Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-11-04 / 133. szám

.Komáromi Lapok* lf24. november 4, Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrák­ban, matracokban és gyermek­ágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni — Rcformátn« templomnak «acmben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre dijtalan csomagolás!! miniszter előadta, hogy a kormány a legnagyobb takarékossággal járt el a költségvetés összeállí­tásánál, amit az is bizonyít, hogy az állami kiadásokat egy milliárdnál nagyobb összeggel re­­dukálta. Ezt a megtakaritást a dologi kiadások­nál érte el. A költségvetés, mely 274 millió korona deficittel zárul, a következő kiadásokat és betéteket tartalmazza. A közigazgatási költség­vetés kiadásként 9.573,585.801 koronát, bévé* télként 9.301,834.419 koronát mutat ki. Az ad­minisztratív kiadások 9.571,623.521 koronát, az üzemi kiadások 6.402,545 287 koronát tesznek ki, összesen tehát 15.974,168.808 korona. Az 1924. évi költségvetésben az összkiadások 16.992,976 905 koronát tettek ki, a leszállítás tehát 1.109,808.097 korona. Az 1925. éri közi­gazgatási bevételek 7.574,126 ezer és 785 ko­rosával s az üzemi bevételek 8.127,790.641 koronával vannak előirányozva, ami összesen 15 701,917.426 korona Az 1924. évvel szemben tehát a bevételek 689,376.165 koronával C3ek4- lyebbek. Az állami beruházások költségvetése 1.219 millió szükségletet matat ki, tehát 910 millióval kevesebbet, mint a mait évben. = Myelvrendeletek. A belügyminiszter legújabban elrendelte, hogy a rekviráló bi­zottságok által fölvett jegyzőkönyvek ezentúl államnyelven vezetendő k. Ha a felek közül valaki nem érti az államnyelvet, úgy ennek nyilatkozata saját anyanyelvén veendő fel a Jegyzőkönyvbe és általa csakis a nyilatkozat írandó ala. Ez utóbbi eset akkor alkalmazandó, hogyha valamely fél az általa nem ismert nyelven irt jegyzőkönyv aláírását megtagadná. A felet nem lehet az olyan jegyzőkönyv aláírására kényszeríteni, amelyet nem ért. Ezt a nyelvren* deletet Szlovenszkó és Bnszinszkó részére bo­csátotta ki a belügyminiszter, azonban nem lehet azt mondani róla, hogy a gyakorlatban valami sok előnye lenne. Ugyani« az államnyelvet nem ismerő fél a jegyzőkönyvbe fölvett nyilat­kozatát a jegyzőkönyv folyamán, hogy agy mondjak, szerkesztése közben írja alá, holott a nyilatkozatot még a jegyzőkönyv határoza­tainak följegyzése követi, ami nem lehet kö­zömbös a csak magyarul, vagy csak németül tüdő félre. Ilyen eljárás mellett aztán sok fél­reértés fog a jövőben előfordulni. — Da egy másik nyelvrendeletről is imák a lapok. A vasutügyi miniszter állitóan már kiadott egy nyelvrendeletet, amely Bzerint a köztársaság vasútjain a használható nyelv kizárólag az állam­nyelv, amelyet minden irányban és minden vo­natkozásban respektálni tartoznak. A vasutak­nál eddig is a legelfogultabb sovinizmus volt Sakorlatban, ba a vasutügyi miniszter rende­­e megjelent, akkor az csak újabb sérelem a nemzeti kisebbségeknek, amelynek nyelvi jo­gait külön szerződés védi, amit pedig még a vasúti miniszternek is respektálni kellene. Benes expozéja. Komárom, — november 3. Az őszi ülésszak megnyitásának napján Benes dr, külügyminiszter expozét adott a csehszlovák köztársaság külpolitikájáról, ami különös jelentőséget kölcsönzött az első ülés­nek. Az expozé, amint azt várni lehetett, be­hatóan foglalkozott a genfi jegyzőkönyvvel, amelyet a leszerelésre nézve készítettek a ha­talmak s amely a népszövetségi tanácsnak ál­lásfoglalását tartalmazza a világ békéjével Összefüggő e nagy horderejű kérdésben. De aki valami njat várt Banestől ez ügyben, az unttal is csalódott, mint minden külügyi ex­pozénál, amely mindenkor a legnagyobb óva­tossággal kezeli a legfontosabb kérdéseket, legfeljebb csak sejtetni engedi a háttérben •gyes kérdések igazi állását. Magának, a jegyzőkönyvnek ismertetőié­nél Baues három főelvre matatott reá, mint amely a genfi jegyzőkönyvben kifejezésre jut. A paktum a támadó háborút akarja kiküszö­bölni s a jövőben egyetlen egy államnak sem szabad saját kezdeményezéséből háborút foly­tatni és az csak a népszövetségi tanáccsal egyetértőén engedhető meg akkor, ha valamely ítéletnek kikényszerítéséről, vagy védelmi há­borúról vau sző. Ebből elég világosan követ­kezik az, hogy a háború teljes megszünteté­séről nincs, de nem is lehet szó, mert hiszen a népszövetség tanácsának döntése alapján mégis fegyverhez nyalhat az az állam, ame­lyet megtámadnak, hogy pedig az államoknak egymásközötti kontraverzióikat nem mindig si­kerül békésen elintézni, arra a múltak tapasz­talatai szerint a jövőben is számítani kell. Igaz, hogy a jegyzőkönyv második alap­elve az, hogy minden nemzetközi kérdés, amely konfliktust idézhetne elő, békés megoldás vé­gett a népszövetség elé terjesztendő, ami azt jelenti, hogy a vitás ügyekben a nemzetközi törvényszéket tennék illetékessé, amelynek ha békítő kísérlete meghiúsulna, akkor a népszö­vetségi tanács lenne az a fórum, amely a fe­lekre nézve kötelezően döntene. A jegyzőkönyv szerint az államok kötelesek magokat alávetni a döntöbirósági eljárásnak, sőt kötelesek a kö­zös akciókban is résztvenni, gazdasági, pénz­ügyi és katonai erdik.it rendelkezésre bocsá­tani. Da a szankciók érvényesítéséhez sokkal nagyobb hatalom szükséges, mint amilyennel a népszövetség rendelkezik. Harmadik alapelvül a jegyzőkönyv a fegy­verkezések tartós korlátozását jelöli meg, ami tnlajdonképen a leszerelésnek keresztülvitelét célozza, azt pedig az egész világ jól tudja, hogy Gtenfben miként gondolták a leszerelést végrehajtani. Banes dr. szerint szükséges, hogy a kisállamok még a leszerelési konferencia összehívása előtt ismerjék, hogy milyen katonai erővel számolhatnak, ezt különösen veszedel­mes földrajzi fekvésük kívánja. Ezen a téren természetesen minden leszerelési megállapodás dacára valamennyi állam igyekezni fog bizton­sága érdekében mindent elkövetni és az az egyoldalú leszerelés, melyet az antantállamok a volt középponti szövetségesek részére szigo­rúan előírtak, világítja meg legjobban, hogy mint kell értelmezni a fenti jegyzőkönyvnek ide vonatkozó részét. Igen, ez a döntés még ma is a gőgös és bosszúálló győzök fenhéjázását magyarázza, pedig azt nekik is tndniok kellene, hogy a békének biztosítására az eféle erősza­kos intézkedések semmiképen sem alkalmasak. Érzi ezt Benes is, mert kifejezésre juttatja azt a nézetét is, hogy a nemzetközi politiká­nak ez a jegyzőkönyv nj irányt szabhat ugyan, de viszont valamely diplomáciai okmánynak az aláírása nem jelenti egyszersmind az összes háborúk végét. Ami a köztársaságnak a többi államok­hoz való viszonyát illeti, az expozé általában minden állammal szemben békés húrokat pen­get. Ausztriával és Magyarországgal kereske­delmi szerződéseket szándékozik kötni Cseh­szlovákia, Lengyelországgal a viszony lénye­gesen tisztázódott, Angolorazág és Franciaor­szággal a viszony szívélyessége nem változott, Németországgal úgy a politikai, mint a gaz­dasági viszony jó és remélhetően az is marad. Oroszországot akkor fogja elismerni a cseh­szlovák köztársaság, ha vele szemben Orosz­ország is tiszteli a nemzetközi jog szabályait, ebben a kérdésben a köztársaság teljesen sza­badon jár el. A köztársaság külpolitikája tehát álta­lában véve jónak mutatkozik a külügyminisz­ter szerint, hogy a valóságban is így van, ar­ról most ne beszéljünk. Egy külügyminiszter expozéjának diplomatikusnak kell lenni és Be­nes dr. ezáltal is esak erre törekszik. Uj irányok, aj gondolatok, nj eszmék nincsenek az expozéban, ezek megjelölésével adós ma­radt a külügyminiszter, aki a régi ismert ese­mények fölsorakoztatásával semmi különösebb hatást nem vált ki a köztársaság lakosaiban. LYSOFORM a (adomány mai állása szerint a legtökéletesebb fertőtlenítő szer LYSOFORM megóvja Önt és gyermekeit minden bajtól, betegségtől LYSOFORM minden kellemetlen szagot eltüntet és hölgyeknek nélkülözhetetlen LYSOFORM esak eredeti zöld üvegben e védjeggyel valódi: tti A Kath. Állandó Nagybizottság gyűlése Komáromban, Komárom, okt. 31. A katolikus magyar egyházközségek állandó nagybizottsága Komáromban tartotta ülését Bittó Dénes földbirtokos, nyug. pozsonyi főispán elnöklete alatt. A gyűlésen a nagybi­zottság tagjai tekintélyes számmal vettek rém, többek közt: Bartal Ferenc földbirtokos, dr. Hangos István és dr. Ozorai József (Érsekúj­vár), dr. Kmoskó Béla (Léva), Pongrácz Pál éi Szüllő Géza földbirtokosok, Palkovitch Viktor nemzetgyűlési képviselő, dr. Majer Imre apát­­plebános, Leszkay Sándor esperes (Nagyma­gyar), Bányász Endre (Egeg), dr. Haiezl Kál­mán (Magyarszögyén), Richter János (Ipoly, szakállas), Jónás Imre (álsógyőröd), Grego­re vich Lipót (Jóka) plébánosok, továbbá Tyuhm János esperes (Pozsonypöspöki), dr. Alapy Cynla és Király József segédlelkész, a bizottság ügy­vezető igazgatója, titkára és jegyzője. Bittó elnök megnyitva a gyűlést, a bi­zottság több tagjának kimentő levelét matatja be, majd Tyuloss János, a nagy bizottság igaz­gatója számolt be a végrehajtóbizottság érsek­­újvári gyűlésének határozatairól, így a nagy­bizottságot Ajtics-Horváth Dezső (Vágvecse), dr. Salkovszky Jenő (Ipolyság), Sehnster Béla (Somorja), dr. Neumann Tibor (Pozsony) uj tagokkal kívánja kiegészíteni, akiket a gyűlés egyhangúlag megválasztott. Majd a komáromi kisszer^iürium ügyé­vel foglalkozott a nagybizo^.g, mely fentar­­tásához még mindig nem ^.pja az erre a célra szükséges anyagi $gzkö'uő^elt> a kormány ugyanis az eszterga ^egyházmegyében fekvő primási, káptalan és szemináriumi birtokokat lefoglalta, a?£ak jövedelméből az apostoli ad­minisztrátornak n>ost már semmit sem juttat, az egyházmegye dologi kiadásait sem fedezi és igy a vagyont céljától elvonja. Ez ellen a nggybizottsáp felirt a köztársaság elnökéhez és a minisztériumhoz. A köztársaság elnökének irodája magyar nyelvű értesítésben közli, hogy a kérelmet kiadta az illetékes miniszternek. A pozsonyi szlovák miniszter már szlovák nyelven közli ugyanezt a magyar nagybizottsággal. Minden­esetre jellemző két mentalitás a nemzeti ki­sebbségek jogairól. A nagybizottság a minisztériumhoz hóna­pok előtt intézett kérelmeinek elintézését írás­ban fogja megsürgetni. A nagybizottság elhatározta, hogy Cser­­noth János esztergomi herosgprimást arany­­miséje alkalmából, mint a főegyházmegyének ez idő szerint de jure való fejét, feliratban üdvözli. Később a komáromi szeminárium aak egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom