Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-01-09 / 4. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1926. január 9. által, mint az őslakosság által elutasításra talál. Az események érlelik már az időt arra, hogy Szlevenszkó autonómiája a megvalósuláshoz elérkezzék. A prágai struccpolitikusoknak föl kell a fejőket a homokból emelni és ki kell nyitni a szemöket, hogy lássák a valóságot. Az idő hamarosan rá fogja kényszeríteni azokat, akik a köztársaság sorsát intézik annak belátására, hogy Szlovenszkó nélkül nem érhető el az annyira áhított konszolidáció, de Szlovenszkót csak úgy lehet megnyerni a termékeny munkának, ha jogait a teljes autonómia megadásával biztosítják. (.—) LtpeiMall beszerzési forrás tukorka. matat ti till a tini óin Iliién Mórái A ladár csemegekereskedésB Komárom. Kishíd-utca 1. sz. Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz ételolajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonsetvek, naponta friss nyitrai csemege vaj, ae összes nyers és cukrozott déli gyümölcsök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 Az én Karácsonyi üdvözletei. Mivel kedveskedtek nekem a hatiságok. Irta Palkovich Viktor. A komáromi járási hivatalnak 1925. dec. 15 én kelt 21568. sz. a. hozzám intézett felhívásából arról értesülök, hogy idegen vagyok községemben, hol 40 éve lakom és mint lelkész működöm. Felszólít, hogy váltsak útlevelet és kérjek tartózkodási engedélyt, ellenkező esetben kiutasítanak. 40 éve tagja vagyok a képviselőtestületnek ; három évtizeden keresztül tagja voltam a megyei törvényhatósági bizottságnak, több mint két évtizeden át tagja a megyei közigazgatási bizottságnak, három éven keresztül tagja a A másik . • . Irta: Bozza; Marsit. A férfi pár pillanatra megállt az ajtónál, hogy a szemét hozzászoktassa a sötétséghez, pedig csak a kezét kellett volna fölemelnie a villany csillár gyújtógombjához s a szobát elönti a meleg, tompasárga fény. De tudta, hogy az asszony nem szereti azt. Tudta, hogy ott fekszik valahol a sötétszinü puha selyempárnák között s hogy a szemét kerekre nyitva mélyeszti bele az augusztusi éjszaka bágyadt melegségébe. Tudta, hogy álmodik ilyenkor s nem szereti, ha felébresztik. Ismerte a szobában szerteszéjjel álló mélyölü karosszékek elrendezését és a sötétben is eligazodott közöttük. Kikerülte az asztalt, a karosszékek elé helyezett apró puffokat és biztos helyismerettel ereszkedett le a pamlag elé szórt puha párnák közé. Az asszony ott feküdt a pamlagon. Puha, fekete selyembe takart teste elmosódó körvonalait felszívta az éjszaka ' bársonyos sötétsége, de karcsú, fehér karjai és szőke hajjal köritett halövány arca diadalmasan tulemelkedtek a tötétségen. ' A férfi nézte . .'. Nézte a szemét, amely tágra* tágult pupillákkal nézett az éjszakába és a szemöldökét, amely prágai nemzetgyűlésnek és nincs illetőségem ? Hogy a járási hivatal mire alapítja ezen véleményét, nem mondja, egy szóval sem indokolja. Én pedig meg vagyok győződve, hogy nekem illetőségem Giltán, tehát csehszlovák területen van; s ennek alapján a St. Germain en Layeben 1919. szeptember 10 én aláirt külön szerződés I fej 3. cikke éneimében honosságom is, amit igazolni is tudok. A községi illetőség kérdésében az 1885. XXII. t-c. van érvényben. Ezen törvény 8. § a szószerint ezeket mondja: „A községi illetőség település által vagy anélkül is a községi kötelékbe való határozott felvétel által megszerezhető.“ Tehát két módon, település vagy határozott felvétel által. A településre vonatkozólag a törvény 10. § a azt mondja : „Aki .... az uj- községben négy évig folytonosan lakik, ennek községi terheihez járul .... ezen község kötelékébe tartozónak s az előbbi községi kötelékből kilépettnek tekintetik még azon esetben is, ha települési szándékát be nem jelentette.“ Tehát ipso jure 4 évi lakás és a községi terhekhez való hozzájárulás automatice meghozza az illetőséget annélkül, hogy a felvételt kérni, ebben határozatot hozni, vagy csak a települési szándékot bejelenteni kellene is. A határozott felvétel utján megszerezhető illetőség kérdésében a törvény disztingvál. Két eshetőségre intézkedik. Ha valaki négy évnél korábban akar illetőséghez jutni, kérheti azt településsel kapcsolatban, vagy település nélkül. Az előbbi esetről a 11. §. rendelkezik, utóbbiról a 12. § A 11. §. szóról szóra ezt irja: „Ha a letelepült azon község kötelékébe, amelybe áttelepült, fel akar vétetni, evégett az illető községhez a 10. §-ban megállapított határidőn (4 év) belül is szóval vagy írásban folyamodhátik.