Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-13 / 31. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1926 máraius 16. Eliaduck kezdet* hétktznap este '17 ö '|i9 ínkor [ODERN MOZI KOIflAMIO TISZTI PAVILLON EltadáMk kezdete vasár- és Innapaap Szombat és vasárnap, március 13-án és 14-én Henny Porten: Práter -Megkapó bécsi filmregény 6. felv. Hogyan lesz a kis varrólányból elő­­kel5 nagyvárosi dáma? Fősz. Henny Porten és Angelo Ferrari Hétfő és kedd, március 15 és I6~án KIÁLTÁS Á PUSZTÁBAN Szenzációs cirkuszdráma 6 felv. főszerepben: Bánky Vilma és Marco a hires erőember. ilyen, vevöközönségéhez alkalmazko- j dik. Az akciót egyelőre a szlovák liga | ünnepeire korlátozhatná a vérmes cikk­író, aki bizonyára hallotta a legutóbb is, hogy annak ünnepélyén nem szlo vákul, hanem cseh nyelven beszéltek az előadók és szereplők. Itt volna tere nyelvi küzdelmének, hi a szlovák kul turegy leiben a szlovák nyelv helyét és túlsúlyát követelné. Minket, magyar őslakosokat, nem hoznak ki a sodrunkból az ilyen fe­­nyegetésszerü hangok, mert mi ural­kodni tudunk magunkon és fegyelmezni is tudjuk magunkat. Ezt ajánlanók azoknak is, akik a társadalmi békét ilyen utakon vélik szolgálni. Mi nem bánijuk a szlovákságot, nem is bán­­totluk soha. Tehát a legkevesebb, amit tőlük is elvárhalunk, hogy nekünk is hagyjanak békét, magyaroknak. Őslakos. „Ne féljetek kitti' — Hlinka András cikke. — Ily címmel irt cikket a „Slovák“ ban Hlinka András. Azt irja, hogy naponta egy csomó levelet és kérvényt kap, me­lyekben aggódás és bizonytalanság tű­nik fel. A párt barátai és hívei féltik a párt sorsát, mert azt hiszik, hogy a vezetőség minden áron be akar lépni a kormányba. A félelmet fokozta a ruttkai választás, mert ebből azt következtetik, hogy a párt hanyatlóban van, pedig Ruttka nem jelent semmit. A pártnak csak az árthatna, ha pil­lanatnyi, vagy személyes előnyökért lépne a kormányba. Ez katasztrófa, vagy veszedelem volna. A felvilágosult nyugatról Hiinkáék egy munkatársa azt irta neki, hogy: „Ha önt a stréberek a kormányba viszik, nevetség tárgyai leszünk. Beláthatatlan lesz a következménye annak, ha önt a nép a kormány ketrecében füvön ké­­rődzeni látja.“ Ezt irta nekem egyidő­sebb pap. Egy fiatalabb hasonló módon közli velem aggodalmait, ki levelét memenió­­képen küldötte és azt itta: „Bizonyta­lanságban élünk itten, sőt gyanúsítások és kétkedések közt. A néppárt tényke­déséről legtöbbnyire idegen lapokból értesülünk és ez kissé boszant minket. Van abban egy darab őszinteséghiány és kulisszák mögöttiség, ha a párt Prá­gában a kormánybalépás iránt folytat tárgyalásokat.“ Hlinka naponta kap ilyen leveleket és azt üzeni ezeknek, hogy „ne félje­tek, ti kishitüek. Nincs okotok a féle­lemre. A párt programja nyílt és az 1925 no»ember 27-iki nyilatkozat vilá­gos. Ebben a deklarációban a párt ki­jelenti, hogy rendületlenül áll a Pitts­burgh! szerződés alapján Nemzeti és kulturérdekekből követeli, hogy a szlo vák nyelv legyen a hivatalos nyelv az iskolákban, a hivatalukban és a köz életben. És ezen lelki javaink csak ak­kor lesznek meg, ha Szlovenszkónak saját közigazgatása, saját országgyűlése és saját hivatalai lesznek. Anyagiakban pedig joga van a szlováknak, hogy itt­hon találjon exisztenciát.“ Csodálkozik, hogy a nemzet félti a pártot. Hiszen ez biztosítani akarja az adók leszállítását és ezért nem szavaz­nak meg semmi olyan indítványt, amely emelné az adókat. Védi a nép fiait hi vatalokbarr, hogy állást kapjanak, licen ciát, trafikot, vendéglőt, amit úgy neve­zünk, hogy: Szlovenszkó a szlovákoké. Ezen kardinális pontok nélkül még csak le sem ülünk a kormányba lépésről tárgyalni. Végül kéri a nemzetet, hogy ne Ítél­kezzék felettük az ellenséges lapok hir adásai alapján, mert ők őrt állnak a belső ellenséggel szemben. hangversenye Komáromban, a Kultúrpalotában 1926. március hó 18-án, csütörtök este 8 órakor. E hangversenyre minden zene­kedvelőt meghiv a Jókai Egyesület. vinn# Herczeg Ferenc. (Di. Hajdú Lukács bevezető megemlé­kezése a Földessy társulat jubileumi díszelőadásán) (Folytatás.) De a nagy iró leghatalmasabb alko­tásai mégis történelmi regényei és színművei. (Pogányok, Bizánc, Ócs­­kay László, A királyné futárja, Az élet kapuja. A fogyó hold, Árva László király, A hét sváb, Fekete lovas és a Hid.) Csodáljuk bennük a gazdag és alapos tanulmányt. Mert a történelmi regény nagyon nehéz műfaj. Az írónak lelkiismeretes tanulmányokat kell végeznie. Her­­czegnek nagy elődei vannak ezen a téren. Csak Jósikát, Eötvöst, Ke­ményt és Jókaii említem. Az iroda­lomkritikus ezeknél is talál gyenge­ségeket. Jósika alakjai nem tudnak elég mély gyökeret verni a korban, az iró csak a felszínre ülteti őket. Eötvös műveiben fárasztó a sok ref­lexió, a nagy Kemény Zsigmond nem tudott magának olvasó közön­séget szerezni, a mi arany szájú mesemondónk, Jókai Mór sokszor akkor is mesét mond, mikor törté­neti regényt ir. Vannak, akik műve­lődéstörténetet, művészettörténetet írnak regény helyett, munkáikban nincs meg a harmónia a mese és korrajz között. A regényük rende­zetlen muzeum. Más írók nem tanul­mányozzák lelkiismeretesen a kort. Mert még nem ir történelmi regényt az, aki elmond egy mindennapi szerelmi történetet és vigyáz, hogy gőzhajó, vasút, automobil ne fordul­jon benne elő, ha a XVI. században játszódik. Sok írónál a történeti háttér frissen festett, vagy elhasznált ócska szinpadi kulissza. — Herczeg ismeri az egyes korok politikai és társadalmi életéi; színes képzeletével életre kelti a holt világot. Csodála­tos adománya, hogy érdekes, szines mese keretében, a jelen vágyait és aggodalmait a múlt tanulságával tudja egyesíteni. Csodáljuk Herczegben az izzó nemzeti érzést. Fájdalmainknak, re­ményeinknek és vigasztalásunknak nincs ma nálánál igazabb prófétája. Nagy tehetségén kívül az ő fájó, izzó hazaszeretete emeli a verseci sváb fiút a magyar irodalom leg­nagyobbjai közé. Valóban csodála­tos, hogy Herczeg Ferenc aki gim­nazista korában tanult meg magyarul és első tárcáit még németül irja, ennyire összeforrott a nemzeti lé­lekkel. Hősei, a Pogányok Márton kanonokja.^ az Árva László Hunya­dija, az Élet kapujának Vértesy Tamása, Ócskay kurucai, a Királyné futárjának Szentgály Andrása, az Aranyhegedű Arató testvérei és Ij­­jártó őrmestere, bár századok vá­lasztják el őket egymástól, mind egy testvérek Azt mondják, hogy a nagy orosz irók megdöbbentő hűséggel megrajzolták az orosz lelket. Herczeg műveiben is életre kél a magyar lélek. Ez a lélek csupa hűség, egyenesség, becsület, áldozat­­készség, hazaszeretet és hősiesség. Van benne valami barbár erősza­kosság és keménység is, de ezt is Ázsia pusztáiról hozta magával. Ha a világ Herczeg műveiből ismerné csak a magyarságot, becsülne ben­nünket. Legelső történelmi regénye voll a Pogányok. Vatha vezér lázadásának leverése után végleg győz a keresz­ténység. Az erdőkben kialusznak az oltárok, nincs többé véres áldo­zat, az egyház poroszlói összetörik az énekmondók kobzát, a magyar rónák és puszták betelnek könnyel és gyásszal, mert meghalt a magya­rok öreg Istene. Herczeg a bujdosó táltos, az elnémított hegedős telké­vel siratja a külön magyar isten, a. külön magyar világ gyönyörű álmát. A lelkek világában is vannak rianások. Márol-holnapra megválto­zik minden. Máról-holnapra másnap lát az ember mindent Ami szent volt, az ma kárhozatos, amit meg­feszítettem, azt ma imádom. A rianás sebet üt a leiken A pogány ma­gyarság is szenvedett bele, midőn elhagyta ősei hitét és felvette a ke­reszténységet. Herczeg regényében igazán művészi gondolattal, egy em­ber lelkén viharzik át az ősi po gányság minden szenvedése A hőse Márton kanonok. A pogány Tonuzó­­bának volt a fia, apját Szf. István megölette, őt meg. az árván maradt kis fiút papnak nevettette. Olt él most a marosvári káptalanban. És amióta újra hallja a szét zizegését, a szabad pusztai szélét, mely egy­kor atyja sátorpalotájának ponyváját dagasztotta, azóta bezárultak felette a mennyország kapui. Mikor a fe­szület előtt térdepel, a nádasok zú­gását halija Zsolozsmát énekel és közben régi bessenyő harci dalok járnak az eszében, amelyekről azt hitte, hogy már elfelejtette. Hiába igyekszik a lelke ég felé, mindig visszacsap és mélyen a puszták fölött kalandozik, mint a borús időben a fecske Egy idő óta úgy érzi, mintha szakadatlanul forró cseppek pereg­nének a szivére. Tud e az ember szive sírni? Ha lónyeritést hall a pusztán, megreszket minden tag­­jában. Ha távoli fülökszó üli meg a fülét, eláll a szive verése. Almában künn jár a pusztán. Körötte sehol sincs ember. Siet tovább, mindig tovább. Néha felsíkolt örömében, mint a vadmadár. Néha leveti ma­gát a földre és megöleli az elper­zselt gyepet. Aztán megint siet to­vább, mindig tovább, míg a lélek­­zete el nem áll, az ereje el nem hagyja; összeroskad, de haldokolva is oly boldog, minő ébren nem voll soha. Meg akarja nyuglatni a lelkét, de nem sikerül. Sőt a szere­lem is feltámad a szivében Csanád vezér leánya Ángyika iránt. A bes­­senyők pedig mindennap várják­­várják az ö elveszett vezéröket. Mikor az Árpád hercegek jöttének hírére fellázad az ország, a bese­nyők érte mennek Marosvárra. És Márton kanonoknak eszébe jut, amit a bujdosó táltos mondott neki. Egy nap eljön érted a puszta, ellenállhatatlanul, rettenetesen böm­bölve, mint a tavaszi áradás, íme a puszta eljött az ő fiáért, Alpár vezér lett a Márton kanonok­ból. A bessenyök élén harcol Péter király ellen. De csak csalódás, fájdalom éri a lelkét. Szerelmesét megölik és csalódik a pogányság­ban is. Lassan átlátja, hogy a po­gányság háborúja kezdettől fogta reménytelen volt. ók azért fegyver­keztek, hogy testeket öljenek, pedig az ő ellenségük nem a testekben, hanem a lelkekben lakozik. Az erős hit ellen nem lehet kopjával har­colni, hanem még erősebb hittel. Nekik pedig nincsen már hitük. így omlik össze Márton kanonok lelke. — Csak egy kifogást tehetünk Her­czeg hatalmas regényével szemben. Jobban kellett volna éreztetnie, hogy a kereszténység felvétele mentette meg a magyarságot a hunok, avarok sorsától, ha mindjárt sok magyar álmot is összezúzott és kezdetben idegen volt. (Folyt, köv.) Mae ts üli elmein Mta Moral Aladár CHtegekiFeskedése Komárom. Kishid alca 1. íz. Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz étel­olajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonservek, naponta friss nyitrai csemege vaj, ae összes nyers és cukrozott déli gyümöl­csök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 Nomia \M\i\mi — Analfabéta tanítók, bábaasszonyok, félbenmaradt jogászok Romania állami tanári karában. — Az annyi izgalmat keltett községi választások lezajlottak. A szász és ma­gyar győzelem olyan visszatetszést keltett román soviniszta körökben, hogy Erdély mind a hát törvény ható sági városában megpeticionáiták a választást. Amig a belügyminisztérium a petíciókat bírálja, ráérünk megint kulturügyekkel is foglalkozni. Az iskola - kérdést megint nagyon aktuálissá tette a bukaresti Románia napilap február 26 iki számának egy közleménye. A cons'anca megyei Ciobanu község la­kosai ugyanis panaszt tettek közokta­tásügyi minisztériumnál, hogy tanító­nőjük, Rada Jordán Gtiena, aki már három éve az ottani állami iskola ki­nevezett tanítónője, nem tud sem írni, sem olvasni. Klrik a vizsgálat meg­indítását. A feljelentésre illetékes he­lyen kijelentették, hogy ez nem az első ilyen panasz-A Romania ehhez a hírhez a követ­kező megjegyzést fűzi: — Anghelescu közoktatásügyi minisz­ter maga is kéielkedhetik, hogy ered­ményes tanügyi politikája, amellyel el­értük azt a szégyent, hogy az érettségi vizsgálaton egy nap háromezer növen­dék bukott el. Akkor felhívtuk figyel­mét arra, hogy nagyon sok iskolának nincsenek is tanárai. Konkrét eseteket ismertettünk, hogy két-három elemi osztályt végzett emberek elemi iskolai igazgatók, hogy hatodik-hetedik osztá­lyos magántanuló növendékek tanítanak a középiskolák nyolcadik osztályában, hogy kokottok működnek a polgári leányiskolában, mint a német és francia nyelv tanárai, hogy Erdély egyik fő­­gimnáziumánuk portása ugyanannál az intézetnél egyúttal a rajz és szépírás tanára, hogy tanítók adnak elő olyan iskolákban, amelyeket sohasem végez­tek, hogy bábaasszonyok, ügyvédjelöl­tek, állomásfőnökök és más pedagó­giailag elő nem készült egyénekből áll a tanári kar az újabb középiskolákban. — Ez mind nem volt elég s most meg kellett érnünk Anghelescu uralma alatt, hogy éveken át olyan tanítók működnek az iskolákban, akik még írni és olvasni sem tudnak és ez nem is elszigetelt eset, mert illetékes körök nyugodtan bevallják, hogy többször fordult már elő ilyen panasz. — Dehát akkor mirevalók a min­denféle tanfelügyelők és a tanügyi ad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom