Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-05-29 / 64. szám

( 1926. május 29. Komáromi Lapok 9. oida!. Versenyen kívüli olcsó áraki Női , férfi' és baby (TETRA) kelengye. Ntfi- és fépfi harisnyái gyermek sokkerlí. Flór trikót, mosó és szövet játszó ruhák. Divat kötött mellények és jaquettek. Francia nyakkendő különlegességek. Külön osztály sP°rt'és Pedi?nád gyermek-J ‘kocsik. - Vulkán kofferek. ELBERT-nél, Korona. Bankkal szemben. az étlapot államnyelven állítsák ki, holott az étlapot a vendéglős olyan nyelven álliija ki, amilyenen neki tet­szik és ami az üzleti érdekeinek leg­jobban megfelel. Reánk, magyarokra nagyon is vigyáz­nak, folytatja a szónok, de nem vigyáz­nak a kommunistákra és nem veszik észre azok titkos működéseit. A kom­munisták beférkőznek a községi bizott­ságokba, katonai és útlevél hivatalokba és nem egyszer volt rá eset, hogy az igy megszerzett nyomtatvánnyal, pecsét tel, útlevéllel agitátorukat csempésztek be Szovjeioroszországból. Majd Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő az előre haladott idő miatt röviden, de azért megrázó színekkel festi a pusztuló kisipar kétségbeejtő helyzetét, Feihivja a kisiparosokat a tömörülésre; mert csak ez segíthet szomorú helyzetükön. Fülöp Zsigmond körzeti alelnök a komáromi központ sokoldalú működé­séről számol be ezután ekképpen: Pártunk életében az eimult 1925. év nagy jelentőséggel bir. Oly eredmények fűződnek hozzá, amelyek nemcsak a magyarság érdekében becsületesen vég­zett munka fényes sikerét jelentik, de egyben pártunk nagy célkitűzéséhez irányt és utat szabnak. A multévi rendes választmányi ülé­sünkön már jeleztük közszeretetben álló vezérünknek Szent Ivány Józsefnek a magyar nemzeti kisebbség minden ré­tegét átölelő programmját, melynek tengelyébe az itt élő magyarság egye­sítését állította és felhívtuk pártunk * S tagjainak figyelmét arra, hogy a ma­gyarság életérdekei csakis akkor lesz­nek biztosítva, hogyha nemzeti pro­grammját rcáli3 politikai alapokra fek­teti és jogainak érvényesítéséhez ott ke­res támaszt, ahol az azonos érdekek természetes kapcsolafot teremtenek nem­zetek és nemzetek között. Az Országos Magyar Kisgazda, Föld­­mives és Kisiparos Pártot eddigi alap­ján tovább fejleszteni csakis úgy lehet­séges, ha mindama erőket együvé von­juk, amelyek a magyar gazdasági és kul­turális élet szilárdítására és fejlesztésére alkalmasnak mutatkoznak. A programra, amelyet az Orsz. Magy. Kisg. Földm. és Kisiparos Párt zászlajára irt, teljes mértékben megmaradt.de kibővült olyan magyar érdekeket szolgáló pontokká, melyek nem csupán a kisgazdát, a föld­­mivest és a kisiparost, de a magyar társadalom legszélesebb rétegeit, tehát az említetteken kívül a kereskedőt, a munkást és az értelmiséget is kielégít-Október hó 18 án alakult meg a Magyar Nemzeti Párt, amelynek mag­­vát a Kisgazda Főldmives és Kisiparos Párt képezi, s amely testvéries szövet­kezésben a német gazdák és német iparosok páríjával, az ősszel lezajlott képviselői és szenátori választásokon fényesen kiállotta a próbát. A válasz­tások igazolták, hogy a párt vezérének és vezetőinek törekvése a magyarságnál a legteljesebb megértésre talált és bi­zonyságát adták annak, hogy megtalál­tuk a népünk szivéhez és eszéhez vezető utat, amelyen előrehaladva, a magyar­ságnak úgy nemzeti, mint gazdasági érdekeit a leghatásosabban szolgál­hatjuk. És visszatekintve arra a munkára, amelyet évek óta a magyarság érdekei­ért pártunk kifejtett és rátekintve az eredményre, amely e munkát az 1925. évi őszi választásokon megkoszorúzta, el nem titkolható őrömmel és a tiszta lelkiismeret megnyugtató jó érzésével jelenthetjük, hogy a köztársaságban élő magyar nemzeti kisebbség boldogulá­sáért és jövő fennmaradásáért pártunk mindent megtett, amire prograramja kötelezi. És ma már erős meggyőző­désünk, hogy mivel csakis a megkez­dett ulon érhetünk el eredményt, arról nekünk letérni nem szabad, sőt arra kell együttes erővel törekednünk, hogy a Magyar Nemzeti Párt feladataiért a jövőben még belterjesebb munka fej­tessék ki, hogy reális eredményeket érhessünk el. Központunk tevékenységét a múlt évi választmányi ülés óta kizáróan a párt szervezési munkálatai és a választásokra való előkészítés töltötte ki. De a mun­kának meg is lett a jutaima, mert a választásokon a Magyar Nemzeti Párt jelöltjeire a komáromi körzetben közel hatvanezer, Szlovenszkóban és Ruszin­­szkóban pedig 138570 választó adta le szavazatát, úgy hogy ezzel az ered­ménnyel pártunk Szlovenszkó és Ruszin­­szkó területén egyik legnagyobb párttá növekedett. Az 1925. évi szavazási ered­mény összehasonlítva az 1920 évben elért eredménnyel, örömmel állapítjuk meg, hogy a mostani eredmény ötszö­rösét teszi az 1920-ban elért eredmény­nek. A párt nagy fejlődő képességének bizonyítéka ez és ennek köszönhetjük azt, hogy a magyarságot a Magyar Nemzeti Párt részéről hat képviselő és négy szenátor képviseli a törvényho­zásban. Pártunk erejét és tekintélyét nagyban növelte és a jövőben is növelni fogja az a szoros kapcsolat, amely köztünk és a német gazdák szövetségével, vala­mint a német iparos párttal fenn áll. Az őszi választásokat e pártokkal együtt vívtuk meg. amikor is szövetségeseink­kel együtt összesen 571198 szavazatot kap unk és igy a képviselőház 19 pártja között 24 képviselővel a hatodik helyet foglaljuk el. Ezek az eredmények arra köteleznek bennünket, hogy fokozott erővel lássunk munkához, amely arra irányul, hogy tovább fejlesszük és teljesen kiépítsük a Magyar Nemzeti Pártot. E végből szükségesnek tartjuk, hogy erőteljesen elősegítsük a gazdasági és ipari szak­osztályok munkáját, hogy ez év őszén gazdasági program műnk teljes kivitelé­hez láthassunk. Rendkívül fontos, hogy nemzeti kultúránk erősbitése céljából megszervezzük a falui és városi s olyan kuiturszervekei létesítsünk, amelyek nemzeti művelődésünket szolgálják. Igen nagy feladat hárul a párt egyházpoli tikai szakosztályára is, amelyet az egy­házak súlyos helyzetének orvoslására szervezünk s amelyet működésében pártszervezeteinknek támogatniok kell. Ami a körzeti vezetőség működését illeti, az 1925. évben is állandóan fenn­tartottuk községi pártszervezeteinkkel a szoros összeköttetést, ahol erre alkalom kínálkozott, vagy óhajtották, pártgyülé­­seket tartottunk s különösen a válasz­tási kampány alatt nagy számban tar­tottunk kiszállásokat a körzet egész területén. Az elmúlt tél folyamán gazdasági tanfolyamokat tartottunk, amelyek va­lamennyi hülyén fényes eredménnyel | végződtek. Az előadásokat Fodor Jenő gazdasági szakosztály elnöke, Szabó István gazdasági akadémiai tanár, Ná­­nássy Gyula intéző, ,továbbá Kalitza Sándor, Beinróhr Dezső, Hegedűs Ba­lázs, Méhes Rudolf titkárok tartották és a nagyobb községekben megalakultak a gazdasági szakosztályok is. Pártirodáink készséggel állottak min­denkor pártunk tagjainak rendelkezé­sére, de számtalanszor más pártbeliek ügyeit is elintéztük. Nagyon igénybe veszik a pártirodákat az elviselhetetlen és igazságtalan adózási rendszer követ­keztében előálló tanácskérések, felebbe­­zések és aláírások Sajnos, az adók nyilvántartása ma oly rendezetlen, hogy ez jóformán mindent megakaszt, hiszen az adóhivatalok sem képesek rendes kimutatást adni, úgy, hogy nagyon sok­szor előfordul, hogy hosszú utánjárá­sok dacára is teljes tájékozatlanságban marad továbbra is a panaszos és igaz­ságot kereső fél. Éppen ezért jóakara­­tulag figyelmeztetjük pártfeleinket, hogy az adókérdéseknél nagyobb gonddal járjanak el, a szükséges adatokat és bizonyítékokat pontosan jegyezzék fel, mert csak akkor érhetünk el eredményt, hogyha az érdekelt fél a szükséges bi­zonyító anyagot a pártirodák rendelke­zésre bocsátja. Körzeti központi irodánk az 1925. év végéig 2156 drb. ügyszám mellett mintegy 3300 drb. írásbeli elintézést végzett, 1926 május 25 ig 1125 ügy­számúnk van, az elintézett akták száma 1610, tehát az ügyforgalom a múlt évihez képest emelkedőben van. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a számok csakis az egyéni, a párttagok által be­terjesztett ügyeket mutatják, ezenkivül a választással és más intézkedéssel fel­merült köriratok, felhívások és értesí­tések megszerkesztése szintén a köz­ponti iroda munkája volt. Örvendetesen kell megállapítanunk, ? hogy pártunk tagjainak száma napról­­napra nő; a f. évben 841 hivatalos lapot járató taggal szaporodtunk a ko­máromi körzetben, mi ugyanannyi csa­ládnak felel meg. Jelentjük, hogy ez év augusztus 15-től 22-ig nagy mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállítást rendezünk Komá­romban, melynek előkészítő munkála­taiba már belekezdtünk. Testvéri sze­retettel hivjuk fel pártunk tagjait, hogy ezen kiállításon minél nagyobb szám­ban vegyenek részt. A jelentés tudomásul vélele után Füssy Kálmán képviseld újra a lelkére köti a hallgatóságnak, hogy otthon a közsé­gekben éles szemmel őrködjenek, hogy a magyar nyelv jogait ellenségeink meg ne téphessék. Holota János dr. képviselő bejelenti, hogy az igazságtalanul elbocsátott vas­utasok közül magában Érsekújvárban 2500 uj tag lépett be a Magyar Nemzeti Pártba. Udvard község kiküldöttei előadták SPORTEMBEREK az első dij elnyerését csakis a világhírű A L PA MENTHOL- sósborszesz napi használatának köszön­hetik. Az erő, kitartás és minden időjárással szemben való ellenálló képesség, valamint az energia, mindezek a kitűnő és valódi A Ja PA Menthol sósborszesz napi haszná­latának bebizonyitható eredményei. E dolog természetében fekszik tehát, hogy egy „világos elme“ nem vesz más gyártmányt, mint a valódi ALPÁT Mindenütt kapható. Ära 5.50 He. 488 "ÉV panaszukat, hogy bár Udvard szinma­­gyar falu, a község nevét mégis el akarják csehesiieni. Küldöttséget menesztenek a pozsonyi teijhataimu miniszterhez e sérelmes ügy­ben, A küldöttséget Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő fogja vezetni. Szóvá teszik, hogy a szinmagyar köz­ségekben is olyan hivatalos lapot kül­denek, amelyben egy betű magyar szöveg sincs. A jelenlevő nemzetgyűlési képviselők bejelentik, hogy ez ügyben interpellációt jelentenek be a prágai parlamentben. Majd Pintér Béla Udvardról lelkes beszédben tesz tanúságot a maga és a magyarság nevében, hogy a magyarság vedreit rendíthetetlen kitartással követik a magyarság jogaiért vívott küzdelem­ben. Minden gondolatunk, szivünk min­den dobbanása, lelkünk egész teljes­sége