Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-05-29 / 64-65. szám
4» «Mal. »Komáromi Lopok« 1924. májas 29. ferencia beszédek, a húsvéti ájtatosságok, a . Legényegylet tagjai élénk részvételéről folytak le. A másodelnök lelkes szavai magával ragadták a tagokat és zajos tapsokkal fogadták a szép beszámolót. A közgyűlés az elnök indítványára a volt másodelnöknek és utódának Király Józsefnek önfeláldozó és eredményekben gazdag munkájáért és az összes működő tagoknak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A pénztári jelentést és a mait évi zárószámadást 58489 K bevétel é3 58126 K kiadás s igy 363 K pénztári maradvánnyal megállapította a közgyűlés, kimondván, hogy a számadás mindenkor a naptári ér végén lezárandó. A folyó évi költségvetést 44863 K kereteiben elfogadta a közgyűlés é3 tudomásul vette a könyvtár őrének jelentését. Dr. Majer Imre elnök kegyeletes szavakkal parentálta el Printe Nándor világi elnököt, akinek emlékét és érdemes munkásságát jegyzőkönyvébe Íratta a közgyűlés. A világi elnöki állásra egyhangúlag Dosztál Gyula tekintélyes komáromi iparost választotta meg a közgyűlés, dékáuyokká pedig az egyesület kipróbált munkásság ú két eddigi ifjúsági vezetőjét Balogh Miklóst és Kiss Endrét lelkes éljenzés mellett. Az egyesület házkölcsönéböl 2000 K értékű részjegy kisorsolását határozta el, ezt a legközelebbi választmányi ülésen fogja teljesíteni. A lélekemelő és az egyesület virágzó működését befejező évi közgyűlést a legény- Ogyleti énekkar indulójának hangjai fejezték be, amelyet a kar Tóth Géza karnagy vezetése alatt lendületes hévvel adott elő. Csúzköszvény elismert első gyógyheyle. Ha nem utazhat, használjon házi kúrát az iszappal* Felvilágositások: Fürdőigazgatóságnál. tett el, hegy csináljon vele üzletet. A hatóság katonaságot is vezényelt ki ellene, de a gyergyói hegyek biztos védelmet nyújtottak az üldözöttnek és igy az sokáig elkerülte a büntető igazságszolgáltatást. Blénessi, mikor javában folyt ellene a hajsz*, többször elhagyta a havasokat s hol a gyergyószentmiklósi, hol a marosvásávhelyi kávéházban tűnt föl egy pár percre, majd ismét nyoma veszett. Marosvásárhelyt ismeretségben állott egy Noé Hennin n«vü urileáanyal, akit többször meglátogatott. Ö maga szellemi vezére volt csupán — jelenlegi vallomásai sze rint — a rablásoknak és igy többek között a vádirat szerint az § tervei alapján építettek Salamásnál egy éjszaka alatt olyan kitérőt, mely az arra haladó vonatot a Marosba döntötte volna, ha idejében észre nem veszik a merényletet és mellyel azt akarta a banda elérni, hogy a vonat utasait kifoszthassák. A kitérőt a bandának egy mérnöki irodában alkalmazott rajzoló tagja építette. A városban elterjedt verziók szerint B’ém'ssi megunta a haramia életet és egy éjjel felkereste Maros hévizén édesanyját azzal a kéréssel, hogy tegye lehetővé külföldre való utazását, mert ott rendes életet akar kezdeni. Anyja azonban kitiltotta a házból és ezt Blénessi annyira szivére vette, hogy nem rejtőzött el és lehetővé tette elfogatását. A bfinpör tárgyalása elé nagy érdeklődéssel néz a Székelyföld népe. A Bnáiomi Jókai Egyesilet pályázatai. A komáromi Jókai Egyesület Jókai Mór születésének százados évfordulója közeledtével pályázatot hirdet: 1. Jókai Mór élet- és jeliemrajzára. A pályamű terjedelme 8—10 nyomtatott iv. A pályaművek gépírással, a papirosnak csak egyik oldalára írva, összefűzve, lspszá mozva a szerző nevét rejtő jeligés levél kíséretében az egyesület elnökségéhez (Komárom, Kultúrpalota) küldendők. A pályázat határidője 1924 olctóbar 31. Pdlyadij 1000 (egyezer) K. A pályadijat nyárt pályamű a Jókai Egyesület tulajdonát képezi; a pályadij csak abszolnt irodalmi becsű műnek adatik ki. 2. A Jókai emlékünnepen előadandó alkalmi költeményre. Pályadij&k: I. dij 300 K, II. díj 200 K. III. dij 100 K. A pályaművek gépírással, a papirosnak csak egyik oldalára írva, a szerző nevét jelentő jeligés levél kíséretében nyújtandók be a Jókai Egyesület elnökségéhez (Komárom, Kultúrpalota). A pályázat határideje 1924 október 31. A M. lijusi Egyesit közgyűlése. közreműködött a Komáromi Dahgyesilst jubileumi hangversenyén, rósztvett az egyesület QyaUkay László esperes beiktatási ünnepségén, szept. 2» én sikerült szüreti mulatságot rendezett, név. 4 in a reformáció emlékére vallásos ünnepélyt tartott, áee. 9-én vallásos estélyt és 1924. jan. 5-én változatos műsorral egybekötött tánovigalmat rendezett. Április 13 án és 21-én sikerrel adta elő „áz uj rokon“ c. vígjátékot. Az egyesületi könyvtárra 8400 K-t forditottak, a könytár 1048 kötetből áll. Az egyesületnek van 4 alapitó, 121 pártoló, 176 rendes tagja, összesen 301. A jelentés végén a másodelnök kérte a közgyűlést, hogy töltse be a titkári állást, kinek teendőit a háború óta ő végezte. Isten áldását és segedelmét kérte az egyesületre, annak nemes törekvésére és bnzgó tagjaira. A közgyűlés a másodelnök jelentését tudomásul vette, azt jegyzőkönyvbe iktatta és az elnök javaslatára Vargha Sándor ref. lelkésznek közel húsz éven át kifejtett, maradandó eredményeket teremtő önzetlen vezető munkálkodásáért hálás köszönetét nyilvánította, őt nagyrabecsüléséről és tiszteletéről biztosította és érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta. Az egyesület titkárává pedig egyhangúan Borza Zoltán ref. s. lelkészt választotta meg. Az 1923 évi zárszámadásokat Vörös Béla pénztáros terjesztette elő, amelyeket a közgyűlés elfogadott és a felmentvényt úgy a pénztárosnak, mint Kollár Lajos ellenőrnek megadta. Az egyesület vagyona 47 698 K-t tesz ki. Az 1924. évre szóló költségvetést 8100 K-ban állapították meg, melyet a választmány tagjainak megválasztása követett. A közgyűlés Fülöp Zsigmond tb. elnök javaslatára kimondotta, hogy a választmány tagjait az aj alapszabályok rendelkezése szerint választja meg, vagyis 12 halyett 20 vál. tagot választ. A választmány tagjaiul elnök indítványára G«ukás Krisztina, Göttí Erzsiké, Sebestyén Mariska, Bijk&y János, Bihary László, Csukás József, Csukás Sándor, Fiissy Kálmán, Fekete Gyula, Hegyi Zsigmoud, Kecskés Béia, Lelkes Rudolf, Móroez Péter, Nagy Lajos (kántor), P. Nagy Mihály, Pongrátz Sándor, Tóth József, Töltéssy Imre, Vargha János, Valy Lajos e. tagokat választották meg. A közgyűlés Berza János e. tag azon indítványát, amely szerint az egyesület a létesítendő ref. teológia és tanítóképző mozgalmát vegye támogatásába a közgyűlés a megteendő intézkedések céljából a választmányhoz tette át, amely után a közgyűlést az elnök berekesztette. lai élő Falia Alija. Ki ne ismerné Jókai Mórnak, városunk világhírű szülöttjének egyik legérdekfeszitöbb regényét „A szegény gazdagok“ c. művét, amelynek titokzatos főhőse a báró Nopcsa családból származó úri rablóvezér, a Fatia Negra emléke még most is él az erdélyi havasok között. A világháború lezajlása ntán azonban nemcsak az emléke él Fatia Negrának, hanem az élő képmása is. Mint annak idején megírtuk, egy előkelő úri család sarja hasonló életet él az erdélyi hegyek között, mint a mi Jókaink birhedett Fatia Negrájs. Nagy erőfeszítéssel elfogták és most áll áll a bíróság előtt. A héten kezdi meg a Csíkszeredái törvényszék az njabb idők Fatia Negrája, Blénessi István volt magyar hadseregbeli tényleges tiszt bűnügyének tárgyalását. A vádirat többszörös rablással vádolja Blénessit, aki a Székelyföld rettegett haramiavezéra volt. Blénessi közismert marestordsi családból származott, akit könnyelmű életmódja miatt családja kitagadott és ekkor & gyergyói hegyekbe vetto magát, ahol katonaszökevényekből bandát toborzott magának, mely főleg Maroshéviz és Borszék között életveszélyessé tette az utazást. A székelyföldön rengeteg esetet meséltek Blénessi működéséről, aki egy ízben kirabolta egy olasz misszió kapitányát, egy marosvásárhelyi fürészgyári igazgatótól 350 ezer leit rabolt el, viszont egy arra vetődött kereskedőt, aki pénzét elvesztette, nagyobb összeggel lá— Saját tudósítónktól. — I A Komáromi Református Ifjúsági Egyesület vasárnap, május 25-én tartotta a Kollégium nagytermében ez évi rendes közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlést Gaál Gyűl dr. elnök vezette, aki mélyen szántó, gondolatokban gazdag megnyitó beszédében az egyesület npmes hivatását ecsetelvén, fölhívta az ifjúság figyelmét a közeljövőben raáváró egyháztársaddmi és kulturális feladatok betöltésére. A ref. egyház kebelében megindult harangbeszerzés mozgalmából az egyesületnek kikeli vennie a maga részét, városnak halhatatlan nagy fia Jókai Mór születése századik évfordulójának megünneplésében magasztos feladat hárul az ifjúságra, melynek a létesítendő ref. teológia és tanítóképző fölállítása érdekében megindított országos mozgalmat is erejéhez és hivatásához képest föl kell karolnia. A 27 éves múlt, mely oly sok szép eredményről tanúskodik, a derék egyesületnek jövő munkálkodására és fejlődésére biztosítékul szolgál és lelkes szavakkal hívja föl az elnök az egyesület tagjait, hogy egyháztársaáalan és kulturális munkálkodását a dicső múlt szellemében folytassa. A lelkeket megragadó elnöki megnyitó mély hatást keltett a közg.v ülés tagjaiban, akik a megnyitót egyhangú határozattal a jegyzőkönyvben is megörökítették. Vargha Sándor ref. lelkész, az egyesület nagy érdemeket szerzett másodelnöke terjesztette elő az egyesület 1923. évi jelentését. Az egyesület élénk munkásságot fejtett ki az el■ múlt egyesületi évben is. A vegyes és férfikar — A városi kegyurasági közgyűlés pénteken ült össze dr. Mihola Ferenc elnöklete alatt. Első és legfontosabb tárgya volt a Szí. András templom javításának a kérdése, melyben több hozzászólás ntán a közgyűlés elfogadta dr. Alapy Gyula indítványát, hogy kerestessék meg a képviselőtestület ez ügynek sürgős elintézésére. Ezzel a kegyurasági közgyűlés a javítás elhalasztásából származó mindennemű felelősséget elhárított magáról. A közgyűlés tudomásul vette a 8zt. András temp!lom orgonájának megjavítása tárgyában tett intézkedést. A javítás költségeit (fcb. 20 000 K) a templom alap viseli. Tudomásai vette a közgyűlés, hogy az egyházközség két harangot megrendelt a komotaui Herold cégnél mintegy 30 q súlyban. A harangok vételárát gyűjtésből fedezik, a gyűjtés eddigi eredménye 72.500 K. A plébános javadalma kiszolgáltatásánál nagy vita indult meg, mely főleg a körül forgott, hogy az illetmények visszatartása nélkülözi a jogalapot. A várost megkeresi a közgyűlés a plébános javadalmának előleg címen való kiszolgáltatása iránt, míg az ügy a felsőbb hatóságokat megjárja; ugyancsak megkeresi a várost a harmadik káplán illetményeinek folyósítása iránt az ellátási dij kivételével. A közgyűlés még két lakás-ügyben intézkedett. — A kegyurasági közgyűlésen a kommunisták részéről két bizottsági tag jelent meg. Ezek minden ügyet elleneztek, ami a templomra és a ; plébániára vonatkozott. Jellemző, hogy még a i templom javításával kínálkozó munkaalkalmat í is. Gaborek Károly városbiró helyettes azzal r igyekezett hangulatot kelteni a katolikus pap-
