinger Ernő dr. a somorjai magyarságnak egyik lelkes vezére. Majd a Hiedhrétrö! származó Bittera család bájos sarja Bittera Marianne elszavalja ölvedy Lászlónak „Csallóköz“ cimü nagyhatású költeményét, Klimits Lajos, aki Somorja szülöttje, több saját költeményét adja elő végül Khin Antal somorjai tanár tart vetitettképes előadást „Ösregék és történetek az aranykertröi“ cimmel, amely tudományos feldolgozása mellett is népszerű és rendkívül élvezetes lesz. A második ciklus estén, november 28-án Alapy Gyula dr. a tudós komáromi iró Csallóközről értekezik vetitett képek kapcsáo, a harmadik estén december 19 én pedig Jankó Zoltán Csallóköz humorját szólaltatja meg az ő kitűnő irói vénájával. Az estéken még zenei számok is gyönyörködtetik majd a közönséget, így az egyik estén fel fognak hangzani Bihari Jánosnak a nemesabooyi származású hires prímásnak szívhez szóló dalai. Valamennyi estén a belépés ingyenes, csupán a ruhatár kötelező. Művészet. □ Képklállitá* a kulturpalotása«. Nagy Márton jeles festőművész főldink nagy gyűjteményes képkiállitása a kultúrpalotában még mindig az állandó érdeklődés tárgya. A héten az iskolák növendékei csoportosan tekintették meg a gazdag kiállítást, amely naponta reggel 9-től d. u. 5 óráig tekinthető meg a keleti szőnyegkiállitás kapcsolatban. □ Farkas Márta hangverseny». Amint már előre jeleltük, országos nevű hegedűművész földink, Farkas Márta ma szombaton este rendeli nagyszabású hangversenyét Érsekújváron. A hangverseny iránt már előzőleg úgy Érsekújváron, mint Komáromban és a vidéken is igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, ami természetes is. Farkas Mártának olyan kiforrott művészi tehetsége van és olyan gazdag műsorral lép fel, hogy a nagy érdeklődést méltán meg is érdemli. Színház, luán Sándor az uj igazgató (November elején jön társulatával Komáromba. — Első újítása, hogy leszállítja a helyárakat. — Számol a közönség nehéz gazdasági helyzetével. — Elve: nagy forgalom — szerény haszon) Már több évtizede rovom a sorokat az újságok hasábjain és mint újságíró, állandóan érintkezem színészekkel és színigazgatókkal, de most találkoztam az első direktorral, aki azt mondja, hogy számolok a szinházbsjíró közönség teherbíró képességével és mérséklési a helyárakat, mert inkább legyen alacsony helyárak melleit telt házam, mint magas árak mellett fél, vagy, háromnegyed üres ház, ásítson a színészekre, akiket az üres ház nem csoda, ha elkedvetlenít. Az előző direktorok mind magas helyárakkal jöttek és vitatkozni, veszekedni kellett velük, hogy