e szent ügy szolgálatában áll. A vezéreinké vagyunk testestül, lelkestül. Arra kéri a nemzetgyűlési képviselőket, hassanak oda, hogy ne tekintsék bűn­nek és ne zárják be azokat a testvére­inket, akik a magyar himnuszt, egy sokat szenvedett nép ártatlan és nem is most, hanem 100 évvel ezelőtt irt imádságát eiéneklik. Az alkotmánytör­vény nem tiltja ennek az eléneklését ép úgy nem, mint a magyar nemzeti színnek viselését. Mért kell tehát ezt büntetni? A képviselők hassanak oda, hogy ezt ne tekintsék odafenn bűnnek. Majd a lisztujitást ejtették meg a következőképpen: Elnök: Bartal Ferenc, Etrekarcsa, Bof­­doghy Gyula, Komárom, Jarota Andor, Csehi, Kukán Béla dr. Érsekújvár. Ügyv elnök: ifj. Koczor Gyula Ko­márom. Alelnökök : dr. Aranyossy László, Ko márom, Bognár István, Vásarut, Bartal Iván, Etrekarcsa, ifj. Bajcsy Ferenc, Szentmihályfa, Czike Dénes, Komárom, Czinege Sándor, Felsöszeli, Csery Lajos, Ipolybalog, Dócza Kálmán, Guta, Fülöp Zsigmond, Komárom, Gergely Sándor Udvard, Galambos Árpád, Felsővárad, Györy Dénes, Nemesócsa, ifj. Hlavicska János, Érsekújvár, Harangozó Sándor, Hontfüzesgyarmat, Juhász Ferenc, Eny, Kelemen Ferenc Komárom, Kiss István Töhöl, Kurucz Ferenc Izsa, Kürthy Benő Felsőgellér, ifj. Kovács Gyula Zalaba, Klimits Károly Somorja, Lovas István Hidaskürt, Mészáros József Negyed, Mórocz Lajos Komárom, Nagy Sándor Nemesócsa, dr. Polony Bála Komárom, Páti Nagy Sándor Komárom, Pólya Ernő Alsószecse, Pomothy Lajos Horhi, Pintér Bála Udvard, Pásztó János Nasz­­vad, Pereszlényi Gyula Ipolypásztó, Révész Jónás Garamszentgyörgy, dr. Rőck Ernő Somorja, dr. Salkovszky Jenő Ipolyság, Simon Jenő Pozsonyve­­zekény, Vörös Ede Csallóközaranyos, Vadkerthy Menyhért Udvard, Zsigárdi Ferenc Zsigárd. Fegyelmi választmány. Elnök: dr. Kukán Béla Érsekújvár; aleinök: Jaross Andor Komáromcsehi; biz. tagok: Plichta Ferenc Érsekújvár, Kelemen lépéseknek. Julcsa lehunyta a szemét. De a kíváncsiság erősebb minden­nél. Mikor a lépések egészen közel hallatszottak, Julcsa mégis csak kikuk­kantott a bokor mögül s ekkor hirtelen majdnem eikacagta magát. Nem volt az kisértet, az a két fe­kete lábszár, mert törzse is volt, feje is, A molnár jött haza a korcsmából fekete nadrágban, fehér kabátban és fehér sapkában. S messziről a lisztes fehér kabát, meg a sapka színe egybefolyt a havas táj fehérségével, csak a fekete nadrá­­gos lábszárak látszottak igen kirívón Még köszönt is Julcsának, ahogy a bokor mellett elment. — Hát te mért ülsz ott ? — kér­dezte haladtában. — Elfáradtam, — felelt Julcsa. — húzta karomat ez a sok zsák. Többet nem beszéltek s a molnár ment tovább haza, — a malom felé. Julcsa utána nézett s ahogy a mol­nár egyre távolodott, megint csak el­nyelte a fehér sapkáját, kabátját a mindent betöltő havas fehérség. Csak a két lábszára látszott feke­tén, a mint törzs nélkül, fej nélkül haladt. S ekkor eszébe jutott Julcsának, amit az ajtón át hallott: — Ha megérem azt, amit maga mond, hogy az uram derék nélkül, vagy fej nélkül jön haza I .. . És gúnyosan elhúzta Julcsa a száját s keserves rosszmájúsággal vigyorgott a molnár után, miközben félhangon mondogatta: —: Na, megy ám a molnár derék nélkül, fej nélkül 1... Hej, szép asz­­szony, vájjon tudsz-e róla, vagy anél-, kül is beváltottad az ígéretedet ? Azzal fölmarkolta a talicskát s las­sanként őt is elnyelte a mindent be­töltő fehérség s a talicska nyikorgását elnyelte a csend.

Next

/
Oldalképek
Tartalom