Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-12-05 / 146. szám
I. »Mal. Komfiróni Lapok 1995'. deeamb»?? i. Révay fl teljes mű kedvező részfizetés! feltételek mellett is megrendelhető. Lexikon XVIII. kötete (Tarján—Vár.) Megrendelhető és ■SBSSSBH^^H IHCgJCldlL kapható SPITZER-féle könyvesboltban Komárom, Nádor-ucca 29. szám. mert Romániában kedvetlenséget támasztott, Lengyelországot pedig távoltartotta a szövetségtől. Benes politikája arra irányult, hogy Magyarországot elszigetelje. A kisantant katonai beavatkozással, betöréssel, kárpótlás és leszerelés követelésével, a Habsburgok végleges trónfosztásának sürgetésével fenyegette Magyarországot. Ezzel szemben megállapítandó, hogy az antant 1921 októberében magyar felhívásra a csehszlovák kormányt figyelmeztette, hogy Magyarország ellen a katonai beavatkozás nem jogosult, miután a Habsburg-kérdést Magyarország maga elintézte és ezért a kisantanínak elsősorban az a feladata, hogy maga is leszereljen, nem pedig az, hogy mozgósítson és kártérítést kívánjon. A Benes-kormányzat Magyarországgal szemben később bünbanást tanúsított, mely azonban a cseh önérdek okából származott, mint ahogy az az 1922. évi kereskedelmi egyezményben visszatükröződik. A Népszövetség részéről kiinduló gazdasági újjáépítéshez is Bines csak azzal a feltétellel járult hozzá, hogy Magyarországot pénzügyi ellenőrzés alá vetik, továbbá hogy garanciákat nyújtanak Magyarország békés politikája és leszerelése tekintetében^ Szabadoktatási előadás a Kultúrpalotában 1925 dec. 6-án vasárnap d. u. 6 órakor, amikor dr. Hajdú Lukács főgimnáziumi tanár Attila és a hunok a magyar irodalomban cimen tart előadást. Gregosits Irén Tamás Lajos: ISTENÍTÉLET cimii versét szavalja. Belépődíj nincs, Icsak önkéntes adományokat kér minden látogatótól kiadásai fedezésére a J ókai Egyesület Íz elnzeMtíst Ozö llápzt. Komárom, dec. 4. A Munkásbiztositó Pénztár működésével sohasem volt megelégedve sem munkaadó sem munkás. A politikai, különösen szociáldemokrata érdemeket jutalmazó munkáspénztárak eddig legalább magyar nemzetiségű tisztviselői kara révén megtalálta a nyelvi kapcsolatot a pénztárt feníartó munkaadókkal. Legújabban már e téren is botrányos állapotok kezdenek uralkodni. Mint a komáromi munkaadók számtalanpanaszából értesülünk, a komáromi munkásbiztositó pénztár most már teljesen az elcsehesitő centralista politika szekere elé fogja a maga lovait és azzal sem akar törődni, hogy Komáromban a munkaadóknak legalább 96°/«-a magyar. És magyar nemcsak a Hodzsa-párt hírhedt szólamának értelmében, de lelkében is és soha a magyarságát elárulni nem fogja. A Munkáspénztár még elnevezéséből is kitörölte már a magyar nyelvet, tehát tovább ment a hatóságoknál, amelyek az államnyelv mellett a hivatalos nyomtatványokon — ha nem is mindenütt — de a magyar nyelvet is használja, magyarul is megjelölvén legalább a hatóság nevét. A Robotnickoy Poistujuca pápább a pápánál, s oly fizetési meghagyásokat küld ki, amelyekben csak a bevezetett számokból tudhatja az illető, hogy bizonyosan fizetnie kell. A munkáspénztár önkormányzatának felfüggésztése alatt könnyen sikkad el legelemibb jogunk is, különösen az utóbbi időben, midőn magyarul egy szót nem értő kormánybiztos áll a pénztár élén, midőn a pénztárban csak hírmondónak hagytak benn két magyar tisztviselő*, a többit pedig koldus nyugdíjjal küldték el. A leghatározottabban kell tiltakoznunk a munkáspénztár azon eljárása ellen, hogy magyar nyelvünk mellőzésével küldözgessen kifizetési meghagyásokat. Az állam rendjével járó kötelességeinket amig bírjuk, úgyis megtesszük, fizetünk, katonáskodunk, any ■ nyit tegyen azonban meg velünk szemben is minden hivatal, még a Munkás Pénztár is, hogy nyelvi kisebbségi jogainkat respektálja. Igen helyesen teszi, és csak törvényes jogainak érvényesítésére törekszik minden magyar ember aki követeli, hogy a Munkás pénztár magyar nyelven szerkesztett kiadványokat adjon ki a magyar pénztári tag és pénztárföntartó számára. Az állam alapiörvényében lefektetett nyelvi kisebbségi jogaink megvédésének e módja elten senki kifogást nem emelhet, mert a törvények öetartása nemcsak bennünket kötelez, de első sorban kötelezi azokat, akik annak végrehajtói. A Munkáspénztár a közönségnél eddig eljátszott szimpátiát ezzel a móddal, amellyel eljár, visszaszerezni nem tudja és tanulja meg, hogy akiknek anyagi hozzájárulásából all fenn, azoknak minden jogát, igy itt a mi magyar nyelvünk jogait tartsa kötelességének minden korlátozás nélkül érvényesíteni! LwmiMMm imml irómMa, ttwcp és fléli namölts II Korai Aladár i. Kishíd utca 1. sz. Legfinomabb Upton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, Jrancia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz ételolajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és hűskonsetvek, naponta friss nyitrai csemege vaj, az összes nyers és cukrozott déli gyümölcsök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 Legszebb ajándék önmagunknak és övéinknek a JÓKAI EMLÉKKÖNYV Szerkesztették: Alapy Gyula dr. és Fülöp Zsigmond Aki szereti Jókait és a magyar könyvet, aki a Jókai kultuszt növelni akarja, ezt vegye meg, ezt ajánlja, ezt terjessze és olvassa. Ára az Ízléses kiállítású kötetnek csak 15 korona, ajánlott küldéssel 18 korona. Kapható lapunk kiadóhivatalában és a Jókai Egyesületben (Komárom — Kultúrpalota.) Oyttjtőknek 5 példány után 1 tiszteletpéldáay. A gazdagon illusztrált kötet tartalmából kiemeljük: Tartalom. Rákosi Jenő: Jókai Mór körül. Borka Géza: Jókai szelleméhez (versj. Herczeg Ferenc; Jókai Mór emléke. ölvedi László: Jókai emlékezete (vers). Erdélyi Pál: Jókai. Tamás Lajos: Jókaihoz (vers). Berzeviczy Albert: Jókairól. Ravasz László: A minta embere. Si\ó S tudor: Éj a szabadban (vers). Takáts Sándor: Jókai, a jó kertész. Jankovics Marcell: Alkonyat (vers). Császár Elemér: Jókai világnézete. Komáromi Kacz Endre: Jókai, mint festő Pali Miklós: Rodostói levél (vers). Pap Ferenc: Jókai Mór és Gyulai Pál. Szabolcska Mihály: Strófák Jókairól (vers). Sikabonyi Antal: Jókai es szülővárosa, Vályi Nagy Géza: Jókai sírjánál (vers). Bartóky József: Korvin János (elbeszélés). Jankovics Marcell: A birtokvásájlás Madame sans géné: Jókai Mór Gödörben. Páll Miklós: A mai magyar sors (vers). Bognár Cecil: Jókai lélekrajza. Vályi Nagy Géza: Jókai szeme (vers). Sziklay Ferenc: Jókai, a nemzet-peda göguä. Tichy Kálmán: Az illusztrálaílan Jókai. Marek Antal: Búcsú este. Szabó S. Zsigmond; Jókai Mórról (vers). Molnár Ferenc: A Jókai etikett Szi jj Ferenc: Időjóslás hajdanában. Fülöp Zsigmond: Jókaiék szigeti kerte. Alapy Gyula: Patkós Körmendiné. Műmellékletek. Jókai Mór arcképe (Barabás Miklós rajza). Laborfalvi Róza arcképe (Barabás Miklós rajza). A kenyér. Jókai Mór kézirata (Hasonmás). Jókai beszéde (Elmondta szülővárosában, Komáromban 1895 ben, Beöthy László emléke felavatása ünnepén) Jókai Mór első olvasmánya (A Magyar Gyermekek Barátja, 1825.) Jókai Mór arckepe. (Ho rovitz Lipót festménye után) 23 kisebb kép Komáromból, Jókai rajzaiból, a hozzá intézett levele«: hasonmásai stb. Mindenki vegye meg a Jókai Emlékkönyvet. Komáromi levelek. Bizony igaza van kedves „Búsuló leányka“ álnév mögé rejtőzködő haragos ismeretlen, hogy a leányok férjhezmenésének legnagyobb akadálya nem is a nehéz gazdasági és megélhetési viszonyokban van, hanem főképpen abban rejlik, hogy a mai asszonyok kevés kivétellel egyenesen elhalásszák a lányok fitos, görög és szémi orra elől az udvarlókat. A panaszos levelét én, a hatezer éves Faun, aki bőséges élettapasztalatot szereztem több ezeréves kóborlásaim közben, teljes egészében aláírom, bár mákszem nagyságú irásábin nagyon röviden végez ezzel a témával. Gyerekem ! — erről a dologról nem oldalakat, nem köteteket, hanem egész könyvtárat össze lehetne írni. Éppen ezért engedje meg haragos ismeretien, hogy én bővebben időzzem ennél a témánál. Abban azonban téved kedves, hogy az csak a mai romlott korban lehetséges, hogy a legnagyobb, a legvesze delmesebb konkurrensei a szegény férjhezmenendő és férjhez menni akaró leányoknak a férjes asszonyok. Az aszszonyoknak ez a rossz szokása nem uj dolog. Az egyidős magával az emberiséggel. A mikenei oroszlánkapus királyi palotában, az ősidők homályába veszi horzabádi kastélyban, Thebában, a Memphis meliett, a Keopsz, Kefrén, Mikerenosz gúlák tövében, az Eufrát parti pálmaligetekben, Trója, Athaen, Róma, Bizánc falai között, sőt mint a leletek igazolják, még Tut-Ank-Amon ő fareosága udvarában is csak az a nóta járta, hogy az asszonyok domináltak mindenhol. A régi korban a nőnevelés egyenesen kedvezett az asszonyonnak. A lányokat nem ts igen vitték társaságba, ahol csak asszonyok alkották a gyengébb nemet és a férfiak nem is udvarolhattak másnak, mint asszonyoknak. Már a biblia is említ ilyen legényhalászó asszonyokat, ott van pl. Poti-Ppág«i sonka, naponként friss virslii, finom felvágottak. — Sajtok i Trappista, Roquefort, Mignon stb., szardíniák és mindennemű külön* legességek legjobban és legolcsóbban a Prágai Hentesáru és esemegekeresfeedésbefi vásárolhatók, Komárom KSapka-tér (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősök részére en-gros áraki . 417 fárné és József esete. Természetese» ma már nagyon kevés az olyan bibliai József karakter, aki nem áll kötélnek a turbékolni akaró asszony csábításainak. A csábitó Potifárnék száma megsokszorosodon, de a bibliai Józsefek csaknem végleg kivesztek. Tartozom azonban a férfinemnek és a bibliai Józsefeknek azon igazság kijelentésével, hogy nem is annyira a bibliai Józsefnek az erényessége volt nagy, hanem a csábitó Potifárné öregsége, csúnyasága, mert hát bár az egyiptomi asszonyok is ismerték a szépítő szereket (3őt jobban, mint a mai kor aszszonyai), azért akkor is megöregedtek a nők, még a potifárnék is. Szóval a szóban és a bibliában forgó Potifárné már nagyon túl volt azon a koron, amikor fiatal, romlatlan férfi sziveket lángra lehet lobbantani. Ha őpotifárnésága fiatal, helyre asszony lett voína, akkor a faraók piram sai tövében két boldog szívvel több dobogott volna és egy szép, kedves bibliai történettel szegényebbek lennénk, mert amit egy szép, kívánatos asszony akar, azt meg is szerzi magának, hiába a bibliai Józsefek akaratereje és erénye. Nem uj dolog tehát az asszonyoknak a kapzsisága, amely nem elégszik meg a saját uracskájávkl, hanem legtöbbször puszta hiúságból minél töob udvarlót gyűjt, csábit, mosolyog, flörtöl maga köré. A hiúságon kívül a barátnőit is igyekszik megpukkasztani azzal, hogy ő néki több az udvarlója. Hogy igen sok asszony nincs megelégedve a saját uracskájával, annak egyik főoka, hogy sok férj minden csak nem az asszony uracskája, hanem egy vén, zsörtölődő, öreg, dörmögő medve, aki idegesen jön haza a hivatalból, válogat, este kimarad mindenféle hazudott és nem létező gyűlések, ülések, megbeszélések, tárgyalások örve alatt. Az elhanyagolt asszonyokról majd külön levélben számolunk be, most csak azt jegyezzük meg, hogy a mai nehéz viszonyok között, amikor a házasságok mind ritkábban köttetnek, a legtöbb házasságkötésnél minden számításba jön a telekkönyvtől a kelengyéig és a ripszgarnituráig, csak egyet nem kérdeznek meg: a szivet. A szerelem nélkül kötött házasságok száma kétségbeejtően szaporodik. Ezeknél aztán egészen bizonyos, hogy az udvarlók után kiveti az asszony a hálót. És miért állnak kötélnek a férfiak? — kérdi ön, kedves ismeretlen. Istenem, mert a bibliai Józsefek szintén kivesztek. És ha már udvarolnak a férfiak, miért nem a lányoknak teszik a szépet? — kérdi tovább Magáeska. Mert a lányok nem engedhetnek meg maguknak annyi szabadságot, mint az
