Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-28 / 51. szám
4. fcldal. 1§23. április !z8. vetést és ez alapon a költségekkel való leszámolást. így tehát a községek hónapokig kénytelenek nélkülözni a befizetett községi adókat, ami azt jelenti, hogy a községi háztartásoknak egyetlen biztos fedezete és forgó tökéje m*g fog szűnni. Hogy hova vezet ez, azt ma még kiszámítani nem lehet. Annyi bizonyos, hogy a hihetetlenül túltengő bürokrácia rettenetesen m#g fogja nehezíteni a községek és városok háztartásainak helyzetét. A községekkel való leszámolás igen komplikált művelet. Mert először ki kell számi tani pontosan az adóhátralékokat, azután pedig előírni a folyó évi állami adókat és azután kivetni a községi pótadót. Ennek azonban egy igen nagy akadálya vaD. Ugyanis az állami adókat két évi késedelemmel vetik ki és írják elő. Úgy, hogy az 1922. évi állami adó még előírva sincsen, tehát az 1921. évről való leszámolás a legjobb esetben csak 1924. evben lesz megejthető. Régebben az volt a gyakorlat, hogy az adókönyvecskébe minden év második felében (jnlius—augusztus hónapokban) előírták az állami és azután a községi adókat és az év közben teljesített fizetések után az év végén minden adófizetőnek a könyvét lezárták a községek, amiből kitűnt, hogy az adózónak mennyi a hátraléka, esetleg a túlfizetése. Most már évek óta nem tudja az adózó, mennyi a tartozása és mennyit kell fizetnie. Többnyire az előző évek szerint fizet, időköz- j ben adóemelések vannak, amelyeket egy év ’ múlva, vagy később írnak elő a terhére meg- \ lepetésszrrüen — noha az adónegyedekben a | kívánt adókat pontosan lefizette — nagy adó- \ hátralékot mutatnak ki a terhére. Ez az adórendszer teljesen tarthatatlan jj és a közteherviselés szempontjából egyszerűen j elviselhetetlen. A községeket pedig az a kö- . rülmény, hogy a községi adókkal elsősorban az ] adóhivatalok rendelkeznek a csőd elé állítja, mert a községek háztar- \ fásának folyó tőkéje teljesen kikapcsolódik a < háztartásból, a községek fizetési zavarokkal | küzdenek és hitelük kimerül, drágán fognak minden háztartási szükségletet ; beszerezni, alkalmazottaikat nem tudják ren- í desen fizetni, számláikat peresítik és megoko- - latlan kiadási többleteik merülnek majd föl. | Ez az esztendő megmutatja ennek az j adórendszernek kritikáját. A centralizáció, j amely minden téren folyik, a közigazgatás te- jj rén csúcsosodott ki leginkább. Cssh kormány- \ lapok elismerték már több ízben, hogy a nagy- ; megye rendszer még annak legkitartóbb hívei- j ben is csalódást idézett elő. A pénzügyi cent- < ralizáció egyedül és kizárólag a kormány ha- jj talmának erősítésére alkalmas: tehát hatalmi t kérdés. Célszerűnek, nem célszerű, az adózást i feleslegesen komplikálja és a községeknek nagy \ anyagi károsodást okoz. A gyakorlat az elő- " adottakat igazolni fogja s a károk, amelyeket | a községi háztartások szenvedni fognak, egy év s elmúltával már számszerűleg is megállapitha- '• tók lesznek. Hogy ezek után reá karül e a sor | ennek az adóreformnak & visszacsinálására, > avagy azon a foltozási módszerrel kívánnak í segíteni, azt nem tudhatjnk. A bürokrácia mai \ ijesztő tultengése mellett erre kevés a kilátás. Volt jegyző. -Komaromi Lapor-Elleni Mól Április 28 (szombat) 241. Kr. e. Az első Florealiák ünnepe Rómában. Ezek az ünnepek később anynyira elfajultak, hogy amikor Gato végig akarta ezt nézni, a nép szégyelte a szemtelen táncosnőket főiléptetni. 1131. II. Bélát királlyá koronázzák Székesfehérváron. 1401. A magyar országnagyok Zsigmond királyt Budán foglyul ejtik. 1413. Zsigmond magyar király békét köt Velencével. 1555. A székelyek udvarhelyi országgyűlése. 1754, Széchenyi Ferenc gróf a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója születik Széplakon. 1784. A magyar koronát II. József Bécsbe viteti Csáky János országbíró, Battyanyi t József gróf és négy testőr kiseretében. | 1792. A francia parlament eltörli a papi [ ruhaviseletet. Törné püspök azt mou- \ dotta, hogy ezentúl a polgárok csak j erényeik által legyenek egymástól kü- s löubözök. 1796. Jósika Miklós regényíró születik Tordán [ 1836. Mexikóban egy ősrégi város romjait \ fedezik fel. 1848. Az esküdtszék életbeléptetése Magyarországon. 1851. Több angol városban népgyűlést tartanak Kossuth Lajos és társainak Kisázsiából való kiszabadítása érdekében, 1855. Gyilkos merénylet Parisban III. Na- ; poleon ellen. 1855. Az északamerikai rabszolgatartók tiltakozó nagygyűlése Westou'oan azok ellen, akik a rabszolgaságot elítélik. - Ezeket szerintük a Mnssouri folyóba é kell folytani. Április 29 (vasárnap) j 998. III. Ottó császár rohammal beveszi az : Angyalházat Rómában. 1091. Alexios görög császár döntőleg meg- • veri a basseDyöket. 1105. IV. Henrik Csehországot királysággá S proklamálja. 1402. Prágában az óvári városház tornyába j záratja Zsigmond magyar király testvérét Vencel német császárt és cseh ; királyt. 1429. D’Ave Janka (az orleansi szűz) 10 ezer j emberrel Orleansba vonul. 1594. Mátyás főherceg Komáromban időzik I és innét több levelet ir. 1711. A szat'nmári békekötés a szövetséges magyarok és III. Károly között. 1738. Az osztrák császár díjat tűz ki ifjabb ! Rákóczy József fejére. 1849. A magyar csapatok megszállják Győrt. 1849. Görgey az ostrom alól felszabadított Komáromból Buda ostromára indal. 1849. Perczel Mór megveri a szerbeket Jankahid és Elemérnél. 1865. Knak berlini egyházi szónok még mindig tagadja, hogy a föld a nap körül forog. Április 30 (hétfő) 1450. Kr. e. Józsua csapataival átlépi a Jordán folyót. 65. Kr. u. Lucanus római költő halála. 65. Sencer római bölcsészt Néró halálra Ítéli. Kegyelemképen Néró megengedi, hogy öngyilkos lehessen Sencer, aki a fürdőben fölvágja ereit és meghal. 313. Liciniu8 keleti császár Heracleánál megveri Maximinus császárt, aki Cappadócába menekül és Tarsusban megmérgezi magát. 1304. Az első misztériumokat, színjátékokat előadják Londonban a nyílt utcán. 1514. Dósa Györgyöt a törökök elleni paraszthadak vezérének választják. 1615. Istvánffy Mikics alnádor, történetiró meghal. 1653. Cronwelt Olivér az angol parlamentet katonáival szétveri. 1671. Bécsben Nádasdy Ferenc országbírót, Bécsújhelyen pedig Zrínyi Pétert és uisumot ■ cím: László Zsigroonü Lr ~ i minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzett. Dldéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási díj 25 korona. mond h n. 12. sz. : Frangepán Ferencet, mint felségárnlókat a Habsburgok kivégeztetik. 1703. Bécsben II. Rákóczy Ferencre, mint pártütöre kimondják a jószág- és fejvesztést 1711. Károlyi SáDdor békekötése a király nevében a kuruc vezérekkel. .1814, Napoleon hajóra száll, amely Elba szigetére vLzi. 1849. Perczel mór tábornok bevonul Nagybecskerekre. 1854. Az első vssut megnyitása Brazíliában. 1882. Miklós wittenbergi bereeer, altábornagy mint a 33. hadosztály újonnan kinevezett paranasnoka, állandó tartózkodásra Komáromba érkezik, ahol 1883 okt. 13 ig lakik. m Mil 3 pÉlttao. (Két konzorcium harca Magyarországon és az utódállamokban.) Az összeomlás után két hatalmas konzorcium jutott domináló szerephez Európa, különösen pedig az utódállamok gazdasági életében.. Az egyik a német Stinnes csoport, a másik pedig a francia Schneider-Girouzot cég. A franciák nemcsak a cseh kohóipart szereztek meg maguknak, hanem döntő befolyást biztosítottak a maguk számára a Skoda üzemeknél és ezen keresztül Csehszlovákia egész acél- és gépiparában. Slinnes ezzel szemben az osztrák vasipar feletti hegemóniát biztosította magának. A különböző utódállamokban kereskedelmi vállalatokat alapított, részint angol tőke bevonásával és. evvel gátat vetett a francia-cseh konzorcium terjeszkedésének. A Stinnes. csoport minden törekvése arra irányúi, hogy a keleti és délkeleti piacokat elzárja Schueideréktői és saját gyártmányai számára biztosítsa. Stinnes utodáiiambeli alapításai között a legfontosabb a Ferro vasipari részvénytársaság, amelyben Stinneseu kivüi az Alpine Montangesellschaft is érdekelve van. Magyarországon az Angol Magyar Bankkal létesített érdekközösséget gyártmányainak elhelyezése céljából. A. Lipták-müveknek Stinnes által való megszerzése a franciakat igen nyugtalanította, ezért módot kerestek arra, hogy egyéb magyar üzemeknél biztosítsák a maguk számára : a hegemóniát. Bécsi közgazdasagi körök azt be; szélik, hogy Sdnnes tranzakcióinak ellensúlyozdj saként a francia Schueider-koncern a Magyar Általános Hitelbank részvényeire vetette ki háió! ját, mivel a Hitelbank révén döntő befolyást akar szerezni a bankkal kapcsolatban álló kü| lönböző ipari vállalatoknál. Mindazonáltal Magyarországon a németfrancia vetélkedés Stiunesék győzelmével végző - ! dött. Az ADgol-Magyar Szállítási Részvénytársajj ság — mely szintén nemrégiben alakult — ’ tulajdonképpen szintén Stinnes vállalata és igy ■ mostan Stinnes áruit angol köntösbe bujtatott ij Stinnes-hajók szállítják a Duuán a Balkánra és ' a balkáni kikötőkből a tengerentúlra. Stinnesnek \ a francia csehszlovák csoportot sikerült Magyar- I országról és Jugoszláviából is teljesen kiszorij tani. Jugoszláviában a montan szindikátus megl alapításával szintén elébe vágott a franciák jj terveinek. Néhány hét előtt Romániában is olyan ii tranzakciót hajtott végre, amelynek éle a fran-Iciák ellen irányult. Részesedést vállalt az azóta nacionalizált Magyar Bauxit Részvénytársaságnál. A tranzakció értelmében a romániai Bauxit-társaság alumínium gyártmányait Németországba fogja exportálni, miáltal a német közgazdaság a francia bauxittól teljesen független lesz. Ugyanebben az időben Stinnes érdekeltséget vállalt egy istriai bauxit- vállalatnál is, úgy, hogy a német aluminium iparnak most elegendő nyersanyag áll rendelkezésére. Ez által Németország eredményesen tud konkurrálni Svájccal Ó3 Franciaországgal, mely két ország az európai piacokon eddig domináló szerepet vitt az alumíniumiparban. Mindent egybevetve a francia-német harcból az utódállamokban eddig Stinnes került ki győzedelmesen. A Schneider-csoport hiába keres Ausztriában és Magyarországon vasat, Stinnes elzárta az összeköttetések útját. Nagy bekerítő * akcióját mostan a rimamurányi tranzakciójával
