Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-10-06 / 93. szám

2 - 1«* fe í­-Komáromi Lapos 1921. október 6 mindent föláldozó, soha szétnem húzó, Összetartó ; képviselőket. A bánattal, keserűséggel toli szí­rünkre ölelünk benneteket és büszkék vagyunk, hogy lehajoltok hozzánk a megrugdosott, porba­­sujtotthoz. Érezzétek magatokat jól közöttünk, nyílt szívvel és nyitott szemmel nézzetek itt körülnézzétek meg kulturális, gazdasági és ember­­baráti iütézméuyeiuket. Ha frissen átfestett feliratokat, uj embereket is láttok egyes intéz­ményekben, ne vezessen az tévútra benneteket, mert csak a festék az uj, az emberek újak, de maga az intézmények, azok a magyar kezek, a magyar géniusz munkája. Aztán ítéljétek meg, hogy kulurnép vagyunk-e vagy sem. A Magyarok Istenét pedig arra kérjük, hogy ha ti el is távoztok iDuét, hagyjátok itt Bekünk a ti gerincességtekbő!, az összetartá3tok­­bó!, a fajszeretetetekből. Isten húzzon benneteket ! Múlt számunkban már említettük, hogy 30 csehországi német nemzetgyűlési képviselő kör­utazást tesz Szloveuszkúban az itteni gazdasági viszonyokat tanulmányozni. Minket, a komáro­miakat ér az a szerencse, hogy egyenesen ide jönnek és itt kezdik meg a látogatásukat. A német képviselők vasárnap d. e. 10 óra időtt pár perccel (9.54) érkeznek Komáromba, í'nnepéiyes fogadiaia»ufcró! a kisgazda és kis­iparos párt agilis vezetősége gondoskodik. Bizonyára úgy Komárom, mint a messze vidék lakossága is kiveszi részét az ünneplésbői. Aki csak teheti, magyar ruhában (különösen a nők) jelenjék meg a bevonulás útvonalán. A vidékről jött kocsikat bizonyára föidiszitik az áldott női kezek. A részletes programmot különben itt adjuk : 954 óra megérkezés a komáromi pálya­udvarra. A vendégekkel jön Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, pártunk szeretett elnöke és, több kiváló közéleti férfiú. A megérkezetteket Bartal Ferenc körzeti elnök es Boidoghy Gyű a ipartestületi elnök üdvözli. A vendégeket a .púlyaház előtt magyar ruhás leányok, a komá­romi szekeresgazdák diszbandériuma és csi­kósok festői öltözetben várják. A bandérium kapitánya tisztelgéssel üdvözli a vendégeket. Mielőtt a menet megindul és menetközben is, a fényképészek örökítik meg a gyönyörű cso­portokat és a menetet. Amikor a menet meg­­indu1, elől mennek a banderistík, aztán a e.-jkósok, utána jönnek a fogatok, A fogadásra megjelent magyanuhás leányok, akik a kijárat­tól jobbra és balra állnak festői sorfalat, amikor a fogatok megindulnak, egy egy magyarruhás leány a kocsis mellé ül. így indut meg a menet, amelynek útiránya: az állomás, a Kisérsor, a gázgyár, Megyeresi utca, Kossuth-tér, Jókai-u., Városház u., Klapka-tér, Nador-u., Baross-u., Dunarakpart, a Horváth féle szállodáig. Iunen a vendégek délelőtt 10 órakor gyalog a Szent András templomba, maid a Kultúrpalotába mennek, ahol a Jókai Egyesület vezetősége a tisztviselőkarral várja és kalauzolja a vendé­geket a gyűjteményekben és dr. Polónyné kép­­kiállításán. A Kultúrpalota megtekintése után VíH órakor a vármegyeházát nézik meg, onnét egy másik kulturális intézmény, a főgimnázium megtekintésére térnek át. Itt várjak a vendége­ket a fogatok. A főgimnázium megtekintése után fogatokon a földmivesiskolába hajtatnak. I Ez alkalommal a kocsis mellett egy egy ban­­derista ül. i/i\2 re a vendégek a földmives­­iskolaból őrsnjfalura, illetve Danaőrsre érkez­nek a Darányi-uradalom megtekintésére. Itt magyaros villásreggeli (pörkölt, gulyás és töpör­­tyfis pogácsa és ó-bor) várja a vendégeket. Diána a gazdaság megtekintése következik Hor­ner Árpád uradalmi intéző kalauzolása mellett. A Darányi uradalomból 2 órakor indalnak el a komáromi hídfőhöz, ahova 3 órakor érkeznek. V44 kor a komáromi hajógyárat tekintik meg. V*4 kor sétára indulnak a Dunaparton és az Angolkerlben. Majd az egyik komaromi speciali tás, a komáromi halászlé főzését nézik meg a vendégek, amely ntán a Horváth féle szálloda éttermében ebédhez ülnek. Az étlap; komáromi halászlé, töpörtyüs-turós molnárcsusza, disznó­sült és almásrétes, gyümölcs és sajtból fog állani. Közben a cigány magyar nótákkal szó­rakoztatja a vendégeket egészen estig, az indulás idejéig. Bízunk abban, hogy vendégeink jól fogják magukat érezni a sziomagyar városban. Hol az olcsó liszt? —­kérdezik velünk együtt ezren és ezren ebben a városban és a többiben is. Hol kédk az éji homályban a kormány nagy gaifat hirdetett úgynevezett szociális gondoskodása. Nagyszerű gondolkodás a szegényekről, akik noha már második hónapja elmúlt az aratás után, da még olcsó lisztet nem láttak. Micsoda silány adminisztráció az, mely nem képes a termésrendeletet megfogalmazni még junius végén sem s amely tehetetlenségé­ről homlokegyenest ellenkező rendeletek kiadá­sával Aliit ki bivi ta os bizonyítványt. A háború alatt mindenki szidta a haditerraényt, meiy késedelmesen utalta ki a lisztet, csapnivaló, utolső intézménynek minősítettük és keserűen kell belátnunk, hogy ez az, intézmény elérhet­­len maiia'íságbnn áliott az itteni Országos Gazdasági Hivatal igazgatása fölött. Országos Gabonahivatal, Országos Gazdá­sági Hivatal, Orzágos Gabotiabevásarló Szin­dikátus mind csak arra való, úgy látszik, hogy nagyszerűen dotált fényes állásokat tartson a szegény fogy sztók kárára. Az árai at az égig engedik nőni és meg nem állítják, a sok ügy nők, bevásárló és egyébb parazita megszedi magát és óriási illegitim jövedelemre tesz szert, addig a szegény városi ellátatlan nem jut egy kis liszthez. A szociális gondoskodás erről gondoskod­nék, a* lenne a legfőbb gondja, hogy az ellá­tatlan lisztje, amely augusztus végével elfogy, szeptember e.lsejen a város összes boltjaiban rendelkezésükre álljon, inéit ez a fontos dolog. Persze sokkal kéuyelmesebb dolog a várost szidui amiért nincseD liszt, mintha erről a sze­gény város teh-tne. A liszt ellátás ügyét már nm a város intézi, hanem az Országos nem tudjuk micsoda sóhivatai. Az a kapkodás, tanácstalanság, tájékozat­lanság, mellyel ezt a kérdést intézik, joggal döbbenthet meg minden szociális érzékű pol­gárt. Ennyire talán még sem volna szab id ki­szolgáltatni egy kis társaság felelőtlen kéuye­­kedvénák a legszegényebb néposztályok ezreit. Szép dolog a demokrácia, de mi az olyan demokráciából, mely a gabous. es liszt ügyek intézésére nem szakembereket, d« divatáru­­kereskedőket. drog lustákat és legion árisokat küld, igazán nem kérünk. Ez a moudvacsinált uj hivatalnoki kar az oka a nyomorúságnak. I i!»lm Hé fim. — A zsupán „felfrissítette“ ű városi közigaz­gatási bizottságot. — Az egyesült „zsidó“ pár­tok uj képviselői. — Vájjon hol a pártjuk, kér­dezik a komáromi zsidók és kiket képviselnek? — Változatosság kedvéért a szocialisták is ki­cseréltetlek, néhány kommunistát is kinevezett a zsupán, hogy a kikötő ügy gyorsan és olcsón oldassák meg. — Akik a város ügyeit figyelemmel kisérik, a meglepetés egy nemével hallották a hirt uj városatyák kinevezéséről. A beavatatlanok nem tudták mire vélni, mire is van erre szükség? De a városi ügyekbe mélyebben beletekintők­­nek nem okozott a hir nagyobb fejtörést: a zsupán biztos többséget akar csiuálni a kikötő ügynek, hogy végre boldog legyen ez a város, mely annyira szivéhez van nőve ifjú zsupá­nunknak. A zsupán először a „zsidó pártot“ akarta felfrissíteni és ebből a célból felszólítást inté­zett a három bizottsági taghoz, hajlandók-e a zsidó párt nevében vállalni tovább is a meg­bízást. A zsupán nagyon jól tudta, hogy ilyen párt Komáromban sem a választáskor, sem most nem létezett és az erre a pártra esett szavazatok csak annyit jelentenek, hogy sem a kér. szocialista, sem a kisgazdapártra nem akartak szavazni. A felszólításra a zsupán nem kapott választ. így azután Fried Jenő, Klein Mór és Stein-r Dénes helyébe kinevezte a zsu­pán Fried Miksa, Grünfeld Ernő és Kertész Miksát bizottsági tagokká az „egyesült zsidó pártok“ részéről. Nem kételkedünk, hogy ezek az urak pártjuk részéről nyert megbízó leve­lüket a legelső közgyűlésen bemutatják a zsu­pánnak. Meglepetésszerűen hatott a szociálist» bizottsági tagok lemondása, mely szintén a megyeháza első emeletéről lön igy irányítva. Nem elég szorgalmasak ezek a bizottsági ta­gok, nem látogatják az üléseket, azu'áu a szocialistáknak egész burzsoá formájuk is va«­­Mivel a kikötő ügyéhez minden áron többségre van szükség, az uj bizottsági tagokat akképpen kellett össze válogatni, hogy azt meg ne aka­dályozzák. így kerültek bele a kommunisták is, akik tudvalevőleg ingyen is hajlandók át­adni az államaak a város vagyonát, hogy az állammal szemben való lőj irtásukat kifejezzék- Ezzel a bizottsággal azntáu meglesz a biztos többsége a kikötő eladásnak. Egész kényelmes a dolog, ha a vevő nevezi ki az eladókat, az igy létrejövő adásvétel bizonyéra a iegfairabb üzletek közé fog tartozni. Az államnak ekkép­pen majdnem egész bizonyos, hogy lá.cán fog­ják a kikötő telket felajánlani és az állam 6 felsége ezt kegyesen fogja elfogadni, mint fé­lig meddig nemzeti ajándékot. Mióta a világ világ és amióta államrezoa létezik, ilyen hatalmi alapon létrejött adásvé­tel nem köttetett, kivéve a békebeli Oroszor­szág állami mindenhatóságának idejét. A de­mokráciának ez a megrugilosása és megcsúfo­lása Komárom város történetében olyan fekete folt fog maradni, amilyenre még nincsen eddig példa a város krónikáiban. Azok, akik a város rettenetes h lyzete és a jövő sorsa iránt érzett aggodalmukból folyólag lelkiismeretűk szavára hallgatva a város vagyonát érteke szerint kí­vánjak eladni az állam részére, kisebbséggé változnak igy máról holnapra, a zsupán két tollvonására. Ha tz a jog és ez a demokrácia, akkor mi, akik jogot tanultunk, kétségbe eshe­tünk a jog jövője felett. fi vagyontalan és kbjöuedeimi háztartások lisztje. Mint a városnázaról értesülünk, az 1921/áS gazdasági évíeu hatósági liszttel ellátandók összeírása már befejezést nyert. E szerint a ható ági lisztre 7241 személy tarthat igényt. Még a gazdasági ev megkezdése előtt, úgy­szólván a régi gazdasági kampányban a váróé polgármestere hozzávetőleges számítás szerint. 7900 személyt jelenteit be akkor, amikor a gazdasági hivatal a 10.000 K évi jövedelem alapján rendelt el összeírást. Most, midőn a 10 000 K helyett 24.000 koronás évi jövedelem­­határ is igényjogosultsagot jelent, a Gazdasági Hivatal ideiglenesen fogadja el a 7241 személy ellátását Látva a nagy muukauéiküliséget, a város vezetősége mág e számmal sem elégedett meg, hanem, hogy a még nem jeíeutkezett szegény­sorénak ellátását is biztosítsa, e számon felül még 1500 személyt jelentett be, úgyhogy Komáromban, ha a Gazdasági Hivatal a város vezetőségének többször előterjesztett felterjesz­téseit elfogadja s elismeri, circa 8700 személy nyerhetne ellátást az 1921/22 gazdasági évben az u. n. kontingens gabonából. Időközben már utasítás érkezett, hon nemcsak, hogy újabb személyek felvétele ssűn­­tetendő be, de a 7241 szám is 4500-ra ndil­­káltassék. Dr. Szijj Ferencz polgármester újból rámutatván a különben közismert nyomorúságos kereseti viszonyokra, avagy munkanélküliségre, kérte a bejelentett személyek számának elis­merését. Tekintettel arra, hogy az ezidőszerint felvettek számát minden körülmények között 2741 személlyel redukálni kell. Az igényjogosultságot megállapító és a 270. sz. kormányrendelet szerint összeállított bizottság, mely a város lakosságát képviseli, kapja tehát azt a nem egészen kellemes fel­adatot, hogy a felvettek közül 2741 személyt töröljön. Egy kissé furcsa értelmezése a rendelet­nek az, hogy az ellátandók számát kénye­­kedvre redukálni lehet. Ha az a rendelet úgy intézkedik, hogy mindenkinek, akinek család­tagjai száma arányában 1000 —2000 korona havi keresete van, igényjogosultsága megálla­pítható, akkor nem lehet kötött szám betar­tását előírni. A kérdés tulajdonképpen az: van-e elég gabona miadazok ellátására', akik­nek 1000—2000 korona havi jövedelmük van. Mert ha nincs, akkor hiába minden összeírás, s minden nyakraíöre jövő utasítás, ezekből ellátást biztosítani nem lehet. S ki tudja ma, micsoda jövedelme van valakinek! S hét nap alatt 16000 ember je­lentkezésénél is circa 4500 háztartás figyelem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom