Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-10-06 / 93. szám
2 - 1«* fe í-Komáromi Lapos 1921. október 6 mindent föláldozó, soha szétnem húzó, Összetartó ; képviselőket. A bánattal, keserűséggel toli szírünkre ölelünk benneteket és büszkék vagyunk, hogy lehajoltok hozzánk a megrugdosott, porbasujtotthoz. Érezzétek magatokat jól közöttünk, nyílt szívvel és nyitott szemmel nézzetek itt körülnézzétek meg kulturális, gazdasági és emberbaráti iütézméuyeiuket. Ha frissen átfestett feliratokat, uj embereket is láttok egyes intézményekben, ne vezessen az tévútra benneteket, mert csak a festék az uj, az emberek újak, de maga az intézmények, azok a magyar kezek, a magyar géniusz munkája. Aztán ítéljétek meg, hogy kulurnép vagyunk-e vagy sem. A Magyarok Istenét pedig arra kérjük, hogy ha ti el is távoztok iDuét, hagyjátok itt Bekünk a ti gerincességtekbő!, az összetartá3tokbó!, a fajszeretetetekből. Isten húzzon benneteket ! Múlt számunkban már említettük, hogy 30 csehországi német nemzetgyűlési képviselő körutazást tesz Szloveuszkúban az itteni gazdasági viszonyokat tanulmányozni. Minket, a komáromiakat ér az a szerencse, hogy egyenesen ide jönnek és itt kezdik meg a látogatásukat. A német képviselők vasárnap d. e. 10 óra időtt pár perccel (9.54) érkeznek Komáromba, í'nnepéiyes fogadiaia»ufcró! a kisgazda és kisiparos párt agilis vezetősége gondoskodik. Bizonyára úgy Komárom, mint a messze vidék lakossága is kiveszi részét az ünneplésbői. Aki csak teheti, magyar ruhában (különösen a nők) jelenjék meg a bevonulás útvonalán. A vidékről jött kocsikat bizonyára föidiszitik az áldott női kezek. A részletes programmot különben itt adjuk : 954 óra megérkezés a komáromi pályaudvarra. A vendégekkel jön Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, pártunk szeretett elnöke és, több kiváló közéleti férfiú. A megérkezetteket Bartal Ferenc körzeti elnök es Boidoghy Gyű a ipartestületi elnök üdvözli. A vendégeket a .púlyaház előtt magyar ruhás leányok, a komáromi szekeresgazdák diszbandériuma és csikósok festői öltözetben várják. A bandérium kapitánya tisztelgéssel üdvözli a vendégeket. Mielőtt a menet megindul és menetközben is, a fényképészek örökítik meg a gyönyörű csoportokat és a menetet. Amikor a menet megindu1, elől mennek a banderistík, aztán a e.-jkósok, utána jönnek a fogatok, A fogadásra megjelent magyanuhás leányok, akik a kijárattól jobbra és balra állnak festői sorfalat, amikor a fogatok megindulnak, egy egy magyarruhás leány a kocsis mellé ül. így indut meg a menet, amelynek útiránya: az állomás, a Kisérsor, a gázgyár, Megyeresi utca, Kossuth-tér, Jókai-u., Városház u., Klapka-tér, Nador-u., Baross-u., Dunarakpart, a Horváth féle szállodáig. Iunen a vendégek délelőtt 10 órakor gyalog a Szent András templomba, maid a Kultúrpalotába mennek, ahol a Jókai Egyesület vezetősége a tisztviselőkarral várja és kalauzolja a vendégeket a gyűjteményekben és dr. Polónyné képkiállításán. A Kultúrpalota megtekintése után VíH órakor a vármegyeházát nézik meg, onnét egy másik kulturális intézmény, a főgimnázium megtekintésére térnek át. Itt várjak a vendégeket a fogatok. A főgimnázium megtekintése után fogatokon a földmivesiskolába hajtatnak. I Ez alkalommal a kocsis mellett egy egy banderista ül. i/i\2 re a vendégek a földmivesiskolaból őrsnjfalura, illetve Danaőrsre érkeznek a Darányi-uradalom megtekintésére. Itt magyaros villásreggeli (pörkölt, gulyás és töpörtyfis pogácsa és ó-bor) várja a vendégeket. Diána a gazdaság megtekintése következik Horner Árpád uradalmi intéző kalauzolása mellett. A Darányi uradalomból 2 órakor indalnak el a komáromi hídfőhöz, ahova 3 órakor érkeznek. V44 kor a komáromi hajógyárat tekintik meg. V*4 kor sétára indulnak a Dunaparton és az Angolkerlben. Majd az egyik komaromi speciali tás, a komáromi halászlé főzését nézik meg a vendégek, amely ntán a Horváth féle szálloda éttermében ebédhez ülnek. Az étlap; komáromi halászlé, töpörtyüs-turós molnárcsusza, disznósült és almásrétes, gyümölcs és sajtból fog állani. Közben a cigány magyar nótákkal szórakoztatja a vendégeket egészen estig, az indulás idejéig. Bízunk abban, hogy vendégeink jól fogják magukat érezni a sziomagyar városban. Hol az olcsó liszt? —kérdezik velünk együtt ezren és ezren ebben a városban és a többiben is. Hol kédk az éji homályban a kormány nagy gaifat hirdetett úgynevezett szociális gondoskodása. Nagyszerű gondolkodás a szegényekről, akik noha már második hónapja elmúlt az aratás után, da még olcsó lisztet nem láttak. Micsoda silány adminisztráció az, mely nem képes a termésrendeletet megfogalmazni még junius végén sem s amely tehetetlenségéről homlokegyenest ellenkező rendeletek kiadásával Aliit ki bivi ta os bizonyítványt. A háború alatt mindenki szidta a haditerraényt, meiy késedelmesen utalta ki a lisztet, csapnivaló, utolső intézménynek minősítettük és keserűen kell belátnunk, hogy ez az, intézmény elérhetlen maiia'íságbnn áliott az itteni Országos Gazdasági Hivatal igazgatása fölött. Országos Gabonahivatal, Országos Gazdásági Hivatal, Orzágos Gabotiabevásarló Szindikátus mind csak arra való, úgy látszik, hogy nagyszerűen dotált fényes állásokat tartson a szegény fogy sztók kárára. Az árai at az égig engedik nőni és meg nem állítják, a sok ügy nők, bevásárló és egyébb parazita megszedi magát és óriási illegitim jövedelemre tesz szert, addig a szegény városi ellátatlan nem jut egy kis liszthez. A szociális gondoskodás erről gondoskodnék, a* lenne a legfőbb gondja, hogy az ellátatlan lisztje, amely augusztus végével elfogy, szeptember e.lsejen a város összes boltjaiban rendelkezésükre álljon, inéit ez a fontos dolog. Persze sokkal kéuyelmesebb dolog a várost szidui amiért nincseD liszt, mintha erről a szegény város teh-tne. A liszt ellátás ügyét már nm a város intézi, hanem az Országos nem tudjuk micsoda sóhivatai. Az a kapkodás, tanácstalanság, tájékozatlanság, mellyel ezt a kérdést intézik, joggal döbbenthet meg minden szociális érzékű polgárt. Ennyire talán még sem volna szab id kiszolgáltatni egy kis társaság felelőtlen kéuyekedvénák a legszegényebb néposztályok ezreit. Szép dolog a demokrácia, de mi az olyan demokráciából, mely a gabous. es liszt ügyek intézésére nem szakembereket, d« divatárukereskedőket. drog lustákat és legion árisokat küld, igazán nem kérünk. Ez a moudvacsinált uj hivatalnoki kar az oka a nyomorúságnak. I i!»lm Hé fim. — A zsupán „felfrissítette“ ű városi közigazgatási bizottságot. — Az egyesült „zsidó“ pártok uj képviselői. — Vájjon hol a pártjuk, kérdezik a komáromi zsidók és kiket képviselnek? — Változatosság kedvéért a szocialisták is kicseréltetlek, néhány kommunistát is kinevezett a zsupán, hogy a kikötő ügy gyorsan és olcsón oldassák meg. — Akik a város ügyeit figyelemmel kisérik, a meglepetés egy nemével hallották a hirt uj városatyák kinevezéséről. A beavatatlanok nem tudták mire vélni, mire is van erre szükség? De a városi ügyekbe mélyebben beletekintőknek nem okozott a hir nagyobb fejtörést: a zsupán biztos többséget akar csiuálni a kikötő ügynek, hogy végre boldog legyen ez a város, mely annyira szivéhez van nőve ifjú zsupánunknak. A zsupán először a „zsidó pártot“ akarta felfrissíteni és ebből a célból felszólítást intézett a három bizottsági taghoz, hajlandók-e a zsidó párt nevében vállalni tovább is a megbízást. A zsupán nagyon jól tudta, hogy ilyen párt Komáromban sem a választáskor, sem most nem létezett és az erre a pártra esett szavazatok csak annyit jelentenek, hogy sem a kér. szocialista, sem a kisgazdapártra nem akartak szavazni. A felszólításra a zsupán nem kapott választ. így azután Fried Jenő, Klein Mór és Stein-r Dénes helyébe kinevezte a zsupán Fried Miksa, Grünfeld Ernő és Kertész Miksát bizottsági tagokká az „egyesült zsidó pártok“ részéről. Nem kételkedünk, hogy ezek az urak pártjuk részéről nyert megbízó levelüket a legelső közgyűlésen bemutatják a zsupánnak. Meglepetésszerűen hatott a szociálist» bizottsági tagok lemondása, mely szintén a megyeháza első emeletéről lön igy irányítva. Nem elég szorgalmasak ezek a bizottsági tagok, nem látogatják az üléseket, azu'áu a szocialistáknak egész burzsoá formájuk is va«Mivel a kikötő ügyéhez minden áron többségre van szükség, az uj bizottsági tagokat akképpen kellett össze válogatni, hogy azt meg ne akadályozzák. így kerültek bele a kommunisták is, akik tudvalevőleg ingyen is hajlandók átadni az államaak a város vagyonát, hogy az állammal szemben való lőj irtásukat kifejezzék- Ezzel a bizottsággal azntáu meglesz a biztos többsége a kikötő eladásnak. Egész kényelmes a dolog, ha a vevő nevezi ki az eladókat, az igy létrejövő adásvétel bizonyéra a iegfairabb üzletek közé fog tartozni. Az államnak ekképpen majdnem egész bizonyos, hogy lá.cán fogják a kikötő telket felajánlani és az állam 6 felsége ezt kegyesen fogja elfogadni, mint félig meddig nemzeti ajándékot. Mióta a világ világ és amióta államrezoa létezik, ilyen hatalmi alapon létrejött adásvétel nem köttetett, kivéve a békebeli Oroszország állami mindenhatóságának idejét. A demokráciának ez a megrugilosása és megcsúfolása Komárom város történetében olyan fekete folt fog maradni, amilyenre még nincsen eddig példa a város krónikáiban. Azok, akik a város rettenetes h lyzete és a jövő sorsa iránt érzett aggodalmukból folyólag lelkiismeretűk szavára hallgatva a város vagyonát érteke szerint kívánjak eladni az állam részére, kisebbséggé változnak igy máról holnapra, a zsupán két tollvonására. Ha tz a jog és ez a demokrácia, akkor mi, akik jogot tanultunk, kétségbe eshetünk a jog jövője felett. fi vagyontalan és kbjöuedeimi háztartások lisztje. Mint a városnázaról értesülünk, az 1921/áS gazdasági évíeu hatósági liszttel ellátandók összeírása már befejezést nyert. E szerint a ható ági lisztre 7241 személy tarthat igényt. Még a gazdasági ev megkezdése előtt, úgyszólván a régi gazdasági kampányban a váróé polgármestere hozzávetőleges számítás szerint. 7900 személyt jelenteit be akkor, amikor a gazdasági hivatal a 10.000 K évi jövedelem alapján rendelt el összeírást. Most, midőn a 10 000 K helyett 24.000 koronás évi jövedelemhatár is igényjogosultsagot jelent, a Gazdasági Hivatal ideiglenesen fogadja el a 7241 személy ellátását Látva a nagy muukauéiküliséget, a város vezetősége mág e számmal sem elégedett meg, hanem, hogy a még nem jeíeutkezett szegénysorénak ellátását is biztosítsa, e számon felül még 1500 személyt jelentett be, úgyhogy Komáromban, ha a Gazdasági Hivatal a város vezetőségének többször előterjesztett felterjesztéseit elfogadja s elismeri, circa 8700 személy nyerhetne ellátást az 1921/22 gazdasági évben az u. n. kontingens gabonából. Időközben már utasítás érkezett, hon nemcsak, hogy újabb személyek felvétele ssűntetendő be, de a 7241 szám is 4500-ra ndilkáltassék. Dr. Szijj Ferencz polgármester újból rámutatván a különben közismert nyomorúságos kereseti viszonyokra, avagy munkanélküliségre, kérte a bejelentett személyek számának elismerését. Tekintettel arra, hogy az ezidőszerint felvettek számát minden körülmények között 2741 személlyel redukálni kell. Az igényjogosultságot megállapító és a 270. sz. kormányrendelet szerint összeállított bizottság, mely a város lakosságát képviseli, kapja tehát azt a nem egészen kellemes feladatot, hogy a felvettek közül 2741 személyt töröljön. Egy kissé furcsa értelmezése a rendeletnek az, hogy az ellátandók számát kényekedvre redukálni lehet. Ha az a rendelet úgy intézkedik, hogy mindenkinek, akinek családtagjai száma arányában 1000 —2000 korona havi keresete van, igényjogosultsága megállapítható, akkor nem lehet kötött szám betartását előírni. A kérdés tulajdonképpen az: van-e elég gabona miadazok ellátására', akiknek 1000—2000 korona havi jövedelmük van. Mert ha nincs, akkor hiába minden összeírás, s minden nyakraíöre jövő utasítás, ezekből ellátást biztosítani nem lehet. S ki tudja ma, micsoda jövedelme van valakinek! S hét nap alatt 16000 ember jelentkezésénél is circa 4500 háztartás figyelem-