“ A 12. § igy szól: „Ha a községi kötelékbe való felvétel település nélkül kéretik, e felett további felebbezés kizárásával a község határoz.“ 1923 év őszén a prágai legfőbb közigazgatási bíróság 16465/1923 sz. a. oly értelmű döntvényt hozott, hogy a 10-ik § ban megjelent feltétetek telje-Prágai sonka, naponként friss virstli, finom felvágottak, — Sajtoki Trappista, Roquefort, Mignon stb., szardíniák és mindennemű különlegességek legjobban és legolcsóbban a Hrágai Hentesáru I és csemegekereskedésben vásárolhatók, Komárom Klapka-tér (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősök részére en-gros áraki 417 sitésével „a más községbe elköltöző“ személy abban a községben még ipso jure nem szerez illetőséget, hanem ebben az esetben még hozzá kell járulnia az uj község kifejezett akaratának is, hogy az illető személyt felveszi polgárainak illetőségi kötelékébe E felfogás, tisztelettel legyen mondva, a törvényből ki nem magyarázható; mert a község akaratnyilvánításának vagyis határozathozatalnak ott van helye, ahol az illetőség kéretik. Hogy mely esetben van helye a kérelemnek, azt a törvény expressis verbis megmondja. Ilyenek a 11. és 12. §§ ok esetei. De a 10. § nál nem írja elő a törvény a kérelmet sőt annak fogalmazása egyenesen kizárja a kérelem szükségességét. Az indokolásban elismeri a bíróság, hogy a 10. §. egymagában olvasva megengedné, hogy ezeket a szavakat: „ezen község kötelékébe tartozónak tekintetik*, úgy kell értelmezni, hogy „e község kötelékében illetőséggel bíróvá válik.“ Azonban ezen értelmezés a bíróság szerint ellentétben állana ezen törvény egyéb rendelkezéseivel, nevezetesen a törvény 12, 13. és 14. szakaszaival. A törvény 10., 11., 12. §§-ait láttuk. Mindegyik külön tárgygyat foglalkozik. A 10 § a település által szeiezhető illetőséggel; a 11. §. a településsel kapcsolatosan kért, a 12. §. pedig a település nélkül kért illetőség kérdéseivel. Ezek egymással nem ellenkeznek, egymás ciiku'usait egyáltalán nem zavarják. A 13. §. ezt mondja: „Aki a községi kötelékbe, felvétetik, községi taggá válik.“ A törvény nem mondja, hogy a törvény által, vagy a községi határozat által történt felvételt érti-e? Jogi elv: ubi lex non distinguit, nec nos distinguere debemus. Ha a törvény nem állít fel megkülönböztetéseket, nekünk sem kell azokat felállítanunk. Tehát a felsorolt bármely módon történt a felvétel, a felvett községi taggá válik. Azt hiszem, ez a szakasz a tévedés forrása. Úgy látszik, a nagyobb részt idegen nyelvű tagokból álló bíróság, illetve annak tanácsa, ezen szakasz alapján csak azokat tartotta községi tagoknak, kiket a község határozatilagfelvett. Ez azonban — sít venia verbo —, szintén téves. Ha a bíróság figyelmeztetve lesz a következő szakaszra, nem történhetik meg a hiba. A 14 § szavai a következők : „A községek a kötelékbe való felvételért mérsékelt díjfizetést követelhetnek az esetben is, ha a felvétel a község kötelékébe a 10. §ban megállapított módon történt.“ Vagyis a törvény szavai szerint községi tagokká válnak nemcsak azok, akiket a községi határozat, de azok is* akiket a törvény vett fel. Vagyis felvételnek nevezi az illetőség elnyerésének mindkét módját. Ezekből következik, hogy a település bejelentésének és határozott kikötésének kötelezettségét a 10. §-ra kiterjeszteni a törvénnyel nem indokolható; sőt ismétlem, a törvény szavai ezt kívánják, midőn világosan kimondják, hogy a községi kötelékbe tartozónak tekintetik . .. még abban az esetben is, ha települési szándékát be nem jelentette.“ Bejelentés nélkül peiig határozathozatal nem képzelhető. Ez felel meg a négy évtizedes magyar joggyakorlatnak, mely minta törvény hozója, legilletékesebb annak magyarázatára. Szintén jogi axióma: Quitque verborum suorum optimus in* terpres Saját szavainak kiki legilletékesebb magyarázója. Maga a parlament választási bizottsága 1922. év tavaszán, midőn a nemzetgyűlésbe való behivatásom forgott kérdésben, beható vizsgálat tárgyává tette illetőségem kérdését. Félévi puhatolás, kutatás, nyomozás és kihallgatás után ügyemet rendbenlevőnek két karcsú, fekete kígyónként simult a homloka fehérségébe. — Az én asszonyom ... — dobbant meg diadalmas, boldog férfiőrömmel a szive. — Enyém a karcsá, fehér teste, a két finom karja, az arranysugaras, szőke feje és a kerekrenyilt szürke szeme, amely mindig mesékre vár. Enyém .. . enyém ... — És zenget a sdve és a lelke mélyén halk, meleg muzsika csendült. Az asszony meg álmodott ... Észre sem vette, hogy a férfi ott van, hogy nézi őr, hogy örül neki s hogy várja, hogy nagyon várja felébredését. Nézte az estét, a sötétséget és túl volt az estén, a sötétségen. Valahol ködös uta*kon, elérhetetlen messzeségben járt és az élő világ egyetlen elsülyedt szigetét, a saját lelkét kereste. Nemcsak most. mindig azt kereste. Mindig, tiz hosszú esztendő óta. Azóta, amióta egy augusztusi éjszakán hirtelen rányitották az ajtót és az ura gonosz, diadalmas kárörömmel bekiálltott a szobájába : — Péterffy Ödön főbelötte magát f .. Akkor . .. úgy érezte, hogy összedőlt körülötte a világ s Hogy a romjai alatt' véresen, agyonzuzottan vonaglik a téste . . . De később rájött, hogy nem úgy van .. . Rájött, hogy a teste ép, hogy a tagjainak semmi baja, de rájött arra is, hogy ott mélyen . . . bent .. . elszakadt valami s hogy azóta lélek nélkül, érzés nélkül vonszolja a teste terhét. Azóta sok minden történt.. . Jöttek a hónapok, múltak az évek és egyik sem hozott semmit, aminek örülni lehet. Elvált az urától, visszaszerezte a szabadságát, uj életet teremtett magának, de annak az augnsztusi éjszakának a dermesztő rémületét még most sem bírta elfelejteni. Még mindig hallotta a körülötte összeomló világ robaját és még mindig érezte azt a tompa, mindig egyforma fájdalmat, amellyel a lelke elszakadt testétől. Még mindig . . . mindig ... A férfi nem birta tovább türelem- mei. .. Lassan felemelte a kezét és csendesen, puhán ráhullatta a párnákon szétterülő aranyszínű hajtömegre. Az asszony szeme lecsukódott. Megérezte a fárfi kezét. De nem mozdult. Halkan, mélyen szedte a lélegzetet és a lecsukott szeme mögött a szivébe nézett . .. Kivette, szétterítette és néz te . . . kereste, kutatta bent a férfit. Az arcát, a haja színét, a szemét, a 'mozdulatait. De nem találta. Csak valami jóságot talált, amelyről tudta, hogy azelőtt nem volt ott és hogy az a férfit illeti. A férfit, a ragaszkodásért, a hűségért, a megértésért és a határtalan megingathatatlan hitéért, amellyel az életéhez fűzte az életét. De ez kevés volt. Nem ezt akarta. Mást akart. Valami mélyebbet, nagyobbat. Vágyat a férfi után, vagy reszketést az érintésére Örömet, hogy itt van és követelő akaratot a szive mélyén a csókjáért, a simogatásáért. De ez nem volt. Hiába kereste, hiába akarta, nem volt . . . Lassan felnyitotta a szemét. A férfi arca tompa, elmosódó körvonalakban vált ki a sötét háttér és a fekete haj keretéből. Magas homloka szinte belefuródott a homályba és mélyen bent ülő sötét szemei vágyó, remegő könyörgéssel keresték az asszony pillantását. Az asszony szive nagyot, riadtat dobbant. A pupillái kitágultak és a két karcsú, fehér, hosszuujju keze görcsösen egymásba kulcsolódott. Nézte a férfit. .. ügy nézte .,,. mint még soha . .. Nézte a magas, hátrafelé hajló homlokát, a két mély sötét szemét és a keskeny száját, amely halványan húzódott meg finom, angolos bajusza alatt. Volt valami az arcában, ami eddig nem volt, amit Bem látott, vagy amit nem vett észre talán. Valami . .. ami azt hozta elébe, aki elment ... A másikat ... Az asszony megdöbbent . . . — Még . . . még ez is ... — És újra lecsukta a szemét, mert érezte, hogy a vére heves, gyors iramba nyargal a szive felé. De azután kinyitotta. Ki kell k ■ p h a 16 jelenleg Bécsi Botor Komárom legnagyobb, legrégibb és igy leg. megbízhatóbb bútoráruházában. Nagy választék háló, ebédlő,,szalon, uriszoba és bőrgarnitúrákban SpHzei^Adolf és Ta a Utódai bútoráruházában Komárom, Jókai Mór-utca 22. szám. Továbbá nagy választék saját műhelyünkben készülő scheslonok, díványok, matracok és borszékekben. Legjobb gyártmányú amerikai rendszerű rolóa íróasztalok és iratszekrények. Csakis jó mlnftfégfl áru éa szelíd, leszállított árak. Kedvező fizetési feltételek. 889 Vidékire szakszerű oso ma golfra.
