Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-07-16 / 58. szám

4. oldal. Komáromi Lapok“ 1921. julius 16. zölni annyi lovagiasságot, hogy a kis gazda­ságomból való kibontakozásra időt nyerjek s aztán az elvonulás a lehetőség szerint meg­­könnyittessék. Azokat a törvényparagrafusokat, melyeket a fejemre akarnak olvasni, nem ismerem, de jelen nyilatkozatom után azokra nem is lesz szükség. Mély tisztelettel vagyok Csicsón, 1921 évi julius hó 10-én. Dr. Szőke Kázmér alesperes-plébános. Megdöbbentő képet tár szemeink elé a Cseh-szlovák állam egyházi épületeinek elha­nyagoltságáról az alábbi jegyzőkönyv. Minthogy ezen — szinte hihetetlenül hangzó — szomorú állapotokról úgy az egykázi fólia­­hatóság, valamint a minisztérium egyházi refe­­rátusa és a komáromvármegyei zsupán is hiva­talos tudomással bir, tiem merjük és nem akar­juk feltételezni, hogy egy oly magas kultúrával biró állam, mint a csehszlovák köztársaság, ne akarjon és ne tudjon módot találni arra, hogy a papság ne legyen kénytelen oly szégyenletes viszonyok között élni és a patkányokkal egy szobában lakni, mint ahogy ez most a komá­­romszemerei plébánián történik I! 1 Érthető kíváncsisággal várjuk a fejlemé­nyeket. Jegyzőkönyv. felvétetett Komáromszemerén 1921. julius 9. Tárgy: A komáromszemerei plébánia és templom égetően sürgős javíttatásának a komárom­szemerei községi épitöbizottság által f. évi ju­lius hó 9. megejtett helyszíni szemle alapján történt megállapítása. Jelen voltak az alulírottak. Mindenekelőtt megállapítást nyert, hogy a plébánia már külső kinézésére nézve is egy teljesen lezülött cigánytelepünk a benyomását teszi a szemlélőre. Sem kerítése, sem kapuja nincsen s ennélfogva éjjel-nappal keresztül­­kasul csatangolnak rajta a lumpok és a csavar­gók valamint a plébánia körül elhelyezett vis­kók összes lakói. A plébánia udvarán levő fák gyümölcsei, valamint a plébánia udvarán levő dolgok szabad lopás tárgyát képezik. A plébánia körül levő szép, tágas kony­hakertnek a művelése a kert kerítésének elha­nyagoltsága miatt szinte lehetetlen. A kertben levő és a kert öntözésére szolgáló kút beom­lott és a benne levő sár a kert öntözésére nem alkalmas. De egyébkén! sem lehetne ezen kút­­ból a kert öntözését ellátni, mivel az se kut­­gémmel, sem pedig vederrel nincs felszerelve. A plébánia udvarán lévő ivókút szintén évtizedes piszokkal: cserépedényekkel és fada­rabokkal van teledobálva, úgy hogy annak a kitisztittatása közegészségi szempontból a leg­sürgősebb feladatok közé tartozik. A plébánia udvarán egy 20 méter hosszú­ságú istálló disztelenkedik, teljesen elhanyagolt, düledező állapotban, amelyben marhát elhelyezni egyáltalán nem lehet, mivel nemcsak a marha­­állomány, hanem a cselédségnek az élete is veszedelemnek volna beene kitéve. Az elhunyt Adamovich Imre plébános ur házvezetőjének Szabó Mariskának tanúsága szerint az istállónak egyik része már az elmúlt évben bedült és egy darab marhát csak nagynehezen tudtak meg­menteni annak romjai alól. Ezen istálló falain nagy rések tátonganak, tetőzete teljesen korhadt, a ke­resztgerendák összetörve és oszlopokkal vannak alátámasztva, ngy hogy ezen istálló életveszé­lyes voltánál fogva sürgősen lebontandó és helyette haladéktalanul uj istálló építendő, mi­vel ellenkező esetben —- nem lévén hol elhe­lyezni a marhaállományt — a gazdaság veze­tése lehetetlenné válnék és igy ezen gazdasági plébánia létalapjában volna megtámadva. Van ezenkívül a plébánia udvarán egy kocsiszín és egy szecskametszésre szolgáló gaz­dasági épület is. Ezen épületeknek azonban csupán az oldalfalai állanak fenn és ennélfogva jelenleg semmire sem használhatók. Volt végül egy — a gazdasági eszközök elhelyezésére szolgáló — szin is, amelynek nyomait azonban most már csupán a belőle fennmaradt faoszlopok hirdetik. A plébánia belső részei, vagyis a lakó­szobák oly elhanyagolt állapotban vannak, hogy köztisztasági és közegészségügyi szempontból az illavai raboknak sem volna szabad megen­gedni a bennük való tartózkodást. A lakószobák falai patkánylyukakkal, ille­tőleg állandó tartózkodásra berendezett patkány­folyosókkal vannak keresztül-kasul átfúrva és aláaknázva. A patkányseregek azután éjszaka előjönnak odúikból és ellepik a plébánosnak és a cselédségnek a szobáit és az ágyait. A konyha szinte tele van patkányokkal. Az éléskamra földes talajában pedig száz és száz patkánylyuk van, úgy hogy abban ezidő­­szerint semmit sem lehet tartani. Az előadottak után talán felesleges volna külön hangsúlyozni, hogy ilyen plébánián nem­csak egy tisztességes, jóizlésü pap, hanem egy tisztességes, jóizlésü cseléd sem lakhatik mind­addig, amig az tisztességesen rendbehozva nem lesz. Mindezekhez járul még az is, hogy a plébánia épülete hiányos cserepezése folytán nagyobb esőzések alkalmával a plébánia lak­osztályába olyannyira beesik az eső, hogy eser­nyővel kell járni a szobákban és a folyosón és a beömlő esővizet edényekbe kell felfogni és onnan kihordani. Az előadottakból önként következik, hogy a plébánia sürgősen kiürítendő és rendbeho zandó és csak azután adható át hivatásának és rendeltetésének. A községi épitöbizottság azután átment a templomba és megvizsgálván a templom sek­restyéjét, megállapította, hogy annak oszlopok­kal feltámasztott boltozata annyira el van kor­hadva, hogy minden pillanatban leszakadhat romjai alá temetheti a benne tartózkodókat! Tekintettel tehát annak életveszélyes voltára és az abból származható súlyos következményekre, annak azonnali súlyos lezárását és sürgős megjavittatását hozza javaslatba. Kelt Komáromszemerén, 1921. julius 9. Balogh Kálmán jegyző, ifj. Balogh János biró, Pipa János Balog János Buchinger Dávid. isian a mm siiM. Az utolsó magyar színtársulat föloszlatüs előtt. Halálra ítélték a magyar színészetet Szlo­­venszkón. Legalább azok a rendeletek, melye­ket a felsőbb és alsóbb hatóságok ez irány­ban kiadnak, a magyar színészetnek halálos Ítéletei. Az egykor oly szépen virágzó felvidéki magyar szinmüvészetet csák két társulat kép­viselte, Polgár Károlyé és Faragó Ödöné. Az előbbinek rettenetes megpróbáltatások után megtört minden ambíciója, minden ereje és tavasszal kénytelen volt színtársulatát felosz­latni. Koldus helyzetében még a reménye sem maradt meg, hogy újra megszervezhesse gár­dáját. Szélnek kellett eresztenie a magyar szí­nészetnek nem egy kiváló neves tagját. Most hasonló sors vár Faragóra is. A békeszerződés szerint az itt élő magyarságnak Írásban biztosított kultúrája ellen törő elvakult hatóságok rendeletéi az utolsó magyar színtár­sulatnak is koldusbotot juttatnak. Ismeretes, hogy a nógrádi zsupán Faragó színtársulatának előadásait Losoncon beszün­tette. Micsura teljhatalmú miniszter Faragó közbenjöttére a zsupán betiltó határozatát fel­oldotta, s a színtársulatnak julius 15-ig enge­délyt adott. A nógrádi zsupán azonban na­gyobb potentát, mint a miniszter, akinek ha­tározatát nem respektálja, hanem annak ren­delkezése dacára megtiltja az előadásokat, mert szerinte a színészek nem pénzért játszanak, de uton-utfélen ünnepeltetik magukat, ami a lakosság nyugalmát zavarja. Faragó igazgatót a magyar színészet ilye­tén üldözése annyira elkeserítette, hogy társu­latát egy konzorciumnak akarja átadni. Ha pe­dig a konzorciális szervezkedés nem sikerül, úgy akkor a társulatot felfogja oszlatni. Fara­gónak ehhez, a magyar színészetre végzetes elhatározásához a döntő indokot az a kassai hir adta, hogy január és február hónapokban el kell hagynia Kassát is, mert akkor a kassai színházban a cseh színtársulat operaciklust mutat be. Ezt a hirt hivatalos helyről is meg­erősítik. Ezzel a magyar színészet sorsa meg van pecsételve. Faragót rá fogják kényszeríteni arra, hogy társulatát feloszlassa s hogy ezek után meddő kísérlet lenne esetleg uj müvésztársa­­ságot Szlovenszkó részére összetoborozni, az VilágOS. jr o Hogy kultúránkat elnyomni, sőt megsem­misíteni törekesznek, azt jól tudjuk. Hogy an­nak össze- és fenntartó erejétől rettegnek, az­zal is tisztában vagyunk. De hogy ratifikált szerződésben megállapított jogainkkal ilyen perfid módon játszanak, azt nem mertük volna hinni. Sok mindenre elvagyunk készülve, mert már megszoktuk, hogy ebben az „ideálisan de­mokrata államban“ a kisebbség jogát az egész világ előtt lekötött szavuk dacára egyszerűen félredobják, de azt ne higyje rólunk egyetlen ellenségünk sem, hogy nyelvünket és kultúrán­kat megsemmisitheli. Mi is tudjuk, nemcsak ők, hogy micsoda erő és érték rejlik abban s mint legnagyobb kincsünket megvédjük minden olyan intézke­dés és törekvés dacára, mely a szlovenszkói magyarság e veleszületett és lelkében élő ere­jét meg akarná semmisíteni. Itt a huszonnegye­dik óra, hogy a szlovenszkói szitipártoló egye­sület közbelépjen s ha kell a törvényhozás előtt szerezzen érvényt a kisebbségi jognak. Legfontosabb érdekünk forog kockán: a ma­gyar kultúráét. Szlovenszkó magyar képvise­lőinek is sikra kell szállnia! A polgári leányiskola köréből. Uj igazgatót neveztek ki. — A bemutatkozás. — Az uj igazgató programja. — „Kenyér vagy koldusbot.“ Megdöbbentő adatokat hallunk a polgári leányiskola belső életéből, melynek tanári kara merev elzárkózottsággal burkolódzik el a nyil­vánosság elől, de az ott történő dolgok hitünk szerint a nyilvánosság elől semmiképen el nem vonhatók. A kormány az iskola élére uj igazgatót nevezett ki, akinek felesége is polgári iskolai tanítónő. Az igazgató úgy halljuk, Rajecről jön és Hollynak hívják. Erről a különös úrról, akit még nem ismerünk, van egy és más elmondani­­valónk. Holly ur megérkezik Komáromba, ahol minden esetre felettes hatóságához, a tanfelügye­lőhöz fordult legelső sorban. Hogyan informálta a tanfelügyelő, hogyan nem, ez a Holly ur meg­jelent Kormoss Istvánné, az iskola eddigi igaz­gatója lakásán, ahol részvétnyilvánitó társaság volt együtt, mivel Kormossné ürhölgy édesatyját pár órával előbb korábban temették el. Holly igazgató azzal a különös kérdéssel fordult a gyászában elmélyedett igazgatónőhöz, hogy mikor hurcolkodik ki a lakásából és mikor adja azt át neki, mert ő a bútoraival együtt utazik és neki a lakás szükséges. E tapintatos és szerény fellépés után az elképedt háziasszony helyett mások világosították fel, hogy ez privát lakás és e felett rendelkezni Rausnitz Sándor és 1 Fia fféoán Ltl iá za Komárom, Kossuth-tér 39. sz. a városi A cséplési idényre aj< mázsaház mellett. — Telefon szám 14. melyek raktárunkban ínlunk benzinmotoros és járgányos cséplőkészleteket, [Izemben megtekinthetők. — Gépszijjak, gépolaj, mo­­tovottazsir. — Ipari és családi varrógépek 5 évi tkpárak és kerékpár guramik nagy választékban. ________ 888 Eltör*. f.ltéteWk I # tOFoiaji nengeroiaj cs Központ Bratislava, Fürdő-utca 2. - Raktár jótá,jás meljett ker^ Honved-ntca 6. — Telefon 15—68. és 16—78. oi«ö *r«ki íz egyházi énületek eltianjagoltsaea a [seli­­aitik álaii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom