Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-11-15 / 138. szám
1924. november 15 Komáromi Lapok“ 5. oldal. Ennek az ünnepé’ynek ki kell magaslani a } többi ünnepélyekből, mert hiszen az egész | müveit világ szedi ide, a szülővárosra fog tekinteni. A hétköznapi szürkeségből a Jókai centenDárinm ki fogja emelni városunkat. Ennek az ünnepnek, a szülőváros ünnepének fényesnek kell lenni. Ehhez azonban péDZ kel). Eérő szóval fordulunk tehát minden megértő szívhez, aki szereti Jókai Írásait (és van-e, aki nem szereti), hogy adakozzék a komáromi Jókai centennárium költségeire. Lapunk, a Komáromi Lapok gyűjtést indit e célra. A szives adományokat kérjük hozzánk eljuttatni, amelyeket mi nyilvánosan nyugtázni fogunk és a begyüit összeg hovsfordításáról is nyiivá uosau elszámolunk. Akik szeretik Jókai örökbecsű alkotásait, bizonyára azt Í3 szeretnék, hogy szülővárosának üun*pe minél fényesebb legyen és ezek biionyára sietnek adományaikkal az ünnepély fényét emelni. Adakozzunk a Jókai centennáriumra I MEINL-KÁVÉ FIÓKOK! BRATISLAVA Lőrinckap3i*utca 1 Száplakutca 66, Dun a u ^ c a 25 Jókai-anekdóták. A nagy költő születésének száz éves évfordulójára összegyűjtötte dr. Orbo'k Atilla. Az ismeretlen Jókai. Jókai Mór negyvenéves írói jubileumakor barátai meghívására Kecskemétre ment, ahol negyven óv előtt diák volt. Persze, az egész városi tanács kivonult a pályaudvarra az ősz iró üdvözlésére. Amikor a vonatból kiszállott Jókai, meg sem kezdhette beszédjét a polgármester, előretör a tömegből Muraközy gazdasági tanácsos, Jókai iskolalársa, odarohan a nagy íróhoz, átöleli, megcsókolja és hangos szemrehányással megkérdezi: — Hát te Móric, hol voltál, hogy negyven esztendeig semmit sem hallottunk felőled?! Nota bene — Muraközy hires, jó gazda volt, de az irodalom sohasem érdekelte. Ha’lja kend, Táncsics! 1848 március idusa után Táncsics Mihály a fejébe vette, hogy valami demokratikus megszólítást hoz divatba, ami egyúttal zamatos magyar. A legjobb ilyen megszólítás a „kend“ lesz, gondolta, s ettől kezdve mind ukit kendnek szólított, persze Jókait is. Jókai egy darabig türelmesen hallgatta a kendezést, de egyszer aztán mégis felfortyant és igy támadt rá a lelkes Táncsicsra: — Hallja kend, Táncsics! Mondhatja kend, hogy kend, akinek akarja, Dj én kendnek nem vagyok kend, ezt értse meg kend, Táncsic ! Kedves Lőrl Jókai csak a regényein szerepelt mint Mór. Barátai Móricnak szólították, mert ő nem sze rette a Mór nevet. Egyszer Tóth Lőrinc levelet irt Jókainak és igy szólította: Kedves Mór! Jókai válaszolt a levélre és igy szólította meg Tóth Lőriucet: Kedves Lőrl Ettől kezdve Tóth nagyon vigyázott, hogy Móric helyett nehogy Mórt írjon. Jókai feje. Jókai egyszer azt olvasta a parlamenti naplóban, hogy az előző napi üíósen, Apponyi baszéde alatt, tagadólag rázta a fejét. A nagy írót bántotta a parlamenti napló megjegyzése, annál is inkább, mert azon az ülésen jelen sem volt. *• Jókai szót kért a házszabályokhoz a parlament ülésén és igy rektifikáita a napló tévedését: —* Apponyi tisztelt képviselőtársam beszédje alatt nem rázhattam tagadólag a fejemet, mert az ülésen jelen sem voltam. Én pedig a fejemet mindig magammal szoktam hordani. híres. Elkésett rózsa. Irta Feleki Sándor. Már késő ősz s még lent a parkba Egy rózsa nyílik elhagyatva. Mit is keressz még rózsa itt, Mikor virág már nem virít. Madár nem zeng már szerelemről, öledbe kacér lepke nem dűl S napfény nem csókol szeliden, Ha bucsuzáskor elpihen. Panaszos vágyad nincs ki értse, Holló károg, vijjog a vércse. A parkot hüs szél járja át S összébb vonod piros ruhád. Csak állsz szomorún, egymagádba, Sóhajod nyers szél elragadja. Szived hiába ver, dobog S az én dalomra gondolok. Az is sír társtalan magába S nincs, a ki könnyezzen szavára. Nincs szív, mely befogadja azt S megértené a jajt, a panaszt... Késői dal, késői rózsa — Szemembe mintha könny lopózna. Hajam deres s a lomb deres, Dal s rózsa itt még mit keres? — A dólsziovenszkói villamosmüvek elő kószitőbizottságanak előértekezlste az állami villanytelepen. Pénteken délelőtt a patroagyári villany telt pun ismét értekezlet volt, hogy a megindított akciót valamivel előbbre vigyék. A részvénytársaság még ezúttal se tudott megalakulni, mert a szükséget alaptőke még min dig nincs biztosítva. Az értekezlet főképpen arra irányult, hogy az alaptőkét milyen formában biztosítsák. Dr. Kamrás József nagyhatású fejtegetésben rámutatott több megoldási módozatra. A maga részéről részvények jegyzésével tartotta leghelyesebbnek a szükséges pénzt összehozni, Hirsch Géza az alaptőkét úgy kívánta előteremteni, hogy az ala pitók résziut részvényeket jegyezzenek, részint kölcsönt nyújtsanak a részvénytársaságnak. Az értekezlet ezt az utóbbi álláspontot fogadta el és kimondotta, hogy a községek 30 százalékig részvényekkel és 60 százalékig kölcsönnel, a városok meg 60 százalékig részvénnyel és 30 százalékig kö csönnel biztosítsák a beruházási költségeket, m lyekh z mindkét esetben 16 százalék kapcsolási dijat vegyenek számításba. Az értekezlet bizottságot küldött ki, hogy a Z-mtka Bankánál tárgyalja meg a kölcsönök feltételeit. Az akcióhoz csat lakozott a privigy i járás is, melynek főnöke bejelentette, hogy eddig 350 ezer koronát jegyeztek az akció céljaira. Az értekezleten ott volbk a többi járás főnökei, a községek és járási bizottságok megbízottai. A kormányt Ambrózy müsz. főtanácsos képviselte. Az előkészítő bizottság tegnapi értekezletét már nem N^gy Nándor nemesócsai földbirtokos vez tte, hinem Fii d Jenő helybeli keres kedö. Nagy azért mondott le az elnöki tisztségéről, mert az ügyvitel gyorsasága megkívánja, hogy az elnök több nyelven beszéljen és kívánatos, hogy komáromi lakos legyen, hol a villamomüvek technikai centruma vau. Az értekezlet meghatározta a prospektus szövegét is. Kellemetlen ize is volt az értekezletnek, mely tárgysorozatába felvette az agitáció kérdését is, de a helyi sajtóhoz, mely eddig is sokat foglalkozott az akcióval, egyetlen egy szava se volt, sőt a sajtót meg se hívták oda. — Előléptetés. Két rokonszenves, derék pénzintézeti tisztviselő jól megérdemelt előléptetéséről számolhatunk be. A Komáromi Első Hitelintézet igazgatósága ifj. Nagy János cégj*gyző fökö'iyve'öt aligazgatóvá, Hodossy Károly könyvelőt főkönyvelővé léptette eló. —•— Eljegyzés. Folyó hó 12 én jegyezte el Rein József Komárom Finder Oenia urleányt ’odgorzuról. Minden külön értesítés helyett. Menyasszonyi kelengyék és vásionáru szükségletével bizalommal forduljon a közismert Ehrenfreund Jenő fehérnemükészitö céghez Bratislava» Szárazván) 7. szám. (Holt Frigyes főherceg utca.) — Hangverseny a Jókai centennárium költségeire. A Komáromi Dalegyesület és a Komáromi Katii. Egyházi Énekkar elhatározta, hogy a Jókai Egyesülőt által rendezendő centennáriumi ünnepségek költségeire monstrebang- Versenyt tart a knl árpalota előadótermében. A hangversenyt 1925 január 10-én rendezik és t»z est gyönyörű programjával művészi eseménye lesz a téli szezonnak. A hangversenyre még lesz alkalmunk bővebben visszatérni, — Ármegállapitó bizottsági ülés. Soltész Pál szolgabiró a komáromi járás ármegállapitó bizottságát a november 17 én, délután S órakor tartandó ülésre összehívta. A gyűlés a járási hivatal kistermében lesz megtartva. — Jótókonycélu szinielőadás. A helybeli Irgalmas Nővérek a kath. Legényegylet színháztermében 1914. november 16 án, vasárnap délután fél 8 órai kezdettel jótékonyéin szinielöadást rendeznek a következő műsorral : 1. „Az innisläri harang“. Melodráma Horváth Gézától. Szavalja Brauner Sári, zongorán kiséri Bokrossy Manci, éneklik az intézet növendékei. 2. „A kotnyeles“. Egy őszinte kisleány vallomása, elmondja Jelenek Mária. 3. „Hol a boldogság ?“. Színmű 3 felvonásban. Személyek : Fenyvessyné, özvegy : Simon Bözsi. Angéla, Margit, leányai: Szily Minci, Schlaffer Szidi. — Gyöngyözné, Fenyvessyné nővére: Csollány Iíus. — Csalfa Klára színésznő, Margit barátnője : Prantner Gizi. — Bókésné, házmesternél Csongár Vali. — Évike, árva leányka: Godovszky Ilonka. — A második felvonás között Beethoven: Török indulóját zongorán 4 kézre játszák: Lohuer Erzsiké és Domány Manci. Jegyek a zárdában előre kaphatók. Hslyárak: 5, 3, 2 é3 1 korona. — Lapelkobzás. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos párt hivatalos lapjának a Komáromban megjelenő Barázda politikai hetilapnak legnjabb számát a komáromi államügyészség rendeletére, az államrendőrség elkobozta. Az elkobzást a lap szerkesztője megfelebbezte. — Tanítók és tanárok gyűlése Komáromban. F. hó 19 én a magyar polgáviisholai tanárok, 20 án a Szlovenszkói alt. Magy. Tanítóegyesület tartják meg évi közgyűlésüket Ko móromban. — A gyermekkonyhának. A gyermekkonyha részére a következő adományokat vettük: özv. Fejérváry Gézáné (nagykeszi) 100 K., Protestáns Nőegylet nov. hóra 50 K., Boaya község gyűjtése 34 K 80 f, Szilas község 30 K,, Felsőgellér község 13 K 80 f., összesen 228 K 60 f. Természetbeni adomáüyok: özv. Fejérváry Gézáuó (Nagykeszi) 5 kg. füstölt szalonna és négy zsák burgonya, Füssy Kálmán kisbirtokos, nemzetgyűlési képviselő 30 kg bab. Hálás köszönettel nyugtatja dr. Alapy Gyula, a Népjóléti Bizottság elnöke. A további szives adományokat kéri a bizottság. — A volt magyar jegyzők nyugdíjügyének rendezése Tudvalevő dolog, hogy a nyugdíjazott régi magyar jegyzőkkel szemben eddig megtagadta az állam a végellátást azon felfogás alapján, hogy nem voltak állami alkalmazottak. A kormány most .revideálta álláspontját s mint Prágából jelentik, a legutóbbi minisztertanácson elhatározta nyugdíjügyük végleges rendezését. Az erre vonatkozó tervezet már 1—2 hét múlva & ■ nemzetgyűlés elé kerül.
