Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-06-28 / 77. szám

1828 junius 28 «Komáromi Lapok« 3. oldal. volna kifejezni a harangok jelenlegi hivatását, l mint azt Révész Jónás, az elismert szónok tette magasan szárnyaló beszédében. Szavai mély hatást idéztek fel a hallgatóság lelkében. Most megszólaltak a ref. és kath. templom megma­radt harangjai s folytatódott a menet, sokaság hullámzása — végig a község hosszú utcáján a templomig. Itt ismét Csető Károly beszélt, ki­fejezve örömét a szerencsés hazaérkezés felett, köszönetét mondva a résztvevőknek, átadta a harangokat az elöljáróság gondozásába, melynek nevében Csető Mité prezsbiter vette át azokat. A közönség hálaéneke után Tolnai Etelka ko­szorút helyezett az uj harangokra, azután al­kalmi verseket szavaltak Ujszászi Berta és Csető Eszti leányok, majd a leányok éneke után Füri Eszti és Csető Árpád szavaltak s végül Molnár Gyula lelkész beszéde után köz­énekkel bejeződött be az ünnepély, mely kedves lefolyásánál és a benne megnyilvánult örömnél fogva emlékezetes marad sokáig. F. hó 15 én helyeztettek fel a harangok rendeltetési helyükre, a templom toronyba és 17 én ünnepi isteni tisz­telet keretében a virágokkal feldíszített templo­mot zsúfolásig megtöltött gyülekezet jelenlété­ben lettek az uj harangok leiszentelve. Bacsa Lajos szodói lelkész, egyhm. tanácsbiró fejezte ki elismerését a gyülekezet tagjainak áldozat­készségéért, mellyel nemcsak uj harangokat szereztek, de templomukat is rendbehozatták összesen mintegy 72—73 000 korona költséggel. Áldó imádsággal szentelte meg a harangokat és a megújított templomot. A harangok három­szori megkondulasa után a leányok és legények összhangzatos szép éneklése nyújtott lelki örö­möt és élvezetet, melynek elhangzása után Pető Sándor ny. oroszi lelkész prédikált hatáso­san meggyőző erővel a templomok és harangok magasztos hivatásáról, a vallás iránt való tör­hetetlen hűségre intve a múltból felhozott példák felsorolásával a hallgatókat. Ezt ismét a vegyes kar gyönyörködtető éneke követte s végül Molnár Gyula helybeli lelkész olvasta fel a harangszerzés rövid történetét és az adako­zók névsorát. Istenitisztelet után megszólalt a gyülekezet mindhárom harangja együtt, a hábo­rúban elesett testvérek emlékezetére. Délután a község fiatalsága rendezett jól sikerült mulat­ságot a felejthetetlen nap örömére. — Matura bál. A legboldogabb idők leg­kedvesebb emlékei közé tartozik a maturabál, melyen az első álmok születnek meg az ifjú szivekben, az első aranyos álmok, melyekre sokáig boldogan emlékezünk ... Az iskola pad­jaiból kikerült itjuság ezen a mulatságon lép a nyilvános életbe s jó, hogy ez az első lépés vidámság és ölöm között történik, hiszen később úgyis oly kevés alkalommal boritja pírba orcáikat a rózsás hangulat. A komáromi főgimnázium most végzett növendékei junius 29 én, Péter es Pál napján a Dalegyesület nádor utcai helyi­ségében tartják maturabáljukat, mely az idén is igen látogatottnak Ígérkezik. A város arauy­­itjusága nagyszámban fogja fölkeresni a bált, melynek rendezősége mindent elkövet, hogy e poeukus nyári mulatság fényesen sikerüljön. — Gazdasági kiállítás. A komáromi vár­­megyei gazdasági felügyelőség annak közlésére kért fel bennünket, hogy főlyó évben is, mint előző évben, nagy gazdasági és iparkiállitást tartanak Szíoveuszkón. Ezen gazdasági és ipar* kiállítás Nyitrán junius hó 29 töl julius 2 ig tart. A gazdasági felügyelőség ezúton hívja fel a gazdák és iparosok figyelmét a kiállítás megtekintésére, hogy — már a saját érdekük­ben is — a kiállításon minél nagyobb számmal részt vehessenek. — Egy hadifogoly exhumálása. A napok­ban érkeztoü meg Somorjára Augosto Guerra nevű, a somorjai fogolytáborban elhunyt hadifo­golynak szülei Firenzéből, hogy fiukat exhu­­maitassák. A somorjai hatóságok előzékeny és gyors közreműködésével még 1918 márc. 6-án meghalt fiuk hulláját felásatták és a somorjai róm. kath sirkertbeu ideiglenesen elhelyeztek. A sír felásásánál jelen voltak dr. Kevicky szol­­gabiró vezetésével a városi és közigazgatási hatóság tagjai. 19-én d. u. fél 5 órakor szen­telte be a holttestet Brestyák Sándor róm. kath. plébános a somorjai közönség részvéte mellett. A szülők 20-án utaztak vissza hazá­jukba. — A magyar kisgazda-párt zászlószente­lése Losoncon. Az országos magyar kisgazda, földmives és kisiparos párt nógrádi osztálya f. évi junius hó 29-én, Péter Pál napján, Losoncon, ; diszfelvonulással és nópmulatsággal egybekötött zászlószeutelési ünnepet rendez. A ünnepen, mint zászlóanyák Szilassy Béláné, Nagy Gézáné (Ra­­gyolc), Rubini Jánosné (Kelecsény), Szabó Jánosné (Perse), Ujj Antalné (Ip NvitraJ, Dímbrovszky Józsefné (Losonc), N így Petik Pálnó (Miksi), Tóth Miklósáé (Kalonda) fognak szerepelni. Az ünnep programmja a következő: 1. Gyülekezés reggel 8 órakor a Tugári téren. 2. Diszfelvonulás a Tugári-térről a Vojenská (Kossuth L.) utcán. Kubinyi téren, Masaryk (Rákóczi) utón a Wilson (Búza) térre. 3. A menet elhelyezkedése a Búza téren felállított emelvény körül, a rendező­ség által kiadott utasítások szerint. A zászló­anyák, lelkészek, a kerületi vezetőség, vendégek az emelvényen a zászlóvódőnők az emelvény körül felállított ülőhelyeken foglalnak helyet. A pártszervezet oszlopokban, arccal az emelvény felé. A koszorús leányok és a zászlóőrö't sor­falat állanak az emelvény előtt. 4 A zászlóavatás. 5. Elvonulás a rendezőség utasításai szerint a kijelölt helyekre. 6 Társasebéd a Kalmár-fél« vendéglőben. 7. Népünnep a rendezőség által meg­­állapitotthelyeken. (Táncmulatság, szabad színpad, különféle versenyék, tombola amerikai árverés, sétahangverseny koufetticsatával, világposta, szép ségverseny, a legszebb magyar ruha díjazása stb.) — A népünneppel egyidejűleg Tichy Kálmán festőművész képkiállitást rendez a Rikottyay­­gyárban ; Szabó Lajos pedig vetített képekkel előadást tart a Polgári Körben, amelyeket a gazdaközöuség díjtalanul látogathat. — Utoljára adja elő a Kath. Legény­­egylet jeles műkedvelő gárdája julius 1 én, \ vasárnap d. u. 4 órai kezdettel a „Debrecenbe kéne menni“ cimü operettet. Jegyek elővételben Windi8ch Károly órás és ékszerész üzletében már kaphatók. S — Mese az óriás kígyóról. Komárom mullheti szenzációját most Írjuk meg, egy hét múlva, amivel taláu vétkezünk az újságíró kötelesség ellen, hogy fürge tollal gyorsan dol­gozzuk fel az eseményeket a közönség szá­mára. Néha a késedelemben is van haszon: igy ebben az esetben is. A múlt héten igen j elterjedt Komáromban egy igen fantasztikus­nak Játszó történet, amely a várból indult ki. j Itt egy katonát, aki szabadságát önkéntesen I megtoldotta, a fáma szerint, becsuktak a vár ; egyik elhagyott pincéjébe, ahol a katonát egy j kígyó megmarta voln* és a katona ebben el j is pusztult. Sőt az őrmester, aki ezt a kegyet- S len büntetést végrehajtotta rajta, öngyilkos is . lett. Ilyen híreknek mindig utána kell járni, j igy követeli az újságíró erkölcs, megnéztük az * I anyakönyvi hivatalban a halálozást, de ott katonai halálozás nem volt bejelentve. Tele- i fonoztunk a város parancsnokságnak, mi igaz | a várbeli hírből, ott nem tudtak semmit. Ámde | a kigyó ekkorra már három méterre nőtt meg, ! amely a szegény katonán körülcs&varodva, a | torkát harapta meg. Vasárnap többen a kultur- i palotában azután kérdezősködtek, hogy láthat­­j nák-e ott a 25 kg. súlyú kigyőt, mely ott 1 spirituszban van kitéve. Szívesen fizettek volna j 50 fillér belépő dijat. Majd a Legényegylet és | a Városi mozgószinház került kombinációba, j ahol az óriáskígyót, mely 50 kilóra dagadt : időközben, mutogatni fogják, mint a kikiáltó • mondja a vurstli práterben: — Itt látható a világ tizenharmadik | csodája, a valódi óriáskígyó, mely fejétől a farkáig 8 méter, a farkától a fejéig is nyolc méter, összesen 28 méter. A legutolsó verzió szerint a kigyó, amely a katonát megölte, arany koronát viselt. Mivel oly kevés koronát mondhatunk a magunkénak és az is nikkel vagy pakfonbói vau, egy arany koronával segítve lenne rajtunk főleg, ha az fémjelzéssel is el vau látva. A kigyó azonban eltűnt az arany koronával. A kato­náknak sincsen semmi bajuk a várban, csak azt panaszolják, hogy fáradtak, mert sokat gyakorlatoznak. — Jegyzői hivatalok uj jelzése. A zsupa­­reudezéssel kapcsolatosan felállított állami jegy­­zőségek folytán a különféle jegyzöségek meg­szervezése körül félreértések támadtak, ami arra késztette dr. Kállay teljhatalmú minisztert, hogy a jegyzői hivatalok megnevezését ren-Ideleti utón szabályozza. A rendelet értelmében Pozsonyban és Kassán „Csehszlovák Jegyzői , Hivatal“ a jegyzői hivatal neve; egy községre ' terjedő jegyzöségekben a jegyző »Községi jegyző X ben« nevet visel. Olyan jegyzők, akik­nek hatáskörük a városon kívül más környék­beli községekre is kiterjed, .Községi jegyzó X-ben és környékén“ cinnt visel. De ha vi­déki községek jegyzőjének a székhelye olyan városban van, mely nem tartozik hatáskörébe, .Járási jegyzó X ben« a cims. A kis és nagy­községek közötti megkülömböztetés, valamint a községi és körjegyzőknél & fö- és segéd­­jegyzői elnevezés megszűnt, helyette vezető, és beosztott jegyző szerepel az uj rendeletben. — Cigányfurfang. A legutóbbi gutái or­szágos vásáron Balázs István gútai lakos csikós lovát eladta. Az eladott ló kocsijához voit kötve vevővel megállapodtak, hogy a lovat később vez iti el. Közben egy erős termetű oláh­­cigány jelentkezett Balázs kocsijánál és Balázs­tól 50 korona közvetítői dijat követelt, mit Balázs nem voit hajlandó teljesíteni, miután a lóeladás - nál közvetítőre nem volt szüksége és a cigányt egyáltalában méz sohasem látta. A cigány látva azt, hogy Balázs nem áll kötélnek, egy gyűrött marhalevelet gyömöszölt Balázs kezébe azzal a megjegyzéssel, hogy ha az 50 koronát ki nem fizeti, akkor a vétel vissza megy, itt van a passzusa. Lalázs megbotránkozva, a cigány erőszakos viselkedését], eltávozott a kocsitól, hogy a csendőröket megkeresse. Távolléte alatt a cigány az eladott lovat eloldotta a kocsitól, helyébe egy rossz gebét kötött és a lóval elil­lant. Balázs visszatérve kocsijához legnagyobb megdöbbenésére vette észre a csalást. A csend­­őrség rövid keresés után a c>aió cigányt elfogta és az eltulajdonított lovat gazdájának visszaadta. — Diaktánctanfolyam: Kominek tánctanár értesíti a t. szülőket és tánckedvelő ifjúságot, hogy junius 30-án a Vigadóban diákok részére pedagógiai alapon 6 hetes tánckurzust kezd. A I rendes táncokon kivül a svéd tánctorna is tanítva lesz, mely a test plasztikus kiképzésére szolgál, j A tandíj az egész tanfolyamra 60 korona. Be­­j iratkozni lehet 30 án délután 4 órától a Vigadóban, j tanítási idő hetenként 3 szór délután 5 —7-ig. 352. — Láb- és kézizzadás ellen azonnali biz­­! tos hatású a „Pedin“, egyszeri használat utáu a j kellemetlen szagot is teljesen megszünteti. Ára 4 cK. Kapható jobb fodrász üzletekben es Mórocz Zs. droguista üzletében. Saját érdekében utánzatokat ne fogadjon el! Postán Kovách gyógy­tár, Komárom küldi. 264 — A közélelmezési miniszter a drágaság ellen. A csen nemzeti szocialista párt bizalmi íértidinak gyűlésén Frauke dr. közélelmezési miniszter kijelentette, hogy a minisztérium kö­vetkezetesen hajtja végre azt az elfogadott elvet, mely szerint a munkabérek leszállítása* : nak az árak kétszeres csökkentését kell maga | után vonnia, vagyis, hogy a vállalatok nyerő­­$ ségéböl is levonják azt a százalékot, amellyel í a munkabéreket leszállítják. A cukor árak kö­­: rül folyó küzdelemről úgy nyilatkozott, hogy Ia minisztérium a fogyasztók érdekét minden­ben megvédte és a kartell ellentállását meg­törte. Hogy a jövőben ilyen küzdelem elkerül- i hető legyen, a répatermelőkkel a répa arának I megállapítása tekintetében meg kell egyezni. A hús arában, a miniszter szerint, a nyári hó­napokban lényeges olcsóbbodás várható, mely ! október elején éri majd el tetőpontját. Milyen jó volna, ha mindezeket megszívlelné a kőmá­li romi árdrágító, — akarjuk mondani — az ár­­■ megállapító bizottság is. — Mi lesz velünk? Érdekes és felette j döbbenetes^ vita folyik most a tudósok között, i melyről érdemes nekünk is tudomást szerez­nünk. Tudvalevő tény az, hogy a világon min­den évben 15 millióval több ember születik, mert a hiányos közegészségügyi és jóléti in­tézmények ellenére is ennyivel szaporodik évente az emberiség, igy tehát minden évben 15 millióval több adag szükséges annál az óriás asztalnál, melynél a világ lakomája fo­lyik. Az eugenisták már régóta keresik a kér­dés megoldását. Erről irt most könyvet La­­ponge, ki jéghideg, metsző könyörtelenséggel mutat rá a megoldás kényszerűségére. Mint- S hogy a föld termőképessége s a lakosság sza­porodása nem áll arányban, a mai helyzet nem tarthat sokáig és szükséges az osztályharc azért, hogy a társadalmi kiválasztódás meg­történjék. Nézete szerint az osztályharc igazi fajiharc s elérkezett a pillanat, mikor az em­ber vagy valóban félistenné lesz, vagy pedig lassan visszasüllyed ősi barbárságába. Szüksé­ges, — Írja a tudós — hogy mesterséges ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom