Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-01-03 / 2. szám
4. •lá«í. „Komáromi Lapos. i<f~. 5 jnnair 3 vágyódunk-e mindannyian a S-Dki szigetére? Talán nem kell mondani, miért ? A szerencsésebb Jókai képzelete aeakad birodalmában, talentuma hatalmas akaratával megvalósította Tímár álmát, örök időkre biztosította magának Toemit: a Mnzsa szerelmét. A régi ezüstös Komárom ime kát aranyember otthona. Az új észtéi dő eszméltetne kiteleaiégünkre, hogy szivünkben mély hálával éa a szülői ház és főid büszkeségével ünnepeljük meg. Komárom már túl van ezen. A eentennárinm megölését legelőbb mi hirdettük és határoztuk el, teendőinket e végre javarészében elvégeztük. Most az ünnepi év küszöbén centennáris bizottságunk újra összejött, hogy ebben a kötelességben tovább haladjon. E végre gyűltünk össze s mai ülésünket, a megjelenteket szívesen köszöntve, — megnyitom. A meleg szeretettel fogadott megnyitó után dr. Bognár Oeeil jelentette, hogy jannár és február havában a szabadoktatási előadások Jőkairól megindulnak és vasárnap délutánon kint 5 órai kezdettel lesznek a kultúrpalotában. Hogy mely vasárnapokon lesz és milyen előadások lesznek, ezt időről időre az elnökség fogja beosztani. Az első szabadoktatási előadást dr. Alapi Gyula mnzenm és könyvtárigazgató tartja jannár hó 4 én Jókai és stülöföldje eimmel. A bizottság kimondotta, hogyha & Jókairól szóló szabadoktatási előadásokra febr. 18 ig nem kerülne mindegyikre sor, azokat március hóban is folytatni fogják. Égler Dózsa a Jókai óda pályázat eredményéről számolt be és jelentette, hogy a bíráló bizottság megbírálta a beérkezett pá lyamunkákat. összesen beérkezett 17, ebből S-at minden kritikán alulinak talált a bizottság, a megmaradt 9 közül hármat jatalomra, a többit pedig dicséretre találta méltónak a bizottság. A jeligés levelek felbontattak. Az első jutalmat dr. Borka Géza fögimnázinmi tanár magas szárnyalása ódája, & másodikat Tamás Tomasek Lajos, a harmadikat ölvedi László igen szép ódái nyerték. Dicséretben részesültek Szabó S. Zsigmond bajkai ref. lelkész, Móra László Budapest, Darvas Andor és Bukovszky László komáromi főgimn. tanulók versei. A pályázat igazán szép eredményét a bizottság örömmel vette tudomásul. Majd Fülöp Zsigmond egyesületi főjegyző számolt be a eentennárinm alkalmával rendezendő műkedvelői előadásról. Az elnökség abban állapodott meg, hogy Jókai születésének és gondos szeme csakhamar kegyetlen piros foltokat fedezett föl zsebkendőjén. Rémülten közölte szörnyű megfigyelését barátjukkal. Most már ketten lesték szorongva, hogy mint erősödnek Raul köhögési rohamai s mint gyengül mindinkább az ágy felé. Csak mikor végkép az ágynak esett, engedett orvost magához. A tapasztalt, öreg doktor arcáról semmit sem lehetett leolvasni a vizsgálat után. Nem mondott se jót se rosszat, csak sietett a fiú anyjához. Kora délután pedig lélekszakadva jött Hollós s kérte Mariskát, hogy vonuljon félre betege ágyától, mert az anyja s nővére látogatják meg. A szomszédos kis szobában kinos aggodalommal, sirását viszafojtva leste a szerencsétlen gyermek a találkozást. Hallotta az anya nyers rideg hangját, amint kegyetlen nyilsággal megmondta fiának, hogy az orvos lemondott az életéről, ha nem megy azonnal a délvidékre. U hajlandó áldozatot hozni, rásegíteni a gyógyulásra, de csak úgy, ha szakit azzal a személlyel... A beteg fiú minden erejével emelkedett fel a verejtékes párnákról. Elutasítóan nyújtotta ki lesoványodott kezét s fuldokló köhögés között rikácsolta : — Nem kell a jóságuk, nem kell az áldozatuk, hagyjanak nekünk békét. Együtt élek, együtt halok az én jóságommal, az én drágámmal. Egyebet is mondott, de ezt már Mariska nem hallotta, összekulcsolta a kezét, amelyen ott csillogott az ő karikagyűrűje, valami áldást, valami engesztelő imát rebegett. Kiosont a hátulsó ajtón. Végiglebegett a kis kerten s könnyű, fehér alakja nesztelen, észrevétlenül tűnt el az öreg Djnában... évfordulóján Jókainak Aranyember cimü 5 felvoná8os drámáját fogják sz'nre hozni komáromi műkedvelőkkel. A népszerű darab több felvonása Komáromban játszik, tehát az ünnepi díszelőadásra legalkalmasabb az Aranyember. Dr. Siijj Ferenc a Jókai Egyesület elnöke örömmel jelentette be, hogy a Jókai knltusz varázsa akkora, hogy igen sokan önkéntes adományokkal segítik a eentennárinm fényét emelni és a költségekhez önként hozzájárultak. Dr. Baranyay József bejelenti, bogy a Komáromi Lapok szerkesztőségéhez is érkeztek már önkéntes adományok. Ez k örvendetes tudomásul vétele után Alapy Gyula dr. igazgató ismertette a c-ntennármmi ünnepély programját. Az ünnepély Jókai születésének évfordulója, febr. 18 ka utáni vasárnap, febr. 22-én lesz. Az előző nap, szombaton az érkező vendégek fogadtatása, elszállásolása, este ünnepi dLzelődadás a kultúrp&lola szintemében. Szinrekerül Jókai Mór Az Aranyber cimü hatalmas drámája a komáromi műkedvelő gárda kiváló erősségei által előadva. Másnap, vasárnap, febr. 22 án d. e. 10 órai kezdettel díszközgyűlés a kultúrpalotában a kővetkező tárgysorral: I. A komáromi Dalegyesület énekszáma. II. Dr. Szijj Ferenc ügyvezető elnök megnyitja az ülést és üdvözli a vendégeket. III. Dr. Borka Géza pályanyertes ódájának elszavatása. IV. Emlékbeszéd, tartja dr. Erdélyi Pál. V. Az irodalmi egyesületek, egyletek kiküldötteinek beszédei. VI Elnöki zárszó. VII. A Dalegyesület záró énekszáma. A díszközgyűlés után a Jókai kiállítás megtekintése. Délután megnézik Jókai szülőházát, az ott levő emléktáblát megkoszorúzzák, továbbá Jókai lakóházat, a kollégiumot, ahol Jókai tanult, szintén megtekintik. Este Jókai bál lesz a kultúrpalota emeleti dísztermében. Alapy Gyula dr. javasolja, hogy kérjék fel a komáromi ref. egyházat, hogy Jókai születése napján febr. 18 au ünnepi istentiszteletet tartson a ref. templomban és a három szlovenszhói ref. püspököt Balogh Elemért, Czinke Istvánt és Bartók Lajost kérjék fe), hogy ez alkalommal ünnepi beszédet mondjanak. .Fülöp Zsigmond azt javasolj*, hogy a többi vallásfelekezeteket is kérjék fel, hogy e születés évfordulóján szintén tartianak ünnepi isteni tiszteletet. Dr. Szijj Ferenc azt javasoljs, hogy a várost kérjék fe), hogy az Erzsébet sziget fóutjának kivágott fái helyett Jókai fákat ültessen el a város. Az ülés a javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Majd Alapy Gyula dr.muzeumigazgató általános helyeslés és tetszés között azt javasolja, hogy Jókai Mór életrajzának m girására dr. Erdélyi Pált, a centennárinmi bizottság illusztris elnökét kérjék meg, akinek neve, tudása és Jókai iránti szeretető a legfőbb biztosíték arra, hogy az életrajz & hozzá fűzött kivánalmaknak megfelel. A gyűlés egyhangúlag, nagy lelkesedéssel tette magáévá a javaslatot, amire az elnök hálás köszönettel tett ígéretet, hogy a legjobb tudása szerint fogja megkísérelni az életrajz megírását. Dr. Szijj Ferenc meleg szavakkal fejezte ki háláját a bizo tság nevében, hogy az elnök vállalta az életrajz megírását. Végűi kimondta az ülés, hogy felkérik Komárom város lakosságát, hogy a születés évfordulóján, febr. 18-an este világítsák ki ablakaikat. A nagy horderejű centennárinmi bizottsági ülést, az elnök megható záróbeszéde rekésztette be, amelyben megemlékezett a szilveszter éjszakai harangzúgásról, amikor Komárom összes harangjai megszólaltak ése magasztos hangok vezették be a eentennárinm évét. Amint a harangzúgás végső rezgései tovább is hallhatók. reméli és hiszi, hogy Jókai emléke lelkűnkben, mint utó rezgés a centannárimái ünnepségek után is élni fog. Az éljenzéssel fogadott beszéd után az ülés véget ért. A csaták diadalemlékeinek sirhalma az idő; a szellem diadalemlékeinek piedesztálja. \ Jókai előadások a Kultúrpalotában I. előadás 1925. január hó 4-én d. u. 5 órai kezdettel Dr. Alapy Gyula mnzenm és könyvtár igazgató, a Jókai Egy. főtitkára címen tart előadást. Esenkivül még kísérő műsor. Belépő dij nincs, csak tetszés szerinti adomá nyokat kér kiadósai fedezésére minden látogatótól a Jókai Egyesület. Az első Jókai ünnepély. — A Ref. If/usági Egyesütet ünnepe. — Komárom halhatatlan nagy szülöttének, Jókai Mórnak emlékezetére az első ünnepélyt a Komáromi Református Ifjúsági Egyesület rendezte január elsején. A szépen sikerült estély rendezősége változatos programmal szolgált a közönségnek. De mint rendesen, ezen ae az volt a legfőbb «él, hogy kellemes időtöltést nyújtson egyeseknek, hanem hogy egy magasabb gondolatot, egy, a szivünkben élő tiszta érzést interpretáljon harmonikus kiséret, jól megvilágított beállítás s a kitűzött célnak megfelelő változatosság segítségével. 8 úgy hisszük, hogy ez az est is megfelelt feladatának. Mert a cél az volt, hogy a komáromi közönségnek újra a tudatába vésse annak a Jókainak nagyságát, akit büszkén vallunk a mi városunk szülöttének. Azt pedig magasabb látószögből nézve megkapóan rajzolta elénk Fülöp Zsigmond, e. Ib. elnök, hogy Jókait nem csak mi, de a külföld is nagy genienek tartja. Életének elismerés koszornzta napjaiból mutatott rá Jókai stílusának, finom ívelésű kompozíciójának, ihletett gyönyörű leírásainak : magyar egyéni, művészien kiváló és nagyságában ntólérhetetlen voltára. Senki sem ünnepelheti méltó ünnepléssel Jókait anélkül, hogy a művészi magasabb harmónia egy-egy gyöngyszemét feine ragyogtatná az — A dicső-égére. S ezt Horváth Rózsika és Bajcsy Sándor mutatták be a hallgatóságnak, kik finom technikájú zongora játékukkal bebizonyították azt, hogy a rendezőség jól látott akkor, mikor őket kérte M a Jókai ünnep magas hangulatának emelésére. Ugyanezt, mondhatjuk el Kiss Margit énekszámairól. Szép hangjával olyan kifejező finoman adta vissza ászt ami az éntkszőveg lelke volt s amivel a zene szívdobogása míg inkább lélekből-születetté tette azt. Egy Jókairól irt s egy Jókai irta verset szavaltak el Nagy Irén és Kiss Lajos, és pedig helyes átérzéssel, gondos kidolgozásban, tapsot érdemlő előadással. Külön is meg keil itt emlékezni arról a két egy felvonáson darabról, melyeket a jeles szindarabiró éa zenetalentum, dr. Siijj: Ferenc irt át Jókai novelláiból. A könnyen lepergő, jó beállítása, a fő gondolatot nagyszerűen bemutató darabok kidolgozása annyira nemes és finom volt, hogy méitó elismerés illeti meg dr. Szijj Ferencet ezekért a kedves kis darabjaiért is. Mé tók voltak ezek is Jókai megünneplésére. Szép°n játszottak a szereplők is: Oöttl Erzsiké, Halka Gábor, Németh Lajos, Tóltéssy Imre és Lelkes Rudi. Egészen beleélték magukat a szerepükbe. A csattauós momentumoknál ügyes játék kisérte az eltalált banghordozást. A szereplők megérdemelték a bőven osztott elismerést. Az orgonasip nagyságú gyereksereg pedig ügyesen asszisztált. Ezek után nem is csodálkozunk szón, hogy az estélyt megismétli a Ref. Ifj. Egyesület és pedig most vasárnap, (4 én) este 6 órakor. Referens. Jókai Mór.
