Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-06-03 / 66. szám
Negyvenharmadik évfolyam. 66. szám. Szombati 1922. junius 3. KtnuHown KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ár cseh-szlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Serén évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára t 80 fillér. várja lelkünk a Szentleiket, hogy Véle beköltözzék és megerősödjék hitben, amely hit felvértezze a lelket küzdelmeinkre Mert küzdelem és harc jutott nekünk osztályrészül a békés munka helyett, miként a régi várak építőinek, akikre időnként rajtaütöttek ellenségeik, hogy őket a védházaik építésében akadályozzák. Ezért azután mig egyik kezükben épitőszerszám vala, de oldalukra kardot övezének, hogy kezük ügyében lenne, hacsak az ellenség munkájukat megháboritaná Háborúban feldúlt tűzhelyeinket kell újraépítenünk, ahova sokan nem térének vissza vbágnak szörnyűséges égéséből. Családainkat., gyermekeinket, kellene ruháznunk, táplálnunk és tanítanunk, hogy anyáink ősi nyelvét el ne felednék. Munkálkodni kívánnánk békén, háboritlanul szabadon. Mert a magyar szabad nép volt mindig és nem volt szolgája soha senkinek. E szabadság nélkül a munka csak robot, a munkás pedig rabszolga. Életünk küzdelmeinek legelső célja tehát teljes szabadságunk kivívása és megtartása, mert a félszabadság nem szabadság. Ha jogainkat elalkusszuk, ha meghunyászkodunk mindenki előtt, aki korbáccsal kezében közeledik felénk, akkor nem érdemiünk jobb sorsot a szolgasorsnál. Erősödnie kell nemzeti önérzetünknek, melynek sohasem szabad felednie, hogy a nemzet, melytől elszakítottak, ezer év előtt alkotott államot a négy folyó völgyében és a Kárpátok alatt. Erősödnie kell összetartásunknak, hogy felismerjük a közös sorsban egymásrautaltságunkat, melybe sem politikai jelszavak, sem osztálykülömbségek választófalakat nem rakhatnak. Erősödnie kell faji érzésünknek, a magyarság érzésének, a magyar név büszkén hordozásának és annak a tudatnak, hogy sok millió fajtestvérünk él még a Duna és Tisza vidékén. Ha egymásra találunk, egymást megismerjük, ha együtt dolgozunk, ha munkánk verejtékes eredményeiben egyaránt osztozunk, akkor erőiek leszünk, ma nemzeti kisebbség, melynek csak feltételesen nyújt a hatalom imitt-amott egy kis kegy morzsát. Pünkösd ünnepén várjuk a Szent-ALAPITOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr Szerkesztő: BARANYaY JÓZSEF dr. lelket, hogy megtöltse lelkeinket a magyarok hálával szebb és boldogabb jövendőjében, megpróbáltatásaink és szenvedéseink megszűnésében, ezeréves múltúnk nagy tanúságaiban, fajunk fennmaradásában és történelmi hivatásában. A Szentlélek kegyelme készen áll: de vájjon leikeink készek-e annak befogadására ? Tiszták vagyunk-e minden bűntől, minden hibától, mentek-e előítéletektől, elfogultságtól, nem vagyunk-e kishitüek és csüggedők, van-e izmainkban acél és agyunkban energia a jövő küzdelmeire? Magyarok, testvéreim, ezek felett gondolkozzatok Pünkösd ünnepén. = Szent-lvány József a parlament keddi ülésén nagyobb beszédet mondott a külügyi vita során. Az Országos Kisgazda, Földmives, és Kisiparos part illusztris vezére hatalmas beszédben vette bírálat alá Benes génuai tevékenységét, valamint a csehszlovák külpolitika egész rendszerét. Rámuta ott arra, hogy a miniszterelnök beszámolójában elhallgatta a balsikereket, melyek őt Genuában érték és megállapította, hogy tényleg hagyományos csehszlovák politikát folytat, várakozásszerü óvatossággal, hogy melyik hatalomhoz kell simulnia. Áttérve a genuai konferencián tapasztalt két féle áramlat ismertetésére, megállapította, hogy a csehszlovák politika a valóságban a francia álláspontot tolja előre Európában győztes és vazallus államok vannak, a pusztulás következtében elszegényedett államok arra fognak igyekezni, hogy a szolgaságot lerázzák magukról. Európa rekonstrukcióját hosszú ideig tartó munkával lehet elérni, de ahhoz nem alkalmas az a politika, melyet a kormány folytat, mert az igazi katasztrófa politika. Hangsúlyozza a szónok, hogy a kisebbségek jogainak teljessége egyszersmind az állam érdeke is. A nemzeti kisebbségek kérdésében elfoglalt magatartásáról szólva, kifejti, hogy a miniszterelnök szavai teljesen ellentétben vannak azokkal az értesülésekkel, hogy a kisebbségi kérdést külön bizottsághoz utasitották. Felhívja a miniszterelnök fig elmét arra, hogy az allamban számos kérdés vár rendezésre. így Szlovenszkó autonómiájának kérdése, a hadiköicsön és még számos kérdés, melyeknek rendezése a bizalmatlanság megszüntetése, valamint a belső konszolidáció szempontjából volna szükséges. A kisantantnak génuai ismert kudarcáról szólva, kijelenti, hogy a kisantant „egyszerűen lehetetlenné teszi a szellemi nagyság demokratikus kifejlődéséi, mert a kisantant a békét fenyegető alakulat Határozottan akadálya a gazdasági konszolidációnak, mert a győzők jogaira alapítja nralmát. Már pedig a nagy célokat, melyek Európa rekonstrukciójához vezethetnének, tisztára és egyedül a békeszerződések revíziójának programújával lehet elérni*. A genuai konferencia a szónok szerint azért volt eredménytelen, „mert voltak olyanok és ezek között a csehszlovák delegátusok is, akik Európa sebeit mélyíteni és nem gyógyítani akarták. Elvileg ellene vagyok ennek a politikának a demok-SzerkesztSség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton ráci szempontjából, de ellene vagyunk mi magyarok érzelmileg is, mert a mi nemzetünk szolgaságát célozza“. A nagyhatású beszédet az ellenzék lelkesen megtapsolta. = A szenátus ülésé. A szenátus szerdán ülést tartott, melyen nagy és beható vita folyt le Benes génuai expozéja körül. A felszólaló szenátorok Benesnek génuai politikáját helytelenítették, mert magatartásával csak támogatta azt a szélsőséges álláspontot, melyet Franciaország képviselt. Állást foglaltak az erőszak politikája ellen és még Horacek dr. köztársasági párti szenátor is arra intette a kormányt, hogy a csehszlovák politikának, mint egy közép európai kis állam politikájának, békeszereiőnek kell lenni és távol kell magát tartani minden agresszivitástól. Krupka dr. (néppárti) a semlegesség alapelvéhez ragaszkodik és azt követelte, hogy a miniszterelnök közölje a Romániával kötött katonai egyezség szövegét, hogy a konvenció nem rejti e magában a Csehszlovák államnak egy Oroszországgal való konfliktusba való bevonásának a szövegét. Nyegle dr. (német nemzeti) kijelenti, hogy ragaszkodik ahhoz a véleményéhez, hogy Benes állandóan franciabarát politikát folytat és határozott választ kér arra, hogy a köztársaság és Franciaország között szankciók esetére áll- e fenn szerződés. Mindaddig, amig Németország nem szabadul meg a német területek megszállásának szégyenétől, Európában nem lesz valódi béke. A génuai konferencia megmutatta, hogy Európa politikai és gazdasági megújulása más utakon fog haladni, mint ahogyan azt Versailesben megálmodták. = Botrány a parlamentben. Benes miniszternők a képviselőház keddi ülésén több szónok beszédére válaszolt, akik a génuai konferenciáról tartott expozéjánál állást foglaltak. Midőn a szónoki emelvényen megjelent, a szlovák néppártiak elkezdtek kiabálni és a padokat verni. A folyton megújuló zaj háromnegyed óráig tartott. A néppártiak ezzel a magaviseletükkel tiltakozni akartak a Slovak nevű pozsonyi lap nyomdájának és szerkesztőségének a légionáriusok által való összerombolása ellen. A miniszterelnök csak itt ott juthatott szóhoz és alig volt képes nyilatkozatának egyegy mondatát elolvasni. Az elnök folyton csengetett, a zaj azonban még jobban fokozódott, amikor az elnök Juriga képviselőt rendreutasitotta. Csak amikor Svehla képviselő a zajongókat lecsillapítani igyekezett és megígérte, hogy a néppártiak interpellációjára a kormány megadja a kellő felvilágosítást, jutott Benes abba a helyzetbe, hogy beszédét folytathatta. Mikor Benes az orosz kérdés fejtegetéséhez érkezett, a cseh és a német kommunisták, akiket a miniszterelnök kijelentései nem elégítettek ki, ismét zajos közbekiáltásokkal zavarták meg a szónokot. A nyugalom csak a miniszterelnök beszédének utolsó részén állott helyre. A német kommunisták kivételével a német képviselők a zajos jeleneteknek csak szemlélői voltak. A vita során Benes az ellenvetésekre adott válaszában a többi között kijelentette, hogy a kisantant tisztán defenzív jellegű és csak a béke érdekében jött létre. Nem exkluzív alkotás, amit legjobban bizonyít az Ausztriával létrejött egyez-Milus János íuhafes‘ő,és, ve»yt|ftitó- wm*“** Komárom, Nador-utca 3. es 48. szám. Mindennemű ruhaneműeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit.
