Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-23 / 62. szám

6. oldal. Komáromi Lapok 8 Nem kell a fővárosba menni 11 II I mikor K E N i i POLLÁK JULISKA 9 sr 9. i B utódánál 5 Komáromban, Nádor-utca 17. sz. 01 0 r a .* olcsóbban beszerezhetők a leg­| c B újabb és kényelmes gummi és s • halcsont nélküli hasfüzők és mell­< S tartók orvosi rendeletre is. 0 * A O Börkeztyük nagy raktára 1 Kéz-0* r N a tyűk tisztítása és javításai Selyem c* & S II és flór harisnyák nagy válasz­tékban 1 I 52 — A szentpóteri ven cigány haiaia. A komáromszentpéteri bandának, de egyúttal a falu apraja nagyjának gyásza van. Künn a falu végén az akáclombok édes illatot terjesztenek mindenfelé, ár nyékukban pedig csendesen, örök álomra hunyta le szemét a vén cigány, Sárközi Vencel bátyánk. Született 1850. évben. Tehát 75 évet élt a. jóságos ci­gányprímás. Ismerte őt nemcsak a falu népe, hanem a régi Komárommegye északi felének a Vág balparton minden községe egészen Holtáig. Amely mu­latságon zenekara élén ő megjelent, ott a szilaj, magyaros jókedv estétől kivi­lágos reggelig tartott; még akkor is hányszor kellett neki elhúzni az utolsó dalt „Nem, nem, nem megyünk mi innen el 1 . . Ö húzta a vonót fárad­hatatlanul. Nemcsak a hallgatók ré­szére játszott, hanem saját gyönyörű­ségére is. Igazi hivatásos primás volt, páratlan a maga nemében. Fiatalkori betegsége himlőhelyes ábrázattal verte meg, de ha hegedült, arca átszellemült, jóságos szemei ragyogtak, bo'dog volt, ha jól mulattunk, boldogan hivott ben - nünket az „Akáclombos faluba“ vagy emelt fel a magasba, ahol „Hét csil­lagból van a Göncöl szekerei“ és „Pá­ros csillag az ég alján!“ Majd leszál­lított a földre, kerestük a szép rónán: „Ki tanyája ez a nyárfás?“ ... A ta­nyáról bevitt a férfiak sorsa, a szép nők közé, rákezdte éjfélután: „Két ba­bonás szép szemednek“ . . . Húzta ő remekül a bihari kesergőt, utánozta a fecskék csicsergését üveg húrján fáradt­hatatlanul. A régi romantikus falusi élet­nek, hagyományos éjjeli zenéinek való­ságos mestere volt, midőn halkan, nesz­telenül megállott teljes bandájával az ablakok alatt szép pianon rákezdte a „Csendes éj van, nyugalomnak éje“, vagy „Két gyöngye van a falunak!“ .. A leányok, a szép asszonyok, mintha tündérországban, rózsák között, ébren álmodozva járnának suttogva, egy pil­lanatra meglobban odabent a gyertya­világ, aztán ismét elalszik, jeléül annak, hogy' hallják a szebbnél-szebb dalokat, melyeket ont egymásután a Vencel bácsi hegedűje. Kiesett most a kezéből. Meghalt a vén cigány. Félszázadnál tovább vigasz­talta bubán és örömben az ő kedves magyar hallgatóit. Sok fiatal szív, aki­ket ő hegedült össze, áldja őt haló porában is. Legyen könnyű neki a föld, mely porait eltakarja. Családi élete boldog volt. Három fia volt, Sárközi Jani, aki Londonban, Monte­­carlóban mint cimbalmos művész so­káig játszott, egy fia ma is Filadel­­fiában szintén mint cimbalmos, ban­dában játszik. A harmadik fia Márton a háború kitörésekor érkezett haza Moszk­vából, s mindjárt bevonult és az első harcokban édesatyja nagy fájdalmára, elesett. Még egy leánya is él Buda­pesten. Ott van legöregebb fia is most jani, akik siettek haza a szomorú hír vétele után édes atyjuk ravatalához. Tizennyolc éve, hogy másodszor meg­nősült, példás családi élete volt; máso­dik felésége és leánya karjai közt le­helte ki lelkét május 19-éni este 6 órakor. Utolsó nap beteg ágyából még egyszer kikivánkozott az udvarra, bú­csút venni a szép akáclombos falutól. Temetése Áldozócsütörtökön délután volt Szép virágos temetőbe vittük ki, hogy álmodja ott tovább azokat a bű­bájos dalokat, melyeket férfiak, nők, öregek, legények, leányok sőt gyerme­kek szavára oly szívesen és örömteljes készséggel húzott egy hosszú életen ^Komáromszentpéter, 1925. május 20. Kőrös Imre. — Lócssmpíszés Magyarországból Csahszlovákiaba. A Ceske Slovo sze­rint mind nagyobb arányokat ölt a lé­csempészés Magyarországból Csehszlo­vákiába. Miután pedig minden áthozott ló után 700 cK volna a vám, az ál­lamot igy nagy károsodás éri. Ezenkívül a csempészés folytán még az a veszély is fenyeget, hogy különböző állatbeteg ségeket hurcolhatnak be a köztársaságba. A lap szerint a legjobban virágzik a lócsempészés a feledi körzetben. Stu dena község bírája ellen már följelen­tés is történt lócsempészés miatt, mert azzal vádolták, hogy a becsempészett lovakra szabályszerű passzust adott. Hasonló eljárás indult meg Doman Károly füleki vendéglős ellen is, aki a somosi biró segítségével szintén töme­gesen gyártatta a hamis lópasszusokat. Ezt a községet ugyanis a múlt évi ha­­tárkiigazitás során Magyarországhoz csatolták, de a polgármester a birtoká­ban maradt csehszlovák nyomtatványok­kal és a szüséges bélyegzőkkel még ma is állít ki passzusokat Cseh Szlovákiába a csempészett lovak szá­mára. A pozsonyi teljhatalmú miniszté­rium most diplomáciai utón igyekszik ezeknek a visszaéléseknek véget vetni. BATOFAX A MÉREGMENTES IRTÓSZER, s Eredmény garantálva! Kapható gyógyszertárakban és drogériák­ban üvegenként 14 Ké ért. - Szállítások vidékre postán naponta. Főraktár: Kovách Tihamér gyógy­szertárában, Komárom, Klapka-tér. — Hálókocsi ügynökség Pötsyen für­dőn. Junius 5 tői kezdve Prágából Pozsonyon át Pöstyénbe (Teplá- Tr.­­Teplicig) közlekednek hálókocsik. Mivel előrelátható, hogy e hálókocsik kö­zönségének nagy részét Pöstyén für­dővendégei fogják szolgáltatni, a Nem­zetközi Hálókocsi-Társaság a pöstyéni fürdőigazgatóság helyiségeiben ügy­nökséget létesített, amiáltal a fürdőhely számos bel- és külföldi vendégeinek a hálókocsihely megszerzését rendkívül megkönnyítette. Az említett hálókocsi­járat nevezetessége, hogy II. osztályú fülkéken kívül 12 III. osztályú háló­helyet is tartalmaz. Ha figyelembe vesszük, hogy egyes országokban, pld. Olaszországban, csupán I. osztályú hálóhelyek vannak engedélyezve, a csehszlovák vasutak és a Hátókocsi Társaság ezen intézkedését, mely a szerényebb anyagi körülmények között élő fürdövendégek és utasok érdekeit szolgálja, elégtétellel üdvözölhetjük. — Dollárváros Magyarországon. Tu­dósítónk közli az érdekes hirt, hogy Amerikából hazatért magyarok Borsod­­megyében megvettek egy nagy mocsaras, erdős, eddig teljesen terméketlen terü­letet s azt az Amerikában megtanult módokon s eszközökkel termékennyé tették. A 32 ház, amit eddig felépítettek, teljesen amerikai mintára készült. A telep egyelőre Nemesbükk községhez tartozik, a telepesek azonban telepüket Dollár-laknak nevezték el s független politikai és egyházközséggé akarják tenni. Izsap és Sárkánypusztai teavaj. Sajt kü'önlegesse­­gek. Dessert bonbonok. Déli gyümölcsök. Olajos és kon­­aerv halak, rák, kaviár és francia szardíniák. Horni­­man angol és orosz teák. Bél­és külföldi rum, likőr külön­legességek. Asztali és Palu­­gyay fajborok. Pezsgők. A legfinomabb fajkávék na­ponta frissen pörkölve kap­ható. Az összes háztartási cikkek a legfinomabb minő­ségben raktáron. Konyha­kerti magvak és diszpázsit fűmag kaphatók BERGER F. VILMOS G8emegeüzletében Komárom, Városház-utea. — Egy orvos halálára. Dr. Benes öngyilkossága nem vak hir, igaz. A szegény dr. Benes igazán megmérgezte magát Csak az a tévedés, hogy az ön­gyikos dr. Bene§ a köztársaság külügy­minisztere volt. Nem. Ha az lett volna, nem kellett volna szegénynek méreg poharat üríteni Sokrates módjára. Orvos volt az istenadta: de magyarul tanulta meg, hogy kell az egyes kóros állapo­tokat felismerni esetleg gyógyítani is A budapesti egyetemen szerezte orvosi tudását, oklevelét. Évek óla a Tátra alján Dobsina vidékén, Vöröskön gyó­­gyitgatta a betegeket, amikor csak egy­szerre felszólították, bizonyítsa be, hogy tud csehszlovákul vagy legalább szlová­kul, különben nem szabad neki <öbb receptet Írni. S egény dr. Benes! Nem volt nyelvérzéke. Németül, franciául tudott, ifjú koráoan tanulta meg a két nyelvet, hogy megértse a német, fran­cia orvosi könyveket. Az uj nyelvet meglett korában már nem tudta elsajá­títani. így került bajba. Kitiltották-e már a receptirásból, kenyérkeresetéből, nem tudjuk, de maga az aggodalom is elég volt, hogy öngyilkosságba kergesse a szegény, bizonyára elkopott idegzetű embert, azért kellett neki elpusztulnia. Milyen jó, hogy nem mindenkinek olyan gyönge már az idegzete, különben hány embernek kellene itt az államnyelv ér­dekében a dr. Benes sorsára jutni. — Miiliós örökség. Szenzációsan ér dekes végrendelkezés jutott most nyilvá­nosságra Magyarországon Nemes Mar­cell, a nagyhírű magyar műgyűjtő végső akarata ez a nagy feltűnést keltő rendel­kezés, aki jelenleg Münchenben lakik és már hót év óta nem volt Budapesten. Mint most Budapesten művészi körök­ben beszélik Nemes Marcell évekkel ez­előtt végrendelkezést tett, amely szerint rendkívüli értékű műkincseit, gyűjtemé­nyeit, mindennemű ingóságát, ingatlanát és vagyonát elhalálozása után nagyobb részben Ottóra, kisebb részben pedig a magyar államra hagyományozza. Nemes végrendeletének kivonatát utazásai al i kaiméval állandóan magával viszi. E végrendelet szerint velencei és párisi lakása, stutzingi kastélya és müncheni házának a maga nemében páratlan ér­­dekességü és.ertékü berendezése, vala­mennyi, kilencezer darab műtárgya, mű­kincsei, muzeális bec-ü kép , szobor-, könyv-, bútor- és miseruhagyüjteménye, minden ingatlan és külföldi valutában levő nagy vagyona Habsburg Ottóra és a megyar áilamra fog szállani A szen­zációs végrendelkezés hitelessége iránt budapesti munkatársunk érdeklődött Nemes Marcelnél is, aki ezt az értesü­lést mindenben megerösirette s hozzá­tette, hogy nála, az egyedülélő, család­­nélküli embernél természetesés magától­­értetödő egy ilyen végrendelkezés Utlevélvizumot leggyorsabban (24 óra alatt) IptoMalHan és lepItsHaa (10 c>1. koronáért) szerez: Svojpomoc studenstva Stef. koleje Stef. kollégium Diákönse­gélyző Egyesülete. PRAHA VII. postafiók 27. Támogassák ily módon a szegénysorsu diákokat! — Farkaskutya veszedelem Komá­romban. Ifjú Mórocz Péter műszerész gyanútlanul haladt a Magyar-utcában, amikor az 5 számú ház nyitott abla­kából egy farkaskutya ráugrott és vál­lát megharapta és amikorra kutya tu­lajdonosának, egy katonatisztnek ezt szóválette, még nagyot nevettek rajfa a feleségével együtt. Mórocz Péter sebeit a kórházban kötötték be. A kutya tu­lajdonosát feljelentette. Menyasszonyi kelen« gyek és vászonáru szük­ségletével bizalommal forduljon a közismert Ehrenfreund Jenő fehér­­neműkészitő céghez Bra­tislava. Szárazvsm 7. sz. (Volt Frigyes főherceg utca ) — A Duna áldozata. Csapó István 19 éves kömives munkás a Dunában fürdött áldozócsütörtökön délután, mi­közben az át elkapta és az úszáshoz nem értő fiatalember elmerült a mély vizben. Csak élettelen holttestét húzták ki a vizből. 1925. májti3 23. ’ Telefon 615/4. # Alapítva 1872. 4> Sérvben nmeit >|> Sérvkötők minden kivitelben rugók nél­kül is, valamint haskötők operációk után, lógó hasnál, méret szerint vagy pedig or­vosi rendeletre a leggondosabb kivitelben készülnek. Gummiharisnyák, hygienikua gummiáruk a legjobb minőségben, továbbá »Zello« Punkt 21. orralakitó azonnal gzál­­litliatók. Mindennemű betegápolási cikkek raktára. ntlmidi Hermann utói. kötsz* Brünn, Johannesg. 7. ® — Majabs. A szitasi ifjúság 1925. évi junius hó 1-én (pünkösd hétfőn) Molnár József vendéglős kerthelyiséeé­­ben jótékonycéiu majálist rendez. Be­lépődíj személyenkinl 5 K Felülfizetg. seket köszönettel fogadnak, melyet a községi könyvtár alapjára forditanak._ Kezdete délután 4 órakor Szünőra alatt amerikai árverés, szépség-verseny és tűzi játék Jó izü élelekről és italokról a vendéglős gondoskodik. A zenét Veszprémi G*za hírneves zenekara szol­gáltatja. 16 éven aluli fiú- és 14 éven aluli leánygyermekeknek megjelenését a törvény tiltja. — Csodaszülött a kórházban A ko­máromi Emberszerelet közkórházban a napokban egy csallóközaranvosi asszony egy csodaszülöttnek adott életet. Az uj szülött két fejjel, négy lábbal jött a világra s valószinüleg két összenőtt ikertestvér volt. A csodacsecsemő világra jötte után azonnal meghalt. Az anya a Körülményekhez képest kielégítően érzi magát. — Ezernyi orvos igazolj ’, hogy csu­­zos, köszvényes pacienseit Pöstyén tel­jesen meggyógyította. Aki beteg, írjon még ma Pöstyénbe és kezdje meg mi­előbb kúráját. Ha nem utazhat, hasz­náljon házikurát pöstyéni iszappal, mely minden gyógyszertárban kaphalű. Csíz J«d —Bróm Fürdő megnyílik májút hó 1-én. Előnyös újítások, olcsó árak. utazási kedvezmény. Családok részére lakások kony­hákkal Orvosok: Dr. Pazár és Dr. Seidner E, Kimerítő felvilágosítást nyújt a FU dőieazga­­tóság Gaizfürdőn. álov. Előkurákhoz ajánlatot a C-ilZVlZ otthoni ivókúrája SORSJEGYEKET 338 mindenki csak GASPIERIK & TÁRSA bankházában, a csszl. osztálysorsjáték főelárusitó helyén vásárol, Bratislava, Városház-u. Telefonok 1920 és 2366. Képviselők kedvező feltételek mellett felvétetnek. — Marokko nekünk Hekuba volt min­dig. Annyit tudtunk róla egész a leg­utóbbi időkig, mint akár a görögök harmadfélezer év előtt. Olt lehet vala­hol a Herkules oszlopai táján, amelye­ken túl a végnélkü i Óceán hömpölygeti sötét habjait. Óit mered égnek Atlasz, aki vállain az eget hordja, pedig szemei­ből időnkint patakokban ömlik a könny végig nyakon mellen, törzsön, le egészen a lábakig. Ezek a könnyek termékenyítik ott meg a völgyeket, melyekben vitéz szakállas, barbár emberek, barbárok, berberek legeltetik nyájaikat. Karcsú derekú, vékony lábú, fürge lovaikat valahonnan az arab pusztáról hozhatták magukkal a hódító beduinok, mikor Mohamed parancsára oda is elvitték a la Allah il Allah hitet és a félhold tisz­teletét. Szomszédaik, különösen a fran­ciák már többet is tudtak róluk. Marokko lakói ügyesen használják föl a völgyek termékeny talaját: fölturják, bevetik, megmivelik és annyi szemes növényt, gyümölcsöt termelnek, hogy másnak is juttathatnának belőle. Hogy ez a más elsősorban a francia legyen, az mái egész természetesnek találta még a né­met is, mikor Páris az elveszett Elssász- Lotharingia helyébe Marokkót akarta magának megszerezni. Nagyjában a franciáké is ma Marokkó. Es éppen azért fordul ma az érdeklődés az Atlasz vidéke felé. Itt Európában senki sem mer szembeszállani a győztes gallus világhatalommal és az a negyedfél­millió barbár berber egyszerre csak le akarja rázni a nehéz igát. Ha lerázná akkor is csak annyit változna Francia­­ország világhelyzete, mintha egy ember­nek levágnák a beteg kis ujját. Igen de hátha már késő volna, hátha már elterjedt az üszkösödés — reményked­nek mindenütt, ahol érzik a francia iga súlyát és kérdezősködnek az emberek, hol is van az a Marokkó?

Next

/
Oldalképek
Tartalom