Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-03-13 / 31. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1926 máraius 16. Eliaduck kezdet* hétktznap este '17 ö '|i9 ínkor [ODERN MOZI KOIflAMIO TISZTI PAVILLON EltadáMk kezdete vasár- és Innapaap Szombat és vasárnap, március 13-án és 14-én Henny Porten: Práter -Megkapó bécsi filmregény 6. felv. Hogyan lesz a kis varrólányból előkel5 nagyvárosi dáma? Fősz. Henny Porten és Angelo Ferrari Hétfő és kedd, március 15 és I6~án KIÁLTÁS Á PUSZTÁBAN Szenzációs cirkuszdráma 6 felv. főszerepben: Bánky Vilma és Marco a hires erőember. ilyen, vevöközönségéhez alkalmazko- j dik. Az akciót egyelőre a szlovák liga | ünnepeire korlátozhatná a vérmes cikkíró, aki bizonyára hallotta a legutóbb is, hogy annak ünnepélyén nem szlo vákul, hanem cseh nyelven beszéltek az előadók és szereplők. Itt volna tere nyelvi küzdelmének, hi a szlovák kul turegy leiben a szlovák nyelv helyét és túlsúlyát követelné. Minket, magyar őslakosokat, nem hoznak ki a sodrunkból az ilyen fenyegetésszerü hangok, mert mi uralkodni tudunk magunkon és fegyelmezni is tudjuk magunkat. Ezt ajánlanók azoknak is, akik a társadalmi békét ilyen utakon vélik szolgálni. Mi nem bánijuk a szlovákságot, nem is bántotluk soha. Tehát a legkevesebb, amit tőlük is elvárhalunk, hogy nekünk is hagyjanak békét, magyaroknak. Őslakos. „Ne féljetek kitti' — Hlinka András cikke. — Ily címmel irt cikket a „Slovák“ ban Hlinka András. Azt irja, hogy naponta egy csomó levelet és kérvényt kap, melyekben aggódás és bizonytalanság tűnik fel. A párt barátai és hívei féltik a párt sorsát, mert azt hiszik, hogy a vezetőség minden áron be akar lépni a kormányba. A félelmet fokozta a ruttkai választás, mert ebből azt következtetik, hogy a párt hanyatlóban van, pedig Ruttka nem jelent semmit. A pártnak csak az árthatna, ha pillanatnyi, vagy személyes előnyökért lépne a kormányba. Ez katasztrófa, vagy veszedelem volna. A felvilágosult nyugatról Hiinkáék egy munkatársa azt irta neki, hogy: „Ha önt a stréberek a kormányba viszik, nevetség tárgyai leszünk. Beláthatatlan lesz a következménye annak, ha önt a nép a kormány ketrecében füvön kérődzeni látja.“ Ezt irta nekem egyidősebb pap. Egy fiatalabb hasonló módon közli velem aggodalmait, ki levelét memenióképen küldötte és azt itta: „Bizonytalanságban élünk itten, sőt gyanúsítások és kétkedések közt. A néppárt ténykedéséről legtöbbnyire idegen lapokból értesülünk és ez kissé boszant minket. Van abban egy darab őszinteséghiány és kulisszák mögöttiség, ha a párt Prágában a kormánybalépás iránt folytat tárgyalásokat.“ Hlinka naponta kap ilyen leveleket és azt üzeni ezeknek, hogy „ne féljetek, ti kishitüek. Nincs okotok a félelemre. A párt programja nyílt és az 1925 no»ember 27-iki nyilatkozat világos. Ebben a deklarációban a párt kijelenti, hogy rendületlenül áll a Pittsburgh! szerződés alapján Nemzeti és kulturérdekekből követeli, hogy a szlo vák nyelv legyen a hivatalos nyelv az iskolákban, a hivatalukban és a köz életben. És ezen lelki javaink csak akkor lesznek meg, ha Szlovenszkónak saját közigazgatása, saját országgyűlése és saját hivatalai lesznek. Anyagiakban pedig joga van a szlováknak, hogy itthon találjon exisztenciát.“ Csodálkozik, hogy a nemzet félti a pártot. Hiszen ez biztosítani akarja az adók leszállítását és ezért nem szavaznak meg semmi olyan indítványt, amely emelné az adókat. Védi a nép fiait hi vatalokbarr, hogy állást kapjanak, licen ciát, trafikot, vendéglőt, amit úgy nevezünk, hogy: Szlovenszkó a szlovákoké. Ezen kardinális pontok nélkül még csak le sem ülünk a kormányba lépésről tárgyalni. Végül kéri a nemzetet, hogy ne Ítélkezzék felettük az ellenséges lapok hir adásai alapján, mert ők őrt állnak a belső ellenséggel szemben. hangversenye Komáromban, a Kultúrpalotában 1926. március hó 18-án, csütörtök este 8 órakor. E hangversenyre minden zenekedvelőt meghiv a Jókai Egyesület. vinn# Herczeg Ferenc. (Di. Hajdú Lukács bevezető megemlékezése a Földessy társulat jubileumi díszelőadásán) (Folytatás.) De a nagy iró leghatalmasabb alkotásai mégis történelmi regényei és színművei. (Pogányok, Bizánc, Ócskay László, A királyné futárja, Az élet kapuja. A fogyó hold, Árva László király, A hét sváb, Fekete lovas és a Hid.) Csodáljuk bennük a gazdag és alapos tanulmányt. Mert a történelmi regény nagyon nehéz műfaj. Az írónak lelkiismeretes tanulmányokat kell végeznie. Herczegnek nagy elődei vannak ezen a téren. Csak Jósikát, Eötvöst, Keményt és Jókaii említem. Az irodalomkritikus ezeknél is talál gyengeségeket. Jósika alakjai nem tudnak elég mély gyökeret verni a korban, az iró csak a felszínre ülteti őket. Eötvös műveiben fárasztó a sok reflexió, a nagy Kemény Zsigmond nem tudott magának olvasó közönséget szerezni, a mi arany szájú mesemondónk, Jókai Mór sokszor akkor is mesét mond, mikor történeti regényt ir. Vannak, akik művelődéstörténetet, művészettörténetet írnak regény helyett, munkáikban nincs meg a harmónia a mese és korrajz között. A regényük rendezetlen muzeum. Más írók nem tanulmányozzák lelkiismeretesen a kort. Mert még nem ir történelmi regényt az, aki elmond egy mindennapi szerelmi történetet és vigyáz, hogy gőzhajó, vasút, automobil ne forduljon benne elő, ha a XVI. században játszódik. Sok írónál a történeti háttér frissen festett, vagy elhasznált ócska szinpadi kulissza. — Herczeg ismeri az egyes korok politikai és társadalmi életéi; színes képzeletével életre kelti a holt világot. Csodálatos adománya, hogy érdekes, szines mese keretében, a jelen vágyait és aggodalmait a múlt tanulságával tudja egyesíteni. Csodáljuk Herczegben az izzó nemzeti érzést. Fájdalmainknak, reményeinknek és vigasztalásunknak nincs ma nálánál igazabb prófétája. Nagy tehetségén kívül az ő fájó, izzó hazaszeretete emeli a verseci sváb fiút a magyar irodalom legnagyobbjai közé. Valóban csodálatos, hogy Herczeg Ferenc aki gimnazista korában tanult meg magyarul és első tárcáit még németül irja, ennyire összeforrott a nemzeti lélekkel. Hősei, a Pogányok Márton kanonokja.^ az Árva László Hunyadija, az Élet kapujának Vértesy Tamása, Ócskay kurucai, a Királyné futárjának Szentgály Andrása, az Aranyhegedű Arató testvérei és Ijjártó őrmestere, bár századok választják el őket egymástól, mind egy testvérek Azt mondják, hogy a nagy orosz irók megdöbbentő hűséggel megrajzolták az orosz lelket. Herczeg műveiben is életre kél a magyar lélek. Ez a lélek csupa hűség, egyenesség, becsület, áldozatkészség, hazaszeretet és hősiesség. Van benne valami barbár erőszakosság és keménység is, de ezt is Ázsia pusztáiról hozta magával. Ha a világ Herczeg műveiből ismerné csak a magyarságot, becsülne bennünket. Legelső történelmi regénye voll a Pogányok. Vatha vezér lázadásának leverése után végleg győz a kereszténység. Az erdőkben kialusznak az oltárok, nincs többé véres áldozat, az egyház poroszlói összetörik az énekmondók kobzát, a magyar rónák és puszták betelnek könnyel és gyásszal, mert meghalt a magyarok öreg Istene. Herczeg a bujdosó táltos, az elnémított hegedős telkével siratja a külön magyar isten, a. külön magyar világ gyönyörű álmát. A lelkek világában is vannak rianások. Márol-holnapra megváltozik minden. Máról-holnapra másnap lát az ember mindent Ami szent volt, az ma kárhozatos, amit megfeszítettem, azt ma imádom. A rianás sebet üt a leiken A pogány magyarság is szenvedett bele, midőn elhagyta ősei hitét és felvette a kereszténységet. Herczeg regényében igazán művészi gondolattal, egy ember lelkén viharzik át az ősi po gányság minden szenvedése A hőse Márton kanonok. A pogány Tonuzóbának volt a fia, apját Szf. István megölette, őt meg. az árván maradt kis fiút papnak nevettette. Olt él most a marosvári káptalanban. És amióta újra hallja a szét zizegését, a szabad pusztai szélét, mely egykor atyja sátorpalotájának ponyváját dagasztotta, azóta bezárultak felette a mennyország kapui. Mikor a feszület előtt térdepel, a nádasok zúgását halija Zsolozsmát énekel és közben régi bessenyő harci dalok járnak az eszében, amelyekről azt hitte, hogy már elfelejtette. Hiába igyekszik a lelke ég felé, mindig visszacsap és mélyen a puszták fölött kalandozik, mint a borús időben a fecske Egy idő óta úgy érzi, mintha szakadatlanul forró cseppek peregnének a szivére. Tud e az ember szive sírni? Ha lónyeritést hall a pusztán, megreszket minden tagjában. Ha távoli fülökszó üli meg a fülét, eláll a szive verése. Almában künn jár a pusztán. Körötte sehol sincs ember. Siet tovább, mindig tovább. Néha felsíkolt örömében, mint a vadmadár. Néha leveti magát a földre és megöleli az elperzselt gyepet. Aztán megint siet tovább, mindig tovább, míg a lélekzete el nem áll, az ereje el nem hagyja; összeroskad, de haldokolva is oly boldog, minő ébren nem voll soha. Meg akarja nyuglatni a lelkét, de nem sikerül. Sőt a szerelem is feltámad a szivében Csanád vezér leánya Ángyika iránt. A bessenyők pedig mindennap várjákvárják az ö elveszett vezéröket. Mikor az Árpád hercegek jöttének hírére fellázad az ország, a besenyők érte mennek Marosvárra. És Márton kanonoknak eszébe jut, amit a bujdosó táltos mondott neki. Egy nap eljön érted a puszta, ellenállhatatlanul, rettenetesen bömbölve, mint a tavaszi áradás, íme a puszta eljött az ő fiáért, Alpár vezér lett a Márton kanonokból. A bessenyök élén harcol Péter király ellen. De csak csalódás, fájdalom éri a lelkét. Szerelmesét megölik és csalódik a pogányságban is. Lassan átlátja, hogy a pogányság háborúja kezdettől fogta reménytelen volt. ók azért fegyverkeztek, hogy testeket öljenek, pedig az ő ellenségük nem a testekben, hanem a lelkekben lakozik. Az erős hit ellen nem lehet kopjával harcolni, hanem még erősebb hittel. Nekik pedig nincsen már hitük. így omlik össze Márton kanonok lelke. — Csak egy kifogást tehetünk Herczeg hatalmas regényével szemben. Jobban kellett volna éreztetnie, hogy a kereszténység felvétele mentette meg a magyarságot a hunok, avarok sorsától, ha mindjárt sok magyar álmot is összezúzott és kezdetben idegen volt. (Folyt, köv.) Mae ts üli elmein Mta Moral Aladár CHtegekiFeskedése Komárom. Kishid alca 1. íz. Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz ételolajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonservek, naponta friss nyitrai csemege vaj, ae összes nyers és cukrozott déli gyümölcsök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 Nomia \M\i\mi — Analfabéta tanítók, bábaasszonyok, félbenmaradt jogászok Romania állami tanári karában. — Az annyi izgalmat keltett községi választások lezajlottak. A szász és magyar győzelem olyan visszatetszést keltett román soviniszta körökben, hogy Erdély mind a hát törvény ható sági városában megpeticionáiták a választást. Amig a belügyminisztérium a petíciókat bírálja, ráérünk megint kulturügyekkel is foglalkozni. Az iskola - kérdést megint nagyon aktuálissá tette a bukaresti Románia napilap február 26 iki számának egy közleménye. A cons'anca megyei Ciobanu község lakosai ugyanis panaszt tettek közoktatásügyi minisztériumnál, hogy tanítónőjük, Rada Jordán Gtiena, aki már három éve az ottani állami iskola kinevezett tanítónője, nem tud sem írni, sem olvasni. Klrik a vizsgálat megindítását. A feljelentésre illetékes helyen kijelentették, hogy ez nem az első ilyen panasz-A Romania ehhez a hírhez a következő megjegyzést fűzi: — Anghelescu közoktatásügyi miniszter maga is kéielkedhetik, hogy eredményes tanügyi politikája, amellyel elértük azt a szégyent, hogy az érettségi vizsgálaton egy nap háromezer növendék bukott el. Akkor felhívtuk figyelmét arra, hogy nagyon sok iskolának nincsenek is tanárai. Konkrét eseteket ismertettünk, hogy két-három elemi osztályt végzett emberek elemi iskolai igazgatók, hogy hatodik-hetedik osztályos magántanuló növendékek tanítanak a középiskolák nyolcadik osztályában, hogy kokottok működnek a polgári leányiskolában, mint a német és francia nyelv tanárai, hogy Erdély egyik főgimnáziumánuk portása ugyanannál az intézetnél egyúttal a rajz és szépírás tanára, hogy tanítók adnak elő olyan iskolákban, amelyeket sohasem végeztek, hogy bábaasszonyok, ügyvédjelöltek, állomásfőnökök és más pedagógiailag elő nem készült egyénekből áll a tanári kar az újabb középiskolákban. — Ez mind nem volt elég s most meg kellett érnünk Anghelescu uralma alatt, hogy éveken át olyan tanítók működnek az iskolákban, akik még írni és olvasni sem tudnak és ez nem is elszigetelt eset, mert illetékes körök nyugodtan bevallják, hogy többször fordult már elő ilyen panasz. — Dehát akkor mirevalók a mindenféle tanfelügyelők és a tanügyi ad-
