Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-11-15 / 138. szám
4. «Mal. Komáromi Lapok" 1924. ••rcinfcor J§ ■VÁROSI MOZI X «zenzációj a! Szilbat él TISáTDip Bl?. IÍ. él l|*4l * Figyelem! A nr Qlaf l/AVHlilfoiQ El? eSrkeeai artiefte Ezt látni kelll “ t%iá CICI AiiriiilllCtJCte .or.tragédiaja, Re«ek kiállítási Szenzáciés cirkuszi jelenetek. A főszerepben: Aud Eged* Niesen és Aifone Tyrland. AzsnMvBi: VI. wm»«tfc6«l autóverseny 1922 április 30, Prága mellett. *1» ki tás s, ftmaly feladatává taszi, bogy a nőtt I ß?C f-brnáibin országszerte m-giuduló Jókai- I arpeégekfet folytonos figyelemmel tiaérje a •gybsforrui, egy magasságba emelkedni segítse. A megalakítandó Jókai bizottságnak az le*z a feladata, hogy vigil ál jón s Jókai ünneplésének folytonosságát és eggyAolvadását Uz'ositss. A magyar birh pirók ez országszerte b öxleesülésb-a és nagy tisztsletben álló N-^azto iának beszédek lelkes tapsok fogadták, me lyeknek ^csillapulta után az értekezlet egy ISO tagból álló végreh jtó és sai'óbhoitságot alakított, melynek diszelnók^ü! Bethlen István gróf miniszterelnököt és Csernoch Janos dr. bíboros hercegprímást, tiszteleti elnöknek Ápponyi A bárt grófot, Berzemcey Albertét és KUbersberg Kanó gróf kultuszminisztert kérts fül. Az Ügyvezető elnöki tisztet a nagybizottlág felkérésére Rákosi Jenő vállalta el, társ* ellökök lettek Audrás»y Gyula gróf, Apponyi Sándor gróf, Balogh Jenő, Degenfeld József gróf, H írezeg Ferenc, Pékár Gyula. Prohtazka I Ottokár, Radvánszky Albert báró, Rtffay Sázder, Ravasz Lás-z'ó, Rii ka F-r* ne, Sipócz Jenő és Szc'tovszby Bála, titkárok Hoitsy Pál és Révai Mór János. Ebből a n«gy vógr*hajtóbizottságból ala kitandó bizottság dolgozza ki az ünnepség részleteit, mint amilyenek a Jókai muz* am, a Jókai síremlék kérdése, ez lép érintkezésbe a kiadókkal egy aj Jókai kiadás rendezése érdekében és ez fogja ellátni a Jókai eentenáriammal kapcsolatos összes teendőket. LYSOFQRM a tudomány mai állása szerint a legtökéletesebb fertőtlenítő szer LYSOFORM megóvja Önt és gyermekeit minden bajtól, betegségtől LYSOFORM minden kellemetlen szagot eltüntet és kölgyeknek nélkülözhetett n LYSOFORM csak eredeti zöld üvegben e védjeggyel valódi: *» mértékben, mint nála. Humora és előadó művészete ezek a tulajdonok, melyekkel a legnagyobb hatást tette a korabeli olvasóközönségre, melyekkel el fog hajolni minden későbbi nemzedéket s melyek elsősorban biztosítják számára az irodalomtörténeti halhatatlanságot. Ez a két tulajdonság adja meg Jókai költészetének igazi nemzeti jellegét, mert humora és nyelve van leginkább áthatva magyar fajiságából sarjadzó elemekkel, ezen a két téren érintkezik legszorosabban népünk szellemével s ezek adják meg ■eki világirodalmi jelentőségét is, mert hiszen a világirodalmi nagyság sohasem nemzetközi, hanem mindig csak nemzeti tulajdonságokon sarkallik. A Jókaival szemben állott kritikával röviden végez Zsigmond Ferenc. Gyulainak, Jókai leghiresabb kritikusának, aki gyakran szemére Lányta Jókainak fogyatkozásait, — sokban igazat ad Zsigmond, de némi egyoldalúságot vet szemére. Ebben van valami igazság, — de a Gyulai igazságait viszont Zsigmondnak kellett volna jobban hangoztatnia. Jobban rá kellett volna világitani a közhiedelemnek arra a tévedésére, mintha Gyulai * teljességgel letagadta volna Jókai irói fényes tulajdonságait s igaztalant üldözte volna őt. Ez egyáltalában nem áll. „Jókainak kitűnő elbeszélő tehetsége van — mondotta Gyulai — se tekintetben egyetlen regényírónk sem versenyezhet vele ... És e ritka adományhoz járul stíljének ereje, kangzatossága, jellemzetessége és magyarostiga. E tekintetben is felülmúlja regényíró társait . . . Egyetlen elbeszélő írónk sem olvasztotta össze oly szerencsésen a népies és müveit ■.agyar nyelv bájait, mint Jókai*. Máskor meg, Jókai elbeszélő tehetségéről szólva — azt han-foztatta a szigorú kritikus, „hogy e tekintetben •igen jótékony b&tással volt egész beszély- és regényirodalmunkra". Péterfy Jenő is Gyulai A váresi képviselőtestület töríényellenes I határozata az orvosol ügyeben. Komárom, — nov. 14. A városi képviselőtestület legutóbbi ülésében fűre»» határozatot hozott. Elhatározta, hogy a városi orvos, a rendőrorvos és a halottkém állásait d cembrr végével beszünteti. Ehhez a városnak íiicsen joga. Az nj egészségügyi törvény szerint az állam körorvosokat nevezett ki a községekbe és így a városi főorvost, a községhez áll mi orvo-sá nevezte ki a törvénynek azzal a világos rendelkezésével, hagy az állami fizetés és az orvos eddigi fizetése közt mutatkozó tü őn bözetet a község tartozik viselői. A községi orvos állását tehát nem kell megszüntetni, mert az már m< gszüut, viszont a fizatését sem lehet megszüntetni, mert th«ez törvényszerű joga vau az állam által nem fedezett rész erejéig. A rendörorvosi állást beszüntetni csak abban az esetben lehet, ha ehhez a város falettes hatóság», a j-Ihu esetben tehát a járási bizottság ecg-délyt ad. Ellenben a városnak, miv«l lakosainak száma meghaladja a 10000 et, joga van kérni egy második állami orvosi állás rendszeresítését, a rendőri állás beszüntetése mellett. Végül a halottkémi állás beszüntetése is teljesen t örvény* lbn»p, m-rt a halottkémi teendők végzése községi feladat és azt mirdíDÜtt, a község végzi. A nagy takarékossági lendületet másutt szeretnök látni. A városházán van egyéb és sürgősebb rendezni való is és a spórolás más irányban volna elkezdődő. Azt hisszük, erre hamarosan rá is kerül a sor, mert a közönség látja, hogy a községi közig-zgatás iszonyú összegeket emészt ftl és Komárom város még mirdig nem szállott le a község színvonalára; 16000 lakosa és három milliós költségvetése legalább ezt matatja. kitűnő tanítványa, a legerősebb magyar koponyák egyike, bár egy hires tanulmányában valósággal szétmarcangolja Jókai hőseit, kiket a megfigyelés, az eszményítés és a fantasztikus csapongás egészen különös vegyülékének mond — rossz pszihológus mellett szintén utal Jókaiban a kitűnő elbeszélőre, a népies nyelv mesterére s a jeles festőre és külön tanulmányt érdemlő humorára. íme: itt van az ütköző pont, amire Zsigmond is helyesen utal. Nem vonja kétségbe Gyulaiék igazságait, csak azt kifogásolja, hogy mig ők Jókai hibái és árnyoldalai feltárására és feszegetésére oly nagy gondot fordítottak — fényes tulajdonságainak fejtegetésével és magyarázatával adósok maradtak. De éiheti-e ezért gáncs Gyulait? Hiszen rajta és néhány hű társán kivül az egész sajtó és az egész világ Jókai dicséretét zengette —- nem egyszer tulon-tul Ízlésen és igazságon — a komoly kritikának első kötelessége nem lehetett hát egyéb, mint azokra a foltokra hívni föl a figyelmet, melyek Jókai tehetségének ragyogó napján minden kétséget kizáróan meg voltak, de amelyekről nem beszélt senki. Gyulai nem volt igazságtalan Jókaival szemben sem. A helyzetből és az ő kritikái módszeréből folyt, hogy Jókainak regényírói fogyatkozásait boncolgatta, de nemcsak nem tagadta le talentuma igazi értékeit, hanem — ha röviden is — világosan és határozottan utalt reájuk. Bírálatai, igaz — s ezt Zsigmond is hangoztatja — világnézeti ellentétből fakadtak. De hát lehet-e ennél igazságosabb és tisztességesebb támadási pont? S viszont következik-e ebből szükségszerűen, hogy vagy Jókai nem volt nagy iró, vagy Gyulai nem volt igazságos kritikus? Bizonyos, hogy mind a kettő nagy volt a maga nemében. Gyulai kri- 1 tikája egyáltalában nem szorul revízióra, leg-Szépségápolás. (Értéhez kioktatta a izé pitét ápol Asb« n. — Megjelenik minden csütörtökön.) nIzaM szépségápoló intézet. (Institat de Beauté Ima Alextvlch.) Pouonj, Stefanlk-at 19, II. eicelet. (Páriái elismerő oklevél és araayéreot.) A négy heti arcápolási ciklus alatt ezeket az archibákat távolitom el: 1. Az arcr&ncogodfonak az oka és annak siktr*-B eltávolítása. Ezen srchiba eltávolítására szükségen garnitúra (2 különböző szer) 28 korona. Miud-unspi használatra szükséges garnitúra (3 sz-i) 29 korona. 2 Bőratka (®ness*r) eltávolítása As an ellene való v*d«kezéf*. Ehhez szükséges garnitúra (3 sz r) 36 korona. 3. Z -iros, pórusos és fényes arc rendbahozása Hozzá való garnitúra (3 szer) 36 korosa. 4. Sz p ö, májfolt (vörös erek, gri«?, zsírcsomók atb.) eltávolítása. Ezen archibákkal kérem az intézetemet felkeresni. Azon höleyeknek, akik nem kereshetik fel intézetemet, pontos utasítással kü'dök megfelelő garnitúrákat utánvét m-llett, ha az arehibájukat körülményesen tudomásomra adják. További i-rchibák kezelését a „Komáromi Lapok" csütörtöki számában fogom közölni. Aki e lap hirdetésére hivatkozik, a szerek árából 20 százalékos engedményt nyer. Adakozzunk a Jókai centennárium költségeire. A világirodalmi nagyságok körött foglal helyet Komárom nagynevű a. ülőitjo Jókai Mór, akinek születésének századik évfordulóját a jövő évben ünnepli nemcsak a magyar nemzet, hanem a világ minden knhárnemzeta. Ebből az ünnepélyből méltóképpen ki kell vennie részét Jóm szülővárosának Komáromnak is. feljebb kiegészítésre, mint a hogy Beöthy Zsolt Jókai Sáiga lózsa c. idősebbkorbeli kis remekművének méltatója, a nagy regényíróról szóló írásaiban már meg is kezdette. És Jókai igazán megérdemli, hogy irói kiválóságai, különösen nyelve és humora legalább most már, halála után húsz esztendővel, részesüljenek alapos és beható méltatásban. Ezt Zsigmond Ferenc is kívánatosnak mondja s ezt hadd hangoztassuk itt is nyomatékosan, annyival inkább, mert Zsigmond derék könyve sem végzi el ezt a föladatot, — nem is végezhette el, mert hiszen neki hőse egész életét és pályáját kellett ismertetnie és magyaráznia. Közbevetőleg hadd jegyezzük meg, hogy a Bethlen-kőnyvtárbeli kis Jókai-füzet a maga nemében éppenséggel kitűnő munka, a nagy mesemondó grandiózus pályájának valóságos „kis tükre.“ Most itt van mindjárt a centennárium, itt lesznek országszerte a fényes Jókai ünnepek. Tudjuk, mily nehéz helyzetben van a magyar kultúra, micsoda roppant áldozatokkal jár egyegy komolyabb könyvnek kiadása. Álljanak elő nagy vagyonok urai és nagy jövedelmek élvezői s jusson eszükbe, hogy a vagyon és jövedelem kötelez is. Bocsássanak tudományos és irodalmi társaságainknak rendelkezésére olyan jelentékeny összegeket, hogy hivatott egyéneknek megbízatás legyen adható egy-egy olyan könyv megírására, mely például a Jókai nagyszerű humorával eddig meg sem közelitett részletességgel foglalkozik, — vagy a melyik Jókai nyelvét, stílusát teszi egészen tüzetes fejtegetés tárgyává, — avagy a melyik Jókait kizáróan mint novellairót méltatná, vagyis munkássága azon terén, a melyen talán legkiválóbb volt. Ezek a könyvek még hiányoznak irodalmunkból, pedig megiratásuk hovatovább \ nemzeti becsület kérdése lesz.
