Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-08-19 / 100. szám
1924t. augusztus i. „Komáromi Lapoka 8. oldal. Általános szabályt az adózás mérvére felállítani alig lehet, ez esik házanként és egyénenkint volna megállapítható. Amidén jövedelmi adóról beszélünk, ez a tisztán csak háztnlajdonnal rendelkező birtokosnál nálunk Komá romban, igen kevés esetet kivéve, szóba sem jöhet. Ház után jövedelmi adóval nálunk csak az róható meg, akinek nyers házbérjövedelma eléri vagy meghaladja a 14000 koronát. Ilyen háztulajdonos itt pedig kevés akad. Ha példakép felveszünk egy ilyent, annak a 14000 korona bérjövedelemnél a megengedett levonások után marad 6247 korona jövedelmi adóalapot képező jövedelme. Ennél kevesebb házbér nem képez jövedelmi adóalapot. A 14000 koronából ugyanis levonható: 14 % házbéradó 1960 K — f 200 % községi adó 3920 „ — „ megyei adó (útadóval) 1215 „ — „ járási adó 196 „ — „ betegápolási adó 137 „ 20 „ 6 szobából álló 3 lakás után 62 % 10 % összesen 325 „ - „ 1480 , — M 9133 „ 20 f 6347 „ — f 80 K — f 16 „ -f Vizdij 75X3 Házbérfillér, csatornadíj marad Ez «tán jövedelmi adó Háborús pótlék _____ ÖSSZ6SőQ 96 3 - ■ Esik tehát 1000 koronára 9 K 60 f, (9600 f. osztva 14000 koronával.) Ahol a nyers házbérjövedelem 14000 E-nál kevesebb s mégis kirovatik jövedelmi adó, ott a házon kivül bizonyára vagy ipar, kereskedelem, töke vagy mezőgazdaságból eredő jövedelem vétetik hozzá a számításba. Ugyanez az eset, ha a házbér eléri vagy meghaladja a 14000 koronát, da sz adózó jövedelmet hajtó foglalkozással is bir. Példa: Jövedelem mezőgazdaságból 500 K Házbirtokból 3000 „ Ipar vagy kereskedelemből 5000 „ Tőkevagyonból 500 „ Összes 9000 K Ebből levonható kiadás: adósságok kamata, állami, megyei, járási, községi adók és a bstegsegélyzőpénztári járulékok 60 % a, összesen 2000 K Marad jövedelmi adó alap 7000 „ Ezután fizetendő jövedelmi adó Háborús pótlék 90 18 Együtt 108 K Ennek % része a jövedelem arányában a ház után járó jövedelmi adó, amely a 108 K ból a 800 K jövedelem alapján 36 E, tehát 1000 K után 12 E. Oly esetben, midőn az adózó például iparos vagy kereskedő s ezen foglalkozása utáni jövedelme, a házbérjövedelemnél sokkal több, az arány 10:1, vagyis a kivetett jövedelmi adónak Vio része esik a házbérre. Cikkírónak az az állítása tehát, hogy 1000 E nyers házbér után 15 E jövedelmi adó jár, téves, mert mint megállapítottuk, az minden adózó polgár jövedelmi adója alapján rovatik ki oly összegben, ami az egyes adózó terhére megállapított összjövedelemből a levonásba vehető kiadások levonása után előállott adó alapra esik. Cikkirónak a tűzbiztosítás, kéménytisztítás, tatarozás, pöeegödörtisztitás költségeire vonatkozó kimutatásai sem fogadhatók el általános irányelvül, mart hisz ahány ház, annyi az eset. Ezt minden házra küiön kell megálla pitani s az igy kihozott összeget kell a laká sokra elosztani. Abban kétségtelenül igaza van, hogy t. i. adédzsnngelben élünk, melyben a legtisztább fej is elszédül és nem csoda, ha a szánalomraméltó adóalany ájultan rogy össze, miként ez az adóhivatalban a napokban is megtörtént, mikor úrteBÜl arról az immenzus adóhátralék ról, mely a legutóbbi ház és lakrószösszeirás után, az általa lakott lakrész nagymérvű feletb értékelése kapcsán reá kiroyatott. Ez usoíb-n egy szegény, kicsi nyugdijából és házacskájából éli özvegy urinöröl van szó, akit a jólelkű adóhivatali tisztviselők látható részvéttel téri tettek magához. Fájdalmasan esik megállapi tanunk, hogy ez, vagyis a háztulajdonos által lakott lakás lakbérér lók ének az eddiginél magasabb értékben való megállapítása sűrűn fordul elő s az a pénzügyigazgatóság, valamint a város képviselőjének s a Ház- és telektulajdonosok bizalmiférfiának együttes hozsájárulá Előadások kezdete 1 hétköznap este 7 és 9 irata. 1 I MODERN MOZI KOMÁROM TISZTI PAVILLON I Előadások kezdete 1 vasár- és ünnepnap 15.7 és 9 irata 88» Csak egy napig! Kedden aug. 19-én Csak egy napig! Az utolsó farkas Amerikai dráma. Főszert pbsn: JOHN BONERS. Kisérő vígjáték: Bimbula mint médium. Szerdán és csütörtökön, aug. 20. és 21-én. ‘'SS’"1’1’ A velencei kurtizán. Dráma, Főszerepben: ASLAN RAOUL és SONJA MAGDA. sáva! történt, akik pedig évtizedek óta élnek köztünk s akik kel!, hogy ismerjék e város közterhek súlya alatt görnyedő minden lakosát s akiktől méltán elvárhattuk volna, hogy az állam és város pénzügyi érdekeinek megvédése mellett, belátás is vezesse tisztük gyakorlási ban. A tisztviselői pragmatikában az nincs megírva, hogy hivatalos eljárásunkban szivünket a zsebünkbe rejtsük. Hogy mekkora ez az adódzsungel élénken igazolja a „Városi adófizetők, vigyázat" cimtt cikk rutinos írója is, aki maga is eltévedt banne s minket eme helyreigazitás-félére kényszeritett, ami nem zárja ki azt, hogy mi is tévedhettünk, bár adatainkat egy az adódzsungelt alaposan ismerő, kiváló, közéleti s köztiszteletben álló férfiútól nyertük, aki ebben szaktekintély. Némi felvilágosításul az avatatlanok részéra még megjegyezni kívánjak, hogy az 1909. évi VI. t. c. 18. § », mely ez idöszerint még érvényben van rendelkezik a házbóradóról. E szerint házbér-adó alspot képez a nyers (bruttó) bázbér, valamint, ha ez a bérlőnek fel van számítva s azt megtéríti: a biztosítási dij, az állami, törvényhatósági és községi adók, továbbá a vízvezetéki (?) szemétki hordási, világítási mellékköltségek; végül a tűzbiztosítás, kéménytisztítás, tatarozás, pöcegödör tisztítás. A házbérfillér kifejezetten nem tartozik hozzá. A házbóradó a nyers házbőrnek 14°/0-a, a betegápolási adó padi? 1923 ban 8% volt, 1924- ben pádig 7%. Minthogy városunkban a háziarak nem világítanak, a szemétbihordásért pádig a város külön dijat nem szed, ilyen elmen költség nem számítható fel. A vízvezeték megadóztatását megszüntető vezérpénzüeyigasrgatósági rendelet számát és közlését pedig, félreértések eloszlatása miatt kérjük a Ház- és Telektnlajdonosok Egyesületének vezetőségétől. Figyelő. Komáromi rigmusok. A minap még arról tárgyalt képünk viseletje, Hogy a lisztnek, húsnak, sónak nem lehet keletje, Mert a pógár, meg a proli nem birja a hajszát, Ahogyan a bótos népség gyűjti a nagy bajszát. Hullámja a drágaságnak fejünk fölé szállott, A reményünk olcsóságról szerteszéjjel mállott. Hej! Nem azért tituláljuk bölcsnek a tanácsot, (Kenyér helyett tud 6 adni omlós lágy kalácsot) Hogy az újabb drágasággal el ne tudna bánni, Amint a sok adósságot, ezt is jó! szanálni. Itt az írás, bárki mit mond, nem kukoricádnak, Városatyák ingujjukból eszmét csak úgy ráznak. Ezt csinálnak, azt csinálnak, lefoglalnak mindent, A gazdától, a bótostól rekrirálnak ingyen. De amig a szóból tett lesz és mi bízva várunk, A papiros olcsóságtól fölkopik az állunk. Vigasztalódj mégis pógár, S vedd példáját, követendőt a »városi« népnek, Mert ók most már félhónapja levegőből élnek. Nincs kenyered, nincsen zsírod ? — annyi most a dinnye, Farkaséktól itt a termés minden java színje, A gazdában hej, de itt sincs semilyen kímélet, Jól bánni a kundsaftokkal ? elavult elmélet. Válogathatsz, kiesinyelhetsz, az alkudat türelmetlen várja, És a vége: koronáért a legszebbet a fejedhez vágja. Igrie. Országos vásár. Érsekújvár, Párkány, Somorja is ma tartotta a vásárját. — Magasak a hely fémek. —augusztus 18. Bizony siralmas vásár, kár országosnak titalálni, mart még a tanyai elnevezést sem érdemli meg a hétfői vásár. Amint & vásári irodában mondják, körülbelül 60—70 darab állatot hajtottak fel az érsek újvári vásárról lemaradónak. Mert, mint a többi vásárnap, a hétfői is összeesett az érseknjvári, párkányi és somorj&i vásárokkal. Egészen megérthető tehát a környék falusi gazdáinak elmaradása, akik szívesebben látogatják amazokat, ahol a nagy felhajtás és a nagy kereslet úgy az eladást, mint a vásárlást nagyban előmozdítja. De nemcsak az az oka a gyenge vásárnak, hogy másutt is ugyanarra a napra tűzik ki a vásár megtartását, mint Komáromban. Nagy oka a részvétlenségnek a magas helypénz] is, mert Komárom helypénzei 100%-al magasabbak az érsekujváriuál. A falusi gazda, midőn vásárra készül, otthon megcsinálja a maga kalkulálását az eladandó állatról, jószágáról, aztán, ha a kereslet-kinálat folytán hiba is csúszik a számításába, ha olcsóbban is kell eladnia, mint kiszámította, még az 50—100 koronás kttlömbözet sem esik oly rosszul neki, mint a helypénz, amelyet a vásárhelyre való megérkezésekor kell lefizetni. Mert akkor még azt sem tudja, lesz-e vevő s nem hiába adta-e le már előre a pénzét. A város képviselő testületé éppen azzal számolt, hogy gazdaközönségünk még a jól beütött vásár után is sajnálattal emlegeti a helypénzt, mint amiért nem kap látható ellenszolgáltatást, csak azt a kis papirost, amit a városi helypénzszedö nyom a markába. A helypénzszabályrendelet tételeit oly összegben állapította meg a város, hogy a környék városai és falvai vele szemben előnyösebb helyzetbe ne kerüljenek. Az az aggodalom, hogy a leszállított helypénz nem fogja & város anyagi érdekét szolgálni, igen felesleges volt a tárgyalások idején is, mert nem az a fontos, hogy a város, mint ilyen ezreket szedjen be a vásári illetékekből, hanem, hogy a város közönsége, kereskedői, iparosai is portékájukat, termékeiket tudják a kínálkozó vásáralkalmakkor értékesíteni. Sajnos azonban, a már hónapokkal ezelőtt jóváhagyás céljából felterjesztett és a vásárok látogatottságát előmozdító szabályrendelet még ma is valamelyik miniszteri referensnek asztalfiókjában várja a jóváhagyást. Mi pedig komáromiak, szomorodott szívvel lá*juk, hogy az országosnak csúfolt vásár a rendes hetipiacok látogatottságának mértékét is alig ütik meg. Mint értesülünk, Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, a szabályr-nd-lat jóváhagyása lránt a napokban személyesen fog eljárni a minisztériumban. A másik nagy hiba, hogy Érsekújvár és Bátorkeszi ugyanegy napon tartanak velünk vásárt, régi keletű és bár e tekintetben a város vezetősége megkereste a környékbeli elöljáróságokat, hogy a vásáridö m-gváltóztatására vonatkozó kérvényét a minisztériumhoz beadhassa; a községek közül több megkeresésünket válasz nélkül hagyta. A város tanáosa a hétfői tanácsülésén foglalkozott a vásárkér* dés retidezésével és sürgősen intézkedik ngy a vásári uj helypénzszabályrendelet jóváhagyása, valamint a vásár sikerét befolyásoló más köz-
