Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-01-03 / 2. szám II. kiadás
„Komáromi L&pow t ti. S > |»»aár S 4. oléai. vágyódunk-e mindiunyian a S oki szigetére? Talán nem kell mondani, miért ? Á szerenesésebb Jókai képzelete szabad birodalmában, talentnma hatalmas akaratárai megvalósította Tímár álmát, örök időkre biztosította magának Moemit; a Mázsa szerelmét. A régi ezüstös Komárom íme két aranyember otthona. Az áj esztecdö eszméltetne kötelességünkre, hogy szivünkben mély hálával és a szülői ház és föld büszkeségével ünnepeljük meg. Komárom már tál van ezen. A eentennáriam megülését legelőbb mi hirdettük és határoztak el, teendőinket e végre javarészében elvégeztük. Most az ünnepi év küszöbén esntennáris bizottságnak újra összejött, hogy ebben a kötelességben tovább haladjon. E végre gyűltünk össze s mai ülésünket, a megjelenteket szívesen köszöntve, — megnyitom. A meleg szeretettel fogadott megnyitó után dr. Bognár Oecil jelentette, hogy január és február havában a szabadoktatási előadások Jókairól megindulnak és vasárnap délutánon kint 5 órai kezdettel lesznek a kalturpalotában. Hogy mely vasárnapokon lesz és milyen előadások lesznek, ezt időről időre az elnökség fogja beosztani. Az első szabadoktatási előadást dr. Alapi Gyula muzeutn és könyvtárigazgató tartja január hó 4 én Jókai és seülöföldje címmel. A bizottság kimondotta, hogyha a Jókairól szóló szabadoktatási előadásokra febr. 18 ig nem kerülne mindegyikre sor, azokat márcias hóban is folytatni fogják. Égler Dózsa a Jókai óda pályázat eredményéről számolt be és jelentette, hogy a bíráló bizottság megbírálta a beérkezett pályamunkákat. összesen beérkezett 17, ebből t at misden kritikán alulinak talált a bizottság, a megmaradt 9 közül hármat jutalomra, a többit pedig dicséretre találta méltónak a bizottság. A jeligés levelek felbontattak. Az első jutalmat dr. Borka Géza íögimnázinmi tanár magas szárryalásu ódája, a másodikat Tamás Tomasek Lajos, a harmadikat öivedi László igen szép ódái nyerték. Dicséretben részesültek Szabó S. Zsigmond bajkai ref. lelkész, Móra László Budapest, Darvas Andor és Bukorszky László komáromi fögimn, tanulók versei. A pályázat igazán szép eredményét a bizottság örömmel vette tudomása'. Majd Fülöp Zsigmond egyesületi főjegyző számolt be a eentennáriam alt almával rendezendő műkedvelői előadásról. Az elnökség abban állapodott meg, hogy Jókai születésének és gondos szeme csakhamar kegyetlen piros foltokat fedezett föl zsebkendőjén. Rémülten közölte szörnyű megfigyelését barátjukkal. Most már ketten lesték szorongva, hogy mint «-ősödnek Raul köhögési rohamai s mint gyengül mindinkább az ágy felé. Csak mikor végkép az ágynak esett, engedett orvost magához. A tapasztalt, öreg doktor arcáról semmit sem lehetett leolvasni a vizsgálat után. Nem mondott se jót se rosszat, csak sietett a fiú anyjához. Kora délután pedig iélekszakadva jött Hollós s kérte Mariskát, hogy vonuljon félre betege ágyától, mart az anyja s nővére látogatják meg. A szomszédos kis szobában kínos aggodalommal, sirását viszafojtva leste a szerencsétlen gyermek a találkozást. Hallotta az anya nyers rideg hangját, amint kegyetlen nyilsággal megmondta fiának, hogy az orvos lemondott az életéről, ha nem megy azonnal a délvidékre. U hajlandó áldozatot hozni, rásegíteni a gyógyulásra, de csak úgy, ha szakit azzal a személlyel... A beteg fiú minden erejével emelkedett fel a verejtékes párnákról. Elutasítóan nyújtotta ki lesoványodott kezét s fuldokló köhögés között rikácsolta : — Nem kell a jóságuk, nem kell az áldozatuk, hagyjanak nekünk békét. Együtt élek, agyütt halok az én jóságommal, az én drágámmal. Egyebet is mondott, de ezt már Mariska nem hallotta, összekulcsolta a kezét, amelyen ott csillogott az ő karikagyűrűje, valami áldást, valami engesztelő imát rebegett. Kiosont a hátulsó ajtón. Végiglebegett a kis kerten s könnyű, fehér alakja nesztelen, észrevétlenül tűnt el az öreg Danában... évfordulóján Jókainak Arany ember eimü ö felvonásos drámáját fogják színre hozni komáromi műkedvelőkkel. A népszerű darab több felvonása Komáromban játszik, tehát az ünnepi díszelőadásra legalkalmasabb az Aranyember. Dr. Seijj Ferenc a Jókai Egyesület elnöke örömmel jelentette be, hogy a Jókai kultusz varázsa akkora, hogy igen sokan önkéntes adományokkal segítik a eentennáriam fényét emelni és a költségekhez önként hozzájárultak. Dr. Baranyay József bejelenti, hogy a Komáromi Lapok szerkesztőségéhez is érkeztek már önkéntes adományok. Ez-k örvendetes tudomásul vétele után Alapy Gyula dr. igazgató ismertette a c-ntennármmi ünnepély programját. Az ünnepély Jókai születésének évfordulója, febr. 18 ka utáni vasárnap, febr. 22-én lesz. Az előző nap, szombaton az érkező vendégek fogadtatása, elszállásolása, este ünnepi diszelödadás a bultúrpaiola szintemében. Szinrekerül Jókai Mór Az AraDyber cimü hatalmas drámája a komáromi műkedvelő gárda kiváló erősségei által előadva. Másnap, vasárnap, febr. 22 án d. e. 10 órai kezdettel díszközgyűlés a kultúrpalotában a kővetkező tárgysorral: I. A komáromi Dalsgyesület énekszáma. II. Dr. Szijj Ferenc ügyvezető elnök megnyitja az ütést és üdvözli a vendégeket. III. Dr. Borka Géza pály&nyertes ódájának elazavalása. IV. Emlékbeszéd, tartja dr. Erdélyi Pál. V. Az irodalmi egyesületek, egyletek kiküldötteinek beszédei. VI Elnöki zárszó. VII. A Dalegyesület záró énekszáma. A diszközgyülés után a Jókai kiállítás megtekintése. Délután megnézik Jókai szülőházát, az ott levő emléktáblát megkoszorúzzák, továbbá Jókai lakóházat, a kollégiumot, ahol Jókai tanult, szintén megtekintik. Este Jókai bál lesz a kultúrpalota emeleti dísztermében. Alapy Gyula dr. javasolja, hogy kérjék fel a komáromi ref. egyházat, hogy Jókai születése napján febr. 18 án ünnepi istentiszteletet tartson a ref. templomban és a három szlovenszkói ref. püspököt Balogh Elemért, Ozinke Istvánt és Bartók Lajost kérjék fel, hogy ez alkalommal ünnepi beszédet mondjanak. Fülöp Zaigmond azt javasolja, hogy a többi vallásfelekezeteket is kérjék fel, hogy e születés évfordulóján szintén tartsanak ünnepi isteni tiszteletet. Dr. Szijj Ferenc azt javasolja, hogy a várost kérjék fel, hogy az Erzsébet sziget fóutjának kivágott fái helyett Jókai fákat ültessen el a város. Az ülés a javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Majd Alapy Gyula dr.muzeumigszgaté általános helyeslés és tetszés között azt javasolja, hogy Jókai Mór életrajzának m girására dr. Erdélyi Pált, a centennárinmi bizottság illusztris elnökét kérjék meg, akinek neve, tudása és Jókai iránti szeretető a legfőbb biztosíték arra, hogy az életrajz a hozzá fűzött kivánalmaknak megfelel. A gyűlés egyhangúlag, nagy lelkesedéssel tette magáévá a javaslatot, amire az elnök hálás köszönettel tett ígéretet, hogy a legjobb tndása szerint fogja megkísérelni az életrajz megírását. Dr. Szijj Ferenc meleg szavakkal fejezte ki háláját a bizottság nevében, hogy az elnök vállalta az életrajz megírását. Végül kimondta az ülés, hogy felkérik Komárom város lakosságát, hogy a születés évfordulóján, febr. 18-án este világítsák ki ablakaikat. A nagy horderejű centennárinmi bizottsági ülést, az elnök megható záróbeszéde rekésztette be, amelyben megemlékezett a szilveszter éjszakai harangzúgásról, amikor Komárom összes harangjai megszólallak és é magasztos hangok vezették be a eentennáriam ( évét. Amint a harangzúgás végső rezgései tovább is hallhatók, reméli és hiszi, hogy Jókai emléke lelkűnkben, mint utó rezgés a centennáriuroi ünnepségek után is élűi fog. Az éljenzéssel fogadott beszéd után az ülés véget ért. A csaták diadalemlékeinek sirhalma a* idő; a széliem diadalemlékeinek plédemtől ja. Jókai Mór. Jókai előadások a Kultúrpalotában I. előadás 1925. január hó 4-én d. u. 5 órai kezdettel Dr. Alapy Gyula mnzenm és könyvtár igazgató, a Jókai Egy. főtitkára címen tart előadást. Ezenkívül még kísérő műsor. Belépő dij nincs, csak tetszés szerinti adoma nyokat kér kiadásai fedezésére minden látogatótól a Jókai Egyesület. Az első Jókai ünnepély. — A Ref. Ifjúsági Egyesület ünnepe. — Komárom halhatatlan nagy szülöttének, Jókai Mórnak emlékezetére az első ünnepélyt a Komáromi Református Ifjúsági Egyesület rendezte január elsején. A szépen sikerült estély rendezősége változatos programmal szolgált s, közönségnek. De mint rendesen, ezen se az volt a legfőbb eé), hogy kellemes idósöltést nyújtson egyeseknek, hanem hogy egy magasabb gondolatot, egy, a szivünkben élő tiszta érzést interpretáljon harmonikus kiséret, jól megvilágított beállítás s a kitűzött célnak megfeUlö változatosság segítségével. 8 agy hisszük, hogy ez az est is megfelelt feladatának. Mert a cél sz volt, hogy a komáromi közönségnek újra a tudatába vésse ann&k & Jókainak nagyságát, akit büszkén vallunk a mi városunk szülöttének. Azt pedig magasabb látószögből nézve magbapó&n rajzolta elénk Fülöp Zsigmond, e. tb. elnök, hogy Jókait nem csak mi, de a külföld is nagy genienek tartja. Éleiének elismerés koszornzta napjaiból mutatott rá Jókai stílusának, finom ívelésű kompozíciójának, ihletett gyönyörű leírásainak: magyar-egyéni, művészien kiváló és nagyságában utólérhetetlen voltára. Senki s-m ünnepelheti méltó ünnepléssel Jókait anélkül, hogy a művészi magasabb harmónia egy-egy gyöngyszemét feine ragyogtatná az — ő dicső, égére. S ezt Horváth Rózsika és Bajcsy Sándor mutatták be a hallgatóságnak, kik finom technikájú zongorajátékukkal bebizonyították azt, hogy a rendezőség jól látott akkor, mikor őket kérte ftl a Jókai üanep magas hangái * tának emelésére. Ugyanezt mondhatjuk el Kiss Margit énekszámairól. Szép hangjával olyan kifejező finoman adta vissza ászt ami az én kszöveg lelke volt s amivel a zene szívdobogása míg inkább lélekből-szttletetté tette azt. Egy Jókairól irt s egy Jókai irta verset szavaltak el Nagy Iréu és Kiss Lajos, és pedig helyes átérzéssel, gondos kidolgozásban, tapsot érdemló előadással. Külön is meg keli itt emlékezni arról a két egy felvonáson darabról, melyeket a jeles szindarabiró és zenetalentum, dr. Seijj:Ferenc irt át Jókai novelláiból. A könnyen lepergő, jó beállítású, a fő gondolatot nagyszerűen bemutató darabok kidolgozása annyira nemes és finom volt, hogy méltó elismerés illeti meg dr. Szijj Ferencit ezekért a kedves kis darabjaiért is. Mé tók voltak ezek is Jókai megünneplésére. Siép°n játszottak a szereplők is: Oötti Erzsiké, Halka Gábor, Németh Lajos, Töltéssy Imre és Lelkes Rudi. Egészen beleélték magokat a szerepükbe. A csattanóé momentumoknál ügyes játék kisérte az eltalált hanghordozást. A szereplők megérdemelték a bőven osztott elismerést. Az orgonasip nagysága gyerek\ sereg pedig ügyesen asszisztált. Ezek után nem is csodálkozunk szón, hogy az estélyt megismétli a Ref. lfj. Egyesület és pedig most \ vasárnap, (4 én) este 6 órakor. Referens.
